Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
1981. május 24. NÉPÚJSÁG 9 wmmmmtmm Vilorláshajó-épités Valószínűleg a széltől föl- fölkiapott falevél sugallta a gondolatot — még az ókor elején valamikor — az első vitorlás hajók elkészítéséhez. A ha jóépítés tudománya a XII. századig nem is jutott túl azon, amit a szél sodorta falevél mutat: csak addig lehet a levegőben, amíg a szél irányára merőlegesen áll, mihelyt másfelé fordul, azonnal zuhanni kezd. Az a meglehetősen bonyolult és változó mód, ahogy a szél „szárnyára veszi” a vitorlást, elsősorban a széliránytól és egyéb tényezőktől is függ. A hajtás mechanizmusa csák hátszél esetén egyszerű: ilyenkor az összes vitorlát keresztbe állítják, s a szél maga előtt tolja őket. Ez esetben a hajótest — súrlódása miatt — csak ellenállást, akadályt jelent. A széllel szemben természetesen nem lehet haladni, ilyen esetben nincs más megoldás, csak cikke akkban araszolhatunk a cél felé. A legtöbb balatoni sporthajon két háromszögletű hosszvitorla látható: az alul rúddal ellátott nagyvitorla, előtte pedig az árboc előmerevítő kötelére szerelt orrvitorla. Ennek az a szerepe, hogy ráirányítja a széláramot a nagyvitorlára, amelyen ennek következtében nagyobb tolóerő lép fel. A több vitorla alkalmazásával részben kiküszöbölhető a kormányzás, amely mindig lefékezi a hajót. A valóban jól szerkesztett hajónak ugyanis — ha a vitorlák síkját megfelelően állítják be — a kívánt irányiba kell haladnia, a kormánynak inkább csák forduláskor van szerepe. Persze a szél elég Conrad—20 típusú lengyel hajók sűrűn változtatja irányát, s ígv elég gyakran kell fordulni is. A vitorlásra kerülő avatatlanokat leginkább a dőlés aggasztja, illetve ennek az egyensúlyozása. Az oldalról fúvó szél természetesen megdönti a hajót. Ez ellen hat a tőkesúlyos hajók esetében a hajótest mélyre lenyúló gerince, amelybe ólomnehezéket helyeznek. A tőkesúly teljesen kiküszöböli az oldalra borulás veszélyét. A tőkesúly nélküli, ún. uszonyos kis hajókon a legénység veszi át a nehezék szerepét, a hajó szélére ülve. A vitorlázás — bár lényege nem változott — a mozgékonyság és a sebesség tekintetében sokat fejlődött. Népfőiskolák Az NDK több mint 300 ezer lakosa látogatja a 220 főiskola által szervezett esti tanfolyamokat. A népfőiskolák fő feladata az állampolgárok érdeklődésének kielégítése és a tudás elmélyítése a tudomány különböző területein; körülbelül 14 ezer egyetemi és középiskolai oktató, tudós és szakember vesz részt munkájukban. Szovjetunió A növekvő jólél programja A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének új hosszú távú programja, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa tűzött ki, előirányozza a szovjet nép jóléte további növelésének széles skáláját — mondotta Alek- szandr Szmirnov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságában a szociális problémákkal és a nép életszínvonalával foglalkozó osztály vezetője az APN tudósítójával folytatott beszélgetésében. — A kitűzött célok megvalósításához bázisul szolgál az ország nemzeti jövedelmének stabil és dinamikus növekedése. A legutóbbi tíz esztendőben a nemzeti jövedelem több mint fásfélszeresére növekedett. Emellett különösen gyors ütemben nőtt a nemzeti jövedelem szociális szükségletekre felhasznált hányadia. béremelések Ez lehetővé tette egy sor olyan állami méretű akció végrehajtását, amelyek közvetlenül a nép életszínvonalának emelését szolgálták. Olyan intézkedésekre gondolok, mint a bérek, nyugdí- pak, segélyek, ösztöndíjak növelése, amire 32 milliárd rubelt fordítottak. Különösen jelentős béremelésben részesült a munkások és alkalma- zották középfizetésű kategóriája az ország népgazdaságának valamennyi ágazatában. Az elmúlt évtized nagy szociális vívmányának kell tekintenünk a szovjet emberek lakáshelyzetének minőségi megjiavulását is. Több mint 100 millió szovjet ember költözött olyan újonnan épített lakásokba és házakba, amelyek a kényelem elég magas szintjével tűnnek ki. Ezen a területen az állami ráfordítások elérték a 175 milliárd rubelt. — Az ország gazdasága az elmúlt esztendőkben bizonyos nehézségekkel küzdött. Milyen mértékben tükröződtek ezek a szociális program teljesítésében ? ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG — Eredményeink kétségtelenül jelentősebbek lennének, ha a kitűzött gazdaságfejlesztési tervek teljes egészükben megvalósulnának. Sajnos, ezt nem sikerült elérni. Ennek különböző okai vannak. Az objektív okok közé tartoznak: a fő tüzelőanyag-ki termelő központok áthelyeződése a nehezen megközelíthető szibériai körzetekbe és az ezzel összefüggő további kiadások, köztük a szállítási költségek; a legutóbbi öt esztendő közül az időjárási viszonyok szempontjából rendkívül kedvezőtlen három esztendő, aminek következtében a tervbe vett mezőgazdasági termék- mennyiséget nem sikerült betakarítani. Fogyatékosságok mutatkoztak továbbá a gazdaság tervezésében és irányításában. A legfőbb ok azonban, amelyre beszédében Leonyid Iljics Brezsnyev rámutatott, az volt, hogy még nem küzdöttük le teljes mértékben a tehetetlenségi erőt, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor az ügynek nem annyira a minőségi, mint inkább a mennyiségi oldala került előtérbe. Csupán egy példát említek meg: iparunk világviszonylatban a legtöbb cipőt gyártja, még sincs belőle elég, pontosabban szólva a fogyasztó elégedetlen a minőségével. — Ön szerint melyek azok a legfontosabb szociális programok, amelyeknek megvalósítását a XI. ötéves tervre előirányozták? — Mindenékelőtt a reáljövedelmek stabil növekedési irányvonalának folytatása. Az öitéves tervidőszak végére a havi átlagbér 16 százalékkal emelkedik és 195 rubel lesz. Erre az állam több mint 10 milliárd rubelt fordít. Persze sok minden függ az árak alakulásától. Erre vonatkozólag az új ötéves program a szovjet kormány álláspontjának pontos kifejtését tartalmazza: következetesen meg kell valósítani az alapvető élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árainak, valamint az elsődleges fontosságú szolgáltatások díjainak stabilitását célzó irányvonalat. MINDEN CSALÁDNAK ÖNÄLLÖ LAKÁST! Továbbra is napirenden marad a lakásprobléma, noha az itt. elért eredmények vitathatatlanok. Minthogy azonban még mindig nincs elég lakás, olyan döntés született, hogy a jelenlegi lakásépítési ütemet tartani kell, egyidejűleg javítva a minőséget és fokozva a kényelmet. Ez lehetőséget fog teremteni arra, hogy a következő tízéves időszak végére nagyjában-egészében minden szovjet család különálló kényelmes lakáshoz jusson. A lakosság pénzbeli jövedelmeinél gyorsabb ütemben fognak növekedni a társadalmi fogyasztási alapok, vagyis azok az eszközök, amelyeket a szovjet emberek számára díjtalanul nyújtott orvosegészségügyi szolgáltatások, a közoktatás finanszírozására, nyugdíjakra, segélyekre, az évi rendes fizetett szabadságok fedezésére, a táppénzek folyósítására és egyéb kedvezményekre fordítanak. A számítások szerint a gyermekes családok fokozott állami támogatása és a nyugdijak növelése révén hozzávetőleg 50 millió szovjet ember jövedelme emelkedik. S míg egészében véve jelenleg egy négytagú átlagcsalád költségvetésében a társadalmi alapokból származó kifizetések és kedvezmények összege 1750 rubel, addig 1985-ben ez az összeg el fogja érni a 2000 rubelt. Ez komoly kiegészítés azokhoz a javakhoz, amelyeket a lakosság keresetéből vásárol meg. Bulgária A napenergia hasznosítása Bulgáriában már működik az első ipari célú, napenergiával működő berendezés. A kandshali sörgyárban a vizet speciális napenergia- gyűjtőkben előmelegítik, am,i azután hatalmas hőcserélő berendezésen folyik keresztül, és adja le melegét a hideg víznek. Borús napokon automata villamos melegítőt kapcsolnak be, napfényes időben azonban a nap összegyűjtött sugarai melegítik fel a vizet egészen 54 Celsius-fokig. A berendezés 130 blokkja — napeleme — összesen 230 négyzetméternyi felületen fogja fel a 'napsugarakat. Amióta a gyárban ezt használják, az energiaköltségeket évi átlagban 70 százalékkal sikerült csökkenteni. A teljes berendezés ára 70 000 leva, s alkalmazása első két évében ez az összeg már kifizetődött. A kémény melegével A romániai Vedea községben érdekes technikai újítást valósítottak meg. Az erőmű kéményét összeépítették egy víztoronnyal. A víztorony alsó részében olyan berendezést helyeztek el, amely az erőmű kéményének forró füstgázait a víz fűtésére használja fel. A melegvizet külön csőrendszer vezeti el a toronyból. A számok és tények tükrében „Égi” képek - földi haszon A nyolcvanas évek elejére a szocialista és a fejlődő országok áruforgalma az 1950. évi szinthez viszonyítva közel 33-szorosára bővült. A KGST-országok műszaki segítséget és több mint 42 milliárd rubel értékű kedvezményes hitelt nyújtottak a fejlődő államoknak. A szocialista országok jelenleg 90 fiatal nemzeti állammal folytatnak együtműködést (a hatvanas évek elején partnereink száma 34 volt). 1979-ben 100 hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötöttek 39 fejlődő országgal. A KGST- országok közreműködésével 4500 ipari és egyéb létesítmény épült, épül és fog épülni, amelyek közül több 3000 már működik. A létesítmények építése és üzemeltetése során a fejlődő országok több mint 1 millió állampolgárát képezték k;i. A KGST-országokban száz ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország több tízezer fiatalja tanul. Bulgária és Marokkó a közeljövőiben kétszeresére kívánja bővíteni áruforgalmát. Bulgária a hagyományos importtételnek számító foszfáton kívül olajbogyót, gyapotot, színesfém-koncentrátu- mot, hallisztet és egyéb termékeket fog behozni Marokkóból. Megpróbálják kiegyensúlyozottá tenni az áruforgalmat, intézkedéseket hoznak a bolgár export ösztönzésére. A felek kooperációs megállapodást kötöttek a villamos és motoros targoncák, a szerszámgépek és egyéb termékek gyártása terén. A tervek szerint bővíteni fogják Bulgária részvételét a 'Marokkó területén folyó geológiai feltárási munkálatokban. * Megvitatták az NDK és a Malaysia közötti kereskedelem fejlesztésének távlatait, és dokumentumot írtak alá az 1981. évi áruforgalom növeléséről. Az NDK egyebek között nyomdagépeket, textil- és élelmiszeripari 'berendezéseket, valamint műszeripari termékeket fog szállítani, Malaysia pedig nyersgumit, pálma- és kókuszolajat fog exportálni az NDK-ba. • A Szovjetunió és a fejlődő országok együttműködési létesítményein a szovjet szakemberek aktív részvételével a fiatal nemzeti államok több mint 500 000 állampolgára kapott képzést. Csupán az elmúlt öt évben az új létesítmények építése és üzemibe helyezése során a szovjet szakemberek többtucat ázsiai és afrikai ország 180 000 munkását és technikusát képezték ki. Ez a szám nem tartalmazza azokat a szakembereket, akiket szovjet pedagógusok és művezetők képeznek a Szovjetunió közreműködésével épített szakmaiműszaki központokban, technikumokban és felsőoktatási intézményekben. * Afrikában a KGST-tagor- szágok gazdasági és műszaki közreműködésével 33 vas- és színesfémkohászai! üzem épült, ezen belül egy bauxit- feldolgozó komplexum Guineában, Nigériáiban pedig most épül Trópusi-Afrikd legnagyobb, évi 1,3 millió tonna kapacitású kohászati üzeme. Az afrikai országok nagy segítséget kapnak energia- ipari bázisuk kiépítéséhez. Az 1980. évi adatok szerint a kontinensen a KGST-tagországok gazdasági és műszaki segítségével 425 energiaipari és energiaipari infrastrukturális létesítmény épült. A természeti kincsek kiaknázása is olyan terület, amelyen a felszabadult népek a KGST-tagországok egyre nagyobb segítségét veszik igényibe. A földrész 38 országában folynak geológiai föltárás! munkálatok a szocialista államok részvételével * A Szovjetunióval kötött megállapodásoknak köszönhetően a hetvenes évek második felében a független afrikai országok évi 2,9 millió kilowattal növelték villamos- energia-termelési kapacitásukat, 2,75 millió tonnával nyersvastermelésüket, 4,4 millió tonnával acéltermelésüket, 3,5 millió tonnával vasérctermelésüket, 2,65 millió tonnával pedig a kőolajtermékek előállítását. A Szovjetunió segítségével létesült assabi kőolajfeldolgozó üzem teljes egészében kielégíti Etiópia benzin- és más kőolajtermék-szükségletét. Az ember ősidők óta érdeklődik az őt körülvevő világ, így a Föld környezete', a Naprendszer és a csillagos ég iránt. Ez az ősi érdeklődés szülte a csillgászat tudományát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támaszkodó válfaja. Korunkig ez volt az egyetlen vizsgálódási mód, s elképzelhetetlen volta Földön kívüli térség 'bármilyen hasznosítása. A világűr kutatásának másik fajtája, amit ma űrkutatásnak nevezünk, s amely lehetőséget adott a világűr hasznosítására. Az űrkutatás fejlődése hozta létre például a Föld erőforrásainak a kutatási területét, amely népgazdasági- lag és az emberi civlizáció globális fejlődése szempontjából is igen fontos. Nagy lehetőséget jelent például egyes folyók várható vízállása és vízhozama meghatározása a világűrből, a vízgyűjtőterület hóviszonyaiból kindulva. Speciális fototechnika és egyéb módszerek alkalmazása lehetőiséget nyújt a föld alatti ásványvagyon feltárására, környezetvédelmi problémák meghatározására, sőt még a mezőgazdasági termés becslésére, illetve a növényvédelmi stratégia meghatározására is. A mesterséges holdak és automatikus űrállomások megfigyeléseit igen eredményesen hasznosítják világszerte a meteorológiai távprognózisok készítéséhez. Az Azerbajdzsáni Tudomány os Akadémia „Kaszpi” tudó mányos központjának munkatársai műholdról készült felvételt értékelnek.
