Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
1981. április 1. NÉPÚJSÁG 5 Ckvivilic* (° latin cperire „megnyitni” szótól, mert Ovidius szerint a tavasz nyit meg mindent, Szt. György hava), a régi római kalendáriumban az évnek második, a juliániban az évnek negyedik hónapja. Most 30 napos, Julius Caesarig 29 napos volt. Áprilisban a Nap a bika jegyébe lép. (Révai Nagy Lexikona) A bika jegyében A tavasz középső hónapja, az április egyben az első harmincnapos hónap az évben. Az állatöv (zodiákus) egyik csillagképéről a Bika 'havának is nevezik. Erdősi Sylvester János annak idején a virágnyílástól megihletve azt javasolta, hogy nevezzék áprilist Kinyíló hónak, de elképzelése ugyanúgy nem gyökerezett meg nyelvünkben, mint a hasonló elgondolásból eredő és még nehézkesebb Nyilomos, amit Bar- czafalvi Szabó Dávid talált ki. Április első napján a nappal 12 óra 49 percig tart, hogy azután április végéig 14 óra 24 percre hosszabbodjék. Így a hónap folyamán több mint másfél órát hódít el az éjszakától. Mindig nagy szélsőségek tükrözték április szeszélyes természetét. Budapesten például 1977. áprilisában 27,7 fokot mértek, ugyanakkor egy évvel később mínusz 4,3 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála Magyaróváron! Innen a szólás, hogy „áprilisban hét tél, hét nyár van...” A hónap népszokásai közül ma is változatlanul él, s nemcsak falun, hanem városban is az április elsejei bolondját járatás. Ugyanezt mondhatjuk el a húsvéti locsolásról és pirostojás-aján- dékozásról is. (A húsvét idén 19-re és 20-ra, vagyis viszonylag késői időpontra esik, hiszen március 22-e lehet az ünnep legkorábbi, április 25-e pedig a legkésőbbi ideje.) A húsvét magyar elnevezésének eredete arra vezethető visz- sza, hogy a régi idők szigorú böjtjei után ekkor vettek magukhoz először húst a hívők. Népi regula fűződik 14-éhez, Tibor napjához: ha addigra mór szép, zöld a vetés, jó időt remélhetni. A néphit szerint ezen a napon szólal meg először a kakukk. Jeles napja áprilisnak 24-e, György napja, amely sok európai országban a tavasz kezdetének dátuma. Nálunk a falusi nép úgy vélekedik, „György-nap után kalapáccsal sem lehetne a füvet visszaverni". Így aztán természetes, hogy hazánk legtöbb vidékén ez volt az állatok első kihajtásának időpontja. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágot. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás. Az egykori Ujj és Ó Kalendárium így jellemzi áprilist: Az ifjúit természet szokott gálájába Itt vagyon pázsit zöld legszebb ruhájába; Nem vészen magára minden-nap ujj módit, S ez a’mi mutatja benne a valódit. Áprilisi tréfa Kora tavaszi tükör dasági tudományokban, har. Áprilisi tréfa volt csupán a te nagy szerelmed, mondja a régi sláger. Képzelhetjük, milyen hatalmas szerelem az ilyen,. A portugál április című szép dal viszont bűvös tavaszról zeng. A zeneszerzők, illetve szövegírók is felismerték ennek a hónaip- nap a jelentőségét. Ezt egyébként, a maguk módján, már a gyerekek felismerik. Az április fontos, az áprilissal lehet csüfolódni. Mondanak valamit, amivel beugratják a barátjukat, osztálytársukat, aztán rá vágják: április bolondja! A felnőttek nem mondják ezt, csak nevetnek, ha sikerült a tréfa, sőt, röhögnek. Emberi gyarlóság másokon nevetni. Egyszer engem is beugratták, régen, nem emlékszem, mivel. Nem volt nagy szám. Azóta viszont figyelek mindenre április elsején, hátha gyanús egy-egy szó, kijelentés, hátha készül valami ellenem. Ha jól belegondolok, ez is emberi gyarlóság, mert könnyen kellene venni a dolgot, hadd nevessen az illető, aki a gyermekded tréfán, szellemesnek vélt tettén jót hahotázik. Váljék egészségére. Még azt is mondhatnám, higgyük el neki, nem sejtettük, ha tudjuk is, mivel akar beugratni, legyen jókedvű. Legyen sikeres napja. Sőt, sikerélménye.' Egy hajdani rovatvezetőmnek, az ország egészen távoli részén, sikerélménye kerekedett a gyakornok kislánnyal. Tulajdonképpen nagylány volt, tizennyolc éves, friss érettségivel került be a megyei laphoz. Városi lány volt, a mezőgazdasághoz semmit nem értett, talán még annyit sem tudott, hogy egy kakasnak nagyjából hány tyúkra van szüksége. De mezőgazdasági rovatba került, mert ott volt hely. Gyakornokként próbált eligazodni egyrészt az újságírás rejtelmeiben, másrészt a falusi életben és a mezőgazmadreszt pedig az életben. Utóbbi sem ment könnyen, nagyon naív volt a lány. Ezért lehetett jól beugratni. Megkérte a rovatvezető, menjen ki a ...-i tsz-be, nagyon érdekes és szép kis riport témát tud felszedni. Most szóltak a szerkesztőségbe a járási pártbizottságról, hogy a kísérlet eredménnyel járt, keresztezték a libát és a kacsát, ezáltal a kacsának is nagyobb lett a mája, másrészt a libahús nem lesz olyan száraz. A gyakornok kislány kiutazott a tsz-elnöknek elmondta riporttémáját, az elnök — mint később megtudtuk — percekig szólni sem tudott, aztán hahotázás helyétt megsimogatta a lány arcát és kezdte magyarázni, hogy bizony április elseje van és amíg április lesz ezen a földön, a kacsa, kacsa marad, a liba meg liba. Az újságírójelölt két napig nem köszönt a rovatvezetőnek, aztán elhatározta, hogy mezőgazdasági főiskolára fog beiratkozni. Izgalmas hónap Hosszú tel után Az áprilisra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy szomorú hónap. Kezdődik mindjárt az első napon a derűs dolgok sorozata. Az április elseje talán az egész Világon különleges nap, a bolondozások, beugratások alkalma. Vidám az április azért, mert az első igazán tavaszi hónap, sok a napsütés, kizöldül a mező, virágoznak a gyümölcsfák, nyüzsög a határ, megszólalnak a madarak. Megkezdődik a kirándulások ideje. Márciusban még csak kóstolgatni lehet a tavasz ízeit, de áprilisban valósággal ránk zúdul a megújulás jó levegője, illata, fénye, reménye. Még akkor is igaz ez, ha közben többször „bolondozik” velünk az április, szelet, esőt hoz, esetleg fagyot. Mindenesetre a gyümölcsfa- virágok nem kívánják a havat, de más növények sem. A húsvéti locsolás figyelmet érdemel, mert közügy lett. Nem a népszokások felelevenítése a gyakori, hanem a nagyon fiatal locsolók itatása. A rádió külön felhívja az ország figyelmét, ne adjanak szeszt a gyerekeknek! Mindenesetre legénykéket egész nap látni az utcán dülöngélve: harsányan vagy már elgyöngülten énekelnek. Ez persze nem áprilisi tréfa, nagyon is komoly dolog. „Növeszd a fű csikóhajat selymes zöld fonalakba!” — szólítja fel a költő áprilist. Szép biztatás, de a természet anélkül is megteszi ezt áprilisban, mert itt az ideje a fűnövesztésnek. A szerelmespárok már .nem a száraz avarra ülnek le az erdőszélen, hanem a szép selymes fűre. Ennél vidámabb, jobb dolog nincs a világon. Lehet, sőt biztos, hogy szebb a május, de nem olyan izgalmas, mint az április. Az oldalt összeállította: Genten<4 József. A fotókat Kap- finger András, Bakó Jenő és Gottvald Károly készítette.
