Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
1981. május 8. NÉPÚJSÁG 3 Számítástechnikai rendezvénysorozat Az orvos és a STEFI A képernyőn megjelennek ilyen, és ehhez hasonló kérdések: — Van-e szabad ágy az osztályon? — Adja meg az iránydiagnózist ! — Milyen műszeres vizsgálatot végzett eddig? — Mikorra rendeljük visz- sza a beteget? Természetesen ez csak „ízelítő” a kérdéssorozatból, melyre az orvos válaszol. „Aki” felteszi, az a szekszárdi kórház R—10-es számítógépe. S készül a diagnózis, megjelenik a lelet immár nemcsak a képernyőn, hanem a mellette elhelyezett sornyomtatón is, természetesen több példányban, a memóriaegységben tárolva. Kap belőle az orvos is, a beteg is. Tanúi lehettünk egy ilyen „párbeszédnek” dr. Simon László főorvos segítségével, az intézmény Il-es belgyógyászatán. Itt már több mint fél éve alkalmazzák a STE- FT-t, a standardizált egészségügyi fogalmakon alapuló információrendszert. Két évtizede annak, hogy szerte a világon foglalkoznak egészségügyi számítógépes rendszerekkel. Hazánkban a szekszárdi kórházban alkalmazzák egyedül az ilyen területen működő négy gép közül ezt az egyet a betegellátásban. Számítógép és kódolás — összefüggő fogalmak. Ezt is meg kell tanulni az orvosnak? Kódolni kódolási ismeretek nélkül is lehet — formális válaszokat adni klaviatúra (írógép-billentyűzet) segítségével. Amit itt Szek- szárdon sikerült megvalósítani, az az orvosok munkáját könnyíti, egyszerűsíti. Egy-két hónap alatt elsajátíthatják a kezelést, pár pillanat, és elkészül a lelet, a berendezés harmadára csökkenti az orvosok adminisztrációs munkáját. Továbbgondolva, egyszerű a folyamat: az így „felszabaduló” időt a betegre tudja fordítani. E rendszerrel az érdeklődők tegnap délután ismerkedhettek meg a számítástechnikai rendezvénysorozat keretében. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS A nap programjához hozzátartozott még dr. Bartók Nagy Andrásnak, a PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet igazgatóhelyettesének a vállalati költséggazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozó előadása. A kérdés időszerű, hiszen népgazdaságunkkal szembeni követelményrendszer - a hatékonyságra épül, ugyanakkor a vállalati érdek is ebben fejeződik ki. Az előadó szólt a költséggazdálkodás alapvető feladatairól, tartalmáról. Elmondta, hogy a tervezési rendszeren is kell még javítani, a bizonylati fegyelem, a gazdasági kalkulációk is „finomításra” várnak, Ennek érdekében alapvető a szemléletformálás, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, az új technikai eszközök alkalmazása. Végül, de nem utolsósorban az odafigyelés az időszerű kérdésekre, az intézkedések megfelelő időben történő végrehajtása. Ma a szekszárdi kórház kultúrterme ismét várja látogatóit a 10 órakor kezdődő dr. Szentgáli Gyula-emlékülésre. HABERSCHUSZ ERZSÉBET Fotó: Bakó Jenő Történelmi tájakon (III.) II. Lajos emlékezete Szegény néhai II. Lajosról, a magyarok és csehek királyáról nem sok jót jegyzett fel a történelem. A közemlékezet se értékeli túlságosan nagyra, pedig minden jel arra vall, hogy se tehetségtelen nem volt, se rossz szándékú. Mai szóval úgy mondanánk, hogy „nehéz gyerekkora” nem tette könnyűdé fejlődését olyan években, amikor az országiban semmi nem volt könnyű. 1506. július 1-én született és ez anyja életébe került. Dózsa népe idején nyolcéves volt, apja halálakor tíz. Gyámjai közül — Bakócz Tamás, Brandenburgi György és Bornemissza János — csak ez utóbbi volt tisztességes ember, aki épp a legkisebb hatást gyakorolta a gye re kk irályra. 1522. január 13-án feleségül vette a félelmetesen tehetséges Hatos- burgi Máriát, Németalföld későbbi kormányzóját, akivel a dinasztikus házasságoknál szokatlan módon, őszinte szerelemben (és nagyon köny- nyelműen) élt. 1'526. augusztus 29-én pedig, álig valamivel több, mint húszéves korában, máig sem egészen kiderített módon elpusztult a mohácsi csatamezőn. Több nyelven beszélő, jó lovas, kitűnő vívó, művelt ember volt' az utolsó magyar Ja- gelló-uralkodó, akiből sok minden lehetett volna..., de a „volna” szócskát a történészek nem használják. Két Tolna megyei tartózkodását jegyezték fel. 1521. augusztus 22-én húszezres haddal még mindig Tolnán Várakozott, amikor Sziule j- mán szultán, aki később teljes joggal kapta meg a „Nagy” melléknevet, már két hete bevette Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot. A középkori magyar állam számára ez volt a vég kezdete. Utolsó útjára 1526. július 20- án indult el Budáról 4000 emberrel és hadait gyarapí- tandó lassan vonult Tolnáig, ahol augusztus 6-a és 15-e között tartózkodott. Hogy pontosan hol, azt nem tudjuk. A szultánéhoz mérten még mindig kisded hadsereg útját megyénkben három emléktábla jelzi. Az egyik a tolnai tanácsház, a másik Szekszárdon, az ómegyeháza falán van, a harmadik Báta egyik templomán látható. Augusztus 18-án Tömöri Pál itt csatlakozott uralkodója hadához és Szapolyai György- gyel együtt itt történt meg a magyar történelemben páratlan kettős fővezérré választásuk. Az uralkodó jelenlétében, aki ugyan együtt maradt hadaival (nélküle valószínűleg szétszéledtek volna), de nem irányította azokat. Észak felé a magyar király útvonalát követte • Budára menet a győztes Szulej- mán. Aki napjainkban Mohács irányából Bátán, Báta- széken, Szekszárdon és Tolnán át Budapest felé halad, az nagyjából ugyanazokon a történelmi tájakon megy végig, mint II. Lajos. O. I. Fotó: Cz. S. II. Lajos emléktáblája Bátán Elkészült az egységes ingatlannyilvántartási rendszer Be kell jelenteni a változásokat Hazánkban az ingatlanok nyílvanitartására a múlt század közepén két különböző nyilvántartási rendszer jött létre a föIdádókataszter — vagy más néven a földnyilvántartás — és a telekkönyv. A földnyilvántartás elsődleges célja a földek használatából eredő jövedelem adóztatása volt. Adatait azonban a gazdasági célokon túlmenően felhasználták bizonyos politikai célokra is: választójoga például csak .annak volt, akinek a földadó-kataszterben .nyilvántartott földjének értéke a meghatározott aranykoronát elérte. 'Ezzel szemben a telekkönyv jogi jellegű nyilvántartás volt; a tulajdonjog, továbbá egyéb jogok, valamint az ingatlanokra vonatkozó jogilag jelentős tények nyilvántartása. A felszabadulás után mindkét nyilvántartás jellege és tartalma is lényegesen megváltozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével összhangban a földnyilvántartásnál előtérbe lépett a tervezési, a termelési és jövedelemszabályozási célok szolgálata. Ugyanakkor a telek- könyvben a szocialista tulajdoni és használati viszonyók védelme kapott nagyobb jelentőséget. 'Ilyen körülmények között a régi két különálló nyilvántartás további fenntartása már nem indokolt. Szükség- szerű volt ezért, hogy az ingatlanok közhiteles állami nyilvántartásának funkcióit egyetlen, összevont nyilvántartás valósítsa meg. Ezt indokolja egyébként a korábbi ■két nyilvántartás párhuzamos vezetésével járó többletmunka megszüntetése is. A föld a tulajdon formájától ifüggetlenlül nemzeti kinds. A földek túlnyomó többsége —.92,2 százaléka — országosan szocialista tulajdonban van. Ebből állami szektor kezelésében van 28,2 százalék, szövetkezeti használatban. 60,8 százalék, tanácsi és egyéb közösségek használatában pedig 3,2 százalék. A további 7,2 százalék az állampolgárok személyi tulajdonát képezi, amely telek-, lakás- és üdülőigények kielégítését szolgálja. (A kormány 1971-ben új alapokra helyezte az ingatlannyilvántartást. Elrendelte, hogy a két nyilvántartás ösz- szevonásával és érvényes adatainak figyelembevételével, a tényleges állapotnak megfelelő, korszerű és gépi feldolgozásra is alkalmas új ingatlannyilvántartást kell létrehozni. Az Elnöki Tanáícs az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletében meghatározta az ingatlaninyilván- tartás célját és szabályozta létrehozásának módját. Az új nyilvántartás jogi célja: az ingatlanok adatainak, valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok és jogi jellegű tények valósághű, közhiteles nyilvántartása és a szerződésen alapuló jogok keletkeztetése. Az új nyilvántartás gazdasági célja: megbízható alapja legyen a földekkel kapcsolatos (népgazdasági és üzemi tervezésnek, a földvédelemnek, a rendeltetésszerű földhasználat és az ingatlanforgalom hatósági ellenőrzésének, továbbá egyes pénzügyi előírások megállapításának. Az új iingatlamnyilvántartást a járási, városi földhivatalok készítették. A feladat végrehajtása a kormányhatározatnak megfelelően 1973-ban kezdődött el és a megyékben 1980. év végéig befejeződött. A munka keretében Tolna megyében 22 423 hektár belterületről és 339 261 hektár külterületről részben térkép- felújítással, részben pedig új felméréssel kellett új térképeket készíteni. Ezek segítségével megállapították, hogy az ingatlanok nyilvántartott adatai a tényleges állapottal megegyeznek-e. Az eltéréseket bemérték és az adatokat helyesbítették. A helyszíni eljárás után került sor az ingatlantulajdonosok meghallgatásával a telekkönyviben feltüntetett jogok, és az ingatlanokhoz kapcsolódó tények egyeztetésére. Az egyeztetés során feltárt jogi eltéréseket a földhivatalok rendezték. Az esetleges •fellebbezést a megyei földhivatal bírálta el, amely ellen még további jogorvoslati kérelmet lehetett benyújtani az illetékes járásbírósághoz. Ezen túlmenően az elkészített új ingatlaninyilvántartást a földhivatalok 30 napig közszemlére tették ki ,a helyi tanácsházán. További 30 nap alatt az érdekeltek felszólalással élhettek, amit a földhivatalok határozattal bíráltak el. Az eljárás befejezése után az ingatlanok újonnan megállapított adatairól a tulajdonosok írásban értesültek. Az eljárás során megyénkben 258 754 ezer ingatlan adatait. kellett a helyszínen ellenőrizni, melynek során 50 199 ingatlan nyilvántartott adatait kellett módosítani. A módosítás általában olyan terület- és művelés iág-válto- zással, továbbá építkezéssel volt kapcsolatos, amelyet a tulajdonosok, földhasználók a földhivatalhoz (nem jelentettek be. Közel minden második ingatlannál olyan eltérést állapítottak meg a földhivatalok, amit rendezni kellett. Az új, egységes ingatlannyilvántartás készítése tömegével hozta felszínre a régi, elmaradt, rendezetlen tulajdonjogi ügyeket. Így például: 5987 olyan elmaradt hagyatéki ügyet tárt fal a földhivatal, ahol a telekkönyvben még mindig a régen elhalt személy volt a tulajdonos. Az új ingatlan nyilvántartással szemben alapvető követelmény, íhogy ne csak készítése időpontjában., hanem mindenkor egyezzék a valósággal, a tényleges állapottal. Ennék érdekében az ingatlanokat érintő változásokat be kell jelenteni és azokat folyamatosan át kell vezetni az ingatlannyilvántartásban.. A munka nagyságára .jellemző, hogy tavaly a megyében 29 ezer változási beadvánnyal foglalkoztáik a földhivatalok. Mégis az egyik legnagyobb földhivatali probléma, az új ingatlannyilvántartás naprakész állapotban tartása, elavulásának megakadályozása. Az eddigi ellenőrzések azt igazolják, hogy a tulajdonosok gyakran nem jelentik be a földhivatalnál az ingatlanokat érintő változásokat. Ez pedig a nagy költséggel készített nyilvántartás viszonylag gyors elavulását eredményezi. Feltétlenül javítani kell a bejelentési fegyelmet, amelynek betartását a földihivatalok rendszeresen ellenőrzik. Fontos ez ezért, hogy a tulajdonosok az ingatlant érintő változásokat 30 napon belül jelentsék be a földhivataloknak. Saját érdekük is indokolja ezt, mert a mulasztás jelentős hátránnyal, bírságolással jár. A változási 'beadványok túlnyomó többségét a földhivatalok 30 napon belül határozattal elintézik. Az új ingatlannyilvántartás .nyilvános, annak tartalmát az érdekelték megtekinthetik, róla másolatot kérhetnek. A nagy állami ráfordítással létrehozott .ingatlannyilvántartás megbízhatóságának és naprakészségének fenntartásához -igen fontos egyéni és társadalmi érdek fűződik. Lényeges kérdés ezért, hogy a tulajdonosok, kezelők, használók az ingatlanukat érintő változásokat rendszeresen jelentsék be a nyilvántartást vezető járási, városi földhivatalhoz. D. V. M. A tejipar fejlesztése A fejlesztések hatására az utóbbi években átlagosan 5— 6 százalékkal emelkedett hazánkban á tej- és tejtermék- fogyasztás. Az idei beruházások mindenekelőtt a minőség javítását, a választék gazdagítását teszik lehetővé. A tejipar ez évben több mint 700 millió forintot fordít a műszaki fejlesztésekre. Ebből az összegből új gépeket, technológiai berendezéseket szerelnek fel. A tejüzemek hálózata is bővül, befejeződik a debreceni tejüzem, folytatódik a szekszárdi, a zalaegerszegi sajtüzem és a pásztói tejüzem építése. Több gyárat bővítenék. Az egy főre jutó tejfogyasztás 1980-ban elérte a 95 litert, ami jobb az európai átlagnál, tejtermékből viszont jóval kevesebbet fogyasztunk a kívántnál. Ezért elsősorban a sajtok, túrók, joghurtfélék termelését fokozzák az üzemek. Az új, nagy teljesítményű gépsorokkal Zalaegerszegen az ementáli, Szekszárdon a trappista, az eidami és a gonda sajtot gyártják majd. Dohány ültetés Nagydorog nevét hallva a dinnye mellett a dohány jut eszünkbe. E napokban ültetik ki a palántákat. A helyi Üj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 60 hektáron, négy fajtát termesztenek ebben az esztendőben. (cz-) Dr. Simon László főorvos és dr. Jávor András főorvos „beszélget” a géppel
