Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

1981. május 19. ^fPÜJSÄG 3 Kitüntetettjeink (!.) Tolna megyei műszaki hetek „Sokan voltunk akik érdemeket szereztek” iBarsi Mihály nyugdíjas. A sióagárdi termelőszövetkezet építőrészlegében raktáros. — Mielőtt nyugdíjaztak, akkor is raktáros voltam. Úgyhogy ez a váltás nem is volt váltás, csakhogy most nem olyan kényes áru van a kezemben, mint volt stand­beli koromban. Akkor vető­mag volt a kezemben, most léc, deszka, meg gerenda. — Miért kapta a kitünte­tést? — Az áfész alapításáért. Tudja, én voltam egyik ala­pítója, de voltunk többen, akik érdemeket szereztek az áfészek alapításában, mint ahogyan a SZÖVOSZ-ban, az ünnepségen mondták. Én itt mindig vezetőségi tag voltam, szavam volt, s van abban, amit az áfész a lakosság ér­dekében tesz. Tudja, mindig az volt a célunk, hogy a la­kosság elégedett legyen a szövetkezettel. Hát itt Sió- agárdon elég jól mennek a dolgok. Például az üzlethá­lózat is kifogástalan. Jó a fel­vásárlás, van tisztességes ■S am m ' wmmmmmm Barsi Mihály tsz-nyuR­díjas, a Munkaérdem­rend bronz fokozatának tulajdonosa. vendéglőnk — szóval a la­kosság jónak tartja a mi munkánkat. Ez a lényeg. De mondok én magának vala­mit. Ha a földművesszövet­kezet hősikoráról akar írni, akkor menjen el Grábócra, ott van Sági György elvtár­sam, akivel sokat munkál­kodtunk együtt, de még nyugdíj után sem szakadt el kapcsolatunk. Az egy rend­kívüli ember. Tudja, van né­ki egy olyan hegedűje, ame­lyet Oroszországból hozott ott volt .hadifogoly. Az a hegedű olyan szépen szól... Nb, ami­kor összejövünk, akkor meg- gyanfázza a vonót, s amint mesélgetünk, emlékezünk a múltra, gyönyörű szép nótá­kat húz a fülünkbe. Azt is ám persze, hogy csak az évek múlnak, de mi nem öreg­szünk. — Látom teli a kosár, üve­geket visz valahová. — No, ezt is elmondom. Most már keresik a bort, a jó bort. Jó hogy keresik. Itt van például az állami gazdaság, a .pécsi borvállalat, a badacso­nyi, a TSZKER, meg a szak- szövetkezet. S a jó bort egyik jobban fizeti, mint a másik. Hát ez a verseny jó, mert ez­zel jobban jár a termelő, meg a fogyasztó is. Mi, a fogyasz­tási szövetkezetben is min­dig úgy munkálkodunk, hogy lehetőleg mindenki jól jár­jon:-Pj­Fekezue gyorsítsunk? IctyiÁf felélénkült a bér­lői f ICL szabályozás körü­li szakmai vita. Nemrégiben ismerlt vállalatvezetők mond­ták el ezzel kapcsolatos vé­leményeiket, hangsúlyozva, hogy csak nagyon óvatosan bírálhatják a bérszabályo­zást, mert az nagyon bonyo­lult. Volt, aki megjegyezte: mindeddig azlt hitte, hogy a jól képzett közgazdászok kö­zé számíthatja magát, ám amikor elolvasta a vállalati bérszabályozás általános sza­bályairól szóló egyszerűsített ismertetőt, erős kétségei tá­madtak matematikai tudását illetően. Lehet, hogy ez túl­zás. Már csak azért is, mert a tagadhatatlanul bonyolult bérszabályozás a gyakorlat­ban mégis csak működik. Hogy milyen eséllyel? Erről határozott véleményük van a vállalatvezetőknek. Az egyik vegyipari válla­latnál elhatározták, hogy megpróbálkoznak a differen­ciált bérezéssel. Néhány munkacsoportban kísérlet­képpen ösztönző darabbér­rendszert vezettek be. Lénye­ge: minél nagyobb, s miniéi jobb minőségű a szóiban for­gó munkacsoport teljesítmé­nye, annál magasabb a bér. A kísérlet túl jól sikerült. A tellj esí'tmények 30—40 száza­lékkal emelkedtek, s ezzel a szabályok értelmében kifize­tendő ’bér annyira megnőtt, hogy emiatt a vállalat majd­nem bajba került. (Tudvalé­vő ugyanis, hogy a szabályo­zók automatizmusa áltel megállapított „vállalati bér- színvonal” csak progress zíven növekedő adó árán léphető túl. Az adókulcs tehát min­den vállalatot a bérszínvo­nal-túllépés alapos megfonto­lására késztet.) Egy másik vállalatinál en­gedve az erőteljes bérdiffe­renciálással kapcsolatos agi- tádiónak, az egy összegű bér- utalványozás módszerével toísérlléteztek. S még rosszab­bul jártak. Ez a módszer ugyanis „direktben” ösztönöz a teljesítmények növelésére. Hatására valóban ugrássze­rűen növekédtelk a munkatel­jesítmények, olyannyira, hogy azokat csak 50—70 szá­zalékos (!) bérnövetemény- nyel tudták honorálni. Mon­daná sem kell: sürgősen ab­bahagyták a kísérletet, mert ez megint csak károsan ha­tott a bérszínvonalra. E két példából e sorok író­jának eszébe jut a harma­dik; az egyszeri tapétázó munkás esete. A tapétázó el­határozta, hogy nem törődik a maszek megrendelésekkel, nem gyötri magát fusiimun- kákkal; ő a vállalatánál akar sokat dolgozni és sokat ke- resini. Jó tapétázó volt. Keze alatt égett a munka. S mert elhatározását tett követte — s főleg: mert teljesítmény­bérben dolgozott — az első hónapban 12 ezer forintot keresett, a másodikban meg­közelítően 15 ezret. A har­madikban pediig a 20 ezret is túllépte. Ekkor azonban diszkréten figyelmeztették: lassítson! Ekkora személyi bért a vállalat nem tud kifi­zetni. S különben is: vegye észire, hogy munkatársai már nagyon utálják. LJÍÍCKCUC. hagyta. Visszatért a fusi'hoz, a mű­szak utánii teljesítmény- és pénzhájszához. Tévedés ne essék: jól járt a vállalat is! A szabályozók automatizmu­sa által megállapított bér- színvonalát többé nem ter­helte a világrekordra törek­vő tapétázó 15—20 ezer fo­rintos bére. S ez a vállalat számára sokkal fontosabb, minthogy örüljön a kivételes képességű dolgozó átlagon felüli teljesítményének. E példák közös jellemzője, hogy a bérszabályozás me­rev korlátok közé szorítja az egyéni (vagy akár a csopor­tos) teljesítményeket. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban az egyik műszergyár igazga­tóját: „A mainál célszerűbb, elsősorban a telj esítménynö­velésre orientált ösztönzési rendszerrel hihetetlenül nagy telj esítménytartalékokat mozgósíthatnánk, ami — a jelenlegi alacsony színvonal­hoz képest — igen nagy ug­ráshoz vezetne. Ném állítom, csak kérdem: akarjuk-e egy­általán e tartalékok maximá­lis kihasználását? Felkészül­tünk-e ennék gazdasági és társadalmi következményei­re? Vagy pedig arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a teljesítőképesség hirtelen tör­ténő felszabadítása lazoinnal ég esetleg jóvátehetetlenül felborítaná a kiáramló vá­sárlóerő és az árualap olyan féltve őrzött egyensúlyát? Mert már nem gondolhatok másra, minthogy a bérszabá­lyozás lényegében nem is a béreké^ inkább a teljesítmé­nyeket szabályozza — nagyon szűk korlátok közé szorítva!” iHa lehet mondani: „látvá­nyos ” ez az érvelés, de te­gyük fel a kérdést: mi a ga­rancia arra, hogy a felszaba­dított teljesítménytartalékok minden esetben a hatékony, a gazdaságos termelés szol­gálataiba állíthatók? Más­részt azt se feledjük, hogy a bérszabályozást szüségkép- pen motiválják a foglalkoz­tatáspolitikai megfontolások is. Ha például a tapétázó munkás még fél évig hason­ló teljesítményekét produkál, akkor nem csak a vállalati bérszínvonal, de a tapétázó- részleg többi munkása is Ve­szélybe kerül. Végtére is ez az egyetlen ember, hónapo­kon át háröm helyett is dol­gozott, Ha ez így ment vol­na 'tovább, s példáját netán mások is átveszik, akkor elöbb-utóbb a tapétázórész- leg létszámának csökkentését kéllett volna elrendelni. Már­pedig nálunk alapelv, hogy nemcsak racionális és haté­kony a foglalkoztatás, de tel­jes foglalkoztatás is! Miagyarán: ha csakis a tel­jesítményektől — azok mennyiségétől és minőségé­től — függne a kifizethető bér, akkor előbb-utőbb fog­lalkoztatáspolitikái gondok­kal 'kellene szembe néznünk. Mindebből pedig az követ­kezik, hogy a bérpolitika ösztönző funkciójának erősí­tése egészen más munkaerő- gazdálkodási gyakorlatot — egyáltalán valódi munkaerő- gazdálkodást — feltétélez. És mindaddig, amíg erre nem vagyunk felkészülve, 'lénye­gében le kell mondanunk a bérszabályozásban megteste­sülő bérpolitika radikális megváltoztatásáról. A kérdés SS "í hogy meddig halogatható „az egészen más típusú munka­erő-gazdálkodásra’’ való fel­készülés, s meddig tartható a jelenlegi állapot, az, hogy a bérszabályozással vissza­fogjuk az egyéni teljesítmé­nyeket. VÉRTES CSABA A termelés- és munkaszervezés a középpontban alapvető féltétele a gyártás helyzetének javítása. Ezt a célt szolgálja a vállalatnál egy 150 millió forintos be­ruházás, a mezőgazdasági gépgyártó üzem megteremté­se, korszerűsítése. A beruházás kétharmadát az elöregedett forgácsoló géppark korszerűsítésére for­dítják. A fejlesztés 1977-ben indult. Tanulmányt készítet­tek mégfelelő géppark létre­hozására. Ehhez — jelenleg — méret, alak, bonyolultság szerint tizenhét gyártmányuk 951 alkatrészéből 267 repre­zentánst képeztek. Javaslatot dolgoztak ki 491-féle alkat­rész gyártásához nagy terme­lékenységű NC (szám jegy ve­zérlésű) gépek beállítására. A gépék telepítésénél fi­gyelembe vették, hogy a for­gácsoló üzem, a présüzemmel együtt, komplex alkatrész- gyártó bázist valósít meg, így az új szerelőcsarnokban a szállítási, anyagmozgatási utóik a legrövidebbek. A gé­pek elrendezésénél gyártóso­rok kialakítását tervezik. A gépek kiszolgálásához szük­séges legfontosabb területe­ket is így helyezik el (NC- prograimozó technológus rész, karbantartó rész, szerszámel- látó rendszer: élező, szer- számkíadó, -élező). Az NC-vezérlésű, tizenkét nagy értékű forgácsoló gép üzembe helyezését 1982. ja­nuárjában tervezik. Az esz­köz- és szakemberfeltételek biztosításáról gondoskodtak, tavaly mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés megtörtént. A mezőgazdaság gépesítése mind niagyohb minőségi kö­vetelményeket támaszt a gép­gyártással szemben. Közép- és kis sorozatban gyártható nagy alklatrészigény kielégí­tése csak megfelelően kor­szerűsített gépparkkal lehet­séges. A mezőgazdasági gép­gyártásiban kulcsszerepe van a forgáasolóteehnológdának. Az NC-gépparkkal rugalma­san biztosítani lehet a gyors termékváltás álkiatrészellá- tási követelményeit, magas műszaki színvonalon. A tórium-gombák ellen Új eljárást dolgoztak ki a Növényvédelmi Kutató Inté­zetben a paradicsom, a búza és a kukortca első számú közellenségének, a fuzárium- gombáfciniak a leküzdésére. A módszer lényege: az úgyne­vezett integrált növényvéde­lem-, amely a talajjavítás és a gombaolőszer-kezelés együt­tes alkalmazásával az eddigi­eknél eredményesebb véde­kezést tesz lehetővé. A fuzárliumos fertőzés az iparszeré termesztési eljárá­sok nyomán terjed, mert a Vetésforgó hiánya miatt job­ban igénybe vett, savanyúvá váló talaj éppen e káros gombafajoknak nyújt élette­ret. A gombaölő szerek -nem bizonyultak elég hatásosnak, a fertőzés sók esetben a költ­séges kezelés után sem szűnit meg. Az intézetben kidolgo­zott integrált -növényvéde­lemmel azonban -az eddig fel­használt igamibaölőszer-ada- gok fele mennyiségévé! is jó hatással szorítható vissza a fuzárium-tfertőzés. A kísérletek során kide­rült, hogy a termőföldjavítás — meszezés — nem kedvez a fuzáriumnak, így a talajja­vítás s a gombaölő szerekkel kiegészített kezelés egymás hatását erősíti. Még jobb az eredmény, ha fdkozzák a mit- rát-műtrágya adagolását, amely ellenállóvá teszi a nö­vényt a gombáikkal szemben. Kecskeméten és Gödöllőn kísérleti iparádiesdmföldeken az integrált növényvédelem­mel a fuzárdum-fartőzés tel­jesen megszűnt, így az eljá­rást hamarosan nagyüzemek is átvehetik. Folynak az in­tézetben" laboratóriumi kísér­letek kukorica és búza fuzá- ni um-mentesítésére is. Szerelik a bank épületét löpalapozást elvégezték, a rendes betonozást, alapozást is befejezték a múlt hét Vé­gére. Így elkezdhették a pa­nelok félállítását. Az épület szereléséhez szükséges panelok már a múlt év végén itt voltak, a folyamatos munkának most nincsen akadálya. Úgy szá­mítják az építők, hogy a jö­vő hónap végére az épület vázát képező elemeket fel­állítják, azután következik az épületvázak kitöltése fa- lazóanyaggal. A Népbolt vasáruháza mögötti területen dolgoznak az építők A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságá­nak a Tolna megyéi Állami Építőipari Vállalat új szék­házat épít Szekszárdon. A munkálatokat a múlt év vé­gén kezdték el a Tolna mte- gyei Tervező Vállalat tervei alapján. A télen alig néhány ember dolgozott a munka­helyen, a szakszervezeti szék­ház szomszédságában, a Kor­zó Áruház mögött, de most tavasszal itt is élénkült a munka. Miután a télen a cö­A Tolna megyei műszaki hetek rendezvénysorozatá­nak sikere ma már — közeledvén a befejezéshez — egy­értelmű. Rangsorolni lehetetlen, nem is ezért választottuk ki cikksorozatunkba a szervezési ankét előadásait, hanem azért, mert ezen a területen kívánatos a legjelentősebb előrelépés. Bízunk abban, hogy az öt üzem ilyetén tenni­valóinak részletesebb tárgyalása tanáccsal szolgálhat a többieknek is, vagy legalábbis irritálja azokat. És ez is valami. TERMÉKSZERKEZET­VÁLTÁS A TŐKÉS IMPORT CSÖKKENTÉSÉRE A már említett szervezési anlkéton Vén-er Lajos főmér­nök ezzel a címmel tartott előadást: A termékszerkezet- váltás hatása a tőkés import csökkentésére az MMG Auto­matika Műveik szekszárdi gyárálban. Alábbiakban kö­vetkezik, kivonatosan, elő­adásának lényege. A gyár közel nyolcszáz fős kollektívája évente 300 mil­lió forintos termelési értéket állít elő. Fő termékük a hő­fokszabályozó, amely több magyar nagyvállalat export- termékeit egészíti ki. A hőfokszabályozó alapve­tő feladatot teljesít az egyes hőtermelő berendezések energiai-megtakarításában. A gyár, felismerve a piaci le­hetőségeket, széles körű mű­szaki fejlesztését évék óta két irányban végzi. Ezekből egyik a tőkés importhányad csökkentése, a másik extra igényéket kielégítő, új hőfok­szabályozó készülék kifejlesz­tése. 1973-tól napjainkig har­madára csökkentették a ter­mékgyártás tőkés relációjú importból származó szükség­letét. A villamos melegvíz- bojlereknél jól ismert „toló- rudas” hőfokszabályozó gyár­tását megszűntették és azt felváltotta egy licenc alap­ján kifejlesztett, folyadék- tenziós hőfokszabályozó gyár­tása. A lényegesen korszerűbb termék hazai és külföldi piaca kibővült. A magasabb igényű automata mosógépet és hőtárolós kályhát keresik itthon, de jelentősen nőtt a Csehszlovákiába irányuló ex­port is. Az előadó bemutatta a fo- lyadéktenzoros hőfokszabá­lyozó legújabb, saját fejlesz­tésű változatát — extra igé­nyeket elégítenek ki vele, várható a minden irányú ex­portpiac kifejlesztése. Ennek gyártását már az idén meg­kezdik. Egyrészt elérik vele, hogy a gyártmány műszaki jellemzői növekednek, más­részt mintegy 25 millió dol­lár import kiváltása válik lehetővé. A technikai, tech­nológiai korszerűsítések fo­lyamatosak az üzemben. Er­re egy példa: a szerelésnél jelentős, mintegy ötven szá­zalékos élőmunka-megtaka­rítást terveznek a 3 M mun­kamódszer továbbfejleszté­sével. MAGASABB MŰSZAKI SZÍNVONALÚ GYÁRTMÁNYOK A MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyára műszaki kollektívájának képviseleté­ben Tóth Sándor tartott elő­adást. Témája a számjegy­vezérlés bevezetésének sze­repe volt a forgácsolásban. A mezőgazdasági termelés a komplex termeléstechnoló­giák alkalmazása útján fej­lődik. A vállalat profiljába tartozó gyártmányok — ön­töző. cukorrépa-betakarítói szőlőművelő, szőlőfeldolgozó gépek — fejlesztésének főbb jellemzői: önjáró kivitel, nagy teljesítmény, hidrauli­kus hajtások, komplexitás (szőlőfeldolgozó gépsor), uni­verzitás. A magasabb mű­szaki színvonalat képviselő gyártmányok előállításának

Next

/
Thumbnails
Contents