Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

1981. május 28. ( TOO‘* 'i tsÉPÜJSÁG 3 A tomerőmű-építkezés Pótmunka nélkül Operatív ügyintézés a bürokrácia ellen A lélektelen, parancsra vá­ró, önálló gondolatokkal nem rendelkező emberek munkája és élete színtelen. A napi nyolc, tíz, vagy a tizenkét óra elmegy különös izgalom és eredmény nélkül. Az ilyen emberek mikor érzik a mun­ka örömét? Nékem az olyan munkások imponálnak, akik a tehetet­lenséget öngyilkosságnak tartják. Olyanok, mint a halkszavú, munkát szerető Magyar Ferenc brigádvezető, az örökké újat kereső bri- gádverseny-tfelelős, Makovnik István, az őszülő hajú szere­lésvezető, Kopp Antal, a fia­talon is határozott Bárkai Fe­renc üzembe helyezési cso­portvezető. Nem a sikert hajtják, hi­szen a tisztességes munka maga a sikér. Egyszerűen ar­ról van szó: nem szeretnek semmit kétszer megcsinálni. SZERZŐDÉS A LELKIISMERETÉRT öt brigád, a Vegyiműve­ket Építő és Szerelő Válla­lat Május 1. és a Ságvári Endre, a Paksi Atomerőmű Vállalat Varion, a Szilárd Leó, az Erőmű Beruházási Vállalat Teszársz Károly szo­cialista kollektívái szerződést kötött a paksi atomerőmű se­gédépületének építési idejé­re, az üzemelésre bedig ga­ranciát vállalnák. Ehhez a szerződéshez csatlakozott a VEGYÉPSZER Vörös Októ­ber szocialista brigádja. Egyszerűen arról van szó: felelősséget vállalnak a se- gédépület technológiai beren­dezéseinek határidőre való elkészítéséért, a biztonságos üzemelésért, s a későbhi meg­hibásodások elkerüléséért. A legfontosabb: az egyes számú reaktor indulásához ponto­sabban ahhoz, hogy megte­remtsék a berendezések mo­satásának feltételeit, a segéd­épületnek üzemelnie kell. A másik ok. Sok apró, de gyors intézkedést kívánó gond jelentkezik építés-szere­lés közben. Ha arra várnának ilyen esetben, hogy a hivata­los utat bejárják, akkor sok­szor megakadna a munka, várni kellene a tervezőre, a beruházóra, végül nem biz­tos az sem, hogy a majdani üzemelőnek mindez meg is felet Mindezek megszüntetésére szerződtek. Tulajdonképpen a lelkiismeretük diktálta egye­séget kötötték tpeg. HELYSZÍNEN INTÉZKEDNI Kopp Antal szerelésvezető: — Az egész lényege, hogy itt kell a helyszínen intéz­kedni. A segédépület terveit valamikor 8—10 éve készí­tették, íróasztal mellett. Ak­kor még ezt nem tudták fe­lülbírálni az" üzemeltetők. Menetközben készültek fel, ma már tudják, hogy mit Várnak el az itteni berende­zésektől. így olyan igények keletkeznek, amelyek a ter­vekben még nem szerepel­nek. Tehát gyakorlatilag ne­künk terv szerint kellene szerelni, később pedig pót­munkában az üzemeltetők A Békéscsabai Konzerv­gyár szerdai börzéjén dolgo­zóinak tavaly benyújtott 230 újítása közül tizennégyet ajánlott átvételre, hasznosí­tásra, a Konzervipari Válla­latok Trösztjéhez tartozó 15 gyár szakembereinek. A meg­hívottak körében különösen ta munkaerőt, energiát és nyersanyagot megtakarító be­rendezések, műszaki megol­dások keltettek figyelmet. Magyar Ferenc Makovnik István Párkai Ferenc kérésére, költségére újból el­végezni a munkát. Ezt sze­retnék megszüntetni. Bárkai Ferenc üzembe he­lyezési osoportvezető: — Hivatalosan csak szak­ági értekezleten tudom el­mondani az igényeimet. Ott döntenek. Kiadják a felada­tot, az végigfut a hivatalos úton, és egy-lkét hét késéssel jut el a szerelőkhöz. Na már most: itt van a területen a beruházó képviselője, az üzembe helyező szakember, az üzemvitel szakembere, meg itt vannak a szerelők. Mi tudjuk mit akarunk, ők ezen könnyen segíthetnék, mert nem lényeges eltérések­Több újítás a munkavédel­met szolgálja, így a 15 fejes töltőgép megújított változata, amely egyúttal a termék mi­nőségét és a gépet is védi. A gyárak a hagyományos üzemi börzéken évente 120 újítást és találmányt cserél­nek, s a békéscsabai gyár a felajánlott berendezéseket maga gyártja a megrendelők­nek. Kopp Antal ről van szó, apró kis újítá­sokról, esetleg egy csővezeték áthelyezéséről, vagy ehhez hasonló, könnyen megoldható dolgokról. Mivel minden együtt van, itt a helyszínen megegyezünk és megcsináljuk a munkát, később átvezetjük a tervekre. Ezt nevezzük ope­ratív ügyintézésnek. Magyar Ferenc a szerelők brigádvezetője: — Tudunk folyamatosan dolgozni. Mert annál rosz- szabb nincs, ha egy munkát elkezdünk, aztán menetköz­ben kiderül, hogy tervezési hiba van, vagy éppen az üze­melőnek vannak újább igé­nyei és akkor nekünk abba kell hagyni a munkát, el­kezdeni egy másikat, majd egy-két nap múlva vissza a félig kész munkaterületre. „NEM VOLTUNK MÉG NAPIRENDEN!” Felmerül egy kérdési A PAV-os szakemberek mérnö­kök, a Május 1. brigád tag­jai csőszerelők, lakatosok, he­gesztők. A szerelésvezető mér­nök. Vajon egy ilyen együtt­működésben lehetnek-e egyenrangú társak? Kopp Antal szerelésvezető válaszol: — Ezekkel a srácokkal (Május 1. brigád) tíz éve együtt dolgozom. Szerintem közöttünk nem maradhat meg az a mérnök, aki csak mérnök akar lenni. Makovnik István munka- verseny-felelős szól közbe. — Azt kell figyelembe ven­ni, hogy mindenki a maga szakterületén kiváló. A szak­munkás ismeri a szakma csinját-binját, a mérnök kép­zettebb, de adott esetben a szakmurikás tudja megmon­dani, hogy mit, hogyan. A másik esetben pedig a mér­nök adhat tanácsot, mert ne­ki rendelkezésre áll rengeteg dokumentum. Tehát csak együtt tudnak élni. — Mit ér ez a szerződés? — Még nem voltunk napi­renden! — mondják többen. Ez azt jelenti, hogy a kor­mánybiztosi értekezleten eddig még nem kellett a se­gédépületen dolgozókról be­szélni úgy, hogy az elmarasz­taló lenne. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVÁLD KAROLY Nyúlketrec a háztájiba Üj típusú nyúlketreceket gyártanak a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetben a ház­táji tenyésztőknek. Az új ter­mék iránt nagy a kereslet, ezért ebben a negyedévben már tízezret készítenék be­lőle. Az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutató Intézet­tel közösen fejlesztették ki a tatabányaiak a háztáji gaz­daságokban előnyösen hasz­nálható veriálható ketrecet. Konzervipar Újítási börze Tanácsülés Tengelicen • • Ot év fejlesztési munkájáért félmillió Agrárklub alakult Bonyhádon A Magyar Agrártudományi Egyesület közel kétszáz bony­hádi és környékbeli tagjának részvételével tegnap délután agrárklub alakult Bonyhá­don, a városi művelődési köz­pontban. Ettig László tsz- elnök megnyitó szavai után dr. Soós Gábor MÉM-állam- titkár, a MAE elnöke tartott előadást „Agrárszakemberek szerepe a mezőgazdaságban” címmel. Ezután Szakái László, az egyesület megyei titkába tájékoztatta a résztvevőket a Tolna megyei MAE-szervezet felépítéséről és feladatairól. Solymosi Józsefnek, a Pan­nónia Tsz termelési főmérnö­kének, az előkészítő bizottság vezetőjének javaslatára a je­lenlévők szavaztak az agrár­klub megalakításáról, majd elfogadták a klub szervezeti szabályzatát és a Vörösmarty művelődési központtal kötött megállapodást. Végül megvá­lasztották az elnököt, Soly­mosi József személyében és a héttagú' vezetőséget, öt szakcsoportot — növényter­mesztési és agrokémiai, állat- tenyésztési és állategészség­ügyi, gépesítési és energia­gazdálkodási, agrárgazdaság­iam, valamint kertészeti — hoztak létre. Új menetrend Űj menetrend lép érvény­be a hónap végétől a szoká­sos egyévi időtartamra. A megyét érintő változások kö­zül említésre méltó, hogy Budapest—Paks között az egyik kihasználatlan, vagyis rendszeresen kevés utassal közlekedő gyorsvonatpár he­lyett egy gyorsított személy- vonatként közlekedő motor­vonatot üzemeltetnek. Ez megáll Százhalombattán is. Szegedről Baján, Kaposváron át Fonyódra a nyári üdülési idényben szombaton és va­sárnap új gyorsmotorvopat- pár fog közlekedni. A Dombóvárról 7.20-kor in­duló és oda 12.40-kor vissza­érkező személyvonatpár — az utasok igényének megfelelően nem Bajára, hanem Szek- szárdra közlekedik. Az uta­sok kényelmét négy büféko­csi is fogja szolgálni a pécsi igazgatóság területén, melyet rövidesen üzembe helyeznek. Tegnap délután, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága képviseletében Arany István, a végrehajtó bizottság tagja tanácsülésen adta át azt a félmilliós pénz­jutalmat, amit a település lakossága Tengelicen kima­gasló társadalmi összefogás­sal érdemelt ki. A fejlesztési alapot tekintélyesen meg­növelő összeg — mely ráadá­sa a helyezéssel járó díjak­nak — a VI. ötéves terv idő­szakára elhatározott község­fejlesztési feladatok megvaló­sítását szolgálja majd. A településfejlesztési ver­senyben öt év alatt nyújtott társadalmi munkateljesít­ményéért — mint erről már tudósítottunk több alkalom­mal — a városok és nagy­községek kategóriájában két település — Simontornya és Decs —, a községek kategó­Az élelmiszeriparban to­vább csökken a balesetek száma; a szakszervezeti tes­tületek a korábbinál többet foglalkoznak munkavédelmi kérdésekkel, és ez is jótéko­nyan érezteti hatását. Az el­múlt évben nőtt a munka- védelmi őrök száma, és a társadalmi munkavédelmi felügyelők bevonásával fo­kozták az ellenőrzéseket — ez derült ki az ÉDOSZ át­fogó jelentéséből, amely az egyébként igen balesetveszé­lyes iparág helyzetével fog­lalkozik. Az elmúlt évben az egy évvel korábbihoz képest mintegy harmadával több helyszíni munkavédelmi el­lenőrzésre került sor. össze­sen több mint 100 átfogó vizsgálatot végeztek. Tíz eset­ben munkavédelmi határo­zatban kötelezték az üzemek gazdasági vezetőit arra, hogy nyomban tegyenek intézke­dést a munkavédelmi hiá­nyosságok megszüntetésére, illetve — más esetekben — szoros határidőt szabtak a helyzet gyökeres megváltoz­tatására. 12 esetben fegyelmi eljárást kezdeményezett a riájában három település — Tengelic, Dunaszentgyörgy és Aparhant részesülnek együt­tesen 2 millió ötszázezer fo­rint fejlesztési alap támoga­tásban. A közelmúlt napok­ban — ugyancsak ünnepi ta­nácsüléseken — dr. Erdősi Mária vb-tag Dunaszentgyör- gyön, Dudás Antal vb-tag Decsen adta át a megyei ta­nács vb elismerését kifejező jutalmakat. Dunaszentgyörgy 300 ezer, Decs 500 ezer forin­tot kapott. Természetesen azon felül, ami az 1980. év­ben elért eredményeik alap­ján megillette őket. A terv­időszak záró évének verseny­értékelése alapján Dombóvár 1 millió 200 ezer, Simontor­nya 1 millió, Decs félmillió, Tengelic félmillió, Duna­szentgyörgy 300 ezer, ^reg­szemcse pedig 200 ezer forin­tos jutalommal gyarapíthat­ják fejlesztési alapjukat. szakszervezet, amelynek ak­tivistái és munkavédelmi szakemberei minden esetben részt vettek a súlyosabb ki­menetelű balesetek kivizsgá­lásában. Az élelmiszeripari üzemek­ben a korábbinál nagyobb összegeket költenek a bizton­ságtechnikai fejlesztésre. Az ilyen irányú terveket az élel­miszeripari vállalatok tavaly túlteljesítették. A nehéz fi­zikai munka gépesítéséért is minden eddiginél többet tet­tek. A gabonaiparban mo­dem, nagy teljesítményű gé­peket adtak át, a húsiparban pedig hozzáláttak a konténe­res szállítás elterjesztéséhez. A konzerviparban folyama­tos sterilizáló berendezéseket szereltek fel, s ezzel meg­szüntették a fáradságos kézi ki- és berakodást, ami ráadá­sul az iparág egyik legbaleset- veszélyesebb munkafolyama­ta volt. Azokban az üzemek­ben, ahol palackokat tölte­nek meg, egyre nagyobb számban alkalmazzák az au­tomatikus leszedő- és ra­kodógépeket. Ilyen berende­zéseket szereltek fel például a sörgyárakban. Fegyelmi eljárásokat kezdeményezett a szakszervezet ÉDOSZ munkavédelmi vizsgálat Kultivátorozzák a cukorrépát A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 350 hektáron termeszt cukorrépát az idén, az ere­detileg tervezettnél 50 hektárral többet. A májusi esők hatására erőteljesen fejlődik a növényzet, emiatt nagy teljesítményű gépekkel folyamatosan kultivátorozzák a táblá­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents