Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
1981. május 7. KÉPÚJSÁG 3 A tomerőmü-építkezés Munkásőrök Katonák a tulipános házakban Láttam egy egyszerű iskolai térképet hazánkról, nem katonait, de a katonáknál. A térképen kis színes égők jelzik, hol és merre építkeztek az alakulat soros tagjai. Soros tagjait írunk, hiszen ez a „vállalat” — a paksi alakulat — „büszkélkedhet” a legnagyobb fluktuációval napjainkban. Félre a tréfával. A paksi atomerőmű-építkezésen dolgozó katonák, építő-műszaki alakulat lévén, elsőrendű feladataiknak tartják a munkát, a népgazdaságnak nélkülözhetetlen területen, a nagy és kiemelt beruházásokon. Gondot- fordítanak az építőmunka mellett a katonai, azaz a hadseregbeli tevékenységre is. Weisz Zoltán őrnagy, párttitkár már á beszélgetés elején leszögezi: „Nem munkásszolgálatos alakulat vagyunk, mint sokan hiszik!” A munkán, .a termelő tevékenységen van a hangsúly, úgy, hogy a népgazdaság feladatait egyeztetik az ide bevonuló fiatalok érdekeivel. A bevonultatásnál a személyeknél elsősorban a szociális helyzetet tartják szem előtt, így az alakulat legénységének egy része családos — tehát a katonaidőben is megteremtik számukra a lehetőséget, hogy segítsenek a családnak. A másik szempont, hogy szakembereket soroznak be az ilyen alakulatokhoz. A laktanyában működik általános iskola és szakmunkásképző is. Kevés az olyan fiatal, aki a leszereléskor már nem rendelkezik a nyolc általánosról bizonyítvánnyal. Ezen felül 1980-ban 250-en szereztek valamilyen kezelői vizsgát, közel nyolcvanan pedig szakmunkás-képesítést. Az álakulat csapatmúzeumában számtalan elismerés, ajándék jelzi, hogy elégedettek a katonák munkájával. Évente 2000 óra társadalmi munkát vállalnak. Amit ezen felül végeznek Pakson, azért pénzt kapnak és abból fedezik a századklubok fenntartását. Az egyik század Mün- nich Ferenc KlSZ-alapszer- vezete 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a városban, ezért a tanácstól színes televíziót kaptak ajándékba. Két század megkapta a „Paksért emlékplakettet” is. Az embernek óhatatlanul katonai élményei jutnak eszébe, amikor látja a paksi katonák laktanyáját, egy-egy raj szállását (körletét), vagy akár a klubokat, a könyvtárat. Az élmények előhozzák a régi őrségbe járásokat. Itt nincs őrség, csak kapuszolgálat. Az esetleges fogdákat •— az sincs... A nehezen kiharcolt kimenőket, eltávozásokat, s szabadságokat. Az építő katonák szigorú munkarendben dolgoznak, meghatározott munkanapokon, és a szabad időt is figyelembe véve. Vándor Dénes százados, századparancsnok katonásan, tömören jellemzi az egységet: „A század erkölcsi-politikai állapota jó!” Harmadszor nyerték el az Élenjáró Század címet, a Kun Béla brigád négyéves munkájáért elnyerte a KISZ Központi Bizottságának Kongresszusi Oklevelét, négy brigádtag megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát... és lehetne még sorolni az elismeréseket. Az alakulat KlSZ-bizottsá- gának titkára, Vecsei Márton őrmester érdekes összevetésre hívja fel a figyelmet: — A bevonuló fiataloknak csak egy bizonyos százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Meglepő, hogy rendkívüli politikai érzékkel rendelkező fiatalemberek a civiléletben nem találkoznak a KISZ-szel. Az alapszervezetek politikai munkájának eredménye, hogy 3—4 hónapos katonáskodás után már lényegesen megnövekszik a KISZ-tagok száma. A csapatmúzeumban állunk Weisz őrnaggyal és Vecsei őrmesterrel. Az egyik tablón pár szám bizonyítja, hogy a paksi katonák megérdemelten nyerték el háromszor a Magasabbegység Élenjáró Zászlóalja címet, és most április 30-án átvehették a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaversenyben végzett kiemelkedő munkájukért Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter elismerő oklevelét és ajándékát. Az alakulatnak 1980-ban munkabérből 55 millió forint a bevétele, az egy katonára jutó átlagkereset 3800 forint, az átlagórabér pedig 21 fórint volt. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Történelmi tájakon (II.) Hunyadi bátai csatája A történelmi tájakat bemutatni igyekvő sorozatunknak alighanem ez lesz a legkevésbé pontosan helyihez köthető része. Hunyadi János Báta határában vívott csatájának csak az időpontját és tényét tudjuk, részleteit azonban -nem. Kivéve azt, hogy -igen véres volt, amit könnyen el lehet hinni. Hunyadi a kor egyik legvérengzőbb hadvezére — Filippo Scolari, va-gy másként — Ozorai B'ipó mellett tanulta a hadi mesterséget és bár nála tehetségesebben, de semmivel sem szelídebben gyakorolta. Báta ma fs jelentős község, de a középkorán fontossága sokkal nagyobb volt. Az itteni bencés apátságot dúsgazdag búcsújáróhelyként ismerték országszerte. A szent vérről elnevezett templom — a mainak második elődje — és a mellette lévő monostor egyiben erődített is volt. A távoli Lórévtől Baranya megyéig húzódtak birtokai. Apátjairól századokon keresztül jóformán ' mást se jegyzett fel a történelem, mint torzsalkodásokat, erőszakoskodásokat, kisebb-na- gyobb vérengzéseket. Mindehhez persze hatalom kellett, ami nem lehetett akármekkora, hiszen a bátai monostor arra is alkalmas volt, hogy a fconst'anzi zsinatra menő Zsig-mond király itt szálljon meg. Már ekkor társaságában volt Hunyadi János, akii 1440-foen Ulászló híveként látogatott ismét Bétára. A László-párti nagyúr, Gfira László és Tamássy Henrik ide zárkózott híveit a A valószínű csatatér — ma környéken vívott csatában verte tönkre. A harc minden valószínűség szerint Báta és Bátaszék között, a F-urkó- puszta alatti sík részen zajlott, bár a termelőszövetkezet baromfitelepének építésekor a dombtetőről is kerültek elő fém-maradványok. O. I. Fotó: Cz. S. Nagygyűlés ma este Szekszárdon A béke és- barátsági hónap nyitó rendezvénye lesz ma esté hat órakor, a politikai nagygyűlés Szekszárdon a megyei művelődési központban. A győzelem napja előestéjén megemlékezünk a bősökről, akik vérüket és sokan életüket áldozták a fasizmus elleni harcban, az emberiség, hazáink szabadságáért é% a békéért. A béke politikáját mór a Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom meghirdette és képviseli a Szovjetunió mindmáig. A nagygyűlés szónoka Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára lesz. Új mederben a Tisza A terelőgáitak elbontásával új medrébe engedték a Tiszát Taktabáj határában. A folyó kanyarulatának átvágását 1979-ben kezdték e-1 és a munkálatok során több mint hatszázezer köbméter -földet mozgattak meg. Az átvágás mintegy két kilométerrel rövidítette meg a medret. A több mint négyszáz méter hosszú, százötven méter széles és átlagosan inégy méter mély új meder kialakítására azért volt szükség, mert a folyókanyarban az áradásoknál a sodrás kimosta a partszakaszt, télen pedig a jégtáblák összetorlódtak, dugót képeztek, am'i akadályozta a jég levonulását. A kongresszusi határozatok teljesítése „A gazdaságban a fő tennivaló -a- hatékonyság erőteljes növelése. Következetesebben kell -folytatni a termelési és termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség ' javítását.” (A XII. pártkongresszus határozatából.) Ahogyan a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben kezdeményezők, példamutatók voltak a mun- -kásőrök, úgy adottak számukra a-z idei feladatok is. A kongresszus határozatából adódóan részt venni a nép- gazdasági tervek teljesítésében és eleget tenni a kiképzésben, a szolgálatban megír atá rozott követelményeknek. E kettős feladatot még kiegészíti a testület életében kiemelkedő esemény: a munkásőrség a jövő év elején ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Az elleniforradalom után létrehozott munkásőrség részese volt a muniká-sha-talom megszilárdításának, a törvényesség helyreállításának, a párt és a tömegek közötti bizalom újrateremtésének, az eskü szavaival élve: fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval. A megye egész m-unkásőr- állományára az egyetértés, a tettrekészség, a cselekvőképesség, a növekvő politikai aktivitás a jellemző. Az ipari, a mezőgazdaságii üzemekben -dolgozó munkásőrök nem csupán a párt fegyveres erejének tagjai, hanem közvetlen környezetük szóvivői, közéleti emberei is. A tamási járásban például a kongresz- szust megelőző időszakban a korábbiaknál nagyobb arányban választottak munkásőröket különböző -párttisztségekre, szám szerint hatvanat. A testület a -párttaggá nevelés egyik iskolája: a tamási járásban a múlt év folyamán hat, az -idei évben -eddig négy munkásőrt vettek fel a párt soraiba. A pártfeladatok teljesítése mellett- a termelőmunkában is meghatározó szerepet töltenek -be a munkásőrök: egységenként változóan ugyan, de 60—80 százalékuk szocialista brigá-dtag, brigádvezető. A közvetlen termelőmunkát végzők aránya meghaladja a 70 százalékot, és ahogyan felveszi a szürke egyenruhát a segédmunkás, ugyanaúgy a paksi atomerőmű-építkezés magasan kvalifikált szakembere is. Az idei feladatok a fő figyelmet a kollektív szellem erősítésére, a -fegyelem további szilárdítására, a szocialista hazafiságra, az internacionalizmusra, a- munka sze- retetére, a nép va-gyonának gyarapítására, a káros szenvedélyek elleni fellépésre irányítják. Azók a példaképek, A tamási egység hagyományszobájában a névadó, Gőgös Ignác portréja és kép a szülői házról. akik kiválóak a miu-nkás őri feladatokban, a legjobb tudásuk jszerint végzik munkájukat, és magánéletük is kifogástalan. Bár a kiképzési feladatokat a munkásőrök szabad idejükben teljesítik, adódnak esetek, amikor a kiképzés ütközik a munkahelyi munkával, nem egyszer éppen az üzemi kollektíva által szabad szombatra, vagy vasárnapra vállalt pluszmunkával. Ezt elkerülendő, szükséges -a feladatok egyeztetése a bázisüzemek gazdasági és pártvezetésével. A bonyhádi egységben — amelybén sok bányász teljesít szolgálatot — a parancsnokok már az éves kiképzés tervezésekor ügyelnek az ilyen ütközések elkerülésére, de maiguk a munkásőrök — akik rendszerint kezdeményezői a szabadnapokra vállalt túlmunkának — -is figyelembe veszik a kiképzési napokat. A 25. évfordulóhoz közeledve, előtérbe került a-z -elmúlt negyedszázadot megörökítő dokumentumok, tárgyi emlékek gyűjtése, az alapítóktól — 19-es vöröskatonáktól, a munkásmozgalom veteránjaitól — örökölt hagyományok ápolása. Ennek a munkának a haszna egyrészt a -testületbe kerülő fiatalabb generáció, másrészt a testülettel kapcsolatban álló -ifjú- gárdisták, úttörők nevelésében fejeződik ki. A tamási egység hagyományszobáját már ezernél több fiatal kereste -fél. Az -idei évet értékelő ünnepi egységgyűlések, a 25. évfordulóról szóló megemlékezések nyilvánvalóan ismét azt összegezhetik majd, hogy a munkásőrök az önként vállalt fegyveres szolgálatban való példás -helytállás mellett példát mutatnak munkahelyükön az építőmunkában, a párt politikájának terjesztésében, a szocialista tudat formálásában, a közéleti -feladatok teljesítésében. BOGNÁR ISTVÁN
