Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-15 / 112. szám
1981. május 15. Képújság 3 Bedolgozók Fürgédén A konyhaasztalon... Bedolgozni az utóbbi évtizedben kezdünk megtanulni, s egyr^Több gyár foglalkoztat a’l&tpun kívül is embereket. Több előnye van a bedolgozói rendszernek, s a dolgozó számára is sok haszonnal jár. Hiszen a munka soha nem bonyolult, nem eszközigényes, elég ha a konyhaasztalt veszik igénybe. Ugyanis akár labdavarrásról, akár varrodáknak való munkáról, akár műszeripari apró Szerelésekről van szó, a munkaműveletet úgy alakítják ki, hogy a dolgozó a változások ellenére is könnyen átallhasson, keresete ne csökkenjen. Az ORION tamási gyára több községben foglalkoztat bedolgozókat. A különféle elektronikai berendezésekhez kisebb alkatrész-egységeket állítanak össze. Speciális kis célgép a forrasztópáka és máriis kész a „műhely”, a dolgozó maga ura teljesítményének, illetve kereseti igénye szabja meg a munka mennyiségét. Fürgédén harminchat asszony bedolgozója van az ORION-nak. Kis ellenállásokat forrasztanak ösz- sze, drótokat kötöznek. Apró kis munka, de mint az asszonyok mondják, jól fizet. Az anyagellátást megszervezték, hetenként kétszer hozzák a bedolgozásra váró alkatrészeket, s viszik el a készeket. Bódis Józsefné Fürgédén, konyhaasztalán rendezte be a kicsi üzemet, amely áll egy forrasztópákából... Nyúlhústermelési rendszer Környezetvédelem Csütörtökön Szekszárdon Rákonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese megbeszélést folytatott dr. Gyugyi Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával, és dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökével. A megbeszélésen áttekintették ‘a környezetvédelmi törvény végrehajtásának Tolnia megyei tapasztalatait, a megye környezet- és természetvédelmi tevékenységét. Megvitatták azokat a . főbb közös környezet- és természetvédelmi feladatokat, amelyek a VI. ötéves tervben a tanácsokra és a hivatalra hárulnak. Három nyugat-dunántúli vállalat és a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát megalakította a Bábolnai Nyúlhústermelési Rendszerit. A sárvári baromfifeldolgozó vállalat, a Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat, valamint a csab- rendeki Egyetértés Tsz eddig külön-külön, négy megyében szervezte a nyiúltenyésztést. Most közösen látják majd el Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye több száz kistermelőjét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kiváló teljesítményű Tetra Ny—18 nyúlhús hibridjével, amelyet a kombinát szakemberei külföldi fajtákból keresztezéssel hoztak létre. A szülőpárok az eddigi ismert fajtáknál sokkal sűrűbb — évi hét-nyolc — elilétésre alkalmasaik. Az anyanyulak, az általános 30—40-es szaporulattal szemben, 50 myúlfiat adnak évente. A hízóba fogott utódok pedig — az eddigi tapasztalatok szerint — más hazai fajták 13—14 hetes idejével szemben 12 hét alatt elérik a 2,40 kilogrammos vágósúlyt, amelyet a világpiac legnagyobb nyúlva sárlói, az olaszok kikötnek. Polgári védelem Számvetés öt évről Tengelicert, a Tolna megyei Tanács oktatási központjában értékelte az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtását a polgári védelem Tolna megyei parancsnoksága. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem parancsnoka, Hazai György ezredes, a Polgári Védelem Országos parancsnoksága MSZMP Bizottságának első titkára, Harmat József, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Az értekezleten részt vettek a megyei szakszolgálatok Hazai György ezredes parancsnokai, az üzemek törzsparancsnokai, valamint a polgári védelem hivatásos és polgári alkalmazotti állománya. A meghívottakat Pintér László őrnagy köszöntötte, majd Somogyi József alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka értékelte a tervidőszak feladatainak végréhájtósát. Értékelésében ismertette a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, azokat a NATO-törek- véséket, amelyek az ezredfordulóig a fegyverkezést fokozni kívánják, újabb, veszélyesebb fegyverek Európába telepítésével. A nemzetközi helyzet alakulását figyelembe véve végeztük — az or- , szágvédeiem rendszerén belüli — polgári védelmi feladatainkat. Az értékelés megállapította: a tervidőszak célkitűzéseinek megfelelően, eredményesen hajtotta végre feladatait a polgári védelem, nőtt anyagi-technikai ellátottsága, alkalmazásának hatékonysága. Az időszak legkiemelkedőbb eredménye volt a Gemenc ’78. polgári védelmi bemutató módszertani gyakorlat Tolnia megyében. A gyakorlat során több új elemet alkalmazták, amelyet országos szinten is bevezettek. Az ifjúság honvédelmi, polgári védelmi felkészítéséből a hivatásos, és a polgári alA felszólaló: Majoros Benedek, paksi városi-járási törzsparancsnok kalmazott állomány aktívan kivette a részét, így 198Óiban Tolna megyében rendezték az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegységeinek III. országos versenyét és találkozóját. A lakosságvédelem feladatainak végrehajtását jellemezte a lakosság polgári védelmi felkészítése, tájékoztatása. Az értékelés után a megyei törzspairamcsnok a VI. ötéves terv feladatait ismertette. A hozzászólók saját részterületük eredményeivel feladataival egészítették ki a beszámolót. REITER MIHÁLY Sajtótájékoztató után A konzervipar sikerei és gondjai Akik megkérdőjelezték a konzervgyáriás jövőjét, tévedtek. Az élet rácáfolt a baljóslatra, a konzervtermelés — persze ezzel együtt a -fogyasztás is — nem csökken, inkább növekszik. így summázta az iparág alaphelyzetét dr. Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója szerdán, a Paksi Konzervgyárban tartott országos sajtótájékoztatón. Például az USA-ban is többet termelnek konzervek- böi, mint korábban. Szezonkezdés előtt a paksi gyárban: a sterilizáló is kifogástalan. A magyar konzervgyártás- ban nagyok az eredmények, de a gondok is. Fejlesztésre kevés a pénz, mert az iparág nyeresége minimális, tehát nem tud tartalékolni beruházásra, rendkívül drága gépekre egyetlen konzervgyár sem. A rekonstrukció szükséges, a fogyó létszám miatt is. Tehát a megoldás a népgazdaságtól várható alapvetően, szerepel is a VI. ötéves terv programjában, a benyújtott igények szerint, a technikai fejlesztés. Az eredmények egyik bizonyítéka, hogy termékeinek 70 százalékát exportra küldi a magyar konzervipar. A szocialista piac a döntő, államközi szerződések alapján szállítanak vállalataink a szocialista országokba, minden évben maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségeiknek. A Szovjetunió a legnagyobb megrendelő, több mint 11 százalékkal növekedett az árukiszállításunk öt év alatt, az előző tervidőszakhoz képest. Sok érdekes kérdésről beszélt a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója. Legtöbbet a gazdaságosságról. A zöldség- és gyümölcstermesztésben, tehát a nyersanyag-előállításban nagyok a ráfordítások, nagyon munka- és anyagigényes az ágazat. A konzerv- gyártásban természetesen meghatározó ez a tény: az anyagköltség 87 százalék, s ebből a mezőgazdasági nyersanyag 48—50 százalékot jelent. Nyilvánvaló, hogy a mező- gazdasági termelésben is, meg a konzervgyártásban is keresni kell a lehetőséget a gazdaságosság növelésére. Előbbinél az átlagtermések fokozása és a legjobb minőségben való áruszállítás a kívánalom. Zöldborsóból és paradicsomból egyaránt növelni kellene a terméseredményeket. Megemlítette dr. Mihalusz Ferenc, hogy a tavalyi kimagasló borsótermés is messze elmarad az egyik észak-eürópai ország átlagától és nem csupán a több csapadék okozza a különbséget. Paradicsomból is lehetne többet termelni egységnyi területen és máris növekszik a gazdaságosság. A konzervgyárakban a veszteségek felét megszüntethetnék, ha még szervezettebb lenne minden időben a nyersanyag-átvétel. Tehát, ha nem állna bizonyos időn túl a feldolgozásra szánt nyersanyag, nem romlana a minősége. Keresni kell természetesen a korszerűsítés lehetőségeit a termékszerkezetben is, a csomagolásban is, de a legalapvetőbb követelmény, hogy kifogástalan minőségű anyagból készüljön a konzerv, a technológiai fegyelem betartásával. A magyar konzerv versenyképessége a jó minőségű nyersanyagtól függ, ugyanúgy, mint más országokban. Meg kell valósítani a szabvány szerinti átvételt a mezőgazdasági üzemektől, mindenben. A gyümölcsöt is lehetőleg az optimális érettség állapotában szedjék. Nem könnyű megvalósítani ilyen igényeket, de a cél ez legyen és minél nagyobb mértékben érjék el. Sajnos, a csomagolási színvonalban elmarad iparunk a legjobbaktól, ez hátrányos a piacon, különösen akkor, ha lanyhul a kereslet. A vezér- igazgató szemléletes példákat mondott, mi mindenbe kötnek bele a nyugati piac átvevői, amikor okot keresnek a kifogásolásra. „Ha van piac Nyugaton, nem reklamálnak, ha nincs, akkor kifogásolnak mindent.” Fűszerpaprikából és paradicsomból csökken a hazai termelés, éppen a piaci helyzet miatt, tudniillik nagy termelést valósítanak meg néhány európai országban, ahol eddig nem volt jelentős kon- kurrencia. Fűszerpaprikából a magyar konzervipar jóval kevesebbet igényel a termelőktől az idén, mint az előző években. A szerződéskötések egyébként megfelelő tartalékot, illetve biztonságot ígérnek a konzerviparnak nyersanyagokból ebben az évben is, ez főként a zöldségfélékre vonatkozik. Gyümölcsből általában mindig kevesebb van, mint amennyit fel tudna dolgozni^az ipar. Most a fagykár miatt különösen érezhető lesz a hiány, de még nem lehet jól becsülni a várható termést, talán nem tragikus a helyzet a barackosokban sem. A tröszt vezérigazgatója elismeréssel szólt a paksi gyárról, a hatékony termelésről, amit itt megvalósítottak, öt év alatt 700-zal csökkent a létszám a Paksi Konzervgyárban, de a termelés nem csökkent, sőt egy ideig még nőtt is. Az ország 15 konzervgyára közül az egyik legkisebb és a legjobbak közé tartozik. A sajtótájékoztatón kérdések is elhangzottak, többnyire a fogyasztók véleményét, érdeklődését képviselve. Például, hogy miért nem egységes és félreérthetetlen a szavatossági idő feltüntetése az üvegeken, dobozokon. Miért sok a cukor egyes készítményekben, dzsemekben. Kiderült, nem több, mint ameny- nyit a nemzetközi szabvány előír, tehát a korábbi túl- cukrozás már nincs. Nem is érné meg a gyáraknak, hogy a drága cukorból többet használjanak, mint amennyi az előírás. Kiderült továbbá a paksi sajtótájékoztatón, száz vagon diabetikus ételkonzerv van készen, mégis hiányzik az üzletekből, vagy csak szegényes választékban található, mert a kereskedelem elhanyagolja a rendelést. A konzervipar dolgozói, szakemberei, irányítói helytállnak, erőfeszítésekkel is. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A vegyes befőtt készítéséhez kell a kézi erő
