Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
A népújság 1981. május 27. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor jogosult gyes-re? Egyik olvasónk tette fel a kérdéseket: „Most háromhónapos terhes vagyok, ezért érdeklődőm: mikor jár valakinek a gyermekgondozási segély? A munkahely felmondhat-e a dolgozónak a gyes ideje alatt?” könyve végrehajtási rendeleté szerint ugyanis a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gondozásának céljára kapott egyéb fizetés nélküli szabadság időtartama és azt követő 15 nap alatt. Hogyan tisztítható a márványlap? Munkavégzés ünnepnapon Nagyszökolyból kérdezte egyik olvasónk: „Fűtőként dolgozom, sok esetben vasárnap és ünnepnap is munkába kell állnom. Ilyenkor egy műszakban reggel 6 órától este 8 óráig kell dolgoznom. Ezért külön fizetést nem kapok, hanem szabadnapot egy meghatározott hétköznapon. Tehát ünnepi 14 óra helyett, hétköznapi 14 órát. Helyes-e ez így? Jár-e ünnepnapi munkáért pótlék?” Dobos Gyuláné, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkára így válaszolt: A 17/1979. (XII. 1.) MŰM számú rendelet 38—39—40 §-a (foglalkozik a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekkel, a heti pihenőnapon, illetve ünnepnapon végzett munka díjazásával. (Művelődésügyi Közlöny 1980. február 22-i száma). E rendelet megtalálható még az Oktatásügyi Dolgozók Munkaügyi Kiskönyvtára sorozat 26. számú „Az alsó és középfokú oktatási intézményék pedagógusainak és alkalmazottainak, a felsőoktatási intézmények oktatóinak és egyéb dolgozóinak bérezése” című szakszervezeti kiadványban, amelyet az intézmények vezetői megyei bizottságunktól megrendeltek és meg is kaptak. A munkaügyi miniszter rendeletének kérdéseire vonatkozó része: 38. § (1). Ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem ír elő, a másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig, idényjellegű munkáltatóknál és munkakörökben pedig a holtidény végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját a dolgozóval lehetőleg a munka elrendelésekor közölni kell. (2) Ha a dolgozónak a munkáltató másik pihenőnapot nem tud biztosítani, illetőleg a másik pihenőnapot a határidő elteltéig nem adta ki... a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabéren felül száz- százalékos pótlék jár. 39. §. (2) Ha a dolgozó a munkaszüneti napon munkát végez az Mt. 41. §. (2) bekezdésében említett díjazáson felül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve, ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult. 40. §. Ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjával esik egybe és munkára berendelik, a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékére vonatkozó szabályok szerinti díjazás illeti meg. Ilyen esetben az Mt. 41. §. (2) bekezdése szerinti díjazás nem jár. A fent említett rendelet értelmében a munkáltató helyesen járt el, ha a heti pihenőnapon ((vasárnap) végzett munkáért a hét más napján biztosítja a pihenőnapot. Ha ünnepnapon (például április 4., május 1., november 7.) munkavégzésre kötelezik, a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabéren felül — amelyet a havi munkabére magában foglal — az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti. Célszerű az ünnepnapokon végzett munkát szabadnap helyett pénzben megváltani.” A kérdésekre dr.i. Deák Konrád válaszolt: ^Gyermekgondozási segély a munkaviszonyban álló dolgozó nőt szülési szabadsága lejártát követően a gyermek 3 éves korának betöltéséig illeti meg, a következő három feltétel együttes fennállása esetén: a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül, összesen legalább 12 hónapig munkaviszonyban állt, b) legalább napi 6 óra munkaidővel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Szülésekor lesz tehát lehetősége megállapítani, hogy az említett három feltétel együttesen fennáll-e, hiszen szülésének időpontja ma -még — bizonyára — csak hozzávetőlegesen jelölhető meg. Nem tudhatjuk tehát, hogy a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen legalább 12 hónapig munka- viszonyban állt-e, s nem tudjuk azt sem, hogy jelenleg legalább napi 6 óra munkaidővel dolgozik-e. Arra a kérdésére viszont, hogy a gyermekgondozási segély időtartama alatt a munkáltató fel- mondhatja-e munkaviszonyát, határozott nemmel válaszolunk, a Munka TörvényEgy tolnai olvasónk kérdezte: „Hol lehet 70—90 literes bográcsot kapni? A márványlapokat mivel és hogyan lehet tisztítani, hogy a fölmosás után fényes legyen, s fényét száradás után is megtartsa?” A levelet a Tolna megyei Tánács V, B. kereskedelmi osztályára továbbítottuk, ahonnan Sólyom Zóltán osztályvezető adta meg a választ: „A levélben írt 70—90 literes, zománcozott bográcsot hazánkban már nem gyártják. Jelenleg 54 és 58 literes bográcsokat gyárt az ipar az igényektől elmaradó mennyiségben, így a kereskedelmi forgalomban csak időszakonként kapható. A márvány burkolóanyagokat mosószeres vízzel nem tanácsos tisztítani, azt sima, langyos vízzel lehet tisztán tartani. Amennyiben a burkolat vörös márvány, akkor a fényét, parafinolaj, illetve műszerolaj használatával ismét fényesre lehet kezelni. (Az olajakat puha ruhával a burkolatra vékonyan rákenjük és száraz ruhával fényesíthetjük.) A parafinolaj és a műszerolaj a háztartási boltokban beszerezhető.” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A jubileum jegyében A ^ Gyermeknapi havai kád Avatások, akadályversenyek, tábortüzek, diszkó A Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 35. évfordulójára emlékezve vidám hangulatú, színpompás és élményekben gazdag gyermeknapi programokat rendeznek szerte a megyében az úttörő- elnökségek, az úttörőházak és az úttörőcsapatok. Sok helyen az események már az elmúlt vasárnap, május 24-én megkezdődtek. Az idei gyermeknap nyitányát Bonyhádon tartották, május 24-én délelőtt 10 órakor, amikor is a főtéren 2500 kisdobos- és úttörőpajtás tett ünnepélyes fogadalmat. A művelődési központban 12 órakor az úttörőmozgalom régi vezetőivel találkoztak a pajtások, délután két órakpr pedig ingyenes színházi előadáson és filmvetítésen vettek részt. A Magyar Üttörők Szövetsége megalakulása 35. évfordulójának a tiszteletére „Úttörők vagyunk mii”, „Kisdobosok vagyunk mi!” címmel május 24-én városi vetélkedőt rendezett a sötétvölgyi parkerdőben a szekszárdi városi úttörőház. Május 28-án délután 15 órakor megyei gyermekrajz-kiállítás nyílik a szekszárdi úttörőházban. A megyeszékhely valamennyi úttörőcsapatánál május 29-én délután öt órakor avatják a kisdobosokat és az úttörőket. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban 31-én délelőtt bohócjelenetekkel szórakoztatják a kicsinyeket. A szekszárdi úttörőcsapatok kirándulásokra indulnak, kik szüleikkel, A „Gyermekekért” emlékplakett mások az őket patronáló KlSZ-alapszervezetekkel. A paksi járás úttörőcsapatainál május 29—30—31-én tartják az úttörő- és a kisdobosavatásokat. Szinte mindenhol lesz akadályverseny, megemlékezés az úttörőszövetség évfordulójáról, ingyenes mozilátogatás, rajzverseny és természetesen diszkó. A paksi ifjúsági házban és a munkásművelődési központban egy időben, május 25-től a gyermeknapig bezárólag megrendezték, illetve megrendezik a gyermekek hetét is. E hét nap változatos programjaiból kedvcsinálónak kiemelünk hármat: az ifjúsági házban május 28-án a pécsi Bóbita bábegyüttes Egér és az oroszlán, valamint a Piroska és a farkas produkciót élvezhetik a kisdobosok, majd május 31- én, vasárnap 14 órakor táncházat rendeznek a pajtásoknak. A munkásművelődési központban május 29-én bábokat készíthetnek gyékényből és raffiából a pajtások. Dombóváron és környékén, részben már felavatták a kisdobosokat és az úttörőket. A szakcsi úttörőcsapat pajtásait május 30-án — az avatás után — megvendégelik a társszervek képviselői, majd a délután folyamán munkásőrök tartanak bemutató foglalkozást. A döbrö- közi pajtások műsorából nem hiányzik a divatbemutató, á bűvöskocka-, a plakát- és az úttörődal-verseny sem. Bátaszéken május 31-én délután kulturális bemutatót tartanak a helyi kultúrház- ban. Decsen a gyermeknapi majálist a kiserdőben rendezik meg. Faddon, ugyancsak 31-én úttörőzenekar ébreszti reggel hét órakor a nagyközséget. Nyolctól délig vidám majális lesz a gyermekeknek. A megemlékezésen kívül lesz itt vetélkedő az Aranykanál díjért, valamint horgász- és sárkányeregető verseny. * A kiemelkedő mozgalmi munkájuk elismeréseként az idei gyermeknapon is több úttörőcsapatot tüntettek, illetve tüntetnek ki. A bonyhádi 1125. számú Vörösmarty Mihály úttörő- csapat május 24-én délelőtt vette át a KISZ Központi Bizottsága Vörös Selyemzászló Szalagját. Május 29-én délelőtt 11 órakor tüntetik ki az ireg- szemcsei Kisegítő Iskola és Nevelőotthon 5375. sz. Ság- vári Endre úttörőcsapatát' a Kiváló Úttörőcsapat címmel. A decsi 423. számú Dózsa György úttörőcsapat május 30-án, délután négykor veszi át a KISZ Központi Bizottsága Vörös Selyemzászlaját. A KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalagjával tüntetik ki május 31-én délelőtt fél tízkor az ozorai 875. számú Csapó Vilmos úttörőcsapatot. A Magyar Üttörők Szövetsége első ízben három Tolna megyei kollektívát is jutalmazott a mozgalmi élet terén elért eredményes munkájukért a Gyermekekért kitüntető emlékplakettel: . a Bonyhádi Cipőgyárat, a MEZŐGÉP Vállalat bonyhádi gyáregységét, valamint a fad- di általános iskola nevelő- testületét. A munkaviszonynyal összefüggő egyes kérdésekről szóló karáhbi jogszabályt módosítja a munkaügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 25. számában megjelent 3/1981. (IV: 27.) MŰM számú rendelete, amely szerint a munkaidőt hetenként öt napra kell beosztani úgy, hogy a heti pihenőnapon főül hetenként szabad napot kell biztosítani, a szabadság kiadásánál pedig kéthetenként egy szabad napot figyelmen kívül kell hagyni. A jogszabály rendelkezéseit az ötnapos munkahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni. A pénzügyminiszter 13/1981. (V. 6.) PM számú rendelete a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, megjelöli, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel képezi az adó alapját, kimondja, hogy a külön jövedelem- adó alapját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szervezet részére értékesítik. Kihangsúlyozandó, hogy ha a külön jövedelem- adó fizetésére kötelezett az adóbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben közölt adatok az adóztatás alapjául nem fogadhatók el, az adó alapját 'becsléssel kell megállapítani. A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 27. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg áz ipari miniszter és a munkaügyi miniszter 3/1981. (V. 6.) IpM—MüM számú együttes rendelete, amely a villamosmű és fogyasztói vezetékhálózat irányitó és kezelő dolgozóinak szakmai képesítéséről szól. A jogszabály a villamosműveket és vezetékhálózatokat csoportokba sorolja, majd meghatározza, hogy milyen képesítéssel rendelkező dolgozók foglalkoztathatók a különböző csoportokba sorolt villamosműveket, fogyasztói vezetékhálózatot irányító és kezelő munkakörökben. Annak a dolgozónak, aki a rendelet hatálybalépésekor (1981. május 6.) az előírt képesítés vagy gyakorlati idő nélkül lát el a jogszabályban meghatározott valamely munkakört, a képesítést 1988. december 31-ig meg kell szereznie. Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 27. számában jelent meg az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló, a korábbi idevonatkozó jogszabályt módosító 14/1981. (V. 6.) ÉVM számú rendelete, amely szerint f el vonökarban tartó szerelő az lehet, aki szerkezeti lakatos, géplakatos, műszerész, általános gép-, illetve villanyszerelő szakmunkás bizonyítvánnyal és — 1974. július 1. napját követően — felvo- nókarhantartói vizsgával rendelkezik. Indokoltnak tartjuk nyomatékosan felhívni a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely az üzemben tartónak a felvonó éves fővizsgálatával, az ellenőrző felülvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségeit írja elő és kimondja, hogy a biztonságos használatot veszélyeztető hiányok és hibák megszüntetésének ellenőrzését soron kívül kell elvégezni. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész ü Hegedű Ilonka néni álla alá illeszti a (hegedűt. Halk dallamfoszlányok töltik be a szobát. Ibolya, a lánya ott táblából körötte. Hol a hegedűt, hol édesanyját nézi. Megáll. Aztán újból arrébb lép pár lépést. Elsimítja a haját-Szemeit tágra nyitja. Kezei szertelenül kapkodnak. Gyorsan mozdul, de mielőtt a hegedűhöz érnének az ujjai, lelassul a, mozgás és simoga- tássá szelídül. 'Ilonka néni hegedűvel az álla alatt, nézi a lányát. Kettejük némajátékát Ibolya töri meg— Anyus! Játsszál nekem! — az óhaj sóhajként bugy- gyan elő. Az asszony csak néz a lányra. — Mit játsszak, gyerekem? — Bármit, csak Te játsszál nekem. Ilonka néni fájós lábait sziszegve teszi fel a zsámolyra. — Jaj, de nagyon fájnak — mondja szelíden. A lány egy másik hokedlit húz a heverőhöz, leül, anyja lábai elé. Combjaira fekteti Ilonka néni fájós bokáját, megsimogatja. A kezei lágyan járnak. Nincs szó köztük. Az anya fáradtan, meggyötörtén ül, kezében a hegedű. A lábai ott pihennek a mesz- sziről jött lány ölében. Ilonka néni tizenegy gyereket szült. A legnagyobb a fiú, a Gyula — most nála vendégeskednek. És a tizenegy gyerek közül a legkedvesebb, a ritkán látott Ibolya. Kedves minden gyereke Ilonka néninek, de most két éve Ibolya után áhítozik, a külföldre férjhez ment Ibolya után. A soros évenkénti találkozás megnyugtatja. Menne ő is meglátogatni a lányt, de már nincs hozzá erő, az egészsége is kiszámíthatatlan, hosszú útra semmi esetre sem vállalkozhat, meg itthon még négy kicsi gyerek van. Róluk is gondoskodni kell. A (hegedűt Ibolya vette. Tucatmunka, 1500 forint. A lány úgy néz rá, mint valami csodára. Most az anyja kezében van. Annak nehezen mozdulnak az ujjai, de így is csodálatos a játéika. Ilonka néni elfárad. Fel- kínlódja a lábait a heverőre. Oldalt fekszik, feje alatt párna, s nézi a lányt. ö feltelepszik az anyja mellé. Újból kezébe veszi a bütyköket. Ilonka néni lehunyja a szemét. -Nagyon kellemes a vékony, hosszú, hűvös ujjak játéka, óvatos gyerekes si- mogatása. Még mindig nem szólnak. A lány kiszalad a fürdőszobába, illatos hintőport hoz be, lassan, óvatosan, gyengéden beledörzsöli a hintőport a kifényesedett bőrbe. Ilonka néni sóhajt, s megjelenik az első könnycsepp a szeme alatt. Az örömöt, a boldogságot jelzi. A lány egyre erőteljesebben masszíroz, keze már a térdhajlatban jár. Csillogó szemmel nézi Ilonka néni ősz haját, a kemény arcot. Az anya felül, újból kezébe veszi a hegedűt. Ibolya felugrik. Esetlenül áll a heverő előtt. — Játsszál anyukám! — mondja vidáman, S akkor megszólalnak a Haragszik az édesanyám akkordjai. Először csak az első strófa. Egyre könnyebben engedelmeskednek Ilonka néni ujjai, a muzsika betölti a panellákó- telep tereit. A messziről jött lányának szól a hegedű... A szeretet gyönyörűszép pillanatai. HAZAFI JÓZSEF
