Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

4 Képújság 1981. május 8. bőr gondozása Nem ritka az olyan nő, akinek az arcbőre laza, puha tapintású, „hervadt” benyo­mást kelt. E kozmetikai hi­bának rendszerint az az oka, 'hogy a bőr az ideális meny- nyiségnél kevesebb vizet tar­talmaz. A vízszegény bőr kü­lönösen gondos és rendszeres ápolást igényel, mert ennek hiányában idő előtt ráncoso­dik, öregedik. Almikor a bőr nedvtartal­máról beszélünk, akkor nem a víz hatására duzzadni ké­pes bőrfelszínre gondolunk, hanem a bőr mélyebb réte­geinek víztartalmára. Az, hogy bőrünk belső nedvtar­talma milyen, részben örök­lött tulajdonság, de befolyá­solhatja egészségi állapotunk, táplálkozásunk, életmódunk. Éppen ezért bőrünk nedvtar­talmának fokozása csak úgy érhető el, ha a külső keze­lést összekötjük megfelelő étrenddel, helyes életmóddal. Beszéljünk először a külső kezelési lehetőségekről. Bár a bőrünk hiányos belső nedv- tartalmát borogatással nem lehet pótolni, de mégse ves­sük el teljesen ezt a lehető­séget, mert néhány órára, egy-egy ünnepi alkalomra bizonyos mértékig kisimítja a bőrt. Ugyanilyen célt szol­gál a bőr három-négy per­ces fcaimillás gőzölésé. A víz bejuttatását a bőrbe legegyszerűbben hidratáló krémekkel oldhatjuk meg. A megfelelő arckrémet azonban gondosan kell kiválaszta­nunk, mert sem a kevés, sem a túl sok vizet tartalmazó készítmények nem alkalma­sak a vízszegény bőr szak­szerű ápolására. Legjobbak azok a krémek, amelyekben a víz jól felszívódó zsírré­szecskék közé beágyazva he­lyezkedik el. A vízszegény bőr lehet zsí­ros vagy száraz. A vizsze- gény zsíros bőr színe szürké­sen sápadt, laza tapintású, ujjainkkal könnyen redőkbe foghatjuk. A vízszegény zsí­ros bőrre ajánlatos hetenként egyszer tápláló pakolást al­kalmazni (élesztőt keverjünk össze joghurttal vagy ubor­kalevet tojássárgájával, vagy tiszta savót tojássárgájával}. Még nagyobb gondot okoz a vízszegény száraz bőr ápo­lása. Az ilyen típusú bőr nehezen viseli el az időjárás viszontagságait, nem tűri a szappant, igen gyakran a vi­zet sem. Árt minden szeszes készítmény, a kozmetikai szerek többségétől gyulladt, pörsenéses lesz. Az összes bőrtípusok között a legkénye­sebb. A vízszegény száraz bőr tisztítására esténként használjunk kamillatea és ét­olaj vagy olívaolaj keveré­ket. Éjszakai bőrápolásra használjunk túlzsíros arckré­met, nappalra hidratáló kré­met Az ilyen típusú bőrre a csukamájolaj is kitűnő bőr­ápoló. A vízszegény száraz bőrűéknek csak nagyon óva­tosan, rövid ideig szabad na­pozni, mert az ibolyántúli sugarak csökkentik a bőr víz­megkötő képességét. A vízszegény bőrűeknek mindennap ajánlatos elfo­gyasztani fél liter tejet, egy tojást, két pohár gyümölcs­levet, vagy paradicsomlevet. Naponta nyolc óra alvás szükséges, mert pihenés alatt regenerálódik a szervezet, bőrünk anyagcseréje, vízház­tartása sem független ideg- rendszerünk állapotától. Mozgás, kirándulás, friss levegő Régi és általános tapaszta­lat, hogy a pihenés tiszta le­vegőn, szép környezetben, a szabadban, jobban frissít, mint zárt helyen, esetleg rossz levegőin, ilárma köze­pette. Naponta 20—30 perces séta még akkor is kellemes, ha munkahelyünkre menve, vagy a munkahelyünkről jö­vet kerítünk rá sort. Még in­kább, ha a szabad környezet­ben tehetjük. Nézzük csak miért! A vá­roslakó emberek már régen elvesztették közvetlen kap­csolatukat a természettel. Életük, munkájuk a zárt fa­lak között folyik és alig-alig vannak friss levegőn. Ez mindenekelőtt azzal jár, hogy a légáramlás nem tornáztat­ja, a hideg-meleg váltakozá­sa nem edzi ereiket. Kevés ibolyántúli sugárzás éri őket, nemcsak azért, mert keve­set vannak napon, hanem mert a szobák, műhelyek, irodák ablakai elnyelik az ilyen sugarakat, sőt, a váro­sok felett porból, a különféle égéstermékekből összeálló ködfátyol telepszik meg, ami visszafogja, megszűri a suga­rakat. A városban kevés a szabad földtailaj és növényzet, nincs ami tárolja és állandó­an párologtassa az esővizet, ezért a levegő többnyire szá­raz. A házak között a szél­járás is kisebb, mint a sza­badban. Ezért az átlagos hő­mérséklet is magasabb. A vá­rosoknak — ez is köztudott — többnyire rossz a levegője, erről bárki meggyőződhet, ha vidéken vagy erdőben jár. És nem azért, mintha nem lenne benne elég oxigén. A vizsgá­latok kimutatták, hogy a vá­rosi levegő is éppúgy 21 szá­zalék oxigént tartalmaz, mint a legfrissebb erdei levegő. Vi­szont az utóbbihoz képest sok benne a por, a szénsav, a to­rokkaparó kénessav, metán­gáz, szémmonoxia. Ha netán rossz a közérzetünk, fáj a fe­jünk, ezt gyakran a rossz le­vegő okozza. A szabad, tiszta környezet­ben tett séta egyszerre je­lenti a szükséges mozgást, a jó levegőt és a levegő edző hatását, ugyanakkor pihen­tet. szellemileg is felfrissít, üdít, kivonja az embert az otthon, a műhely, az iroda és áltálában a mindennapi élet ..lélektani terhelése” alól. Er­re a legalkalmasabb a hétvé­gi pihenés egy—másfél nap­ja, amikor kisebb-nagyobb túrákat, kirándulásokat tehe­tünk. A természetjárás elsősor­ban azoknak való, akik kevés fizikai munkát végeznek, iz­maik nincsenek eléggé fog­lalkoztatva és éppen ezért kívánják a mozgást. A ta­pasztalt természetjárók ugyanakkor arra is figyel­meztetnek, hogy a hétvégi ki­rándulásnak nem lehet roha­nás a célja, a minél nagyobb út megtétele! Csak akkor üdít a természetjárás, ha nem fáraszt, ha közben van időnk a természet szépségeiben gyönyörködni, a természet életét megfigyelni, mert csak így tudunk igazán kikapcso­lódni a hétköznapok gondjai­ból. És még valamit: a pihe­nők azért ás szükségesek, mi­vel járás közben is meg­történhet, hogy a szervezet nem tud elegendő oxigént felvenni és benne oxigén nél­kül mennek végbe a vegyi át­alakulások. A pihenők arra valók, hogy szervezetünk pó­tolja az oxigénhiányt is, a bomlási termékeket eltávolít­sa és az „energiaraktárakat” feltöltse. A hosszú tél után eleinte bágyaszt a friss levegő, a sza­badban tartózkodás. Ez a „fá­radtság” azonban „jólesik” és kitűnő éjszakai alvást ered­ményez. Ha nem ez történik és nyugtalanul1 alszunk, ak­kor a kelleténél több és erő­sebb inger zúdult egyszerre szervezetünkre. Alighanem az történt, hogy „türelmetlenek” voltunk és a téli hónapok mulasztásait egyszerre szeret­tük volna pótolni. A rendsze­resség, s folyamatosság és a fokozatosság a természetjá­rásnál is hasznos. Sétára, mozgásra, ne csak hét végén szakítsunk időt, ‘hanem na­ponta. Ha öt-tíz percet torná­szunk nyitott ahlak mellett, ha 20—30 perces naponkénti sétára is jut idő, nemcsak a mindennapi munka lesz könnyebb, hanem szerveze­tünk is edzettebb, teherbí­róbb lesz. Még akkor is, ha a válto­zékony tavaszi időjárás a szokottnál is nagyobb „terhe­lési próbának” veti alá szer­vezetünket. Régi, de felejthetetlen já­ték a gyi-paci! Kedves nagy­szülők, talán most egy kicsit elmosolyodnak. Azok a régi szép lovacskázások már nem jönnek vissza, de adjuk meg a mai gyerekeknek is azt a régi, igazi örömet, mint ami­kor mi seprűnyéllel lovagol­tunk, száguldoztunk a szo­bában, a grundokon és ré­teken. Hozzávalók: filc, műbőr, vagy erősebb vászon, rúd (seprűnyél), 2 gomb (szem), töltelékanyag, 2—3 cm szé­les öv, táskapántdarabok. Munkamenet: a szabás­mintát felnagyítjuk, az anyagrahelyezésnél a szél­részekre 2—2 cm-t ráha­gyunk. 1 db fejtetőt, 2 db oldalfejrészt, 4 db fülrészt szabunk, összeállításnál a fejtetőt az oldalrészekhez il­lesztjük, majd a széleket duplán körbevarrjuk, a hát­só végződést szabadon hagy­juk. A füleket — 2—2 lapot összeillesztve — a széleken körbevarrjuk és kitömés nél­kül illesztjük a fej felső szé­léhez. Az elkészített, össze­állított fejrészbe beillesztjük a rudat, mely a fülek között, a homlokközépig érjen, majd kitöltjük a fejformát (haris­nya, trikó, anyagmaradékok). Végül a fejvégződést, közé­pen a beillesztett rúddal ösz- szevarrjuk, esetleg zsinórral szorosan összekötjük, meg­csomózzuk. A felkantározás- ra kiválóan megfelelnek a kiselejtezett övék, táskafülek. Méretre vágjuk, a találkozá­sokon összevarrjuk. Végül nagyméretű gombból szemet készítünk. A sörényt a fej­tető részen hulladékfonalból (a fejtett hullámos!) suba­csomózással hurkoljuk. figyelem! Sok munkát takarít meg, aki betonkeverőt vásárol! Űrtartalma 80 I, 220 V árammal üzemel. Ára: 10 400,— Ft. KAPHATÓ A SZAKÜZLETEKBEN! Forgalomba hozza: KERESKEDELMI VÁLLALAT Baranya megyei kirendeltsége, Pécs, Megyeri út 59. Somogy megyei kirendeltsége, Kaposvár, Zalka M. u. 18. Tolna megyei kirendeltsége, Szekszárd, Keselyűsi út. Zala megyei kirendeltsége, Zalaegerszeg, Zrínyi út. 36. (252) A VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT A ZAMÁRDIBAN LÉVŐ 20 FŐS, TELJES ELLÁTÁST NYÚJTÓ ÜDÜLŐJÉBE gépkocsivezetői engedéllyel (esetleg saját gépkocsival) rendelkező GONDNOK HÁZASPÁRT keres felvételre Az üdülőben minden év június 1-től augusztus 31-ig történik üdültetés. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (160) A TOLNA MEGYEI FÖLDHIVATAL EGY JOGÜGYI ELŐADÓT ÉS 2 FÖLDMÉRŐT — felsőfokú, vagy középfokú végzettséggel — FÖLDMÉRÉSI ÜGYINTÉZŐI MUNKAKÖRBE, KINEVEZÉSSEL felvételre keres FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés: Szekszárd, Széchenyi u. 54—58. sz., a megyei földhivatal vezetőjénél. (162) A BONYHÁDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET felvesz festő és mázoló szakmunkásokat azonnali belépéssel munkahelyük Bonyhád területe. (165) Termolöszö vetkezetek, állami gazdaságok, Ipari üzemek építő beruházásához szükséges fém nyílászárók szállítását raktárról azonnali szállítással és folyamatos gyártásból vállaljuk: Különböző méretű ablakokat és vas kapukat. 1981. II. félévétől keződően vállaljuk a DOROG—„B" típusú acélablakok beégetett fedőfestéssel történő szállítását is. (Különböző méretben szalag ablaksort is.) Bővebb felvilágosítással készséggel állunk rendelkezésükre. AGROKER VÁLLALAT Szekszárd, Mátyás kir. u. 72. (251)

Next

/
Thumbnails
Contents