Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
A rtÉPÜJSÁG 1981. május 28. Billy Preston A Kisstadionban lépett fel május 19-én Billy Preston és együttese. A világhírű amerikai zenész neve fémjelzi az utóbbi több mint egy évtized popzenéjét. Több ismert és világsikert elért nagylemezt készített többek között a Beatles és a Rolling Stones együttessel is. Iskola a pódiumon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár legkisebb iskolája a „Molnár György” Ének- Zene tagozató Általános. Iskola. Tanulóinak száma alig haladja meg a kétszázat. Mégis, hogy milyen pezsgő zenei élet folyik benne, azt mutatták be hétfőn este a városi művelődési otthonban a szülőknek és az érdeklődőknek. A zsúfolásig megtelt színházteremben az elsőosztályosok kezdték a hangversenyt. Utána sorban, egymás után, mind a 8 osztály kórusa bemutatkozott. Betöltötte a termet Kodály, Bárdos, s a többi neves zeneszerző gyermekek részére írt kórusműve. A tisztán csengő gyermekhangok igazi zenei élvezetet nyújtottak. A kisdobos- és az úttörőkórus számai külön dicséretet érdemelnek. A kórusvezetők, dr. Varga Ferencné és Berta József né zenetanárok hozzáértő és lelkes tevékenysége híven tökröződött a műsorban. Nem akartak többet, csak annyit, amennyit a gyermekek életkorúiknál fogva elbírnak. Megelevenedett a színpadon egy székely népbaldada is, melyet az iskola .irodalomszakkörének tagjai adtak elő nagy sikerrel. A hangverseny befejező számával az újjáalakult úttörőzenekar aratott méltó sikert. MAGYARSZÉKI ENDRE A másodikosok kórusa Tárlatok Szegeden A hazai képzőművészek egyik rangos seregszemléjére, a szegedi nyári tárlatra több mint hatszáz alkotást küldtek el az ország 'különböző városaiban élő művészek. A képző- és iparművészeti lektorátus döntése alapján mintegy százötven alkotó két és fél száz műve — festmény, grafika, kisplasztika — kerül közönség elé a szegedi képtár kétemeletes épületében a július 19-től szeptember elejéig nyitva tartó kiállításon. A nyári hónapokban ezen kívül még tizenkét időszaki kiállítás nyílik Szegeden. Május 31-től július közepéig ugyancsak a képtárban tekinthetik meg az érdeklődők Novak András festőművész, valamint Kovács Éva keramikusművész tárlatát. A szegedi múzeum kupolagalériájában július 18-án nyílik Markolt György és Orr Bajos szobrászművészek kiállítása. A Bartók művelődési központban június 26. és július 30-a között Vinkler László grafikái, ugyanott július 5-től 26-ig Polgár Ildikó kerámiái és Szécsényi 'Lenke textiltervező munkáit mutatják be. A Bartók művelődési központ augusztus 2. és 30. között ad otthont a hazai fotóklubok szegedi szalonjának, amelyet ezúttal tizenhetedik alkalommal rendeznek a szegedi ünnepi hetek időszakában. Ugyancsak itt lesz látható Cseri László fotókiállítása is. A Juhász Gyula művelődési központban július 25-től augusztus 8dg Mónus Ferenc keramikus népi iparművész és augusztus 15-től 29-ig Ber- kovics Anna keramikusművész' kiállítása várja a látogatókat. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tárlata augusztus 15-től 30-ig lesz nyitva az ifjúsági házban. A szegedi Somogyi Könyvtár július 18- tól augusztus végéig Magyar szépirodalom — könyvművészet címmel mutatja be az intézmény ritkaságait. Statisztikatörténet A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikatörténeti szakcsoportja idei vándorgyűlését Kőszegen tartja. A szerdán megkezdett kétnapos találkozón a szakcsoport tagjai kutatómunkájuk új eredményeiről adnalk számot. A vándorgyűlésen túlnyomórészt a mezőgazdasági statisztika kérdéseit vitatják meg. Dunántúlt napló Időnként még hiánycikk a mészhidrát. Remélhető, hogy a jövőben egyre kevesebb- szer halljuk majd: nincs. Szomszéd megyénkben, Baranyában felépült a hazánkban legkorszerűbb új mész- üzem, Beremenden. Mint a Dunántúli Napló írja: az ünnepélyes átadásra csak augusztus 20-án kerül sor, de a búcsúzó lengyel munkások teljes üzemképes mészművet .adtak át. A beruházás nemcsak határidőre, hanem a tervezettnél kisebb összegért készült el. Az új mészüzem évente 140 000 tonna égetett meszet, 108 000 tonna mészhidrátot, valamint 64 000 tonna mészkőlisztet ad majd a népgazdaságnak. Nemcsak a meny- nyiség lesz több, hanem a minőség is javul. Ugyanis az ország legkorszerűbb mész- művében olyan minőségű égetett meszet és mészhidrátot termelnek majd, amely mindezideig egyedülálló hazánkban. 1978 augusztus 10-én érkezett Beremendre az első tíztagú lengyel csoport. Az alapkövet 1979. május 10-én rakták le. A Lengyelországban lezajlott gazdasági és politikai események menetközben nehezítették a munkát, szállítási késések, lemaradások is voltak, a lengyel munkások túlórákkal, szabad szombatokon és vasárnap is dolgozva behozták a késést, mégpedig olyan jól, hogy már a próbaüzemeiéi alatt a tervezett kapacitását produkálja a mészmű. SOMOG/I "Épu"* Somogybán felkészültek az ötnapos munkahétre. Ez derül ki abból a tudósításból, amelyet a lap a somogyi vállalatok, intézmények ötnapos munkahétre történő átté- tésének koordinálására alakult bizottság üléséről közöl. Somogy megyében a VI. ötéves terv első két évében mintegy 140 ezer dolgozót, 17 ezer munkaképes korú diákot és 35 ezer általános iskolást érintenek majd a munkaidőcsökkentéssel kapcsolatos intézkedések. Az 1981—82-es tanévben kísérletképpen néhány iskolában már bevezetik az ötnapos tanítást. A munkabizottság feladata, hogy az egyes megyei ágazatók és munkahelyek között az összehangoló szerepet betöltse, segítse a tervszerű felkészülést. Különösen sok teendőjük lesz az áruszállítás, a közlekedés és a kereskedelem, a közegészségügy és a lakossági szolgáltatás, ellátás zavar nélküli átállításával. A rendelet ugyanis kimondja: a lakossági ellátás nem szenvedhet csorbát, az ötnapos munkahétre átálló vállalatoknak és intézményeknek nem romolhat a pénzügyi helyzete és dolgozóik sem kerülhetnek hátrányba. Az öt murika- és két pihenőnap nem jelenti azt, hogy a heti második pihenőnap mindig és mindenütt szombatra esik. Jónéhány ágazatban és munkahelyen a lakossági ellátásban — ezen belül is a szociális, a szolgáltató és a közegészségügyi ellátásban — a szabad napok egy részét, valószínűleg nem tudják majd szombaton kiadni. A vállalatok felkészülési programjai október elsejére készülnek el. Az első ötnapos munkahétre áttérő vállalat — előreláthatólag — a kaposvári textilművek lesz. A tervezetük kész, s a napokban döntenék a jóváhagyásáról. Lehet, hogy a fonoda ezeregyszáz dolgozója júliusban már az ötnapos munkahét szerint dolgozik. FEJER MEGYEI HÍRLAP Anyaggal, energiával tervszerűen takarékoskodnak az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyárában. Évek óta ebben a gyárban a szervezési, a tervezési, a munkafolyamatok szerves része a takarékoskodás anyaggal és energiával. A gyártmányok önköltségének csökkentésére készített részletes és alapos terveiket évekre visszamenőleg sikerrel tejlesítették. E sikerekre alapozva készültek el az idei tervek is. Az eddigiektől eltérően a várható megtakarítás értékét minimális és maximális becslések alapján tervezték. Az eredetileg 54 millió forint önköltségcsökkentéssel számoló tervet később 88 millióra módosították. Ez tehát az az érték, amelyet idén ebben a gyárban az anyaggal és energiával történő ésszerű, takarékos gazdálkodással meg kívánnak takarítani. E terv megvalósítását segítik: a konstrukciós módosítások, ésszerűsítések, a normaóramegtakarítások, a tőkés import helyett hazai anyagok felhasználása, a helyettesítő technológiák és újítások alkalmazása. PETŐFI NÉPE A Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek igazodnak a piaci igényekhez. Ezt állapította meg a Kiskunsági TESZÖV küldöttközgyűléséri nyolcvannégy szövetkezet és közös vállalat küldötte. A kiskunsági szövetkezetek termelésének értéke egy év alatt 17,8 százalékkal emelkedett. Ez ugyan 7 tized százalékkal magasabb az országos átlagnál, de a túlnyomórészt kertészeti gazdálkodást, szőlő-, gyümölcstermesztést folytató szövetkezetekben a termelési költség is ugrásszerűen nőtt. A kiskunsági közös gazdaságokban az a vélemény alakult ki, hogy a kormány által életbeléptetett mezőgazdasági termékfelvásárlási! ármódosítás kevéssé érényesült a szőlő-, gyümölcs-, Zöldségátvételi árakban. Több gazdaság a kedvezőtlen változások ellensúlyozására évközben módosította üzemi tervét, korábbinál átgondoltabb költséggazdálko. dússal igyekezett megvalósí- ta termelési feladatait. 1980 őszén mintegy 5000 hektárral emelték a kalászosok vetés- területét. Az ipari nyersanyagnak számító növényekre szakosodott gazdaságokban kialakult a cukorrépa, a dohány és az egyes zöldségfajok főként a konzervipari borsó nagyüzemi mérete. Evek óta egyre több gonddal küszködtek a gazdaságok a paradicsom, a fűszerpaprika nagyüzemi termesztésével. Mindkét növény vetés- területe csökkent. A munka- igényes, de a fogyasztásban nélkülözhetetlen zöldségfélék termesztése ezért folyamatosan a háztáji és kisgazdaságokba helyeződik át. Egyébként az országosnál nagyobb arányú a kiskunsági szövetkezetekben a háztáji és kistermelés. 1980-ban már két és fél milliárd forintra nőtt a közös gazdaságok által értékesített kisüzemi termékek értéke. A kiskunsági szövetkezetekben a rét- és legelőterületet jól hasznosító szarvasmarha- és juhtenyésztés javára változott az állattartás. Az összes számosállat 86 százaléka már e két állatfajhoz tartozik a közös gazdaságokban. Mindemellett jel kihasználják a húscsirke kedvező értékesítés': lehetőségeit is. Tava'v és az idén már egyre több gazdaság kezdte meg a baromfi- ágazat fejlesztését a nagyüzemben és a háztájiban egyaránt. W~r~l ökényes kölcsön kért Balatonitól ötszáz forintot, azzal, : JLf hogy elsején megadja. — Igazán nagy szükségem van i 1Y a pénzre — magyarázta —, úgyszólván élnem kell be- í-*—lőle. Ugyanis az unokaöcsém nősült, neki vettem nászajándékot, és az a kiadás nem volt bekalkulálva. Ugye nem haragszol? — Ugyan... — legyintett Balatoni, és odaadta a pénzt. Kökényes hálálkodott, és nagyon rendesnek, megértőnek nevezte barátját. Másnap este ismét jelentkezett. A kaputelefonon kereste Balatoniékat, akik éppen tévét néztek, így elég sokáig nyomta lent a gombot, amíg meghallották. — Felmehetnék? — Gyere — mondta Balatoni a telefonba, és nem tudta mire vélni Kökényes felbukkanását. Máris hozná a pénzt? Kökényes kezet csókolt Balatoninénak, megsimogatta a gyerekek fejét, aztán félrehívta Balatonit és úgy suttogta: — Szeretnék kérlek elszámolni. — Miről? — Átmehetnénk a másik szobába? — Parancsolj! Odaát Kökényes elővett egy papírt, szépen ki hajtogatta, és ezt mondta: — Az ötszáz forintból ma elköltöttem ötvenet. Nézd meg, ezeket vásároltam a pénzből. Balatoni csodálkozva bámult az eléje tett papírra. Fél kiló cukor, 10 dkg párizsi, 20 deka juhtúró, 1 tubus szardellapaszta... — D£ hát — kérdezte értetlenül —, mi közöm nekem ehhez? — Ti sem éltek könnyen — mondta Kökényes —, ezért úgy gondoltam, jó ha látod, mire fordítom a tőled kapott pénzt. Vagyis, hogy valóban a legszükségesebbre... — Nézd csak, engem nem érdekéi, mit veszel belőle, az már a te dolgod. Felőlem akár el is égetheted! — Elégetni?! — Kökényes döbbenten meredt Balatonira. — Hogy gondolhatsz ilyet? Nem az utcán találtad te ezt a pénzt, hanem megdolgoztál érte. Éppen ezért nagyon rendes voltál, amikor kisegítettél szorult helyzetemben. — Jó, jó — vágta el idegesen a szépen kerekedő mondatot Balatoni —, ne hangoztasd ezt folyton. Emberek vagyunk, segítjük egymást. Hasonló esetben te is ezt tetted volna, nem? Az ötszáz forint — Természetesen — helyeselt Kökényes. Ezután néhány napig nem mutatkozott, és Balatoni már kezdte elfelejteni az egészet, akár egy kellemetlen epizódját a hétköznapoknak, amikor egyszer megint nyüszített a kaputelefon. — Csak én vagyok — mondta Kökényes, amikor Balatoni a kagylóba hallózott —, nem is mennék fel, csupán egy szégyenletes dolgot szeretnék bejelenteni... — Mit? — kérdezte Balatoni rosszat sejtve. — öregem, a kapott pénzből ma vettem egy üveg bort, és megittam... — Váljék egészségedre! — Haragszol? — érdeklődött megszeppenve Kökényes. — Mintha ingerültebb lenne a hangod. De ezt meg is értem, hiszen ti sem a fáról szedtétek le azt a pénzt, amiből én könnyelműen bort vettem és bevedeltem. — Ide figyelj — mondta rekedten a dühtől Balatoni —, ha még egyszer előhozakodói azzal a pénzzel, kitekerem a nyakadat. Hagyj engem békén! — Nem úgy van az — sietett a felelettel Kökényes —, mert én igenis erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy részletesen beszámoljak arról: mire költőm a kölcsön vett összeget. Mások ezt elintézhetik egy kézlegyintéssel, de én nem. Szükségleteim fedezésére kértem, és nem akarok előtted hazugságban maradni, ezért vallottam be ezt a boros félrelépésemet is. Balatoni ekkor már régen lecsapta a kagylót, és Kökényes csupán a néma hangszórónak vallott. Elseje előtt két nappal megint eljött. Kora reggel csöngetett be a lakásba, Balatoni a kádból ugrott ki, és amúgy vizesen kapta magára a fürdőköpenyt. — Mit akarsz már megint?! — Semmit — mondta szomorúan Kökényes —, most már igazán semmit. Tegnap olyan dolog történt, ami megbocsáthatatlan. A tőled elkunyerált pénz maradékából elmentem, és egy vendéglőben megvacsoráztam. És olyan jól éreztem magam, ahogy még sohasem. Tudod, mennyi maradt? Hét forint ötven fillér... Megígértem, hogy azon egy liter tejet és egy fél kiló kenyeret fogok venni... — Te piszok! — ordította Balatoni. — Ha még egyszer idetolod a pofádat, kihajítalak az ablakon...! — De hát elsején még jönnöm kell — mondta ijedten Kökényes —, akkor hozom el az ötszázast... — Ne gyere! Ne hozd! Neked én adtam ötszáz forintot! ' Engem nem fogsz kiborítani idegileg, a lelkinyugalmam többet ér...! Tűnj el, ne is lássalak! —— evágt.a az ajtót, és Kökényes boldogan tűnt el a lépcső8 fordulóban. Már azt hittem — gondolta —, hogy a végén csak meg kell adnom. Még jó, hogy nem hagy- Lil— tam abba az egészet. A jövő hónapban Kárásztól kérek kölcsön, de oda legalább öt felmenetel szükséges, ennél sok- , kai dörzsöltebb fickó. De mit számít az! Aki sikeres akciót akar, sose riadjon vissza a nehézségektől!
