Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-29 / 124. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. május 29. Szépít- a légzéstorna A külső kozmetikai kezelés hatását fokozhatjuk, ha több gondot fordítunk a „belső kozmetikára". A helyes táplálkozás mellett, a rendszeresen végzett légzéstornának bőrszépítő, frissítő és testtartást javító hatása van. A légzés és a vérkeringés szoros összefüggésben vannak egymással, a jó vérkeringés pedig üdévé varázsolja a bőrt. A kozmetikai hatás mellett, egészségi okokból is szükséges, hogy naponta legalább reggel és este végezzünk néhány légzőgyakorlatot. Ha a sejtek kevés oxigént kapnak, a szervezet gyorsabban kimerül, fejfájás és egyéb egészségügyi panaszok támadnak. Az ember egész életében folytonosan lélegzik, az orvosok véleménye szerint azonban az emberek körülbelül nyolcvan százaléka mégis helytelenül lélegzik. A legnagyobb baj az, hogy egész nap keveset mozgunk, így a légzés gyenge, a légcsere nem kielégítő, s ezért nem jut elegendő oxigén a szervezetünkbe. A napi munkavégzés közben is vannak olyan testhelyzetek, amelyek gátolják a teljes légzést, liven például az íróasztal mellett, előrehajló testtartással végzett munka, a varrás, a vasalás, a gépírás, stb. Aki egész nap ilyen munkát végez, legalább reggel és este végzett légzéstornával juttasson elegendő friss levegőt a szervezetébe. A légzéstornát végezhetjük állva, ülve, fekve vagy séta közben. Nagyon sokféle légzőgyakorlat van, a legegyszerűbb formája az, amelyet a tv-torna alkalmával, a képernyőn is láthatunk. Ezt bármilyen életkorban végezhetjük. A légzéstorna fő célja, hogy minél mélyebb, teljesebb légzést végezzünk. A belégzés orron, a kilégzés szájon át történjen. Célszerű a kilégzést sziszegő hangadással egybekötni. Belégzés után tartsunk egy kis szünetet és azután lélegezzünk ki. A légzőgyakorlatot ötször- hatszor végezzük. A légzőgyakorlatokat mindig szabadban, vagy nyitott ablaknál végezzük. Télen azonban vigyázzunk, nehogy a hidegben megfázzunk. Ezért felkelés után nyissuk ki az ablakot, majd intézzük el a fürdőszobai teendőket és felöltözve végezzük el a légzőgyakorlatokat. Ha nagyon hideg van, akkor jól kiszellőztetett szobában, csukott ablaknál is eredményes a mélylégzés, ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen olyan szoros ruhadarab rajtunk, amely akadályozná a tudatos mélylégzést. A légzéstornát mindig étkezés előtt végezzük. A rendszeres mozgás a légzésre is hatást gyakorol. A fokozott izommunka növeli a szervezet oxigénszükségletét, gyorsítja a légzőmozgásokat, s ezáltal elősegíti a légcserét. Tehát a mozgás elősegíti az elhasznált levegő távozását és a friss levegő beáramlását. Ezáltal segíti a szív és az érrendszer munkáját, serkenti az anyagcserét, javítja a közérzetet. Orvosi kísérletek szerint az ifjúkori és öregkori magas vérnyomás betegségek (hypertonia) gyógyítására, a gyógyszerek szedése mellett, a légzés- torna is hatásos kiegészítő kezelés. Kellemes „légzőtorna” az éneklés. Ideális légzőmozgást biztosít. Ne szégyelljünk otthon idősebb korban sem énekelni, mert rendkívül jó hatást gyakorol a szervezetre és javítja a közérzetet. A fiataloknak pedig kitűnő mellkasfejlesztő gyakorlat az éneklés, de nem szabad lebecsülni a kedélyre gyakorolt kedvező hatását sem. Mindenaapik emancipációja Értelmiségi fogl^Ikoz;i' _____________— su, harmincas éveinek közepe táján járó, független nővel beszélgettem. Azt panaszolta, hogy a kisváros vendéglátó helyiségeibe nem lehet csak úgy egyedül vagy nők társaságában este 'beülni „büntetlenül”. Az ott-tartozkodó férfiak ilyen-olyan véleményt tükröző tekintete kényelmetlenségeket okoz, mert érzi, hogy nem veszik természetesnek jelenlétét. Annál inkább elfogadott számukra az, amit beszélgető partnerem valamiféle „keleties” magatartásnak nevez. Hogy tudniillik a férfiak feleségek nélkül együtt beszélgetik át jóízűen az estét, mialatt asszonyuk otthon éppen a gyerekek leckéjével, Vacsoráztatásával, fürdetésével törődik... E rről nekem a „gyes”-sze- rep jutott az eszembe, aminek kapcsán egyre több fiatal nőtől hallottam szinte ugyanazt a történetet. Amikor ösz- szeházasodtak, mindketten dolgoztak, esetleg tanultak is.. Együtt vásároltak, végezték a háztartási teendőket. Ám amikor bekövetkezik a gyermekáldás, és az asszonyka otthon marad, egyszer csak azt veszi észre, hogy ő lett a „házi cseléd”, úgy érzi, semmire sinos ideje, tervei dugába dőltek. Férje ugyanis elvárja, hogy tartsa rendben a lakást, főzzön, gondozza a gyereket — kisvárosban, faluhelyen ilyenkor még állattartással, kertészkedéssel is foglalkozzon —, esetleg szórakoztató is legyen, hiszen egész nap kipihenheti magát, mivel „otthon van, úgyis ráér mindenre. Ezek után egyáltalán nem csoda, ha a fáradtság, a házimunka egyhangú monotóniája után a fiatalasz- szony inkább szeretné bölcsődébe adni gyermekét, s vállalni a „kettős műszak" mégiscsak színesebb, jóllehet fárasztó formáját. Valamiképp összefügg ezzel az az elkeseredett kitörés, amit egy idősebb rokon öntött elém, s amin én inkább felháborodtam, mintsem együttéreztem volna vele. Képzeljem el — panaszolta —, a menye örökösen nyúzza harmincöt éves fiát, mért elvárná, hogy részt vegyen az otthoni dologban. Nem azért taníttatta ő mérnöknek a gyerekét, hogy „egy nő papucsa legyen.” Ö bezzeg azelőtt bedolgozást vállalt otthonra azért, hogy a család férfitagjait még a kenyérszeléstől is mentesítse... Ehhez csak any- nyit érdemes hozzátenni, hogy az „alávaló meny” fiatal kora ellenére egy általános iskolának az igazgatója, aki értelmes és józan gondolkodásával természetesnek venné, ha mérnök férjével együtt, közösen látnák el a háztartást, gyermeknevelést, hogy azután mindkettőjüknek egyenlő arányban jusson ideje a művelődésre, szakmai képzésre. Nemrée jelent meg Oriana Fallaci: kévéi egy meg nem született gyermekhez című, Itáliában nagy vihart és sikert keltett könyve, amelyben a szerző egy terhesség történetét írja le. Csak két mondatot szeretnék idézni a könyvből, mert úgy érzem, ez valamennyiünknek szól, akik nem tudunk kiszakadni az „erkölcsi” kategóriákba ömlesztett (elő-jítéleteink kényszeréből: „Abban a Világban, amelybe most készülsz belépni, az idők változásáról szóló minden fecsegés ellenére általában felelőtlennek, jó esetben különcnek vagy hősnek tekintik azt a nőt, akinek nincs férje, és mégis gyereket vár. Sosem lehet egyenrangú a többi édesanyával.” Korántsem olasz sajátosság ez, magunk is elgondolkodhatunk, milyen vélemény él erről tudatunkban. Hiszen ma már valóban maga döntheti el a nő, férjhez kíván-e menni, s ha nem, akar-e gyereket szülni, nevelni, más életformában. S amikor látszatra ezt el is fogadjuk, bensőnkben azért mégsem értjük teljesen: más felelős választásában miért „törvényen kívülséget” látunk? Bírósági statisztikák alapján kimutatták, hogy — a megváltozott gazdasági, társadalmi háttér folytán — többségében a nők kérik a házasság felbontását, vállalva ezzel a korántsem népszerű, sokszor megalázó, máskor küzdelmes „elvált asz- szony” szerepét. A válások magas száma ennek figyelembevételével sóik mindent jelezhet, aminek kutatásával pszichológusok, jogászok, szociológusok tudományos alapon foglalkoznak. A döntő szerintem az az emancipáló- dás lehet, aminek a feltételeit a társadalom hozta létre, és érvényesít minden területen. Ugyanis a „kívülről” kapott elismerésék, lehetőségek, szerencsés esetekben a megbecsülés és a munkában elért sikereik óhatatlanul kihatnak a partnerkapcsolatokra is. Ha ebben az intimebb közegben már nem élvezik a nők mindazt, amit „kint” elértek, az egyensúlybomláshoz, vagyis házassági konfliktushoz vezet. Elcsépelt közhelynek tűnik, de sokszor igaz: a férj munkahelyén a nődolgozók egyenlőségéről, megbecsüléséről szónokol, míg otthon feudális nagyúrként szab határt felesége önmegvalósítási törekvéseinek. A lázadás í*1*™ nem M lazaaas jár mindenkinél együtt a válással. „Szerencsére” vannak sorsukba belenyugvók, megalkuvók és reménykedő optimisták. Ügy érzem, a mindennapok emancipációja korántsem lezárt ügy. A tudat változásai hosz- szú időt vesznek igény be, és nemcsak a férfiaknál, hanem saját nemem képviselőinél, azoknál a nőknél is, akik naponta felsóhajtanak: „Miért is nem férfinak születtem?” SERFÖZÖ SAROLTA Sacher-torta bécsi és magyar módra A Sacher-torta hazánkban is a jó minőségű torták közé tartozik. Bécsi eredetű, mely nálunk is ihamar népszerűvé vált. A torta névadója, Franz Sacher 1816-ban született. Apja a Sclhwartzenberg hercegek uradalmában volt jószágfelügyelő. Ferenc fia, bár jövője az uradalomban biztosított volt, más pálya iránt vonzódott: szakács akart lenni. Amikor az első iskolai évben megtanult olvasni, rászokott a szakácskönyvek böngészésére, ami az ő korában igazán rendhagyó dolog volt. Az iskola után Schwart- zenbergék konyhájába került, ahol jól megismerte a főúri családok ízlését, étkezési igényeit. Azután már kevés volt neki a hercegi konyha, valami újat, egyénit akart teremteni. Egészen fiatalon önállósította magát és a bécsi Weihburg-Gasséban üzlethelyiséget bérelt, a hátsó részt pedig konyhának rendezte be. Üzletét csemegekereskedésnek nevezte és itt árusította mindig friss készítményeit. A Sacher-üzlet hamarosan híressé vált, Schwartzenberg herceg is innen rendelte meg különleges ínyencségeit. Ide jártak a főváros legelőkelőbb emberei, még a miniszterek közül is sokan itt uzsonnáztak. A Sacher-tortát azonban, mint Hanns-Ferdinand Döbb- ler kutatásai során megállapította, mégsem Sacher Ferenc találta fel, hanem Eduard nevű fiának menye, Anna Sacher, aki előzőleg Metternich herceg konyhafőnöke volt. A valódi Sacher-torna csokoládés piskótatésztából készül: közepén ketté kell vágni, betölteni baracklekvárral, majd félkeserű 'csokoládéval kívülről tevonni. A Sacher-tortát Demelné, Bécs leghíresebb cukrászánál és a Sacher-szálloda éttermében, illetve cukrászda jábai: egyaránt kiválóan készítik. Sacher Ferenc úgy lett szállodás, hogy fia feleségével, Annával az Opera mögötti Tedesco-palotát megvette és 1877-től szállodaként működtette. Fia, Eduard a múlt század nyolcvanas éveiben meghalt és Anna SaCher vette át a szálloda vezetését. A szálloda és étterem nemsokára nemzetközi hírűvé vált. A SaCher-torta pedig változatlanul „patinás” süteménye Bécsnek. Annyira kedvelt, hogy még „Die Sacher Torte” címen vígjátékot is írtak, amelynek sokáig nagy sikere volt a Josepstadter Theaterben. Sacher Ferenc 91 éves korában, 1907-ben halt meg. Vendégeit öregsége idején Badenban fogadta — stílszerűen mindig fehér szakácsruhában, magas szakácssapkával. Feljegyezték róla, hogy vendégelnék mindig saját maga főzött, büszke volt készítményeire, melyeket Becsben egyedülállónak neveztek. Megemlítjük, hogy eleinte Demelnél másféle „Sacher- tortát” készítettek, mint a család fészkében, a szállodában. Annak idején Sacher Ferenc beperelte emiatt De- melt, meg is nyerte a pert és Demelnek is át kellett térnie az „igazi Sacher-torta” készítésére. Érdekes, hogy Magyarországon megint más a Sacher- torta-, sőt — több cukrász egymástól eltérő Saoher-tor- tát készít. Mindegyik jó, ízes, finom — csak nem bécsi ízlés szerint készül, hanem „magyar módra”. És mindegyik cukrász esküszik arra, hogy az övé az igazi... RUDNAY JÁNOS Kirándulás hátizsákkal Egyre többen indulnak el túrázni; gyalogosan, kerékpárral — hátizsákkal. A hátizsák csomagolásánál nagy körültekintéssel járjunk el A jól csomagolt bőröndnél is fontosabb az ügyesen, átgondoltan felszerelt hátizsák. Alaposan gondoljuk meg, hogy mit viszünk magunkkal, hisz a felesleges holmik csak a csomag súlyát növelik. A fontosnak ítélt tárgyakat szépen sorban rakjuk és ne csak össze-vissza dobáljuk be a hátizsákba, mert ez a hanyagság a későbbiek során bosszulja meg magat. Igen jó megoldás, ha a hátizsák alapja kemény kartonlap. így ez jó tartást biztosít a benne lévő holmiknak. Célszerű — hosszabb túráknál, ha két kartonlap közé csomagoljuk a fehérneműt — és ez lesz a hátizsák alapja. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a hátizsák háti oldala mindig sima maradjon, mert különben nyomná a hátat. Megszokott gyógyszereinktől soha ne váljunk meg. Szükséges egy kis elsősegélynyújtó-felszerelés, varrókészlet, toálett holmi, összecsukható ivópóhár, zsebkés, konzerv- és üvegnyitó. A zsákban az oldalrészekben helyezzük el az élelmiszereket. Sok és felesleges elemózsiát ne cipeljünk, hisz nagyon sok büfé, utasellátó, élelmiszer és gyümölcsárusító hely van mindenfelé. Ameny- nyiben térképet, tájolót is Viszünk, akkor ezeket ne a hátizsákba, hanem külön vízhatlan tokiba helyezzük el. Polonok nélkül is leltet Aki körülnéz környezetében, az maga is tanúsíthatja: számos családban — legyen ez munkás-, paraszt-, vagy értelmiségi — egyetlen nevelési eszközt ismernek csupán, a testi fenyítést. Űjab- ban nem egy iskolában is meglódul a tanár keze, holott a szocialista pedagógiától mi sem áll távolabb, mint a verés. Ennyire frissen élnek a rideg, embertelen nevelési szokások? Ügy látszik, nehéz szakítani a rossz beidegződésekkel, főleg azoknak nem könnyű, akik maguk is a pálcapedagógia jegyében nőttek fel — otthon is, az iskolában is. Pedig hát a verés sempiit sem old meg a nevelésben. A gyereket megalázza, szorongást és félelmet kelt benne vagy dacot vált ki belőle. Aztán káros azért is, mert a fiatal akaratlanul is magáévá teszi ezt a fegyelmezési módot, és később, felnőve ő sem tud majd elszakadni ettől á hibás életviteli gyakorlattól. Türelem, szeretet és példa- mutatás — három roppant fontos kulcsszava a nevelésnek, iskolában, családi környezetben egyaránt. Nélkülük nem sokra juthatunk az emberformálásban, mert a gyerekekről való anyagi gondoskodás önmagában még nem nevelés. Ne feledjük, hogy egyetlen gyerek számára sincs súlyosabb büntetés, mint annak érzése, hogy elveszítheti szülője, tanítója szeretetét! Ezért a feddő szó, illetve annak felismerése, hogy a szülőnek, nevelőjének bánatot okozott a tettével — a deviáns esetektől eltekintve —, hatásosabb a nádpálcánál is. kelvirág SZERECSENDIÓVAL 1—1,5 kg ifriss kelvirág (mélyhűtött 'kelvirág 1 kg). 2 dkg só, 2 dkg cukor, 0,5 dkg őrölt szerecsendió, 8 dkg vaj. A friss kelvirágot zöldjétől megtisztítva hideg vízbe tesszük és kb. 20 percig állni hagyjuk. Ezután bő vízben, sóval és cukorral feltesszük főzni úgy, hogy a rózsás része az edényben lefelé legyen. Lassú tűzön puhára főzzük. Közben a vajat kiolvasztjuk, hogy a benne levő író az aljára ülepedjen és összeálljon — így nem barn ül könnyen a vaj. A megfőtt kelvirágot a vízbő szedőkanállal vigyázva kivesszük, és szitára tesszük. Ha a víz lecsurgott, a kelvirágot rózsáira szedve, szára nélkül tálalótálra halmozzuk. Ráöntjük író nélkül az olvasztod vajat, megszórjuk az őrölt szerecsendióval és feltálaljuk. A mélyhűtött kelvirágot fagyott állapotban tesszük a forrásban lévő vízbe, a többi eljárás azonos a friss kelvirágnál leírtakkal. Férfiruhadivat - 1981-ben Valamennyi korosztálynak — a fiataloknak is — a klasszikus zakókat ajánlják a tervezők. 1981 vonala a „V” alakzat. A fazon 7—8,5 cm széles, szépen kidolgozott és levasalt. Többségük a derékvonalnál egy vagy két gombbal záródik. Űjra divatossá válik a pólóing. A nadrágok kényelmesek és egyenes vonalúak. A nadrágszár szélessége a bokánál 25 cm. (Fiataloknál 23 cm). Néhány modellen 3 cm-es visszahajtás látható.
