Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
^^fePÜJSÄG 1981. május 7. Pécsi nyári színház A táncművészet színtere A szomszédos megyébe, Baranyába gyakorta látogatunk különféle rangos rendezvényre, színházi előadásra. A pécsi nyári színház eseményein is több megyénkbéli csoport, illetve család, vagy baráti kör vett részt az elmúlt esztendőkben, s valószínű, hogy idén nyáron is többen átruccanunk egy-egy vonzó programra. Megtudva, hogy a pécsi nyári műsor elkészült, ellátogattunk a „rendkívüli színházhoz”, mely páratlan formát öltve rendezi, szervezi a nívós programokat. Mégpedig azzal a céllal, hogy a magyar táncművészetnek nyári fellépési lehetőséget biztosítson, ezzel párhuzamosan színvonalas szórakozási lehetőséget nyújtva a művészetet kedvelőknek. A nyári színház három esztendővel ezelőtt alakult, s valóban nyári volt, hiszen évente mindössze három hónapot játszottak. Nyilvánvaló, hogy ideiglenes voltuk számtalan jogi bonyodalomra adott okot. Például gondot ^ jelentett az együttesek szer- in:ződtetése, amit jól tudjuk, a fellépés előtt néhány hónappal kell nyélbeütni. Mivel az ideiglenesen működő, csupa fiatalokból álló gárda már bizonyított, rendezvényeikre pedig joggal tartott igényt a közönség, a pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén januárban állandósította a nyári színházat. Azt a nyári színházat, amire önkényesen akasztottuk a „rendkívüli” jelzőt. Miben áll rendkívüliségük? Abban, hogy színház nevet viselnek, lényegében színházi előadásokat szerveznek; viszont nincs önálló társulatuk, sőt, még színházi épülettel sem rendelkeznek. (Mindössze két zsúfolt irodájuk van a megyeszékhely központjában.) Itt dolgozik Bagossy László igazgató és a gazdasági és szervezőrészleg. A színház művészeti vezetője Eck Imre. Fennállásuk óta nem volt rá — s nem is lehetett — precedens, hogy ilyen korán készen állt nyári programjuk, a fellépő együttesek szerződtetése megtörtént, a munka ihég a téli hónapokban elkezdődött. Számtalan izgalmas feladatot kaptak, ők rendezik a különböző köz- művelődési eseményeket, a politikai ünnepségek műsorát. Sorozatot indítottak a pécsi művészek bemutatására klubokban, iskolákban, üzemekben, sőt óvodákban is. Ezen a nyáron is a táncművészeté a főszerep. Programjaik július 11-én kezdődnek, mégpedig a Bartók-est ’81 című műsort (A fából faragott királyfi, Cantata profana, Csodálatos mandarin) mutatja be a Pécsi Balett, a szabadtéri táncszínen. Ugyancsak itt nézhetjük meg Zer- kovitz Csókos asszony című zenés játékát több előadásban. Itt rendezik meg a szövetkezeti néptáncfesztivál gálaestjét július 12-én. S ez lesz a színhelye a Szenegáli Állami Táncegyüttes „Afrikai varázslat” című vendégjátékának is július 23-án. Másik hangulatos színhelyük a Barbakán bástya. A nyáron — szintén több előadásban — látható itt három kamarabalett: a Magnificat, az Énekek éneke, valamint a Hegedűduók. A tettyei játékszín ad helyet a Csángó ballada című balettfantázia bemutatójának; Liszt Dante szimfóniájának, Szophoklész Antigonéjának, ami táncjátékként kerül színre, valamint a Baranya Táncegyüttes estjének, mely az összecsapások címet viseli. Két balettmatinét rendeznek, s mutatnak be a villányi szoborparkban: Balettek kórusmuzsikára és Bartók Szabadban című művét. A Csontváry-múzeum átalakítása miatt az ide tervezett előadásokat másutt, mégpedig a Barbakán várárokban tartják. Itt két alkalommal mutatja be a Bóbita Bábszínház Bartók Cantata profanáját és a Fából faragott királyfit. Mindezeken kívül a pécsi nyári színház egyéb rendezvények szervezésében is közreműködik : egyebek között a július 12-i sétatéri országos cserépvásár és az ugyanezen a napon nyíló VII. országos kisplasztikái biennálé rendezésében és számtalan — komoly és könnyű — zenei előadás lebonyolításában. Röviden további terveikről: jelenleg tárgyalnak a győri színházzal, s remélik, hogy a nyáron sikerül Pécsen is bemutatni a Nero című rock-musicalt. A továbbiakban még tovább kívánják erősíteni a táncos jelleget; még több — hazai és külföldi — nagy együttest szerződtetnek a nyári színház előadásaira. —vhm— Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A folyóirat májusi számában Nyikolaj Tylihonov szovjet miniszter elnök részletesen szól azokról a gazdasági, szociálpolitikai, kulturális és külpolitikai célkitűzésekről, valamint megvalósításuk módozatairól, amelyeket az SZiKP XXVI. kongresszusa Jki jelölt. Puses-i nóba, a Moszkvától 120 kilométerre fekvő tudós- városba, a Szovjet Tpdomá- nyos Akadémia Biológiai Központjába vezet el egy riport. Jurij Ritlheu, a nemzetközi hírű csukcs író, novel- iisztikus hangvételű írásában érdekesen világítja meg a szovjet eszkimók sok nehézséggel terhes bekápcsolódását a ihat évtizeddel ezelőtt megújult életbe. A szerző egy izgalmas repülőkalanddal fűszerezve beszéli el a Behring- szoiros túlsó partján, az alaszkai eszkimók meghívására tett látogatását. Tudományos vizsgálatok tárgyaként beszél az óceánról, sok érdekes felvétellel illusztrált „56 lépcsőfok a mélybe” című írásában Vja- cseszlav Jasztrebov, a Szovjet Tudományos Akadémia Öceánologiai Intézetének igazgatója. Mesterségesen növesztett, a lézertechnikában különösen jól hasznosítható kristályokkal ismertet meg egy örmény kutatóintézet munkájáról szóló Dolgozó drágakövek című cikk. Nagy horderejű felfedezésről olvashatunk az Érdekességek a tudomány és technika világából című rovatban. Híja Livsic, a kiváló fizikus 1960-as feltevését az úgynevezett fázisátmenetek addig ismeretlen típusáról sikerült bebizonyítani a Moszkvai Állami Egyetemen. Ennek eredményeként olyan értékes tulajdonságokkal rendelkező anyagokat hoztak létre, amelyek nincsenek a természetben, A sportrovat bemutatja a rendkívül eredeti stílusú Igor Bóbrint, aki nemcsak a jégen végez költői hangulatú gyakorlatokat, de a szó szoros értelmében vett költészetet is gyakorolja. Síelés a felhők felett címmel az Elbrusz-hegység nemzetközi hírű sípályáival ismerkedhetünk meg, amelyeket nyáron is versenyzésre alkalmas hótakaró borít. iA magyar tárgyú oldalakon a két ország honvédelmi szövetségének kapcsolatairól nyilatkozik Kiss Lajos vezérőrnagy, az M'HSZ főtitkára. A Magyar Hajó- és Darugyár által szovjet megrendelésre készített 110. tolóhajóról — e világviszonylatban ritka hosszúságú sorozatról — és a gyártmány fejlődéséről szól A tolóhajők metamorfózisa című riport. LÁNYOK,ASSZONYOK A folyóirat májusi számában a Győzelem napjára emlékezik A repülő futár című cikkel. A szerző, a holtnak hitt Anna Tyimofejevna-Je- gorova, a Nagy Honvédő Háború első szakaszában egy fufárrepülőgép, valamint a fasiszták által „fekete halálnak” nevezett IL—2-es „repülőtank” pilótájaként vett részt. A Compaek Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat MSZBT tagcsoportjának vezetőjével készített riportot a lap munkatársa Egy az 1560- ból címmel. A cikk egyebek között bemutatja a tagcsoport munkáját és megtudhatjuk azt is, hogy május 9-én, a győzelem napján minden évben szovjet vendégeket fogadnak. Állandóan visszatérő vendégük egy szovjet házaspár, iLabanovék. Alekszej La- bamov 1945-ben részt vett a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban, és ő volt a VII. kerület parancsnoka — ahol ma a Compaek is van. Iszaak Levitan, a kiváló orosz tájképfestő emlékmúzeumába kalauzol él egy ösz- szeállltás. A festő szülővárosának Pljosznak egyik legkedvesebb, legvendégszere- tőbfo helye az emlékmúzeum, ahol az ő képei és tanárainak, tanítványainak a művei is láthatók. Levitan képei a Tretyakov Képtár, az Orosz Múzeum és az ország sok más múzeumának gyűjteményét gazdagítják. A Mellékletiben horgolt pulóverek, Gyertyaláng asztalterítő, keresztszemes futó kirajzolt mintája, ételreceptek, és keresztrejtvények találhatok. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom májusi és júniusi számában közli Konsztantyin Szimonov Többé nem látjuk egymást című regényét, mely a folyóiratban 1976-iban megjelent Húsz nap háború nélkül című regény folytatása. Főhőse Lopatyin, a Krasznaja Zvezda tudósítója, akivel először 1963-ban találkozhatott az olvasó Szimonov „Különtudósítónk jelenti” című elbeszéléskötetében. Annak ellenére, hogy a főszereplő csaknem húsz évvel idősebb, mint amennyi Szimonov a háború éveiben volt, a főhős, Lopatyin az író gondolatainak hordozója. A Többé nem látjuk egymást áz utolsó háborús nyár harctéri eseményeit, egy új szerelem beteljesülését tárja elénk. És persze az író visz- sza-visszatérő töprengéseit a háború borzalmairól, a szerelemről, a házasságról, a családról, a boldogságról, az életről és a halálról. Minden embernek csak egy élete van, s az nem osztható szét harcra, munkára és magánéletre. A művel a négy évtizeddel ezelőtt kezdődött honvédő háborúról szóló könyvtárnyi irodalom új, értékes alkotással lett gazdagabb. Szimonov regénye mellett közli a lap 'Próza rovata Mu- sza Magomedov dagesZtáni író Lagzi című elbeszélését, valamint a Komppal a Kiren- gán című novellát Vjacseszlav Sugarevtől, akinek a Modern Könyvtárban a közelmúltban megjelent elbeszéléskötete már Magyarországon is ismertté tette a nevét. Válogatást közöl a folyóirat Leonyid Pervomajszkij ukrán költő posztumusz kötetéből. Számos magyar klasz- sziikus — köztük Petőfi — fordítójának hagyatéka őszinte, egyszerű emberségével jelentős színe a mai szovjet költészetnek. Kalász Márton, Oláh János, S. Benedek András és Szentmihályi Szabó Péter fordításában ismerkedhet meg vele az olvasó. A Dokumentum rovat Nyikolaj Csukovszkij és Leonyid Pervomajszkij levelezéséből ad válogatást — egyebek közt Petőfi verseinek fordításáról is. Az Élő Múlt rovatban Mihail Bulgákov magyarul még meg nem jelent elbeszélése, az Egyiptomi sötétség olvasható. A regényműfaj jövőjéről és világirodalmi összefüggéseiről folytat eszmecserét Nyikolaj Amasztaszjev irodalom, történész és Algimantas Bu- cys litván író a Kilátó rovatban. A keleti és nyugati regény kölcsönhatása kapcsán szó esik többek között Rasz- putyinről és Zaliginról éppúgy, mint Faulkinerről és Norman Mailerről, Marquez- ról és Illyés Gyuláról. Örkény Egyperceseinek, Illyés Petőfijének a litván olvasók körében aratott sikeréről beszél a magyar irodalom egyik litván műfordítója, Janina Isganaitye a vele készült interjúban. Érdekes cikket közöl a lap egyebek közt Georgiij Tovsztogonov rendezéseiről, valamint Jev- genyij Jevtusenko tanulmány- kötetéről is. szputnyik iMájus van, a béke, a győzelem hónapja. Európa népe köszönettel tekint vissza az emlékezetes, felejthetetlen 1945. május 9-ére, a győzelem napjára. Emlékművek, obe- liszikek és többmillió sírhant idézi azokat a napokat. Köszönet nektek, szovjet katonák, szovjet emberek, azért, hogy 'békét adtatok Európának, megszabadítottátok a világot a fasiszta fenevadaktól, a világpusztulástól. Az évforduló alkalmából a folyóirat „Soha nem felejtünk” címmel emlékanyágot közöl. A közelmúltban Magyarországot is komoly veszteség érte, amikor a Hungaroca- mion több kamionja elsüly- lyedt a tengeren. Az anyagi kár tetemes, a felelőst sem könnyű megtalálni. Most talán új korszak kezdődik: a Szovjetunió, az. Egyesült Államok, Franciaország és Kanada megkezdte a tengereken és az óceánokon bajbajutottak felkutatására alkalmas új rendszer közös kidolgozását. A lap közli Vlagyimir Smiga- novszkij tanulságos írását „Hogy ne szólaljon meg a Lloyd harangja” címmel. Hány napot bír ki az ember étien, szomjan? Ez mindenekelőtt attól függ, kiről van szó. Két szovjet bányász már hosszú éveket töltött munkával a föld alatt. Egyszer beomlott a bánya, s őket élve betemette. Ok tudták, hogy a szakemberek legnagyobb igyekezete mellett is- legalább húsz napra van szükség a mentéshez. Hogyan viselkedett a két bányász föld alatti börtönében? Erről tudósít egy megrázó erejű dokumentum-riport. A Tudomány és technika című rovat ezúttal is sok olvasnivalót kínál. A folyóirat közli Rjurik Povilejkónalk, a műszaki tudományok kandidátusának tanulmányát. „A bűvös hetes” címmel. Miért bűvös hetes? A legenda szerint, amelyet Platón jegyzett le, az ókori görög bölcsek, akik összegyülekeztek a delphoi Apollón szentélyében, heten voltak... Miért éppen heten? Az emberek azóta is próbálják megfejteni azt a különös és máig sem tisztázott összefüggést, amely a hetes szám és a természeti jelenségek között fennáll. A szovjet szakemberek kiszámították, hogy ha a legolcsóbb energiaforrást, a szélenergiát villamos áram termelésére hasznosítanák, akkor óránként 20—25 milliard kilowatt villamos energiát lehetne nyerni. Ez annál is inkább jelentős, mivel a Szovjetunió valamennyi erőműve ma óránként összesen mintegy 300 millió kilowattot termel. A publikáció címe: „A megszelídített ciklon”. iLéhét-e műtétet végezni az élő sejten? A választ Arii Narimanov adja meg „Szike a mikroszkópban^” című írásában. A Kulturális rovatban a többi között egy Vaszilij Suk- sinnal, a világhírű színész- író-filmrendezővel készült interjúból olvashatunk részleteket „Falun születtem ...” címmel. A sport, a sakk és a humor mellett felhívjuk olvasóink figyelmét: a Szputnyik májusi száma közli az 1980. évi vetélkedő eredményhirdetését, ahol magyar nevekkel is találkozunk. Részlet az Aki a pofonokat kapja című zenés játékból A tavaly nyáron bemutatott Otelló (Bretus Mária és He- tényi János)
