Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-19 / 115. szám
1981. május 19. ^fPÜJSÄG 3 Kitüntetettjeink (!.) Tolna megyei műszaki hetek „Sokan voltunk akik érdemeket szereztek” iBarsi Mihály nyugdíjas. A sióagárdi termelőszövetkezet építőrészlegében raktáros. — Mielőtt nyugdíjaztak, akkor is raktáros voltam. Úgyhogy ez a váltás nem is volt váltás, csakhogy most nem olyan kényes áru van a kezemben, mint volt standbeli koromban. Akkor vetőmag volt a kezemben, most léc, deszka, meg gerenda. — Miért kapta a kitüntetést? — Az áfész alapításáért. Tudja, én voltam egyik alapítója, de voltunk többen, akik érdemeket szereztek az áfészek alapításában, mint ahogyan a SZÖVOSZ-ban, az ünnepségen mondták. Én itt mindig vezetőségi tag voltam, szavam volt, s van abban, amit az áfész a lakosság érdekében tesz. Tudja, mindig az volt a célunk, hogy a lakosság elégedett legyen a szövetkezettel. Hát itt Sió- agárdon elég jól mennek a dolgok. Például az üzlethálózat is kifogástalan. Jó a felvásárlás, van tisztességes ■S am m ' wmmmmmm Barsi Mihály tsz-nyuRdíjas, a Munkaérdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. vendéglőnk — szóval a lakosság jónak tartja a mi munkánkat. Ez a lényeg. De mondok én magának valamit. Ha a földművesszövetkezet hősikoráról akar írni, akkor menjen el Grábócra, ott van Sági György elvtársam, akivel sokat munkálkodtunk együtt, de még nyugdíj után sem szakadt el kapcsolatunk. Az egy rendkívüli ember. Tudja, van néki egy olyan hegedűje, amelyet Oroszországból hozott ott volt .hadifogoly. Az a hegedű olyan szépen szól... Nb, amikor összejövünk, akkor meg- gyanfázza a vonót, s amint mesélgetünk, emlékezünk a múltra, gyönyörű szép nótákat húz a fülünkbe. Azt is ám persze, hogy csak az évek múlnak, de mi nem öregszünk. — Látom teli a kosár, üvegeket visz valahová. — No, ezt is elmondom. Most már keresik a bort, a jó bort. Jó hogy keresik. Itt van például az állami gazdaság, a .pécsi borvállalat, a badacsonyi, a TSZKER, meg a szak- szövetkezet. S a jó bort egyik jobban fizeti, mint a másik. Hát ez a verseny jó, mert ezzel jobban jár a termelő, meg a fogyasztó is. Mi, a fogyasztási szövetkezetben is mindig úgy munkálkodunk, hogy lehetőleg mindenki jól járjon:-PjFekezue gyorsítsunk? IctyiÁf felélénkült a bérlői f ICL szabályozás körüli szakmai vita. Nemrégiben ismerlt vállalatvezetők mondták el ezzel kapcsolatos véleményeiket, hangsúlyozva, hogy csak nagyon óvatosan bírálhatják a bérszabályozást, mert az nagyon bonyolult. Volt, aki megjegyezte: mindeddig azlt hitte, hogy a jól képzett közgazdászok közé számíthatja magát, ám amikor elolvasta a vállalati bérszabályozás általános szabályairól szóló egyszerűsített ismertetőt, erős kétségei támadtak matematikai tudását illetően. Lehet, hogy ez túlzás. Már csak azért is, mert a tagadhatatlanul bonyolult bérszabályozás a gyakorlatban mégis csak működik. Hogy milyen eséllyel? Erről határozott véleményük van a vállalatvezetőknek. Az egyik vegyipari vállalatnál elhatározták, hogy megpróbálkoznak a differenciált bérezéssel. Néhány munkacsoportban kísérletképpen ösztönző darabbérrendszert vezettek be. Lényege: minél nagyobb, s miniéi jobb minőségű a szóiban forgó munkacsoport teljesítménye, annál magasabb a bér. A kísérlet túl jól sikerült. A tellj esí'tmények 30—40 százalékkal emelkedtek, s ezzel a szabályok értelmében kifizetendő ’bér annyira megnőtt, hogy emiatt a vállalat majdnem bajba került. (Tudvalévő ugyanis, hogy a szabályozók automatizmusa áltel megállapított „vállalati bér- színvonal” csak progress zíven növekedő adó árán léphető túl. Az adókulcs tehát minden vállalatot a bérszínvonal-túllépés alapos megfontolására késztet.) Egy másik vállalatinál engedve az erőteljes bérdifferenciálással kapcsolatos agi- tádiónak, az egy összegű bér- utalványozás módszerével toísérlléteztek. S még rosszabbul jártak. Ez a módszer ugyanis „direktben” ösztönöz a teljesítmények növelésére. Hatására valóban ugrásszerűen növekédtelk a munkateljesítmények, olyannyira, hogy azokat csak 50—70 százalékos (!) bérnövetemény- nyel tudták honorálni. Mondaná sem kell: sürgősen abbahagyták a kísérletet, mert ez megint csak károsan hatott a bérszínvonalra. E két példából e sorok írójának eszébe jut a harmadik; az egyszeri tapétázó munkás esete. A tapétázó elhatározta, hogy nem törődik a maszek megrendelésekkel, nem gyötri magát fusiimun- kákkal; ő a vállalatánál akar sokat dolgozni és sokat ke- resini. Jó tapétázó volt. Keze alatt égett a munka. S mert elhatározását tett követte — s főleg: mert teljesítménybérben dolgozott — az első hónapban 12 ezer forintot keresett, a másodikban megközelítően 15 ezret. A harmadikban pediig a 20 ezret is túllépte. Ekkor azonban diszkréten figyelmeztették: lassítson! Ekkora személyi bért a vállalat nem tud kifizetni. S különben is: vegye észire, hogy munkatársai már nagyon utálják. LJÍÍCKCUC. hagyta. Visszatért a fusi'hoz, a műszak utánii teljesítmény- és pénzhájszához. Tévedés ne essék: jól járt a vállalat is! A szabályozók automatizmusa által megállapított bér- színvonalát többé nem terhelte a világrekordra törekvő tapétázó 15—20 ezer forintos bére. S ez a vállalat számára sokkal fontosabb, minthogy örüljön a kivételes képességű dolgozó átlagon felüli teljesítményének. E példák közös jellemzője, hogy a bérszabályozás merev korlátok közé szorítja az egyéni (vagy akár a csoportos) teljesítményeket. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban az egyik műszergyár igazgatóját: „A mainál célszerűbb, elsősorban a telj esítménynövelésre orientált ösztönzési rendszerrel hihetetlenül nagy telj esítménytartalékokat mozgósíthatnánk, ami — a jelenlegi alacsony színvonalhoz képest — igen nagy ugráshoz vezetne. Ném állítom, csak kérdem: akarjuk-e egyáltalán e tartalékok maximális kihasználását? Felkészültünk-e ennék gazdasági és társadalmi következményeire? Vagy pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy a teljesítőképesség hirtelen történő felszabadítása lazoinnal ég esetleg jóvátehetetlenül felborítaná a kiáramló vásárlóerő és az árualap olyan féltve őrzött egyensúlyát? Mert már nem gondolhatok másra, minthogy a bérszabályozás lényegében nem is a béreké^ inkább a teljesítményeket szabályozza — nagyon szűk korlátok közé szorítva!” iHa lehet mondani: „látványos ” ez az érvelés, de tegyük fel a kérdést: mi a garancia arra, hogy a felszabadított teljesítménytartalékok minden esetben a hatékony, a gazdaságos termelés szolgálataiba állíthatók? Másrészt azt se feledjük, hogy a bérszabályozást szüségkép- pen motiválják a foglalkoztatáspolitikai megfontolások is. Ha például a tapétázó munkás még fél évig hasonló teljesítményekét produkál, akkor nem csak a vállalati bérszínvonal, de a tapétázó- részleg többi munkása is Veszélybe kerül. Végtére is ez az egyetlen ember, hónapokon át háröm helyett is dolgozott, Ha ez így ment volna 'tovább, s példáját netán mások is átveszik, akkor elöbb-utóbb a tapétázórész- leg létszámának csökkentését kéllett volna elrendelni. Márpedig nálunk alapelv, hogy nemcsak racionális és hatékony a foglalkoztatás, de teljes foglalkoztatás is! Miagyarán: ha csakis a teljesítményektől — azok mennyiségétől és minőségétől — függne a kifizethető bér, akkor előbb-utőbb foglalkoztatáspolitikái gondokkal 'kellene szembe néznünk. Mindebből pedig az következik, hogy a bérpolitika ösztönző funkciójának erősítése egészen más munkaerő- gazdálkodási gyakorlatot — egyáltalán valódi munkaerő- gazdálkodást — feltétélez. És mindaddig, amíg erre nem vagyunk felkészülve, 'lényegében le kell mondanunk a bérszabályozásban megtestesülő bérpolitika radikális megváltoztatásáról. A kérdés SS "í hogy meddig halogatható „az egészen más típusú munkaerő-gazdálkodásra’’ való felkészülés, s meddig tartható a jelenlegi állapot, az, hogy a bérszabályozással visszafogjuk az egyéni teljesítményeket. VÉRTES CSABA A termelés- és munkaszervezés a középpontban alapvető féltétele a gyártás helyzetének javítása. Ezt a célt szolgálja a vállalatnál egy 150 millió forintos beruházás, a mezőgazdasági gépgyártó üzem megteremtése, korszerűsítése. A beruházás kétharmadát az elöregedett forgácsoló géppark korszerűsítésére fordítják. A fejlesztés 1977-ben indult. Tanulmányt készítettek mégfelelő géppark létrehozására. Ehhez — jelenleg — méret, alak, bonyolultság szerint tizenhét gyártmányuk 951 alkatrészéből 267 reprezentánst képeztek. Javaslatot dolgoztak ki 491-féle alkatrész gyártásához nagy termelékenységű NC (szám jegy vezérlésű) gépek beállítására. A gépék telepítésénél figyelembe vették, hogy a forgácsoló üzem, a présüzemmel együtt, komplex alkatrész- gyártó bázist valósít meg, így az új szerelőcsarnokban a szállítási, anyagmozgatási utóik a legrövidebbek. A gépek elrendezésénél gyártósorok kialakítását tervezik. A gépek kiszolgálásához szükséges legfontosabb területeket is így helyezik el (NC- prograimozó technológus rész, karbantartó rész, szerszámel- látó rendszer: élező, szer- számkíadó, -élező). Az NC-vezérlésű, tizenkét nagy értékű forgácsoló gép üzembe helyezését 1982. januárjában tervezik. Az eszköz- és szakemberfeltételek biztosításáról gondoskodtak, tavaly mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés megtörtént. A mezőgazdaság gépesítése mind niagyohb minőségi követelményeket támaszt a gépgyártással szemben. Közép- és kis sorozatban gyártható nagy alklatrészigény kielégítése csak megfelelően korszerűsített gépparkkal lehetséges. A mezőgazdasági gépgyártásiban kulcsszerepe van a forgáasolóteehnológdának. Az NC-gépparkkal rugalmasan biztosítani lehet a gyors termékváltás álkiatrészellá- tási követelményeit, magas műszaki színvonalon. A tórium-gombák ellen Új eljárást dolgoztak ki a Növényvédelmi Kutató Intézetben a paradicsom, a búza és a kukortca első számú közellenségének, a fuzárium- gombáfciniak a leküzdésére. A módszer lényege: az úgynevezett integrált növényvédelem-, amely a talajjavítás és a gombaolőszer-kezelés együttes alkalmazásával az eddigieknél eredményesebb védekezést tesz lehetővé. A fuzárliumos fertőzés az iparszeré termesztési eljárások nyomán terjed, mert a Vetésforgó hiánya miatt jobban igénybe vett, savanyúvá váló talaj éppen e káros gombafajoknak nyújt életteret. A gombaölő szerek -nem bizonyultak elég hatásosnak, a fertőzés sók esetben a költséges kezelés után sem szűnit meg. Az intézetben kidolgozott integrált -növényvédelemmel azonban -az eddig felhasznált igamibaölőszer-ada- gok fele mennyiségévé! is jó hatással szorítható vissza a fuzárium-tfertőzés. A kísérletek során kiderült, hogy a termőföldjavítás — meszezés — nem kedvez a fuzáriumnak, így a talajjavítás s a gombaölő szerekkel kiegészített kezelés egymás hatását erősíti. Még jobb az eredmény, ha fdkozzák a mit- rát-műtrágya adagolását, amely ellenállóvá teszi a növényt a gombáikkal szemben. Kecskeméten és Gödöllőn kísérleti iparádiesdmföldeken az integrált növényvédelemmel a fuzárdum-fartőzés teljesen megszűnt, így az eljárást hamarosan nagyüzemek is átvehetik. Folynak az intézetben" laboratóriumi kísérletek kukorica és búza fuzá- ni um-mentesítésére is. Szerelik a bank épületét löpalapozást elvégezték, a rendes betonozást, alapozást is befejezték a múlt hét Végére. Így elkezdhették a panelok félállítását. Az épület szereléséhez szükséges panelok már a múlt év végén itt voltak, a folyamatos munkának most nincsen akadálya. Úgy számítják az építők, hogy a jövő hónap végére az épület vázát képező elemeket felállítják, azután következik az épületvázak kitöltése fa- lazóanyaggal. A Népbolt vasáruháza mögötti területen dolgoznak az építők A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságának a Tolna megyéi Állami Építőipari Vállalat új székházat épít Szekszárdon. A munkálatokat a múlt év végén kezdték el a Tolna mte- gyei Tervező Vállalat tervei alapján. A télen alig néhány ember dolgozott a munkahelyen, a szakszervezeti székház szomszédságában, a Korzó Áruház mögött, de most tavasszal itt is élénkült a munka. Miután a télen a cöA Tolna megyei műszaki hetek rendezvénysorozatának sikere ma már — közeledvén a befejezéshez — egyértelmű. Rangsorolni lehetetlen, nem is ezért választottuk ki cikksorozatunkba a szervezési ankét előadásait, hanem azért, mert ezen a területen kívánatos a legjelentősebb előrelépés. Bízunk abban, hogy az öt üzem ilyetén tennivalóinak részletesebb tárgyalása tanáccsal szolgálhat a többieknek is, vagy legalábbis irritálja azokat. És ez is valami. TERMÉKSZERKEZETVÁLTÁS A TŐKÉS IMPORT CSÖKKENTÉSÉRE A már említett szervezési anlkéton Vén-er Lajos főmérnök ezzel a címmel tartott előadást: A termékszerkezet- váltás hatása a tőkés import csökkentésére az MMG Automatika Műveik szekszárdi gyárálban. Alábbiakban következik, kivonatosan, előadásának lényege. A gyár közel nyolcszáz fős kollektívája évente 300 millió forintos termelési értéket állít elő. Fő termékük a hőfokszabályozó, amely több magyar nagyvállalat export- termékeit egészíti ki. A hőfokszabályozó alapvető feladatot teljesít az egyes hőtermelő berendezések energiai-megtakarításában. A gyár, felismerve a piaci lehetőségeket, széles körű műszaki fejlesztését évék óta két irányban végzi. Ezekből egyik a tőkés importhányad csökkentése, a másik extra igényéket kielégítő, új hőfokszabályozó készülék kifejlesztése. 1973-tól napjainkig harmadára csökkentették a termékgyártás tőkés relációjú importból származó szükségletét. A villamos melegvíz- bojlereknél jól ismert „toló- rudas” hőfokszabályozó gyártását megszűntették és azt felváltotta egy licenc alapján kifejlesztett, folyadék- tenziós hőfokszabályozó gyártása. A lényegesen korszerűbb termék hazai és külföldi piaca kibővült. A magasabb igényű automata mosógépet és hőtárolós kályhát keresik itthon, de jelentősen nőtt a Csehszlovákiába irányuló export is. Az előadó bemutatta a fo- lyadéktenzoros hőfokszabályozó legújabb, saját fejlesztésű változatát — extra igényeket elégítenek ki vele, várható a minden irányú exportpiac kifejlesztése. Ennek gyártását már az idén megkezdik. Egyrészt elérik vele, hogy a gyártmány műszaki jellemzői növekednek, másrészt mintegy 25 millió dollár import kiváltása válik lehetővé. A technikai, technológiai korszerűsítések folyamatosak az üzemben. Erre egy példa: a szerelésnél jelentős, mintegy ötven százalékos élőmunka-megtakarítást terveznek a 3 M munkamódszer továbbfejlesztésével. MAGASABB MŰSZAKI SZÍNVONALÚ GYÁRTMÁNYOK A MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyára műszaki kollektívájának képviseletében Tóth Sándor tartott előadást. Témája a számjegyvezérlés bevezetésének szerepe volt a forgácsolásban. A mezőgazdasági termelés a komplex termeléstechnológiák alkalmazása útján fejlődik. A vállalat profiljába tartozó gyártmányok — öntöző. cukorrépa-betakarítói szőlőművelő, szőlőfeldolgozó gépek — fejlesztésének főbb jellemzői: önjáró kivitel, nagy teljesítmény, hidraulikus hajtások, komplexitás (szőlőfeldolgozó gépsor), univerzitás. A magasabb műszaki színvonalat képviselő gyártmányok előállításának
