Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
1981. május 22. Képújság 3 Felgyorsult munkatempó Tolna megyei műszaki hetek (3.) Alapozzák a citopánüzemet Tolna megye legnagyobb élelmiszeripari beruházása, a szekszárdi húskombinát elkér szülte után, figyelmünket érdemes a tejipari vállalat épülő új üzemére fordítani. Ez a szekszárdi építkezés lényegében 1979-iben kezdő_ d'ött, ám a húskombinát miatt iitt csökkentett létszámot foglalkoztattak, s úgy szervezték a munkát, hegy az idén, s a jövő évben elkészítik Dunántúl legnagyobb és legkorszerűbb tejfeldolgozó üzemét. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat két építésvezetősége — a III/1-es és a IV/l-es — dolgozik a területen. Ám vannak már itt alvállalkozók is, hiszen a nagycsarnokban elkezdhették néhány gépnek az alapozását, szerelését Az új üzem végeredmény, ben lezárja a Keselyűsi úti iparnegyedet, egyelőre nincs arról szó, hogy errefelé még további üzemeket építenének. Így a nagy területet elfoglaló tejfeldolgozó gyár impozáns látványt nyújt, ha Öcsény felől érkezünk a városba. A hatalmas nagycsarnok lényegében kész, az építőmesteri munkát jórészt befejezték. Burkolás, mélyépítés van még hátra. Rövid számvetés a munkák állásáról: Elkészült, illetve ezekben a napokban kezdik a szenny vízátemelő üzem műszaki átadását. Ez a tizenkét méter mélységű gépház és szivattyúüzem csatlakozik majd az egész gyár hálózaté, hoz. A IV/l-es építésvezetőség Csankó Attila vezette kollektívája utakat, csatornákat készít. Már jó néhány belső út „járható”, azaz végleges állapotban van. Az olajfejtő akna is rövidesen elkészül. Az egész gyár közműhálózatának nyolcvan százalékát már elkészítették. Tehát a víz, amely ilyen élelmiszer, ipari üzemben nélkülözhetetlen, már szinte minden üzemrészben ott van. A sajtkészí- tő üzemben .is felállították már a kádakat, ezek szerelvényezése folyik jelenleg. Nagy erőket vontak össze a hűtőtároló építéséhez is. Ugyancsak szorgos munka fo. lyik a laboratóriumiban. A dombóvári Láng Gépgyár kazánjainak szerelését is elkezdték. Ezek a korszerű kazánok az üzembiztonság miatt szükségesek, ugyanis a városi hőrendszerre kapcsolva az új üzemet, fennállna annak a veszélye, hogy az ipari üzemek „elszívnák” a lakóházak és más intézményektől a hőenergiát. A kéményépítők is lényegében befejezték a munkát. A huszonnyolc méteres kémény már áll. A tejüzemhez kapcsolódik a citopánüzem. Itt az alapozást kezdték el. A vasalást befejezték, úgyhogy fogadhatnának is néhány gépet. Az új üzemben egész sor dán gyártmányú gépet szerelnek majd fel, persze akkor, ha az építők tiszta munkaterületet tudnak ehhez adni. A citopánüzem is a jövő évben készül el. Akkortól várható tehát, hogy a megyében és a szomszédos megyékben is lényegesen javuljon a citopán kelesztőanyag révén a pékáru minősége. Természetesen az üzembe tartálykocsikkal hozzák majd a tejet a megyéből, illetőleg a szekszárdi vállalat körzetéből. Éppen a sok gépkocsi miatt kell nagy parkolót és gépkocsikiszolgáló üzemet építeni. Hetven gépkocsinak csinálnak parkolóhelyet. Egyébként az egész építkezésre most az a jellemző, hogy előkészítik az év második felére a területet, amikor is a KÖJÁL-székház építésétől még nagyobb erőket tudnák ide irányítani. Ugyanis a vállalatnak most a legfontosabb feladatai a szekszárdi KÖJÁL építkezésénél vannak. Itt elég jól állnak a munkákkal, ám szorít a határidő, s érhető, ha a szakipar dolgozóit most ide irányították. A tejipari üzemben az építőmesteri munka zavartalanul folyik. Van anyag, szerelvény, és folyamatosan szállítják az új üzem gépeit is. A hálódiagram szerint értesítik a soros szerelőket, alvállalkozókat. Így azt mondhatjuk, hogy az építkezésen felgyorsult a munkatempó.- Pj - Bj A termelés- és munkaszervezés a középpontban A Tolna megyei műszaki hetek rendezvénysorozatának sikere ma már — közeledvén a befejezéshez — egyértelmű. Rangsorolni lehetetlen, nem is ezért választottuk ki cikksorozatunkba a szervezési ankét előadásait, hanem azért, mert ezen a területen kívánatos a legjelentősebb előrelépés. Bízunk abban, hogy az öt üzem ilyetén tennivalóinak részletesebb tárgyalása tanáccsal szolgálhat a többieknek is, vagy legalábbis irritálja azokat. És ez is valami. A Szekszárdi Nyomda középtávú fejlesztése Pontosabban a fejlesztés elképzeléseiről beszélt előadásában Györkei László műszaki igazgatóhelyettes. A Szekszárdi Nyomda fejlesztését illetően alapvetően abból kell kiindulni, hogy — a jelenlegi információk szerint — a hagyományos termékösszetételben jelentős változtatásra nincs szükség. A VI. ötéves tervben kiemelten foglalkoznak a formakészítő üzemrész kapacitásának növelésével, ezen belül a legfontosabb a meleg- szedéses eljárásról a fényszedésre való átállás. Az egész világon, így hazánkban és a Szekszárdi Nyomdában is uralkodóvá vált az ofszetnyomtatás. (így készül a Tolna megyei Népújság is.) Ez már eleve megkérdőjelezi a hagvományos szövegelőállítási módszer (ólomszedés) lét- jogosultságát. A gazdaságossági és minőségi követelmények egyaránt az új rendszerre való átállást indokolják. Ezek mellett a munka- körülmények jelentős javulását is eredményezik. A fényszedőberendezések kiválasztásánál figyelembe kell venni két alapvető szempontot, a naptárjellegű munka univerzális igényeit és az újság gyors, biztonságos előállítását. Ennek a célnak a Berthold cég „ads” 3220-as fényszedőgépe, illetve ugyanezen cég diatext-diamat típusú fényszedőgépei felelnek meg. A fényszedésre való áttérést sok szempont indokolja. Ezen belül a legfontosabb: 1. Az egészségvédelem, illetve munkakörülmények javítása. (Az ólom, illetve gőzei károsak az .egészségre, a szedők állandóan ebben az egészségtelen környezetben dolgoznak, a szedőhajók, illetve deszkák emelgetése megerőltető testi munkát igényel.) 2. Gazdaságossági szempontok. (A gépszedőben lévő matricákat, a gépek állapotától függően és a természetes elhasználódás következtében átlag három- évenként cserélni kell. A fényszedőmatrica élettartama ennél jóval hosszabb, megfelelő kezelés esetén gyakorlatilag korlátlan. A diatext gép matricájának beszerzési ára a jelenlegi gépszedőmatricáénak mintegy 30 százaléka.) Fényszedőgép alkalmazása energiafelhasználás szempontjából is kedvezőbb a hagyományos szedőgépeknél. Egy ólomszedőgép energia- fogyasztása 3 kW/óra, egy fényszedőgépé 0,41 kW/óra. A kiegészítőkkel együtt 2,11 kW/óra. Mindent összevetve, az új berendezés energiaigénye csak hányada a régiének. Számottevő megtakarítást lehet elérni a tárolásnál és javul a minőség is. Az ismertetetteken kívül természetesen más fejlesztéseket is tervez a Szekszárdi Nyomda, de a legjelentősebb előrelépést a fényszedés bevezetése jelenti, amelynek előnyeivel nemcsak a leendő naptártulajdonosok ismerkedhetnek majd meg, hanem lapunk olvasói mindennap találkozhatnak velük. Mezőgazdasági helyzetkép A nagyüzemek és a kistermelők jól haladtak az időszerű mezőgazdasági munkával: országszerte befejeződött a vetés, a kijelölt területeken földiben a mag. Kivételt képeznék a vízzel elöntött területek, ezéken a részeken egyelőre nem tudtak hozzáfogni a már nagyon is sürgetővé vált munkához. Országosan 45—48 ezer hektárról van szó. Főként Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyében borítja víz a földek egy részét, és bár nagy erővel dolgoznak a levezetésen, egyelőre a mezőgazdászok még bizonytalanok afelől, hogy miképpen lehet hasznosítani a továbbiakban ezeket a földeket. A tervek szerint legalább 20 ezer hektárra szuperrövid tenyészidejű kukoricát vetnék, és ezzel némileg ellensúlyozzák a vetési késéiből adódó kiesést. Vetőmag van bőven, úgyhogy a szaporítóanyag hiánya nem akadályozza a terület hasznosítását. (Normális időjárású évékben is előfordul, hogy 25—30 ezer hektáron áll a víz május derekán, az idén az átlagosnál valamivel rosszabb a helyzet.) Az idei tavasz a belvíznél sokkal kellemetlenebb következménnyel is járt. ösz- szesítés készült a tavaszi fagyok pusztításáról. A károk lényegesen meghaladják az átlagos évjárat fagyveszteségét — legalábbis amint ezt a kertszemlék mutatják. A csonthéjas gyümölcsösöket alaposan megtizedelték a fagyok. A jelenlegi összesítés szerint a dió 60 százaléka szenvedett fagykárt, a kajszi - és az őszibarack az összesítés szerint 35—40 százalékos, a cseresznye szintén jelentős veszteséget szenvedett az erős lehűlések következtében. Megszenvedték a fagyokat a ribiszke-, a köszméte- és az eperültetvények is. Egyelőre nincs még pontos kép arról, hogyan vészelte át a mínusz 5, mínusz 7 fokos lehűlést az alma és a szőlő. 'Amikor az almafák letisztulnak, ismét telten termésbecslésre kerül sor, de annyi bizonyos, hogy ezt a nagy területen termesztett gyümölcsöt is rosszkor érték a fagyok. Ugyanúgy a szőlőt is. Elég jelentős rügykárok mutatkoznak, de a továbbiakban — az úgynevezett alvórügyék fakadása után — még javulhat a helyzet. A gazdaságokban nagy erővel dolgoznak a zöldség- növények palántázásán. A melegigényes növények vannak soron, a paprika- és a paradicsompalánták 70—80 százaléka már a földben van. Jó ütemben halad a dohány palántázása is Az agronómusok május közepi megfigyelései arról tanúskodnak, hogy sokfelé a növények a szó szoros értelmében több lépcsőiben, több szakaszban kelték ki. A csapadék sokáig hiányzott, és ezért a gyenge hajtások többször is nekirugaszkodtak, majd leálltak a fejlődésben, hogy azután újra induljanak. Ez a lépcsőzetesség jelenleg is lemérhető, szabad szemmel is látható igen gyakran még az egyébként összefüggő nagyüzemi táblákon is. A növényállomány várhatóan a későbbiekben, egyenlítődik majd ki. Erre különösen az északkeleti me- gyékben, továbbá Pest, Heves és Nógrád megye egyes részein lesz szükség, ezeken a területeken ugyanis az elmúlt hónapban az átlagosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott. Kitüntetettjeink (IV.) „A GANZ-ban lettem munkás” — Dunaszentgyörgyi „parasztgyerek” vagyok, soha nem titkoltam, minek is tettem volna, hogy paraszt származású vagyok. A Ganz- gyárba kerültem inasnak, ott lettem igazi munkás. Tudja, azok az emberek, akik mellett én a szakmát tanultam, igazi, öntudatos munkások voltaik, többségben olyanok, mint ahogy azt a munkásról a nagykönyvben megírták. Ott tanultam, ott lettem munkás. — Hőkezelő-edző — így olvastam a kitüntetési listán. — Az a dolgunk, hogy a különféle alkatrészeket úgy kezeljük, hogy használat kökben a forgó részek ne nagyon és ne gyorsan kopjanak. Nagy figyelemmel és szakértelemmel dolgozunk, mert tévedni itt nem lőhet. Csoportom héttagú, de úgy is mondhatnám, hogy egytagú, Gutái Ferenc, hőkezelőedző, Munka Érdemrend ezüst fokozat mert nem ‘lehet elkülönülni, nem lehet egy csoportban más-más feladatot ellátni, illetve annak végrehajtását külön értelmezni. — A Ganzban tanult, tizenöt évig ott dolgozott és most hazajött. — Nem most, hanem öt éve. Szüleim idős kora, tehát családi ügy miatt hagytam ott szeretett munkahelyemet, s cseréltem el az MMG automatikai gyárával. Ott főművezető voltam, itt munkás. Nem ért hátrány emiatt, mert dolgozhatok, vannak ötleteim, társaimmal jól együtt élek. A kitüntetést a megyei pártbizottságon K. Papp elvtárs kezéből vettem át. Akkor is a munkára gondoltam, s belül kellemes melegség töltött él, tele volt a szívem boldogsággal, hogy elismerték munkámat. —P— Betonozzák a cito pániizem alapját A nagycsarnok falai már állnak, a belső csatornarendszernek ássák az emberek az árkot.