Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12. ÍnTÉPÜJSÁG 5 Megyénket 95 „folyamkilaméter” hosszain 'Európa második leghosszabb vízi útja, a 'Duina határolja. Ügy is mondhatnánk, hogy ez a legdrágább 'h'atárvoniaJ/unk, 'hiszen a természet kedve szaibta Változásainak nemzedékek munkája vetett a szó legszorosabb értelmében „gátat”. A szabályozások jóvoltából olyan- települések, melyek valamikor felvirágzásukat köszönhették a Golyónak — például Tolna — ma már nem du-mamentiek. Nincs dunai iközigazgatási határa Dunaszerntgyörgynek és Bá- taszéknék sem. A mi oldalunkról a diuinaifiöldvári hídnál lehet a „Tolna megye” 'feliratú fálhlát a „túlsófélen” találni, míg viszonzásul a „Bács megye”-i Bátaszék alatt ideát van. 'Először magiunk is azt hittük, hogy csak játékos ötlet Dunaiföldvárt, Bölcskét, Madocsát, Paiksot (természetesen Dunaikömlőddel együtt), Gerjemt, Faddöt, Bogyisz- lót, Öcsényt, Decset és Bálát végigjárni. Aztán tüzetesebben utána nézve kiderült, hogy a megye lakosságának egyötöde — 52 697 lélék — ezen tíz településen él, e helyiségek gazdasági jelentősége pedig óriási mértékű. Természetesen nem „csak” az épülő atomerőműre és a hozzá csatlakozó vállalatokra gondolunk. 14 termelőszövetkezet, 1 halászati szövetkezet érdekelt ezen a vidéken, nem beszélve az állami gazdaságokról és az ártéri erdészetekről, vadgazdálkodásról. Konzervgyár, kender- gyár, téglagyár, gumiipari szövetkezet, pa-prilkafeldol- gozó, dohányfermentáló. Gyár- és Gépszerelő Vállalat, építőanyagipari vállalatok és szövetkezetek, kötőipar, -híradástechnika képviselik itt az ipart, de van háziipar és szépen fejlődő idegenforgalom is.' Azt nem lehetne mondani, hogy megyehatárunk, a Duna közlekedési ú t jellege megszűnt volna a számiunkra, de korábbi jelentőségéhez mérten kétségtelenül visz- szaesett. A valamikori kikötők sora árválkodik, de természetesen folyami kavics és mezőgazdasági termény- sizallítás azért van. Halászat is. A madocsai Igazság Termelőszövetkezetben mindenesetre jónak látták a Szék-ágán mesterséges halastavat létesíteni. 'Határjárásunk idején a paksi halászok a vizet járták, párt menti árusító bárkájukon pedig ott volt a felirat: „Hal nincs”. Tevékeny, -pezsgő élet és -fejlődés van azonban a Duna mentém Ezt igyekeztünk megörökíteni képeinken. Czakó Sándor képriportja. O. I. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei üzemében 240 helyi és környékbeli dolgozik. A most kezdődött bővítés után évi 2000 tonna cső előregyártására lesznek képesek. Sosem fogy el a sóder Dombodban Tavaszi munka a madocsai Igazság Tsz 100 hektáros almáskertjében A révész A hátai „tojásgyár” termékei megváltoznak Vámos Lajos- né keze alatt Horgászokra várva...
