Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981. május 7. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A KISZ pártirányításának -------------fejlesztése, a fia­talok erkölcsi, politikai és világnézeti arculatának for­málása egyre nagyobb hang­súlyt kap. Túl azon, hogy a párt a marxista—leninista ideológiát és az ezen alapuló politikát elsősorban az ifjú­sági szervezeten keresztül juttatja el a fiatalokhoz, két­ségtelenül szerepe van annak is, hogy napjainkban a poli­tikai tevékenység tartalmá­ban is, formájában is egy­aránt minőségi átalakuláson megy keresztül. E bben a helyzetben külö­nös fontossággal vetődik fel a KISZ-szervezetek elvi poli­tikai eszközökkel történő irá­nyításának és az irányítás közvetlen jellegének érvé­nyesítése, ezek viszonya. Az elvi-politikai irányítás első­sorban a párt határozatainak a fiatalokhoz való továbbítá­sában, megismertetésében nyilvánul meg. Ezért fontos a párt- és KISZ-szervezetek közötti rendszeres és folya­matos kapcsolat, amelyen ke­resztül a KISZ-tagság tájé- zódhat az aktuális feladatok­ról és így lehetőség jayílik az ezek végrehajtásába tör­ténő bevonásukra is. Jelen­tős előrelépés ezen a terüle­ten, hogy nagyon sok párt- alapszervezet vezetőségi ülé­sein állandó meghívott a KISZ-titkár, függetlenül at­tól, hogy párttag-e vagy sem. Ez jó lehetőséget biztosít a folyamatos információcseré­re, az aktuális politikai fel­adatok vagy a fiatalokat érin­tő kérdések megbeszélésére. Ugyanakkor a KISZ-vezetők felelősségét is növeli a párt- vézetőségi ülésekre történő felkészüléssel és az érdemi részvétellel. A politikai irányítás má­sik fontos útja, amikor a KISZ-akcióprogramokban megjelennek az adott idő­szak és adott terület legfon­tosabb politikai célkitűzései, feladatai, természetesen a fiatalok életkori sajátossá­gainak és módszereinek meg­felelően. Ez csak úgy való­sulhat meg, ha a pártszerve­zetek segítséget nyújtanak a programok elkészítéséhez, és a területeket érintő felada­tok megvalósítására javasla­tot tesznek. Ezért a párt­irányítás elengedhetetlen mozzanata a tervező taggyű­lések előtti közös konzultá­ció, megbeszélés. Ily módon érhető el, hogy a KlSZ-alap­Kibontakoztatni az öntevékenységet A KISZ pártirányítása szervezetek tevékenysége a párt politikájára épüljön és annak valóra váltását szol­gálja. A KISZ elvi-politikai irányítása közvetlen irányí­tás is. A közvetlen irányítást indokolja, hogy a KISZ olyan fiatalokat egyesít soraiban, akiknek többsége nem ren­delkezik kellő elméleti-poli­tikai felkészültséggel és gya­korlati tapasztalatokkal. Eze­ket a tapasztalatokat a párt adja át az ifjúsági szövetség­nek. Csak a párt irányításá­val és útmutatásával tud el­igazodni az ifjúság helyesen a társadalmi élet bonyolult kérdéseiben. A helyesen ér­telmezett és gyakorolt köz­vetlen irányítás ugyanakkor engedi érvényesülni, sőt erő­síti a KISZ önállóságát, ön- tevékenységét. Óvakodnunk kell a gyámkodástól éppúgy, mint az utasításoktól, vagy a KISZ helyett a munka el­végzésétől. Az öntevékenység, kezdeményezőkészség kibon­takoztatása és erősítése a pártirányítás szerves része. Ezt jól segíthetik a fiatalok részére szervezett különböző fórumok, tanácskozások, if­júsági parlamentek. Ezeken a fórumokon azt várjuk a KISZ-től, hogy még bátrab­ban, aktívabban képviselje a fiatalokat, akkor is amikor a feladatok megvalósításáról, és akkor is, amikor az ifjú­ság jogos igényeinek a kielé­gítéséről van szó. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a fia­talok a gyakorlatból érzéke­lik a bizalmat, a segítőkész­séget, a tenniakarást. A KISZ vezetőit fel kell készíteni az ifjúság érdemi képviseletére, mégpedig folyamatos mun­kával. És ez a munka gyak­ran kétirányú. A fiatalokkal való foglalkozás mellett még napjainkban sem felesleges a különböző szintű munka­helyi vezetők egy részének inspirálása a KISZ képvise­leti munkájához szükséges feltételek biztosítása érdeké­ben. A ‘ hatékony pártirányítás megfelelően épít a KISZ- szel kapcsolatos pártmegbí­zatásokra. A fiatal párttagok azonban csak akkor tudnak a KISZ-ben eredményes munkát kifejteni, ha ismerik feladatukat, tudják, hogy mi a dolguk. Ott, ahol konkrét feladattal bízzák meg őket — KISZ-építés, párttaggá neve­lés, párttagajánlás, politikai képzés segítése, stb. — és gondot fordítanak felkészíté­sükre is, az eredmények nem maradnak el. Ha viszont csak általánosságokat fogalmaznak meg a pártvezetőségek a fel­adatokat illetően, netán hiányzik a KlSZ-vezetőség­gel való egyeztetés is, a párt­irányítás folyamata valahol óhatatlanul elakad. Különö­sen negatív hatást válthat ki az érintett fiatalokból, ha a KISZ-szervezetbe küldött párttagokat magukra hagy­ják, hiányos munkájuk figye- lemmelkísérése, segítése és számonkérése. Éhnek követ­kezménye majd minden eset­ben a közömbösség, ami ter­mészetesen szintén visszahat a pártirányításra. És itt a pártmegbízatások­nál kell megemlíteni azt is, hogy nemcsak a párttagok kaphatnak pártfeladatot, ha­nem a KISZ-tagok is, sőt az egész KISZ-alapszervezet. Ez még nem vált általánossá, pedig ennek gyakorlati al­kalmazása jól segítheti a pártirányítás fejlesztését. A KISZ pártirányításában, az ifjúsági munka színvona­lának alakulásában jelentős szerepe van a, pártszerveze­tek ifjúsági felelőseinek, ók azok, akik a párttagság kö­zül — kivéve a KISZ-es párt­tagokat —, a legtöbbet van­nak a fiatalok között, folya­matosan segítik munkájukat, biztosítják a KISZ- és párt­vezetőség között a folyama­tos kapcsolatot, információt. Ugyanakkor nem kizárólagos felelősei az ifjúságpolitikai munkának. Ezt azért is szük­séges hangsúlyozni, mert időnként elhangzik még olyan kérdés, hogy miért nem az ifjúsági felelős „felel” az ifjúsági munkáért, mert úgy a pártvezetőségnek több ide­je jutna úgymond „fonto­sabb” kérdésekre. Sajnos több alapszervezetben ez nem csupán kérdés, hanem hely­telen gyakorlat is. Az, hogy az ifjúsági felelős feladata a KISZ-rendezvényeken való rendszeres részvétel, nem je­lenti — nem jelentheti — a pártvezetőség kollektív fele­lősségének az átvételét, munkája nem helyettesítheti a testületi irányítást. Az ifjúsági felelős ——— ' ■■■■■. ■ — aKKor csak tud feladatának eredményesen eleget tenni, ha eleven, élő kapcsolatot alakít ki a fia­talokkal, közösen dolgozik velük. Nem lehet eredményes sem a szemlélődő munka- módszer, sem pedig az olyan gyakorlat, amikor a türelmes és okos érvelés, a meggyőző szó helyett tekintélyi alapon — nem ritkán a párt tekin­télyére hivatkozva — közelí­tenek meg kérdéseket. Ép­pen ennek kapcsán nagyon fontos aláhúzni, hogy a KISZ-t sem felülről, sem kí­vülről nem lehet hatékonyan irányítani, csakis belülről, a fiatalokkal való együttgon­dolkodással és cselekvéssel. A fiatalok igen fogékonyak a személyes hatásokra, tehát egyáltalán nem mindegy, ho­gyan kezeljük őket, hogyan beszélünk velük. A bátorítás, a magyarázás termékenyen formálja őket, ugyanakkor a „kioktatás”, a leintés hosz- szabb időre kedvüket szeg­heti. Az ifjúsági felelős —de általában a fiatalok közötti munka — módszerei között fontos helyet kell, hogy el­foglaljon a személyes segít­ségnyújtás. a fiatalokra gya­korolt közvetlen nevelő ha­tás, a példamutatás, a bizta­tás, a dicséret, vagy ha kell, a helyreigazítás, a kritika is. Széles körben általánossá vált, hogy a pártalapszerve- zetek számbavételi, illetve nevelési tervet készítenek. A KISZ-szervezetek egyre több fiatalt javasolnak a számba­vételi tervekhez, munkáju­kat folyamatosan figyelem­mel kísérik, segítik, felkészí­tik őket a párttagságra. He­lyeselhető az a gyakorlat, amikor a számításba vett fia­talokkal a párt- és KISZ- vezetők elbeszélgetnek, közö­sen értékelik a végzett mun­kát és alakítják ki a további fejlődésüket segítő feladato­kat. Az egyéni feladatvállalás és értékelés rendszere jó le­hetőséget nyújt a fiataloknak arra, hogy társadalmi, politi­kai, közéleti tevékenységet vállaljanak, illetve végezze­nek. Politikai, társadalmi jel­legű vállalások ajánlásával a KISZ- és pártszervezetek jól segíthetik egy-egy fiatal fej­lődését, a párthoz való köze­ledését. Az alapvetően kedvező ta­pasztalatok mellett sem mondható még általánosnak, hogy a párt- és KlSZ-szerve- zetek megfelelően élnének a párttaggá nevelés során az egyéni vállalások lehetőségé­vel, pedig, mint a politikai munka végzésének és értéke­lésének egyik formája feltét­lenül több figyelmet érdemel. Eddigi tapasztalatainak---------— megerősítenek b ennünket abban, hogy a XII. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtásában a KISZ is megtalálta a maga helyét és sajátos feladatait. A fiatalok cselekvő részvéte­lét közös feladataink megol­dásában ezután sem nélkü­lözhetjük. Az ifjúság közötti munka, a KISZ pártirányítá­sa terén elért eredményeink biztatóak, ezeket kell tovább­fejleszteni, erősíteni a párt- szervezetek még hatéko­nyabb irányító munkájával. SÁGI LÁSZLÓ, szekszárdi járási pártbizottság politikai munkatársa A három „M” és a fiatalok Az MMG Automatika Művek szekszárdi műszergyárában egyre szélesebb körben hódít teret a 3 M, a mozgáselem- zéses munkatanulmányozás és munkakialakítás, fi terme­lékenységet fokozó, a minőséget javító, s a dolgozók mun­káját is megkönnyítő módszer bevezetésén a fiatalok fára­doznak. Képünkön: Tudományosan kidolgozott elvek alapján egymás mellé helyezett munkahelyek. Természet, kultúra, sport Sikeresen indult a megyei KlSZ-faizottság Természet, kultúra, sport elnevezésű já­téka. 'Eddig 1500-an jelent­keztek egyénileg, vagy csa­patban a játékra. Az első for­dulón túljutott a versengés, ami tulajdonképpen egybe­esett a Forradalmi Ifjúsági Napok időszakával. Annak a rendezvényein is lehetett pontokat szerezni. A játék célja végső soron a szabad idő hasznos és kulturált el­töltése, összehangolva a ter­mészetjárást a kultúrával és a sporttal. Hogy a játék mennyire si­keres, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az ifjúsági pró- bázók számának ugrásszerű emelkedése. Amíg két évvel ezelőtt 26-an teljesítették az előírt próbákat és szinteket, addig az idén már több szá­zan vannak, akik ebben a for­mában sportolnák. Az egyedi rendezvények, versenyek ne­vezőinek a száma is nagyot nőtt. Váralján a gyalogtúrán ötszázan indultak, a kerék­pártúrákon a korábbi 50—60 helyett kétszázan. A vízi és a horívédelmi túrákra is százan neveznek. (A megyei játék első önál­ló nagyrendezvénye május 15. és 17. között lesz Dombori- ban. Az előzetes felmérés szerint 300—400 fiatal kíván részt venni a rendezvény- és Versenysorozaton. Nem is fér­nék el a KISZ-táiborban, ezért a régi szép hagyomá­nyok szerint sátoroznak a fia­talok. Az első napon lesznek a kerékpáros-, vízi- és gyalog­túrák, este pedig amatőr mű­vészeti csoportok mutatkoz­nak be, és lesz diszkóműsor is. Tizenhatod lkán folytatód­nak a sportrendezvények, de lesz politikai kaszinó, doku­mentum- és játékfilmek be­mutatója, helytörténeti vetél­kedő. Hasonló programok kö­zött lehet válogatni másnap is. A megyei keretjáték nem­csak a nagyobb rendezvé­nyek, versenyek látogatottsá­gát növelte, hanem felpezsdí­tette a KISZ-bizottságokat és alapszervezeteket is, már több helyi kezdeményezéssel is találkoztak a szervezők. Az építőtáborok napi programja természetesen nem csak munkából áll. Belefér a szórakozás, a művelődés és az ak­tív kikapcsolódás számtalan más formája is. Archív fel­vételünk tavaly nyáron, az alsópéli nemzetközi építőtábor- » , ban — pihenőidőben — készült. Az építőtáborozás az ifjú­sági mozgalom hasznos és szép hagyományai közé tar­tozik. Hasznossága soha nem volt kérdéses, de a mai meg­változott viszonyok közepette különösen nagy a jelentősége, hiszen az idényjellegű, sok kézi munkát követelő mun­kákra a gazdaságok nem tud­nak sem önerőből, sem pedig a gazdaságon 'kívülről mun­kaerőt biztosítaná. A szőlőkötözés, vagy a be­takarítás pedig nem várhat, különösen nem a korszerű mezőgazdaságban, amikor a vetéstől az érésig minden szinte percre ki van számít­va. Almit ma kell leszedni, mert I. osztályú, esetleg ex­portképes gyümölcs, az hol­napra lehet, hogy már csak konzenvnek jó. Ugyanígy szükséges az idénymunka az élelmiszer-feldolgozó ipar­ban, de a gazdaság más te­rületein is, ahol munkaerő- hiánnyal küszködnek. Mindez azonban csak alá­támasztja az építőtáborok jelentőségét, de nem változ­tatja meg azok eredeti és leg­fontosabb célját, ez pedig a munka szeretetére, tisztele­tére váló nevelés. A brigád­munka fejleszti a fiatalok közösségi gondolkodását, ma­gatartását. A tábori fórumok lehetőséget adnak a közép­fokú tanintézetek diákjai­nak, hogy gyakorolják a szo­cialista demokráciát, szinte az üzemi demokrácia körül­ményei között, fejlődik önál­lóságuk, öntevékenységük. Egy pillanatig sem titok, hogy célja az építőtábornak a szabad idő hasznos meg­szervezése. A kialakult tá­borszervezési gyakorlat sze­rint a diákok szűkebb hazá­juktól távol, más megyéket is megismernek, nemcsak munka közben, hanem a ki­rándulásokon, rendezvénye­ken is. Ma már a gazdaságok munkaerőigénye jóval meg­haladja a lehetőségeket, ezért módja van a KISZ-nek és az Állami Ifjúsági Bizottságnak, hogy a gyerekek érdekei sze­rint szélektáljon a táborok között. Csak ott engedélyezik az építőtáborok szervezését, ahol ennek a feltételei nem­csak megvannak, hanem a legjobbak. Az elmúlt évben a megyé­nek, a diákoknak és a peda­gógusoknak nem volt szé­gyenkeznivalójuk. A diákok példásan dolgoztak. A szer­vezés viszont egyre nehezebb, éppen a fejlődés velejárója­ként, hiszen ma már a szü­lőkkel rendszeresen nyaralni járnak a fiatalok, bel- és külföldre egyaránt. Ezeket az időpontokat nehéz egyeztetni az építőtáborral, de még pél­dául a KlSZ-vezetőképző tanfolyamok is egybeesnek a munkával. A munkaerőhiány következtében igen sok lehe­tőség nyílik arra, hogy a diá­kok nyári munkát vállalja­nak, olyant, ahol keresni is lehet. Az idén a mozgósítás leg­nagyobb gondja a biatorbá- gyi fiú építőtábor, ide nincs elég jelentkező, főként azért, mert a másik két tábor is koedukált. A Tolna megyei diákok a Hatvani Konzerv­gyárba, Törökbálintra és a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát sátorhelyi üzemegységé­be mennek mezőgazdasági munkára. A szakmai táboraink, asz­talos, lakatos, hegesztő, szo­bafestő és kőműves szakmák­ban Szolnokon, Budapesten és Szegeden lesznek. Országos építőtáborok is lesznek a megyében, ugyan­ott, ahol eddig. Alsópélre Borsod megyeiek jönnek, a Szekszárdi Állami Gazdaság­ba ismét Békés megyeiek. Építőtábor! előzetes

Next

/
Thumbnails
Contents