Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-08 / 82. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. április 8. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e jubileumi jutalom ? Lábodi József Nagykőnyi- ból az alábbi levelet küldte: „Ezt a levelet sok olyan nyugdíjas érdekében írtam, akik sem a nyugdíjazás előtt, sem utána nem kapták meg a jubileumi jutalmat. Apósom 70 éves, leszázalékolt termelőszövetkezeti nyugdíjas, leszázalékolása előtt 25 év munkaviszonya volt. Jár-e neki a jutalom?” Olvasónk tanácskérő levelére a mezőgazdasági tagok jubileumi jutalmával kapcsolatban a következő választ tudjuk adni: A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 12/1977. (IXI. 12.) MÉM számú rendelet« (megjelent a Magyar Közlöny 1977. évi 23. számában) mondja iki, hogy: „A termelőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1965. előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően, 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom.” A hivatkozott rendelet 1977. évi május 1. napján lépett hatályba, visszamenőleges hatálya pedig nincs. Jogszabály mondja ki azt is, hogy: „A tagsági viszonyból származó igény — ha jogszabály máslként nem rendelkezik — három év alatt elévül.” Azok tehát, akik 1977. május 1. előtt mentek nyugdíjba, a termelőszövetkezettől jubileumi jutalmat nem igényelhettek, nem igényelhetnek ma sem. De nem igényelhetnék azok sem, akiknek a nyugdíjba vonulása óta 3 év már eltelt, mert ebben az esetben igényük elévült. Azok viszont, akik 1977. május elsejét követően mentek nyugdíjba, nyugdíjba vonulásukkor a 25, 40, ill. 50 évi munkában töltött idejük megvolt és igényük nem Telefonszámunk: 12-284 évült el, nyugdíjba vonulásuk óta nem telt el 3 év, a jubileumi jutalom megilleti, s ha a szövetkezet azt nett) fizeti ki — javasoljuk —, .forduljanak a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Ha a csizma elszakad Egyik olvasónk az alábbi panaszos levelet küldte szerkesztőségünkhöz : „1980 októberében egy pár csizmát vásároltam. Egy hónapi használat után a varrásnál három helyen elszakadt, amit cipésszel megcsináltattam. Egy hét után a csizma teljesen széjjelment, használhatatlanná^ vált. Visz- szavittem a boltba, mivel a garanciális ideje még nem járt le. Az eladó szerint azonban reklamációmnak nincs helye, mivel ( nem lett volna szabad megvarratnom a csizmát. A használati utasításban pedig nincs feltüntetve az, hogy ha elszakad, csak a boltban javítható! Szándékom az volt, hogy egy egyszerű javítással a csizma továbbra is használható legyen. . A levelet n Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára továbbítottuk, ahonnan Sólyom Zoltán osztályvezető az alábbi választ adta: „A vásárlók minőségi kifogásainak intézését a 4/1978. (III. 1.) Bk. M. sz. rendelet szabályozza. A rendelet előírja, hogy a vásárlói kifogás intézéséért a hibás árut forgalomba hozó üzlet felelős. A minőségi hiba észlelésekor abba az üzletbe kellett volna Visszavinni a csizmát, ahol vásárolta. Az üzlet nyolc napon belül gondoskodott volna a megjavításáról. Miirvel ön saját költségére megjiavíttatta (megvarratita) és amikor Iámét elszakadt a varrásnál úgy, hogy már nem javítható, akkor jelentkezett a boltban a minőségi kifogásával. A böltvezetőhelyettes nem tudja megállapítani, hogy a kérdéses csizma anyaghiba, vagy esetleg szakszerűtlen varrás miatt szakadt el. Ezért elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a reklamációja jogtalan. Az említett rendelet az ilyen vitás eseteket is szabályozza úgy, hogy ha a hóiba jellegével, a javítás módjával. .. stb. vita merül fel, a vállalat (bolt) köteles a KERM1 szakvéleményét beszerezni. A bolt köteles elismervény ellenében átvenni és a KERMI-hez küldeni. Vitás ügyekben a KERMI szakvéleménye a döntő.” Mennyi a családi pótlék? Boldog Istvánná kérdezi Madocsáról: „Mennyi családi pótlék jár nekünk? Három gyermekünk van, de csak kettő után jár már családi pótlék. Egyik munkatársamtól hallottam, hogy ő a két gyermeke után megkapja az 1320 forintot, míg én csak 980-at kapok. Neki is három gyermeke van, de kettő után jogosult a pótlékra. Van aki egy gyermek után pedig 660 forintot kap. Nem tudom, ő milyen elbírálás alá esik?” A Társadalombiztosítási Igazgatóság csal ádi pótlékcsoportvezetője, SzásZi Mária a panaszra a következőket válaszolta: „'Boldog Istvánék harmadik gyermeke után a családi pótlék folyósítását 1979. június 30-án beszüntettük, mivel a gyermek iskolai tanulmányait megszakította. Boldog István és családja részére a havonta folyósításra kerülő 980 forint összegű családi pótlék megállapítása, a jelenleg érvényben lévő jogszabály helyes alkalmazásával történt. A családi pótlék összegének megállapítására utoljára 1980. június hónapban került sor, a Minisztertanács 24/1980. (VI. 27.) számú rendelet által, mely módosította az 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) Mt. sz. rendelet, 26/1979. (VII. 21.) Mt. sz. rendelet 16. §-ával módosított 59. §. (1) bekezdését. Minisztertanácsi rendelet alapján került sor egyes család,! pótlékok emelésére 1980. július 1-től. Emelkedett a három és annál több gyermeket eltartó családok, a kétgyermekes egyedülállók, valamint a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermeket eltartók családi pótléka. Változatlan maradt a kétgyermekes családok (ide tartozik olvasójuk is), az egy gyermeket eltartók — ideértve az egy gyermeket egyedül eltartókat is — családi pótléka. Boldog Istvánná levelében arra hivatkozik, hogy vannak olyan családok, akiknek 1320 forint összegben folyósítjuk két gyermekük után a családi pótlékot. Ez igaz, de nem valamiféle különleges elbírálás, „különbségtétel” az Oka. A rendelet értelmében ugyanis, ha a biztosított 1980. július hónapban vagy azt követően, három vagy annál több gyermekre jogosult volt családi pótlékra, akkor a gyermekszám csökkenése miatt a háztartásban maradt gyermekek családi pótlékának az összeg nem lehet kevesebb annál, ami a jogosultat korábban, gyermekenként megillette. Azok a családok, akikre Böldogné hivatkozik, 1980. július, vagy az azt követő hónapokban jogosulták voltak három vagy több gyermekre családi pótlékra, mely gyermekenként 660 forintot jelent, s amikor az igény jogosul t gyermekeinek száma kettőre csökkent, a korábban szerzett jogot nem veszítették el, hanem azt tovább- vive, két gyermek után 1320 forint összegben illette őket a családi pótlék. Amennyiben a Boldog család harmadik gyermeke után a családi pótlék folyósítása nem 1079. június hónapban kerül beszüntetésre, akkor őket is 1320 forint illetné meg 980 forint helyett. Ml VÁLASZOLUNK A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny idei 17. számában megjelent 5 1981. (III. 16.) számú rendelete, amely szerint szolgálati nyugdíjra jogosult — életkorától függetlenül — a hivatásos állománynak. az a tagja is, akinek a szolgálati viszonya megszűnésekor nyugdí j szempontjából beszámítható huszonöt év szolgálati ideje van. A hivatásos állomány tagjának nyugdíját a huszonötödik szolgálati éve betöltését megelőző tizenkét hónapban kapott összilletményének egyhónapi átlaga alapján kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb. A rendelet táblázatban tünteti fel a teljes szolgálati évek száma utáni nyugdíj összegét az illetményátlag százalékában, ugyanígy a szolgálati kötelmekkel nem összefüggő rokkantsági nyugdíj összegét is. A jogszabály — az abban megjelöltek kivételével — 1981. évi július hó 1. napján lép hatályba, a kivételként megjelölt rendelkezés pedig 1982. január hó 1. napján. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a közlekedés- és postaügyi miniszternek az árufuvarozási díjak módosításáról szóló 5 1981. (III. 16.) KPM—ÁH számú rendelete, amely ugyancsak táblázatban tünteti fel a módosult óra- és kilométer-díjtételeket. A rendelet f. évi március 16-án hatályba lépett. A vállalati belső ellenőrzés helyzetéről jelent meg közlemény a Mezőgazdaság] és Élelmezésügyi Értesítő idei 4. számában. A közlemény kihangsúlyozza, hogy a belső ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében javítani kell a vállalati vezetés és az ellenőrzés közötti kapcsolatot, az ellenőrzési apparátusnak erősítenie kell a kapcsolatát a dolgozókkal és az üzemi demokrácia fóru- malival „a vállati igazgatók gondoskodjanak arról, hogy a belső ellenőrök ismerjék meg jobban a vállalati fejlesztési célokat, a tervek teljesítését, a különféle intézkedéseket és utasításokat, hogy minél megalapozottabban végezhessék felelősségteljes munkájukat”. * A Belkereskedelmi Minisztérium 2 1981/8. szám alatt állásfoglalást adott ki a szerződéses üzletek energia- gazdálkodásáról és tűzvédelmi feladatainak ellátásáról. A Kereskedelmi Értesítő idei 8. számában megjelent állás- foglalásból idézendőnek tartjuk: „...az energia felhasználására vonatkozó előírásokat ezeknél az üzleteknél is be kell tartani. Ha a szerződéses üzletet hosszabb nyitva tartási időben kívánják üzemeltetni, mint ahogyan a bázisesztendőben (1978-ban). működött, a bázisadatokat ennek figyelembevételével módosítani lehet. Az energiafelhasználásra vonatkozó rendelkezések betartásáért a szerződéses üzlet vezetője felel, tevékenységét a gazdálkodó szervezet ellenőrzi.” A Munkaügyi Közlöny f. évi 3. számában közlemény jelent meg a személyi szám munkakönyvbe történő bejegyzéséről. A népesség-nyilvántartásról szóló jogszabályban foglaltak alapján a személyi számot a munkakönyv’be be kell vezetni, az említett közlemény ennek határidejét a munkaviszonyban levő dolgozók esetében 1982. évi december 31- ben jelöli meg. A saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés alkalmával történő használata esetén elszámolható térítési díj mértékével kapcsolatban — többek részéről történt érdeklődésre — közöljük: A 9/1980. (V. 1.) IMÜM sz. rendelet szerint a dolgozót ilyen esetben a munkaügyi miniszter közleményében megbatározott mértékű térítés illeti meg. Legutóbb a Munkaügyi Közlöny Idei 2. számának utolsó oldalán jelent meg a Munkaügyi Minisztérium idevonatkozó közleménye s ez szerint 1981. február 1. napjától kezdődően az elszámolható térítési díj személygépkocsi használata esetén 3,50 Ft,tan. Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Konténeres távbeszélőközpontok exportra A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban készítik a 900 vonalas konténeres telefonközpontokat. Budapesten már tizenhármat bekapcsoltak a hálózatba, elsősorban olyan helyeken, amelyek fehér foltot jelentenek a közületi és lakossági telefonellátásban. A gyárban most három konténerközpont készül jemeni megrendelésre, de még az idén újabb ötöt gyártanak a Magyar Postának. Felvételünk a Jemenbe kerülő berendezések szereléséről készült. Gáz - szénből A szakértők szerint a szén cseppfolyósításával, illetve el- gázosításával lehet majd pótolni az olajat, ha a kutak elapadnak, legalábbis egy ideig, amíg a szénhidrogéneket nem sikerül más energia- hordozókkal helyettesíteni. A szászországi Leunában már ötven évvel ezelőtt működött ,egy üzem, amely évente százezer tonna benzint állított elő barnaszénből, s a második világháború idején négymillió tonnára növekedett a náci Németország 12 széncseppfolyósító üzemének évi termelése. Később, a kőolaj nagy divatjában ki gondolt volna a régi tapasztalatokra? Csak a hetvenes években, az olajválság jelei figyelmeztettek, hogy földünk olajkészletei végesek, és ekkor kezdődtek a laboratóriumi kísérletek, amelyek a modem tudomány és technika szintjén igyekeznek feltámasztani a folyékony és gáz alakú üzemanyagok szénből való előállításának a módszerét. A Leunában egykor alkalmazott Bergius-eljárás lényege, hogy szénport, magas forráspontú olajat és por alakú katalizátort pasztává kevernek, hidrogént adnak hozzá, s 300 atmoszféra nyomással cső alakú reaktorba vezetik, ahol hevítik. Közben a szén jelentős része szénhidrogénné alakul át, amely feloldódik az olajban. A minőség függ a hidrogén adagolásától. Száz kilogramm szénhez egy-két kilogramm hidrogént adva, aszfaltszerű anyag képződik; már ez is értékes, mert 200 C-fokon nyúlóssá válik és erőművi kazánokban elégethető. Másik klasszikus eljárás a szintézis: a szén elgázosítá- sából származó szénmonoxid és hidrogén egyesítése folyékony szénhidrogénné. Ez. nemcsak kitűnő üzemanyag, hanem a vegyiparnak is értékes nyersanyaga. Ennek az eljárásnak azonban nagy hátránya a költségessége. Ezért napjainkban a szénelgázosí- tás új módszereivel kísérleteznek, amelyek gazdaságosság tekintetében kedvezőbbek. Sikeres eredményekről számolnak be főleg a nyugatnémet és japán kutatók. Képünkön olyan japán berendezés látható, amely új elvek alapján kis fiitó'értékű szenet alakít át gázzá.
