Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

1981. április 14. "ÜÉPÜJSÁG 3 Éljen a marxizmus-lenlnizmusi Osztályról osztályra (VI.) — Végül is hol, hogyan bo­nyolódik le ez a meglehető­sen nagy pénzforgalom? — A tanácsi, intézményi bankszámlákon, készpénz nél­küli forgalomban. A kész­pénzforgalom viszonylag csekély. A megyei tanácsnál például csupán napi 3 órás pénztár működük. — Visszatérve a bevételek­re, milyen a megye lakossá­gának adómorálja? — A miegye mintegy 100 ezer állampolgárának van egy vagy többféle jogcímen a tanácsoknál adófizetési köte­lezettsége. Többségük rend­szeresen eleget tesz adófizeté­si kötelezettségének. Ennek ellenére összegszerűen elég jelentős a befizetetlen adó­hátralék. Emiatt az adózók 7 —8 százalékánál behajtási kémyS zeríinitézikedés t kell az adóügyi szerveknek elrendel­niük, amely lényegében a fi­zetésből letiltásra korlátozó­dik. Olyan kényszerintézke­dés, amikor a hátralékosnál vagyontárgyat zálogéinak, mlajd azt értékesítik, alig for­dul elő. — Milyen az osztály ügy­félforgalma és kapcsolata az ügyfelekkel. Pénzügy színvonala tekintetében azon­ban még sok a tennivalónk. Jelentős az elmaradt felújí­tás az in téz mén y ekben, bár ezek egy részét pótolhatjuk, ha a VI. ötéves tervben meg­növelt felújítási pénzeszköze­inket nagyon hatékonyan használjuk fel. A kiadások további jelentős részét a gaz­dasági jellegű kifizetések te­szik ki, amelyek közé az utak, hidak fenntartására, felújítá­sára, a városok, községek kommunális (köztisztasági, parkosítási stb.) feladataira fordítandó előirányzatokat so­roljuk. A költségvetés pénz­eszközéinek viszonylag Ikis há­nyadát (kb. 7 százalékát) for­dítják az igazgatási kiadások­ra. amelyből a tanácsi appa­rátusok fenntartását fedezik. Érdemes még megjegyezni, hogy a kiadások közel felét a bérek teszik ki. két a helyileg képződő forrá­sokat mekkora összegű álla­mi támogatással egészíti ki. Az azután már a tervező­munka hosszadalmas és bo­nyolult folyamatában derül ki, hogy mindebből mennyi bevétel keletkezhet. Az arány megközelítőleg úgy néz ki, hogy a helyileg képződő be­vételek a költségvetési kiadá­sainkat 60 százalékban fede­zik. Ide soroljuk az intéz­ményhálózat működéséből származó bevételeket, így a különböző gyermekintézmé­nyek térítési díjait, az egyéb működési bevételeket, ame­lyek a fenntartásukra fordí­tott összegek mindössze 9 százalékát teszik ki. A megye mintegy 100 ezer adózója az összes bevétel további 11 szá­zalékát fizeti be a tanácsok­hoz adó és illeték formájában. Bevételeink zömét a vállala­tok, fctsz-ek, áfészek, állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek különféle adóinak befi­zetése teszi kíi, kereken 40 százalékát. A megye vala­mennyi termelő gazdasága, beleértve a nagyvállalati gyáregységeket, telepeket — száimbzerint 200—300 egység hozzájárul az adóbefizetései­vel a tanácsi feladatok meg­oldásához. Ez azért is termé­szetes, mert az itt dolgozók és családjaik szükségletének kielégítéséről is gondoskod­nak a tanácsok. Nos, ezeket a helyileg beszedésre kerülő be­vételeket egészíti ki az emlí­tett 40 százalék állami hoz­zájárulás. Megjegyzem', hogy a fejlesztési alap bevételei is jellegükben hasonlóak, de itt az állami hozzájárulás — a költséges lakásépítéís és más fejlesztések miatt — a leg­jelentősebb forrás. — A pénzügyi osztály má­sik fontos szerepe, hogy az így beszedett bevételeket a pénzellátás, a finanszírozás ugyancsak bonyolult rendsze­rén keresztül időben és a szükséges nagyságban odá jut­tassa el, ahol a tanácsi fel­adtatok megvalósulnak. Ez ugyancsak felelősségteljes munka, hiszen a feladatok jó teljesítésének elősegítésén túl a pénzügyek takarékosságra serkentő ellenőrző szerepét is érvényre kell juttatni. Érdemes megemlíteni, hogy a tetemes költségvetési pénz­összeg döntő részét (mintegy 73 százalékát) a megye egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis intézményhálózatának fenntartására fordítják. Szá­mos ellátási területen, így például a bölcsődei, az óvo­dai, az általános iskolai nap­közi otthoni igények mennyi­ségi kielégítésében országosan is jó eredményeket mondha­tunk magunkénak. Az ellátás Sorozatunkkal sze­retnénk az olvasót- a választópolgárt — megismertetni a Tolna megyei Tanács hivatali apparátusá­nak munkájával. Be­pillantunk egy-egy osztály munkájába. A sokrétű munkakö­ri kötelességet, a tennivalókat nem le­het egy újságriport­ban felsorolni, de a kiragadott epizódok eligazítanak, tájé­koztatnak arról, hogy kik, s hogyan dolgoz­nak a megyei tanács épületében. RihMng Ferenc osztályveze­tő szobájában a szép hangú falióra tízet üt. — Az idő pénz — mondjuk, s vajon így cselekszünk-e? — A közmondás kétségtele­nül igaz — mondja az osz­tályvezető —, mégsem lehet mindent pénzre váltani. így többék között azt sem, ha né­hány órát az újságíróval be­szélgetünk. — Vajon mennyiben isme­ri a közvélemény a megyei tanács pénzügyi osztályának munkáját? — Véleményem szerint a lakosság keveset tud a me­gye pénzügyeiről. Az osztály nevének hallatán nyilván az adófizetésire vagy valamiféle nagymennyiségű készpénzke­zelésre, de mindenképpen sok rideg számra gondol. Ez azon­ban igen kis mértékben fedi a valóságot. A megyei tanács pénzügyi osztálya — a me­gyei tanács és a végrehajtó bizottság megbízásából — a társ szakigazgatási szervekkel szoros munkakapcsolatban szervezi és irányítja a megye tanácsainak pénzgazdálkodá­sát. Ez kétségtelenül nagyon sok számadat ismeretét és használatát jelenti, de ezek mögött a lakosság ellátását szolgáló szerteágazó tanácsi feladatok pénzügyi megalapo­zása rejlik. Tehát a pénzügyi munka tartalmát és az em­berekkel való közvetlen és közvetett foglalkozás adja. Tolna mégye tanácsai éven­te mintegy 1,6—1,7 milliard forint költségvetéssel gazdál­kodnak, amely a meglévő ta­nácsi intézmények működé­sét, fenntartását szolgálja. Ezien felül mintegy évi 600 millió forint nagyságú fej­lesztési alap a már meglévő tanácsi lakásállomány és in- tézmiényhálózat kapacitásbő­vítését fedezi. Ezeknek a pénzeszközöknek a tanácsi fejlesztési és fenntartási fel­adatok teljesítése érdekében való elköltése, felhasználása nagyobbrészt .a helyi taná­csoknál és az intézményeknél történik. Ilyen jellegű — a mi szakkifejezésünk szerint Operatív — gazdálkodás a megyei tanácsnál viszonylag. szűk körben — évi 180—200 millió forint egységrendszer­ben — folyik. — A pénzügyi osztály vé­gül is kettős szerepet tölt be... — Egyrészt gondoskodik a megyét illető bevételek besze­déséről, ami felelősségteljes feladat, hiszen enélkül nincs miiből a kiadásokat teljesíteni. Ezek a bevételek igen sokfé­lék és egyáltalán nem auto­matikusan folyníak be a szám­láinkra. Az országgyűlés ugyanis csupán azt határozza mieg számunkra, hogy milyen állami bevételekből milyen arányban részesedünk, s eze­Minden aktának megvan az útja Az osztályvezető Lakossági ügyfélforgalmunk nem jelentős, hiszen mi lé­nyegében másodfokon, vagy paniaszfokon intézünk hatósá­gi ügyeket. Ha ez mégis szük­séges, bizalommal fordulnak hozzánk az ügyfelek. Az úgynevezett ügyfélforgalmunk azonban főként nem lakossá­gig inkább a tanácsi testüle­tek . tagjai, helyi tisztviselői keresnek meg bennünket a legkülönfélébb pénzügyi prob­lémájúikkal. — Hogyan valósul meg a pénzügyi szakigazgatási mun­ka országos, illetőleg megyei szintű irányítása, koordinálá­sa? — Ennek valóban nagy je­lentősége van az egységes szemlélet és cselekvés kiala­kítása szempntjából. Nos, a pénzügyi tevékenység orszá­gos színitű koordinációját a Pénzügyminisztérium a vég­rehajtó bizottság iközbenjöt- tével gyakorolja. Ezen túl évenként két alkalommal az osztályvezetők országos szin­tű értekezletén mód van a gyakorlati munka egyezteté­sére, a véleményék, tapaszta­latok kicserélésére. A megyén belül azután miár a pénzügyi osztály fel­adata, hogy a testületi dönté­sek egységes végrehajtását, a pénzügyi, gazdasági mun­ka egészének szemléletét ala­kítsa. Ez azért sém könnyű, mert a .tanácsi apparátusok­ban mintegy háromszáz, az intézményeknél további négy­száz fő dolgozik különféle pénzügyi, gazdálkodási mun­kakörökben. Részükre idő­szakonként értekezletet, to­vábbképzést tartunk, s eze­ken alakulnak ki az egységes cselekvés fő vonalai. Ezit se­gítik ellő a helyszíni látogatá­saink, ellenőrzéseink is. — Milyen az osztály szak­ember-állománya ? — Az osztály 40 fős lét­száma ma már többségében fiatal és egyetemet, főiskoláit végzett dolgozó. Többen a ta­nács ösztöndíjasaként kerül­tek megyéi pénzügyi irányító munkakörbe és az itt dolgozó idősebb szakemberek segítsé­gével sajátították el a gya­korlati munka rejtelmeit. Csaknem kivétel nélkül meg- állták a helyüket, többen, oly­annyira, hogy a megyei ta­nács tisztségviselői is felfi­gyeltek rájuk és ma már má­sutt dolgoznak vezető pozíció­ban. Szakembereink elisme­rését jelenti, hogy a Pénz­ügyminisztérium. is gyakran kér fel bennünket országos szintű szervezések előkészíté­sére alakult munkabizottsá­gokban való részvétéire, ille­tőleg ilyen javaslatok megté­telére. A pénzügyi berkekben országosan is jó hírnévnek, megbecsülésnek örvendünk. — Az osztály évenként szá­mos gazdálkodó szervnél tart ellenőrzést. Melyek ennek ta­pasztalatai ? — Az ellenőrzéseket a vég­rehajtó bizottság által jóvá­hagyott koordinált terv alap­ján, rendszerint a társszak- igazgatási szervekkel együtt­működve. a tanácsi vállala­toknál, intézményeknél vé­gezzük. A pénzügyi, gazdasá­gi ellenőrzéseket a pénzügyi osztály fogja össze. A célunk mindenkor a segítő jelleg ki- dom.boirítása, az eredmények és a hiányosságok, fogyaté­kosságok bemutatása. Általá­nosítható tapasztalat, hogy a gazdálkodó szervek pénzügyi fegyelme jó. Olyan vizsgálat, amely személyes felelősségre- vunást kezdeményez, viszony­lag kevés van. Még kevesebb az olyan eset," amikor a vét­kes dolgozó elten bűnvádi el­járást kell kezdeményezni. Az ilyen eseteket a megelő­zés minden eszközével igyek­szünk elkerülni. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÄS A Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség Tolna megyei vezetősége vasárnap délelőtt Szekszárdon-, az okta­tási igazgatóság nagytermé­ben megyei aktívaértekezletet tartott. lA tanácskozás elnöki tisz­tét Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei titkára látta el. Megnyitójában a résztvevők közt köszöntötte dT. Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság titkárát, István Józsefet, a megyei tanács el­nökhelyettesét, dir. Adrián Zsigmomd rendőr ezredes, megyei főkapitányt, Tatár Lajost, a munkásőrség me­gyei parancsnokát, Maller Bélla alezredest, a hadkiegé- tési és területvédelmi pa­rancsnokság parancsnokát. Négyesi József alzeredes, megyei titkár beszámolója bevezetőjében arra emlékez­tetett, hogy a honvédelmi szö­vetség megalakulása óta hoz­zájárul az ország védelmi ké­pességének fokozásához, a fiatalok és a lakosság hon­védelmi felkészítéséhez. — Ez a feladat azért külö­nös jelentőségű napjainkban, mert 'Helsinki szellemét —az enyhülést — nem sikerült ka­tonai síkra átvinni. A NATO az ezredfordulóig meghatá­rozta a fegyverkezés ütemét, az USA elnökének 59-es direk­tívája erőfölényt, korlátozott atomháborút hirdet, és a fő hadszínteret Európába helyezi. — Ezekkel a törekvésekkel áll szembe a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán elhangzott bé- kekezdaményezés. Addig vi­szont, amíg az imperialista körök nem hajlanak a lesze­relés felé, semmilyen körül- móneyik között sem enged­hetjük meg az erőviszonyok megváltoztatását. Amint az a néphadsereg parancsnoki ér­tekezletén is megfogalmazó­dott, hazánk érdekeivel össz­hangban fejleszteni kell nép­hadseregünket. — A honvédelmi szövetség megyei vezetősége sokoldalú­an elemezte az elmúlt terv­időszakot — folytatta beszá­molóját Négyesi alezredes —, almélyre a minőségi mutat ók erősödése voilt a jellemző. Ezt állapította meg a múlt év folyamán ia főtitkári vezetés­sel lefolyt ellenőrzés is. Erő­södtek a szervezeti alapok, javult az együttműködés a ta­nácsokkal, a KlSZ-szerveze- tékikel, a társadalmi szervek­kel. Javult a Vezetői, irányí­tó tevékenység, a szervezett­ség, a pártszeirvek, a vezető­ségek közötti kapcsolat, a 'ta­nácsadó testületek, a társa­dalmi bizottságok, a klubta- nácsok munkája. Hasonlókép­pen jó az együttműködés a fegyveres erőkkel is. — A klubhálózat átfogja az egész megyét, az új szer­vezeti alapokon működik 105 honvédelmi klub, 169 szak­osztállyal, valamint tizenegy szákági klub, megfelelő ke­retet adrjiak a mozgalmi, a képzési, a sportfeladatoknak. A képzési és sportfelada­tokról szólva elmondotta a megyei titkár, hogy az elmúlt öt év során sikeresen' felel­ték meg a néphadsereg igé­nyeinek, jó eredményeket ho­zott az általános honvédelmi oktatás. Eredményes volt a tartalékos utóképzés, a szak­ági képzés. A soriköteles gép­járműtanfolyam keretein kí­vül az öt év alatt 10 ezernél többen szereztek magán- jánművezetői jogosítványt. A rádiós képzésben a minőségi távírászkövetélményekimek hetvenen (feleltek meg, a re­pülés alapismeretéit 125-en sajátították el, tizenegyen ke­rültek magasabb képesítést nyújtó repüilőiskolára. — A szövetségnek jó pro­pagandája volt a múlt évben a Harmincöt év szabad ha­zában címmel rendezett ve­télkedő sorozat, amelynek négyezernél főbb résztvevője volt, Tolnia megye pedig a 2. helyet szerezte meg a részt­vevők arányával. — Az elmúlt tervidőszak alatt a honvédelmi szövetség több új létesítménnyel gya­rapodott. így felépült a 20 löáliláisos paksi lőtér, elkészült a szekszárdi járművezetői rutinpálya, azonkívül tizen­hat lőtér, és megtörtént 19 klúbház felújítása1. Négyesi álezredes részlete­sen foglalkozott á felada­tokkal is, amelyekét a főtit­kári utasítás meghatározott. Takács András megyei tit- kárfielyettes, a honvédelmi klubok létrehozásának ta­pasztalatait, valamint a le­zajlott klubközgyűlések ta­pasztalatait ismertette. Ba­bai Gyula, a szekszárdi Ró­zsa Ferenc szakközépiskola hazafias nevelő munkájáról adott számot. Bodahelyi Jó­zsef, paksi városi—járási MiHSZ-titlkár a honvédelmi szövetség és a társadalmi szervezetek együttműködését azzal jéllemezte, hogy ifjúsá­gi napok, szakmai sportna­pok elképzelhetetlenek az MHSZ ,nélkül, viszont a hon­védelmi tömegsportot jól szolgálja a paksi népfront- kupa, a nagydorogi áfész- kupa. Temesi Ágnes, megyei út­törőelnök az IMHSZ-klUbofc, a KlSZ-szervezetek, az úttö- rőosápatdk kapcsolatait, e kapcsolat hazafias nevelés­ben betöJitötit szerepét emelte ki. A megyében 180 úttörő- gárda-aiegységben 3180 gye­rek kapcsolódik valamelyik szákághoz, az úttörőmozga­lom általános feladatain kí­vül. Ennek a munkának el­ismerése, hogy az i dén a me­gyében bonyolódik le az út­törők országos lövészversenye. Dr. Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság titkára hozzászólásában elmondotta: a végréhiájtó bizottság a közelmúltban tárgyalta; az MHSZ hogyan illeszkedik a megye politikai, gazdasági, kultúráiig életébe, miiként végzi a 'fiatalok, a tartaléko- sdk képzését, hogyan szervezi a honvédelmi tömegsport- mozgalmat. Az eddig végzett munkát jónak ítélte a vb. és úgy 'látja, megvannak a személyi, a tárgyi feltételek a szélesebb alapúikon, maga­sabb szinten végzendő, továb­bi munkához. Erősíteni kell a mozgalmi 'jelleget, a kap­csolatokat a KISZ-szel, a népfronttal, és a tevékenység bázisai a termelőüzemek le­gyenek. Dr. Péter Szigfrid rövid tájékoztatást adott a külpolitikai helyzetről is, és hazánk életének alakulásáról, a párt, a népfront, s a szak­szervezetek kongresszusát kö­vetően. A modellezőklubok ered­ményeiről Vári László, a paksi klub vezetője számolt be, de felsorolta azokat a gondokát is, amelyek a ’nem­zetközi versenyekén legsike­resebb sportág még jobb sze­replését akadályozzák. Csák Pétiemé a -nők szerepével fog­lalkozott, a írepülőklubban eddig eltöltött 24 év tapasz­talataival. Balogh József klubtitkár a Szekszárdi -Hús­ipari Vállalatnál a klubala­kulás körülményeit ismertet­te, -azonkívül a III. sz. is­kolával kialakított kapcsola­tot, valamint, hogy -a válla­lat szocialista brigádjai kö­zött kupaversenyt hirdetnek. Maller Béla alezredes a sorkötelesek előképzésével foglalkozott, amelynek a hon­védelmi -törvény módosításá­ból -adódóan még nagyobb lesz ia szerepe, azonkívül fog­lalkozók -a katonai pólyára irányítással is. Csuti István, a tamási járási vezetőség gaz­dasági bizottságának munká­járól számolt 'be, Damizs Dé­nes ia -Bonyhádon folyó pro­pagandamunkáról. Tringer Gyula alezredes, főtitkárhelyettes hozzászólá­sában a megyében a fiatalok hazafias nevelésében, a tar­talékos képzésben, a társa­dalmi szervekkel együttmű­ködésben 'tapasztalt, fe­gyelmezett, következetes munkát méltatta. Szélesebb alapokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents