Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

a Képújság

1981. május 15.

Családok,

magányosan

GYAKORI, hogy egy-egy nagyobb, emeletes házban a lakok szinte nem ismerik egymást. Egyesek még a kulturált magatartás alapkövetelményéig, a köszönőviszonyig sem jutnak el évekig. A családok bezárkóznak szépen berendezett „csigaházukba” és nem akarnak a mások problémáiról tudni, „szom- szédolni”. Még annyira sem, hogy megkérdezzék a másik lakásban lakótól, hogy érzi magát, nem zavarja-e, ha a gyerek magnózik, vagy hol nyaralnak az idén.

Nem kérdezik meg a házban egyedül élő idősebb embert, nem beteg-e, nincs-e valamire szüksége. Itt természetesen nem a rendszeres törődésre gondolok,- hanem az emberi kapcsolatok érdek nélküli ápolására, amely a család életét érzelmileg színesebbé, gazdagabbá teszi.

A MAGÄNY nyomasztó terhével sok ember küzd, ennek feloldására társadalmilag sokféle intézkedés történik. De hiába van minden jószándékú intézkedés, ha egyénileg mereven elzárkózunk az emberi közelséget, törődést kérő jelek elől. Ha az ajtót bezárjuk, s ezzel ki akarunk iktatni minden olyan „zavaró” életjelet, amely arra utal, hogy embertársainknak szüksége volna ránk — legalább egy jó szó erejéig. Egy magányos öreg embernek például az is öröm, ha valaki segít neki a csomagját felvinni a lépcsőn, vagy kedves szóval érdeklődik egészsége felől.

Közösségben élünk, s ez mindenkire egyformán Írott és íratlan kötelezettségeket ró. Az íratlan kötelezettségek betartása a nehezebb, mert nem írják elő szigorú paragrafusok és be nem tartása vagy megsértése esetén nem következik az elmarasztalás. Az íratlan törvények közé tartozik az is, amit az emberi jóérzés, a szív, vagy a lelki- ismeret diktál. A másokkal való törődés, a rászorultakon való segítőszándék a családot érzelmileg nyitottá teszi. S ez egyben biztosítékot jelent a viszontsegítségre. Csak egy egészen hétköznapi dolog: elromlik a telefon, de sürgős ügyben telefonálni kellene. A zárt életvitelű családban élő személy nehezen szánja rá magát, hogy a szomszédba bekopogtasson, hogy telefonálni szeretne. Inkább vállalja az ezzel kapcsolatos kellemetlenségeket.

AZ EGYMÄSRAUTALT- SÄG az élet minden területén jelentkezik — személyre szólóan. A családok életvitele sem lehet az emberekkel kapcsolatban „steril”, mert a család elmagányosodásának veszélyei vannak. Befelé forduló gyermekek nőnek fel az ilyen családban, az elszigetelődés érzelemszegény életformája könyörtelenül visz- szahat.

Az élet egyik lelki „rákfenéje”: az embertársainkkal szembeni közömbösség. Ez civilizációs ártalom, a" családokat (és az embereket) nem a falak választják el egymástól, hanem az emberi közönyösség mások dolgai iránt. A kapcsolatteremtési igénytelenség.

SOHASEM KÉSŐ változtatni ezen...

Barátkozzunk! Váltsunk szót egymással, a szomszéddal, az utcában lakóval, a háziban éiő idős, nyugdíjas emberrel, gyermekünk iskolatársának szüleivel, egyszóval: a körülöttünk élő emberekkel.

Reggeli torna

A nem sportolók százezreinek — férfiaknak, nőknek, fiataloknak, időseknek, kövéreknek és soványaknak egyaránt — a legjobban hozzáférhető, legegyszerűbb testmozgás a reggeli torna. Nagy előnye, hogy a napi életritmusba a legegyszerűbben iktatható be.

Nem kell hozzá más, csak egy szőnyeg, szék, könnyű ruházat, a nyitott ablakon beáramló friss levegő, no meg nagy adag elhatározás, hogy legyőzve az álmosságot, mindennap tíz nerccel korábban pattanjukn ki az agyiból. Persze, a kezdet nehéz, de egykét hét után úgy megszeretjük és megszokjuk a reggeli tornát, hogy szinte le sem tudnánk már' mondani róla.

Miért tornázzunk reggel? Mert ébredés után a szervezet még „gátolt” állapotban van, álmosak, gyengék vagyunk. A reggeli torna élénkít, felfrissít, áthangol és előkészít a napi munkára. A gyakorlatok munkaképessé teszik az izmokat, serkentik a szívet és a tüdő működését, fokozatosan emelik a szervezet teljesítőképességét. Emellett az idegrendszerre is jótékony hatással vannak. Ezért kezdjük tornával a napot!

A torna után alaposan mosakodjunk meg (legjobb a gyors zuhanyozás), és durva törülközővel dörzsöljük magunkat jó szárazra. Csak ezután reggelizzünk.

Lényeges, hogy rendszeresen tornázzunk. Ha naponta csak 10 percet szánunk rá, hamarosan érezni és látni fogjuk az eredményt: testtartásunk szebb lesz, emésztésiünk megjavul, nem fáradunk el olyan hamar, mint azelőtt. Elejét tudjuk venni a felesleges zsírpárnák kialakulásának is.

Milyen gyakorlatokat tartalmazzon a reggeli torna?

Elsősorban olyanokat, amelyek mindenoldalúan foglalkoztatják az egész testet, tehát az alsó és felső végtag, valamint a törzs izmait és ízületeit, továbbá a szívet és a tüdőt is, mivel a fokozott munka következtében a vérkeringés és a légzés is élénkül. Egyszerű, könnyen megjegyezhető elemekből álljon a gyakorlat. Először nyújtó,

lazító hatású mozgást végezzünk, majd egy pár könnyebb erősítő jellegűt is iktassunk be, hogy jó kondíciónkat tartani tudjuk. Fokozatosan végig kell „zongorázni” testünk minden izmán és ízületén. Vegyük hát sorba a gyakorlatokat.

1. Nyújtózkodással kezdjük mindig — ébredés után önkéntelenül is kívánjuk ezt. Mély belégzést követően nyújtsuk ki izmainkat, ízületeinket. A jóleső nyújtózkodás fokozza a légzést, a vérkeringést. Kis hátrahajlással, főleg a gerincoszlop felső szakaszára terjedően is végezhetjük. Három-négy ilyen mély levegővétel elegendő. Mindig friss levegőn tornázzunk!

2. Kargyakorlattal folytassuk — karhúzást, karlendítést vagy karkörzést végezzünk. Ezek bemelegítő hatású, ólénk tempójú gyakorlatok, amelyek nyújtják a vállöv izmait, fokozzák a vérkeringést. Néhány példa:

kartartáscsere: élénk ütemben cserélgessük a karunkat, erőteljes hátrahúzással;

könyökkörzés hátra;

karkörzés a test előtt (1. a, b, c ábra.)

3. Hátgyakorlat (nyújtó) — ülésban vagy állásban végezzünk törzsihajlítást előre, amely a csípő, a gerinc ízületeinek mozgékonyságát növeli, nyújtja a hátizmokat és a combhajlítókat. Nyújtott lábbal, a gerinc alsó szakaszából végezzük az előre-tröszhajlí- tást talajérintéssel:

törzshajlítás'terpeszállásban, ellentétes kézzel bdkaérintés;

egyik láb az asztalon, törzshajlítás előre, bokaérintéssel (2. a, b, c, ábra.)

4. Hasgyakorlat (nyújtó)- törzshájlítás hátra. Tulajdonképpen a nyújtózkodás is hasonló hatású. Lassú ütemben végezzük. Ügyeljünk a helyes végrehajtásra, ne derékból (3. a, ábra), hanem a hát felső szakasza tájékán hajoljunk hátra (3. b, ábra).

5. Lábgyakorliat (nyújtó). Ez lehet láblendítés vagy láb- körzés, amely növeli a csípő mozgékonyságát és nyújtja a comb izomzatát. Néhány gyakorlat :

Láblendítés hátra, térdelőtámaszban ;

láblendítés előre, kézérintéssel ;

lábkörzés előre (4. a, b, c ábra).

6. Oldalgyakorlat (nyújtó). Törzsfordítás vagy -hajlítás oldalra, amely a has-, illetve a hátizmokat nyújtja és növeli a gerinc mozgékonyságát. Például:

törzshajlítás oldalra, egyik láb a széken;

törzshajlítás oldalra S-itar- tással (egyik kar a fej fölött, a másik a test mögött behajlítva) ;

törzshajlítás oldalra, az ellentétes térd hajlításával;

törzsfordítás páros karlendítéssel (kaszálás) (5. a, b, c, d ábra).

7. Lábgyakorlat (erősítő). A lazítógyakorlatok után a lábat erősítő térdrugózással, guggolással folytassuk a reggeli tornát. Egy-két példa:

térdhajlítás guggolásba, karemeléssel előre;

guggolótámaszban, egyik lábunkat hátranyújtva, rugózással lábcsere (6. a, b ábra).

8. Hasizom-erősítő gyakorlatokkal folytassuk. Erre alkalmasak az ülésben vagy hanyatt fekvésből felülések. A hasizomgyakorlatok a helyes testtartást, a jó emésztést biztosítják, a pocakosodás ellenszerei. Néhány gyakorlat:

ülésben „biciklizés”;

hanyatt fekvésben lábemelés talajérintéssel;

hanyatt fekvésből felülés, szekrény alá csúsztatott láb segítségével (7. a, b, c, d ábra).

9. Háterősítő gyakorlatok, a helyes testtartást segítik elő. Ilyenek a törzsdöntések, a hason fekvésből hátrahajlítások. Néhány gyakorlat:

törzsdöntés előre, terpeszállásban, tarkóra tett kézzel;

térdülésben ' törzsdöhtés, ujjfűzéssel a törzs mögött;

hason fekvésből törzsemelés, könyökkörzés sei (8. a, b, c ábra).

10. Ezután erősítő kargyakorlatokat végezzünk. A különböző fekvőtámaszokkal és karhajlí tás okkal természetesen a törzsünk izmait is megdolgozhatjuk. Példák:

fialnál dőlés előre, karhaj lí- tás és ellökés;

fekvőtámaszból fordulás oldalt, csípőre tett kézzel;

osípőemelés ülésből, hátsó fekvőtárríaszfoa (9. a, b, c ábra).

11. Erősítő lábgyakorliattal folytassuk. Legalkalmasabbak a szökdelések, ezek nagymértékben fokozzák a vérkeringést. Néhány példa:

szökdelés zárt és terpesztett lábbal;

guggolásban szökdelés előrehaladással ;

helyben futás magas térd- és sarokemeléssel (10. a, b, c ábra).

12. Csillapító hatású, lassú ütemű járással, vagy egy-ikét mély be- és kilégzéssel fejezzük be a reggeli tornát. A lábboltozat erősítése érdekében járjunk váltakozva lábujjhegyen és sarkon.

A gyakorlatok sorrendjét nem kell ilyen szigorúan betartani. (például lényegében mindegy, hogy először nyújtó hatású hát- vagy oldalgyakorlatot végzünk.) Viszont nagyon fontos, hogy fokozatosan melegítsük be az egész szervezetünket, és a torna végére jussanak a nagyobb terhelést jelentő gyakorlatok. (A fejezeten belül felsorolt gyakorlatokat ajánlatos más sportmozgások megkezdése előtt, bemelegítésként végezni).

Az egyes mozgásoknak csak akkor van kellő hatásuk, ha azokat minél pontosabban, „szebben” végezzük (pl. nyújtott láb, szép testtartás stb.). Ne szégyelljük egy-két gyakorlatot tükör előtt végrehajtani! Ne csak szemből, hanem oldalról is figyeljük meg mozgásunkat.

Találkozásaim a szójával

A spárga szezonja májustól június végéig tart. A spárga nagyon egészséges és vitamindús étel. Kevés a kalóriatartalma, A- és C-vitamintar- talma elősegíti a vese működését.

SPÁRGA KACSÁVAL

Hozzávalók 4 személynek: 2 kis leacia, 1 kg spárga, 5 dkg vaj, fűszerek, másfél dl tejszín. A kacsát kívül és belül fűszerezzük, 25 percig grillsütőben megsütjük, közben folyékony vajjal bekenjük. A spárgát vízben megfőzzük, leszűrjük és tejszínnel leöntjük. A kacsa mellé tálaljuk.

SPÁRGASALÁTA

Hozzávalók 4 személy részére: 75 dkg spárga, 20 dkg zöldbab, 20 dkg friss, leveles paraj, 12 dkg friss gomba, 3 evőkanál borecet, 5—6 evőkanál olaj, 2 db gyöngyhagyma, só, cukor. A spárgát megtisztítjuk. Először lemossuk folyó vízben, majd a fejétől 2—3 cm-re elkezdjük hámozni, vastag, fás részét eltávolítjuk. Végét levágjuk, majd feldaraboljuk. Sós vízben 1 kockacukor és kevés vaj hozzáadásával kb. 25 percig főzzük. A zöldbabot és a parajt előírás szerint megpároljuk. A gombát felszeleteljük. Ecetből, olajból feldarabolt gyöngyhagymából, borssal, sóval és cukorral ízesítve öntetet készítünk. A spárgát, zöldbabot, gombát nagy tálra tesszük és a keverékkel leöntjük.

HALLEVES

50 dkg mélyhűtött tengeri hal, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg gyökér, 10 dkg zeller, 4 dkg olaj, vagy Rama margarin, 4 dkg liszt, 3 dkg vöröshagyma, 0,1 dkg egész bors, 1 babérlevél, 0,2 dkg piros paprika, negyed citrom, 1 dl fehér bor, 1,5 dl tejföl, 1 csomó petrezselyemzöld, 2 dkg só.

A megtisztított zöldséget és a vöröshagymát vékony metéltre vágjuk és olajban, vagy margarinon aranysárgára pirítjuk. Rátesszük a finomra vágott petrezselyemzöldet és piros paprikát, majd feleresztjük vízzel.

(Ha friss halból készítjük (pl. pontyból), akkor a hal csontjából főzött és leszűrt levével eresztjük fel.)

A kb. 1,5 I levest fűszerezés után 20 percen át főzzük. A fagyos halat 2x2 cm-es kockákra vágjuk és megmosva a forró levesbe tesszük. Lassú tűzön 15 percig főzzük, majd hozzáadjuk a fehér bort és a citrom levét. Ha jól egybe főtt, hozzáadjuk a liszttel elkevert tejfölt és jól átforraljuk. Majd kivesszük a levesből a babérlevelet és forrón tálaljuk. Az így elkészített leves enyhén pikáns ízű.

Adhatunk hozzá sütőben megpirított zsemleszeleteket.

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

iA közelmúltban olvastam a Népújságban: bemutatkozott a szójabab. Ez a kis cikk fényképpel szemléltette a változatos szójaételeket és a különféle szójakrémeket. Ugyanebben a számban hirdetés is jelen meg, amely a vásárlók figyelmébe ajánlja a mecseki szőj ababcsaládot. Hamarosan ezután apró hír közölte, hogy Szekszárdon, a TIT szervezésében „Űj élelmiszer készítmények szójából” címmel megbeszélést tartottak az egészséges táplálkozási szokások propagálásáról.

'Emlékszem a harmincas években mind -több szó esett róla. A termésátlagok növelésében, a memesítési és termesztési eljárások tökéletesítése terén már abban az időben is élre került Iregszem- cse. Sok más gazdaság is termesztett szóját, sőt Tamási melletti Gonozdon kisgazdák is termelték. Az akkori kémiai vizsgálatokból kiderült, hogy a szójabab 35 százalékban biológiailag teljes értékű fehérjét és 18 százalékban olajat tartalmaz, azonkívül vitamin- és ásványi anyag- tartalma is igen jelentős.

IA szoljával négy alkalommal találkoztam emlékezetesen. Először akkor figyeltem rá, amikor a méhészeti tudományos kutatók a virágport pótló anyagot keresték. Minden méhész tudja, hogy a méhek végszükségből — ha virágport nem találnak — a malmok lisztjét, őrölt paprikát, fűrészpant, sőt a szénport lg lábukra csomózva ott- hanukba hordják. A virágporból nyerik a féhérje anyagokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. Ez mind a méhivadék felneveléséhez szükséges. Az a méhcsalád, amelyik ősszel hiányos virágporkészlettel „várja” a telet és tavasszal a szeszélyes, szeles; hideg Időjárás miatt friss virágport nem gyűjthet, az a fejlődésben visszaesik, lemarad. Ezért kerestek a méhészeti kutatók olyan, virágport 'helyettesítő anyagot, amelyik a virágport nagyrészben pótolja. így terelődött a figyelem a preparált szójalisztre. Ezt a méhek nemcsak elfogadták, hanem a fiasitás fejlődésére előnyösen 'hasznosították. Cséh és a svájci kutatók igazolták ezt, és főleg ők ajánlották a tavaszi és őszi virágpor pótlására. Ma persze más a helyzet, mert a méhekkel az egész világon szinte túltengő vi- rágportelmelés folyik.

A következő alkalommal akkor találkoztam a szójával, amikor a világháború előtt

Budapesten megjelentek a szójakészítmények, köztük a szőjákolbász is.

Harmadszor Bécsben találkoztam vele, ahol az olcsóbb étkezési lehetőségeket próbálgattam. Így jutottam el a Vegetáriánus étterembe 'is. Itt találkoztam többek között a szójafasírttal, sülttel, pogácsával és egyéb szójás étellel.

[Negyedik találkozásom a szójával a múlt héten történt Tamásiban, a diabetikus klub összejövetelén. A nagyszámú klubtagságon és érdeklődőkön kívül jelen volt dr. Kúráik Ernő akadémikus, dr. Hajós Károly főorvos, a pincehelyi kórház igazgatója, dr. Maros Éva belgyógyász főorvos, Klein István, a tamási Kop-Ka Áfész elnöke, Szántóné dr. Sipos Ilona kutatóintézeti osztályvezető. Dr. Maros Éva főorvosnő előadásában a szójából készült ételek fogyasztásának előnyéről beszólt.

A feszült figyelemmel hallgatott előadás után nyomban az volt az első kérdés: hol lelhet beszerezni? A felvetett kérdésre Klein István elnök azt válaszolta: jelenleg séhol.

Végül az asztalokra helyezett különiféle szójasütemé- nyeket ízlelhették meg a résztvevők.

DR. KOPPÁN JÓZSEF