Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
NÉPÚJSÁG 1981. május 21. PANORÁMA Szaljut űrállomás Kísérlet a „Balaton”-nal Főleg orvosi kísérletekkel foglalkozott szerdán is a Szaljut—6 fedélzetén Leo- nyid Popov és Dumitru Pru- nariu. Az egyik kísérletet a munkaképesség vizsgálatára alkalmas, magyar szakemberek által kidolgozott Balaton elnevezésű műszerrel végezték. Az űrhajósok egy kérdőívre válaszolva az űrpszichológusoknak nyújtanak információkat az alkalmazkodás szubjektív oldalairól. Popov és Prunariu szerdán folytatta a kozmikus sugárzás mérését, s a földfelszín vizuális megfigyelését és fényképezését is. Szovjet-mexikói tárgyalások A szovjet kormány meghívásába szerdán, hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter. A repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek köszöntötték. A két miniszter megbeszélést folytat a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről, különösen a latinamerikai problémákról. A külügyiminiszter látogatása során áttekintik a különböző szerződések végrehajtását és a továbbfejlesztés lehetőségeit is. Salvador Újabb 25 áldozat Kedden Salvador északi és keleti területein folytatódott a harc a jobboldali junta és a Flarabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Mozgalom fegyveresei között. Kormányforrások szerint a Salvador különböző területein kedden elkövetett politikai erőszakcselekmények során 25 ember vesztette életét. A Szaljut—6 állandó személyzete segítséget nyújtott a vendégeknek. Az ő szerdai programjukban a biológiai kísérletek folytatása — a melegházakban élő felsőbbrendű növények gondozása, növekedésük és fejlődésük ellenőrzése — szerepelt. A négy űrhajós egészségi állapota és közérzete megfelelő, az űrkomplexum rendszerei és berendezései kifogástalanul működnek. * Szerdán befejeződött Budapesten a IV. asztronautikai tudományos ülésszak. A háromnapos rendezvény utolsó Rendkívül feszült politikai helyzetben kezdődtek meg szerdán a helyhatósági vá- lasztásdk Észak-írországban. A küzdelem elsősorban négy politikai csoportosulás — a protestáns Unionists Párt, a Ian Paisley vezette szélső- jobboldali protestáns Demokratikus Unionists Párt, a nem kizárólag vallási alapon szerveződött Szövetségi Párt és a katolikus Szocialista Demokrata és Munkáspárt — jelöltjei között folyik. Ulster jövőbeni státusza, majdani kapcsolata Angliával és az ír Köztársasággal — ezek a választások legfonelőadásai a Közlekedési Múzeum nagytermében hangzottak el, s a helyben rendezett űrhajózási kiállítással egyetemben a tavalyi szovjet—magyar páros űrrepülés hangulatát idézték, szóban is, képben is. A szakmai tanácskozás befejeztével a résztvevők megkoszorúzták a száz esztendeje született Kármán Tódor, világhírű magyar tudós mellszobrát a Közlekedési Múzeum előtt. A tanácskozás rendezői azt is bejelentették, hogy az ülésszak teljes anyagát kötetben jelentetik meg. tosaöb kérdései. Ulster tartományként való megítélése a minimumra csökkentette a helyhatósági választások jelentőségét — mutat rá a TASZSZ tudósítója. A Financial Times hangsúlyozza, hogy miután London 1972- ben közvetlen irányítása alá vonta az észak-ír területet, a hatalom helyi szerveinek hatásköre felettébb korlátozott. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet különös hangsúlyt ad a választásoknak, amelyek messzeható következményekkel járó, fontos politikai versengéssé váltak. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetben köszöntötte a Dél-Afrika elleni szankciókkal foglalkozó párizsi nemzetközi konferenciát. * Az országgyűlés meghívására — Ricardo Ramirez Osoriónak. a kolumbiai képviselőház külügyi bizottsága elnökének — vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttség szerdán tárgyalásokat folytatott a Parlamentben. A kolumbiai küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, maid a vendégek látogatást tettek Púja Frigyes külügyminiszternél. * Púja Frigyes külügyminiszter máius 20-án fogadta Józef Wieiacz lengyel kül- ügvminiszter-helyettest, aki a budapesti lenavel táiékoz- tató és kulturális központ fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartózkodott hazánkban. * Dr. Markója Imre igazság- üsv-rniniszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra — küldöttség élén — hazánkba érkezett Christoffer Taxell finn igazságügyminiszter. A látogatás célia a kéi- ország közötti iogsegélv- szerződés megkötése és aláírása. * 1982. júniusában tartja VIII. országos küldöttgyűlését a TIT — határozta el szerdai ülésén a társulat elnöksége. amely a tudományos ismeretterjesztés nagy jelentőségű eseményének előkészületeivel kapcsolatos feladatokat vitatta meg. PÁRIZS Szerdán Párizsban, az UNESCO székházában nemzetközi konferencia nyílt, ■amely a dél-afrikai rendszer elleni büntető szankciók követelésének akar hangsúlyt adni. A találkozót, amelyen több mint száz ország képviselted magát, az FNSZ közgyűlése kezdeményezte, szorosan együttműködve az Afrikai Egységszervezettel. Az égő gépkocsi „megszokott” látvány Belfastban r r Választások Eszak-lrországban Waldheim sürgeti a szovjet-amerikai párbeszédet A szovjet—amerikai viszony jelenlegi feszültsége ellenére mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok el akarja kerülni a katonai konfrontációt — így összegezte kedden Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Reagan amerikai elnökkel és Leonyid Brezsnyewel folytatott megbeszélésein szerzett tapasztalatait. A főtitkár New York-i sajtóértekezletén hasznosnak nevezte Leonyid Brezsnyev- vel és Gromiko külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszéléseit, amelyek lehetővé tették a Szovjetunió álláspontjának jobb megismerését. Nagyon fontosnak minősítette Leonyid Brezs- nyev javaslatait egy csúcstalálkozó megtartására és az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívására a tagállamok legfelsőbb vezetőinek részvételével. Waldheim utalt az ENSZ fontos szerepére a két nagyhatalom közötti érintkezés ösztönzésében. Kijelentette, hogy mindig fellépett a párbeszéd folytatásáért, s 'kész elősegíteni a szovjet—amerikai tárgyalásokat, párbeszédet. A Pravda cikke a lengyel helyzetről A jelenkori Lengyelország arculata, amelyet a népi hatalom harminchat esztendeje alatt a kommunista párt vezetésével nyert el, mély benyomást gyakorol mindazokra, akik előítéletektől mentesen, jóhiszeműen értékelik az elért eredményeket — írják a Pravda kiküldött tudósítói. Az eredmények vitathatatlanok — szögezik le a ciki? szerzői. „A szocializmussal kötődött egybe az ősi lengyel földek visszacsatolása, a romokból újjáépített városok és falvak, az új ipari létesítmények ezrei, a gazdaság újonnan létrehozott ágazatai, a tudomány, az oktatás és a kultúra sikerei. E tények any- nyira vitán felül állnak, hogy az ellenség gyakran nem meri nyíltan támadni a szocializmust, hanem alattomosan lép fel ellene, nem riadva vissza az antikommunista, szovjetellenes provokációktól és a rágalmaktól.” Lengyelországban ma „lopakodó ellenforradalomról” beszélnek, amely kihasználva az ország nehézségeit, igyekszik behatolni a társadalmi és állami szervezetekbe, azokat belülről bomlasztani, majd a szocializmus és a népi hatalom ellen fordítani. E körülmények között — írják a tudósítók — a normalizálási folyamat és a társadalmi élet stabilizálása, amelyre a LEMP és a kormány törekszik, bonyolult politikai harc közepette megy végbe. Vissza kell verni a szocializmus ellenségeit, akik bujtogatásokkal, demagógiával próbálják elérni saját céljaikat. „Most már világosan kirajzolódik, mik ezek a Nyugaton lévő antikommunista és lengyelellenes központokban egyeztetett célok: a LEMP megszüntetése, a lengyelországi szocialista vívmányok megsemmisítése.” A LEMP-nek és a kormánynak — összegezik a tudósítók — nehéz, feszült légkörben kell tevékenykednie, hogy Lengyelország és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelően, szocialista szellemben oldják meg az ország előtt álló problémákat. Közép-Amerika - Héja-roham északról (2.) A beavatkozás bástyái GUATEMALA siszta különítmény támogatÉS HONDURAS A Reagan-kormányzat salvadori kalandja azért veszélyes és kodkázatos, mert az új amerikai vezetés katonai próbatételt éá sikert .akar kikényszeríteni egy olyan körzetben, ahol jóformán minden országban forradalomra érett a helyzet. Ahol az országok közös vonása (a demokratikus Costa Rica kivételével) a földesúri-katonai oligarchia önkényuralma, a túlnyomórészt írástudatlan paraszti többség szörnyű nyomora, a munkanélküliség és a magas csecsemőhalandóság. Egyszerűen kifejezve: olyan államok ezek, ahol elkerülhetetlennek látszik az összecsapás a könyörtelen gazdagok szűk rétege és a kisemmizettek tömegei között. Az amerikai kormány alapvető tévedése tehát az, hogy az itteni feszültséget „külső erők beavatkozásának” tulajdonítja és nem hajlandó tudomásul venni a forradalmi helyzet szigorúan belső társadalmi-gazdasági összetevőit. (Sőt: azokat a józanabb amerikai politikusokat és szakértőket, akik erre a tényre felhívják a kormány figyelmét, szinte brutálisan távolítják el hivatalukból. Ez történt White volt salvadori nagykövettel, akit az új kormány visszahívott állomáshelyéről, s aki a kongresszus vizsgáló bizottsága előtt keserű szavakkal ostorozta a Reagan-kor- mányzat vakságát és téves értékítéletét.) Az új washingtoni hatalom katonai húzásai azonban — bármilyen veszélyesek is — nem változtathatnak a tényeken. Az amerikai kormány katonai szakértői arra gondoltak, hogy Salvador két szomszédját, Guatemalát és Hondurast lelhet majd felhasználni egy esetleges katonai beavatkozás eszközeként a salvadori népi mozgalom letörésére. Ebben az elgondolásban annyi logika van, hogy mindkét országot kától nai kormány uralja, amely a nicaraguai eseményeket is nehezen viselte el és az ellenzéki erők salvadori sikere esetén létében érezné magát fenyegetve. Az amerikai terv fő gyengesége az, hogy ezeknek a katonai kormányoknak a helyzete elvben nem különbözik az ingadozó salvadori junta pozíciójától — még akkor sem, ha hatalmuk pillanatnyilag a terror „hatékonysága” folytán szilárdnak tűnik. Guatemalában Romeo Lucas Garcia tábornok diktatúrája uralkodik. (E diktátor szerint Carter voltaképpen „kommunistabarát politikus” volt, olyannyira, hogy a tábornok a volt amerikai elnököt egy ízben „Pidel Carter” néven emlegette.) A guatemalai diktátor hatalmát húszezres, igen jól felszerelt hadsereg őrzi. Ennek a tevékenységét egy méltatlanul „nemzeti felszabadítási mozgalom” 'névre keresztelt faja. Ez fegyveres rohamosztagokat tart fenn, amelyék a diktátor megbízásából a leg- szennyesebb feladatokra vállalkoznak. Ez azonban az - éremnék csak az egyik oldala. Guatemalában két rendkívül erős forradalmi mozga- galom működik. Az egyik a „Szegények Gerilla Hadserege” (EGP). A másik a „Felfegyverzett Nép Forradalmi Szervezete” (ORPA). Mindkét szervezetben jelentős szerepet játszanak a haladó értelmiségiek, s mindkettőnek óriási tömegbázisa van az indián paraszti lakosság körében, amely Guatemala hétmilliós lakosságának végletekig kizsákmányolt ötvenöt százalékát alkotja. Guatemala felhasználása Salvador ellen tehát nagyon kockázatos vállalkozás lenne. Az ellenkezőjét is eredményezhetné annak, amire Washington számít. A Salvadori ellenzék eltiprása helyett a fegyveres felszabadító harc kirobbanásához vezethet Guatemalában. A térségben a másik, csaknem ennyire komoly veszélygóc Honduras. Itt is katonai kormányzat van hatalmon, Policarpo Paz Garcia tábornok vezetésével. A katonai kormány helyzete itt any- nyival könnyebb, hogy kisebb a földéhség és alacsonyabb a lakosság száma. A gazdasági helyzet ennélfogva valamivel kedvezőbb, bár tavaly lényeges visszaesés következett be. A gazdaságnövekedés megállt, a rendszer ingatagságát érzékelő helyi és külföldi tőke gyakorlatilag abbahagyta beruházási tevékenységét. Honduras esetében mindenesetre több az esély a katonai önkényuralom fenntartására, mint Salvadorban vagy Guatemalában. De csak akkor, ha Washington a különböző erők közötti politikai tárgyalások módszerét és nem a katonai kalandok útját választja. WASHINGTONI DILEMMÁK Amennyiben továbbra is a washingtoni héják vonala marad az uralkodó, akik Salvador körül katonai meg-' oldást akarnak kiprovokálni, akkor ez nemcsak a máris Végsőkig feszült guatemalai helyzetet lobbanthatja lángra, hanem a viszonylag nyu- godtabb Hondurasra is átdobhatja a fegyveres ellenállás tüzét. Washington magatartása eddig még nem kristályosodott ki véglegesen. A Reagan-koimányzaton belül is vannak erők, amelyek a jelenlegi körülmények között a salvadori katonai megoldás kiprovokálását túlságosan veszélyesnek tartják. Az uralkodó irányzat azonban egyelőre a héjáké. A salvadori katonai junta felfegyverzése, a guatemalái és a honduras'i katonai önkény- uralom. csapatainak egy közvetett beavatkozásra történő előkészítése tovább folytatódik. E kockázatos kalandra készülve azonban (és ez a jövő szempontjából döntő lehet) Washingtonnak nemcsak azzal kell számolnia, hogy lángba borulhatnak a mexikói határtól délre, egészen Costa Ricáig és Panamáig terjedő közép-amerikai térség országai. Egy másik, ennél nagyobb kockázat az, hogy súlyos válság bontakozhat ki az Egyesült Államok és Mexikó, valamint az Egyesült Államok és Venezuela kapcsolatában is. Egy ilyen válság pedig már az egész nyugati féltekét, s ezen belül az Egyesült Álamok olajellátását is fenyegetné. —i —e (Következik: A renitens Mexikó és Venezuela.) *