Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

1981. május 29. SniEPÜJSÄG 5 A közoktatás kérdései Minden szombat szabad 1982. szeptember: Ötnapos tanítási hét az Iskolákban Készülnek a középtávú tervek Felújításra vár 867 állami lakás Tizenkét felújított lakás várja vissza ősszel a bérlőket Szekszárdon, a Hunyadi utca 1. szám alatt A Minisztertanács a közel­múltban úgy határozott, hogy a jövő esztendőtől kezdve ha­zánkban fokozatosan átté­rünk a 40 órás munkahétre. Jó néhány iparágban, a nép­gazdaság számos területén — korábbi kísérletekből, rész­intézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese” ennek az intézkedéssorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek hely­zetéről már az előző parla­menti ülésszakon szólt a mű­velődési miniszter — elője­leiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kí­ván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos ta­nítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gon­doktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „lecké­je”, eltekintve azoktól a kí­sérletre kijelölt középiskolák­tól, amelyekben mintegy elő­készületi jelzésrendszerként tanulmányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait. TÁRSADALMI VITARA BOCSÁTJÁK A Köznevelés, a Művelődé­si Minisztérium oktatáspoliti­kai hetilapja teljes társadal­mi szinten adott teret az 1982 szeptemberében tervezett öt­napos tanítási hét bevezeté­sével kapcsolatos javaslatok­nak. Igen nagy szükség volt és van a vélemények egyez­tetésére, a tapasztalatok és az ötletek kicserélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis meg­nyugtató és nemcsak egy tan­évre szóló, hanem — esetleg — évtizedekig érvényes fele­letet kapni — lehetőleg kon­zultatív módszerek nyomán — mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet, általános iskolákban, iifetve középiskolákban? Mi­ként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatok­kal — ugyanakkor hogyan maradjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diák- elfoglaltság? Az utóbbi évti­Jubilál a bonyhádi gimnázium E héten, szombaton fejező­dik be Bonyhádon az az ese­ménysor, amellyel megyénk legrégebbi 'középiskolájának egykor volt és jelenlegi diák­jai a jeles múlthoz, szép ha­gyományokhoz méltó keretek között ünnepük az iskola alapításának 175. évforduló­ját. A jubiláló tanintézet előd­jét, az 1806-ban alapított sár- szentlőrinci algimnáziumot 1870-ben helyezték Bonyhád- ra. Petőfi nevét viseli, mert nagy költőnk tanítványa volt a jogelőd algimnáziumnak. Bonyhádi diák volt Illyés Gyula is, aki Egy régi város­ban című versében így em­lékezik bonyhádi diákoSko- dására: „Itt kap az árva palástot, a kiskondás koronát, és Kardot a nyurga diák, aki álmaiban hadak élén Küzd, míg népe szabad nem lesz, hős, mint a mesékben”. Május 30-án több száz öregdiákot várnak Bonyhád- ra, ahol a vendégek elhelye­zésére, ellátására minden szükséges intézkedés megtör­tént. A Béke, a Rákóczi és az Etelka étteremben 450 vendéget tudnak fogadni. Szálláshelyek dolgában is megnyugtató a helyzet. Be­vonták az elhelyezésbe a fes­tői környezetű váraljai gyer­mek- és ifjúsági tábort is. Szombaton 11-kor kezdődik a Petőfi Sándor Gimnázium udvarán az ünnepi megemlé­kezés, majd délután négykor az intézmény öregdiákjainak találkozója. zedek szinte legnagyobb vál­lalkozása lesz az ötnapos ta­nítási hét megvalósítása. Kel­lő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzul­tációja tehát nemcsak hasz­nos, hanem elengedhetetlen is. MILYEN HOSSZŰ LEGYEN A TANÉV? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek vélemény­kérő módszere. Nem a ter­vezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasz­nosítható tanácsokat, javas­latokat. Elképzelhető ugyan­is többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korszerű­sített tananyag ne rövidül­jön tovább és hogy a kidol­gozott, megújított tantervek, tanmenetek se károsodjanak. A változatok közül társadal­mi méretű konzultációra tart­hat igényt például olyan kér­dés megítélése: meghosszab­bítsák-e június végéig a szor­galmi időt? A hazai tanév-beosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június vé­génél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzelhe­tő a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jó néhány nyugat­európai ország oktatási me­netrendjéhez... Vagy: csúsz- szanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósítá­sának máris vannak pártfo­gói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket össze­gyűjteni, hiszen a központi intézkedésnek korántsem ön­célú szabadidő-növelés lesz a célja. Még csak az sem ki­zárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pe­dagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidő­re... Már az előkészítés idő­Székszárd szülöttjének, Ba­bits Mihálynak a szülőházát 1980. elején bezárták a láto­gatók előtt, mert szükségessé vált a műemléképület teljes felújítása. A rekonstrukciós munkákat a Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalat megbízása alap­ján a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Szövetke­zet végzi. — A tervek szerint a mű­emlék egy részét szánták fel­újítani — informál Pál An­tal, a kivitelezésért felelős vezető —, a másik részt pe­dig vegyi szigeteléssel kon­zerválni. A munka megkez­désekor derült ki, hogy az épület állapota sokkal rosz- szabb, mint azt a tervezők feltételezték. Módosítani kel­lett az első határidőt. A felújított Bab its-ház mű­szaki átadása 1981. május 14- én megtörtént. A kivitelező az udvari szárny 60 százalékát átépítette, negyven százalékát pedig felújította. Bevezették a központi fűtést, megoldot­ták a szennyvízelvezetést. A főépület egy részében kicse­rélték a padlót, elektromos szerelést végeztek, felújítot­ták a tetőszerkezetet és újjá­varázsolták az épület külső homlokzatát. A térburkolás szakában is, a társadalmi ér­dek a döntő. A vélemények kialakításá­nak egyik „leginkább racio­nális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egy­mástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a he­lyi tanácsokhoz, illetve vál­lalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszerve­zet”. Lényeges, hogy a javasla­tok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott ve­zető testületekhez — a mi­nisztériumba, a szakszerve­zeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődés- ügyi osztályaihoz. VARNAK A SZÜLÖK JAVASLATARA Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékeny­ségét jól ismerő, sőt bizonyos értelemben szervező nép­front-szakemberek is hallas­sák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondola­tok tolmácsolásában. Több mint másfél millió általános és középiskolás diák tervezett szabad szom­batjáról, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg ele­ve elrendelt szabályokat, ha­nem megbízik — és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a kö­zös bölcsességből kovácsoló­dó javaslatokra, a szakszer­vezet álláspontját is. bele­értve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltéte­lez. Hiszen a közösen kiala­kított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabad szom­bat társadalmi, családi hatá­sában is. és a parképítés van még hát­ra. A térburkolat ügyében a műszaki átadás napján új ja­vaslattal élt dr. Gaál Attila, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum megbízott igazgatója: — Az udvar belső burkola­tának anyagaként a tervben terméskő szerepelt. Babits korától és a ház jellegétől ez idegen. Mi, élére állított, ke­mény szilárdságú téglát java­soltunk a terméskő helyett. Milánkovics József, a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vál­lalat műszaki ellenőre: — Az új javaslatot azonnal jelez­tük a tervezőnek. A múzeum megbízott igazgatója a héten felhívott telefonon és közöl­te, hogy az Országos Műemlé­ki Felügyelőség nem zárkózik el a változtatás dől, de szük­séges- a tervmódosítás. Most nincs más hátra, minit a vál­toztatásra vonatkozó iratot jóváhagyni az OMF-fel. A burkolattéma a_ május 26-ti műszaki szemlén — me­lyen jelen volt az Országos Műemléki Felügyelőség kép­viselője is — rendeződött. A Babits-ház több mint 3 millió forintos költségi fel­újítása előreláthatólag június I5-ig befejeződik. szíj Megyén leben több mint 5 ezer állami lakás folyamatos karbantartásáról és felújítá­sáról kell gondoskodniuk a tanácsoknak. Nem kis fel­adat ez az idén és ebben az ötéves tervben, mert az elő­ző évtizedben a fő figyelem az új lakások építésére irá­nyult, s így bizonyos mérték­ben háttérbe szorultak a fel­újítások. Mekkora ez a hátrány? — kérdeztük Szabó Zsolttól, a megyei tanács építési osztá­lyának vezetőhelyettesétől. — A lakásokat a felépíté­süktől számított 30 éven be­lül fel kell újítani — mon­dotta —, azonban a jelenlegi helyzet szerint 467 már há­rom évtizednél korábban készült, felújításukra mégsem került sor. Ebben a tervcik­lusban 400 lakás felújítása válik időszerűvé, tehát 1981 —85-ben összesen 867 állami lakásban szükséges elvégezni a kellő munkákat. — Milyen ütemezésben? — Erre most készülnek a részletes tervek, s a sürgős­ség fokának figyelembevéte­lével dolgoznak majd Szek- szárdon, Dombóváron, Bony- hádon, Pakson, Tamásiban, Dunaföldváron, Siimontor- nyán. Tolnán, Bátaszéken, Nagydorogon és Decsen a költségvetési üzemek, illetve Szekszórdon a városgazdálko­dási vállalat. — Mennyibe kerül mindez? — A VI. ötéves tervben la­kóházfelújításra és karban­tartásra összesen 262 millió forint áll rendelkezésre. Mint Béres Jánostól, a paksi Városi Tanács építési osztályának vezetőjétől meg­tudtuk, ebben az évben Pak­son 16 lakást újítanak fel. — Az öt esztendőre meny­nyit terveznek? — Negyvennyolcat, mint­egy 12 millió forint költség­gel. Az ezzel 'kapcsolatos rész­letes tennivalókat ezekben a napokban Határozzuk meg. A legnagyobb feladat ért­hetően a megyeszékhelyen je­lentkezik. Erről Sztárcsevity Ervin tanácselnök-helyettes tájékoztatott: — Az öt évben felújítan­dó lakások közül 132 a 30 év­nél régebben épült, 110-be pedig 20—25 évvel ezelőtt költöztek az első lakók. Ter­vezzük ezenkívül 331 olyan lakás felújítását is, amelyek­nek az állapota koruktól füg­getlenül már megkívánja a felújítási munkák elvégzését, így 'például a Tartsay lakóte­lepen. — Mikor készül el a részle­tes terv? — Május vége ennek az el­készítési határideje. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi 8 helyett az idén 61 lakást újí­tanak fel Szekszárdon, s ezek közül 23-ban komfontfokozat- növelésre kerül sor. — Elegendő összeg áll ren­delkezésre? — Egy-egy lakásnál 167 ezer forint lehet a legnagyobb költség, illetve a komfortfo­kozat-növelés esetén 248 ezer forint Mivel nincs mindenütt szükség a maximumra, az e célra fordítható összeg meg"- felelő. A városgazdálkodási vállalat kapacitása viszont kevés e feladatok megoldásá­hoz, ezért más kivitelezők­re is szükség lesz. — Korábban előfordult, hogy a komfortnöveléssel kapcsolatos átalakítási mun­kák során csökkent az erede­ti lakásszám. — Valóban, ezért a városi tanács vb-ülésén határozatott hoztunk arra, hogy ilyen eset a jövőben ne fordulhasson elő. Ugyanakkor jobban oda­figyelünk a gondos helyszíni felmérésre és arra, hogy a nem feltétlenül szükséges munkákra ne kerüljön sor, s így a költségék is a realitás szintjén maradjanak. A jövő­ben még nagyobb gondot kell fordítani a tervszerű karban­tartásra, amely értékmeg­óvást jelent, s egyrészt — ' úgymond — kitolja a felújítás idejét, másrészt csökkenti a majdani költségeket. — Gondolnak-e alakóknak az e munkákkal járó kelle­metlenségeire, igyekeznek-e azokat kisebbíteni? — Igen. Ezért például ta­valy 15 átmeneti lakás épült Szekszárdon azzal a céllal, hogy a félújítás idejére oda­költözzenek a bérlők. Jelen­leg a Mérey lakótelepre ter­vezzük 12 ilyen lakás építé­sét. Úgy tűnik, ebben az ötéves tervben megyénkben megfe­lelő hangsúlyt kap a lakásfel­újítás, amire már csak azért is nagy szükség van, mert öz időszerű munkák mellett je­lentős lemaradást is pótolni kell. A teljességhez hozzátar­tozik: az V. ötéves tervet megelőző időben csupán a he­lyi tanácsok foglalkoztak az állami lakások felújításával, s a tervszerű munkák csak ezután kezdődtek el. Ugyan­akkor az nemcsak Szekszár­don, hanem megyeszerte is nagyon fontos, hogy a meg­lévő lakások átlaga ne ro­moljon, ezért a felújítások mellett még több figyelemre van szükség a megelőző kar­bantart ásóknál.-szék VÄRKONYI MARGIT Babits várja f| a kulcsátadást A majd negyedszázados szekszárdi lakóépületeket kívülről újították fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents