Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
1981. április 25. ^NÉPÚJSÁG 3 Népművelők munkájukról A bonyhádi nyitott ház Tartalék tiszta tükörben Egy műanyagfeldolgozó vállalat cipőkellékgyártó üzemében a karbantartók szocialista brigádja átalakított egy gépet, s ennek révén az addig használt import alapanyag helyett hazai készítésűből állíthatják elő a kellékek egyikét. Tavaly a műanyagfeldolgozók dinamikusan növelték a termelést, s egyre több hazai alapanyagot használtak fel. S mert ezzel csökkent a drága alapanyagimport, nem kellett mindenáron exportálniuk sem. Ma már az ilyen és hasonló örvendetes példák nem tartoznak az ünneplésre érdemes ritkaságok közé. Ám gyakran akkor is a tartalékok kihasználását emlegetik, amikor erről szó sincs. Ott is erről beszélnek, ahol valójában nem történt több, mint a pazarlás, az eddig is nyilvánvaló ésszerűtlenség fölszámolása. A vélt és tényleges tartalékok terepén járva sok példát látunk. Az elmúlt évben például nagyon sok gondot okozott a kötöttárugyártóknak a fonalhiány. A hazai fonodák a szükségesnél kevesebb fonalat bocsátottak ki, ráadásul ezek összetétele sem volt megfelelő. S minthogy a magas ár miatt a fonalak importja szóba sem jöhetett, a kötöttárugyártó üzemek nem tudták kihasználni kapacitásukat. Pedig áruik kelendőek mindenütt. E példából is kitűnik, ha sikerült volna megteremteni az összhangot a fonalkészítés és annak feldolgozása között, egy jól fizető tartalékot lehetett volna kihasználni. Tartalék az is, ha közös érdekeltséget teremtve, új gyártmányokat fejlesztenek ki a hozzájuk kapcsolódó gépekkel, berendezésekkel együtt. Hosszasan lehetne sorolni az erre alkalmas társüzemeket. Ez már a tényleges tartalékok mezeje. Itt nem pusztán arról van szó, hogy ami fölött eddig szemet hunytunk, azt nem tűrjük tovább. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy azok az üzemek, amelyek a termelési kapcsolatok magasabb fokára., törekszenek, eddig ki nem akná^ zott tartalékokat tárnak fel. Napjaink nehezebb gazdálkodási feltételei eredményezték, hogy a tartalékoknak megnőtt a rangja. Kihasználásukban ott teremtettek ésszerű sorrendet, ahol először a lazaságokat, a pazarlásokat, az indokolatlan veszteségeket számolják fel. De ezzel a folyamat még nem zárult le. Sokat mond a tartalékok értékéről, hogy tavaly az ipar- vállalatok nyeresége több volt, mint amennyire számítottak. Az önkritikára kész vállalatok nem szépítik a történteket: a kényszerhatásoknak — elsősorban a szabályozómpdosítás nyereségcsökkentő hatásának — engedve most kezdik tisztára csiszolni a tükröt, hogy abban világosan láthassák tartalékaikat. MÉSZÁROS OTTÓ Natúrfehérje, gyógypremix Újfajta takarmányok Az idén mintegy hárommillió sertést vár a kistermelőktől a húsipar és a baromfiipar is mindinkább az állandó szállítók körébe vonja be a háztáji állattartókat. Elegendő takarmányt és különféle kiegészítő anyagokat, tápszereket biztosít a kereskedelem. Az országban 5631 takarmányboltban szolgálják ki az idén a kistermelőket, akik az év első három hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 5—6 százalékkal több szemes takarmányt vásároltak. Tápból valamivel kevesebb fogyott, nyilvánvalóan azért, mert a kistermelők maguk hozzák össze a takarmányok anyagait, házilag állítják össze az eleség jelentős részét. A Gabonatröszt yállalatai olyan új takarmánykiegészítőket, dúsítókat hoztak, illetve hoznak forgalomba, amelyekkel a kistermelők tovább javíthatják az eredményeiket. Országszerte megkezdték az úgynevezett gyógypremix árusítását. Ezt a nagy hatású anyagot a takarmányhoz vegyíthetik a baromfitartó kistermelők, a készítményben levő hatóanyag állategészségügyi védelmet is biztosít a fiatal baromfiállománynak. 1981- ben korlátozás nélkül juthatnak hozzá a háztáji gazdák a szója- és a napraforgódarához, ezekkel a natúrfehérjékkel növelhetik a takarmányozás hatékonyságát a portákon. Árusítanak takarmánysókat is és takarmány- mészhez szintén hozzájuthatnak az állattartók. A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központ életében ottjártunkkor kezdődött a 387. nap. Tavaly, felszabadulásunk ünnepének évfordulóján nyitotta meg kapuját a „nyitott ház”. A szójáték nem alaptalan, hiszen ia bonyhádiak is a „nyitott ház” elvét követik. Az intézménybe bárki, bármikor betérhet és ott olyan rendezvényeket, programokat talál, amelyek mellett nem tud érdektelenül el- jmenni. A nap animátora — szervezője, lebonyolítója — a konténeres előcsarnokban Csehák János képesített népművelő. Éppen a hét eleji eszközleltárt végzi, amikor beszélgetésre kérem. — Az eredeti elképzelés az volt, hogy a konténerekben elhelyezett faragó, kézimunka és egyéb eszközök segítségével aktivizáljuk az embereket. . Beszoktassuk őket a házba, a közös faragáson és a játékon keresztül elvezessük őket egyéb1 programokra is. Sajnos, ezt már nem tudjuk így csinálni. — Miért? — Mert kellene egy külön helyiség a konténereknek. Eredetileg ott álltak sorban — mutat Csehák János arra a falra, melyet most Bujdosó Ernő festőművész freskója díszít. — A ház beindulása és a freskó festési munkáinak megkezdése közötti néhány hónapban megismerték, megszokták és megszerették a kontéreneket az emberek. Miután megkezdődött a freskó festése, zárva találták azokat. Tavaly szeptemberben, miután elkészült a freskó, kénytelenek voltunk egységes helyükről elvinni, és az előtér különböző pontjaira szétszórni a konténereket. Ugyanazt a munkát már nem tudjuk végezni velük. mint a kezdet kezdetén (sikerült. A népművelő később a fiatalokon kesereg. — Sajnos, nagyon nehéz ideszoktatni őket. Feszélye- zettek ebben a csodaházban. Talán « környezet Zavarja őket? Más lenne, ha meg tudnánk értetni magunkat velük. Mi már számtalanszor megpróbáltuk. csak- hoPv ők nem akarnak meg- hvílni. * Pál Ágnes igazgatóhelyetCsehák János fes, népművelő: — Nagyon fontos munkánkban a szórakoztatás. A városban nincs színház, se színvonalas szórakozóhely. Megteremtettük a színházbérleti rendszert és jelentősei léptünk a komoly zenei élet felé is. Jól tudjuk, az igények kielégítésében nem szabad elvesznünk, de azzal is tisztáiban vagyunk, hogy az igények kielégítésének együtt kell járniok az igény felkeltésével is. A komolyabb rendezvények felé ilyen úton haladunk. * Pontosan egy tucat népművelő dolgozik itt. Hat képesített és hat képesítés nélküli (három .képesített most gyes-en van). Szabó László 1975-ben diplomázott a szombathelyi főiskolán. Ügy veszem észre, az állhatatos népművelők közé tartozik, végigjárta a lépcsőfokokat. Volt Váralján tiszteletdíjas, majd Nagymá- nyokon „rendes” igazgató. Itt most szakelőadóként dolgozik. >. — Ogy gondolom, manapság egyáltalán nincs szükség a népművelésben sem a szájbarágósra. Az emberek nemcsak. hogy nem igénylik, nem is szeretik. Afelé tartunk, hogy mi. népművelők ismerjük meg és dolgozzuk fel a közönség részéről kapott információkat és igényeket. Az emberek művelődési igényeit 'kell kielégítenünk, a tartalmasabb és a komolvabb formák felé közelítve őket. Ügy gondolom, mi ezt köSzabó László vetjük mindennapi munkánkban. * Paksi András igazgató. — Havonta átlag tizenöt- -ezren fordulnak meg nálunk — mondja. — Színháztermünk látogatottsága 83 százalékos. Rendkívül megnőtt a programok iránti érdeklődés a 30—50 éves korosztály körében. Szórakoztató műsorokra gondolok. A helyi és a Bonyhád környékén élő emberek szabad idejét szeretnénk tartalmiasan kitölteni. Szoros kapcsolatunk van minden üzemmel, intézménnyel. Bony.hádon és környékén eddig nem volt olyan lehetőség a művelődésre és a szórakozásra, mint most. * A művelődni vágyó ember szabadon választja ki, hogy hová megy és mit néz meg. Már túljutottunk azon a módszeren, hogy úgy szervezzük a programokra a közönséget. A szórakoztatás biztosítása is egy fajta lehetőség. A művelődési házaknak azonban tanácsos, hogy ismerjék és tartsák a mértéket. Bonyhádon ezen az úton járnak az új művelődési központ munkatársai. Munkájuk nem könnyű, mint ahogyan a közművelődés maga sem az. Egy röpke év múltán egetverő eredményekkel nem rukkolhattak elő. Ezt nem is kívánja tőlük senki. De a következetes munkát igen. Tőlük is, másaktól is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Széntermelés a Márkus-hegyen Fél évvel a határidő előtt szenet ad az eocén-program első bányája, az Oroszlányi Szénbányák márkus -hegyi üzeme Növekvő érdeklődés a szakmunkásképző iránt Az idén több nyolcadik osztályos jelentkezett továbbtanulásra, mint tavaly. A Tudományszervezési és Informatikai Intézetben most elkészült statisztika szerint a március 20-i határidőig több mint 122 000 tanuló, az általános iskolák végzőseinek 96,7 százaléka adta be jelentkezési lapját, kifejezve: szeretné folytatni tanulmányait. Az 1979—80-as tanévben az utolsóévesek 96,5, az ezt megelőző tanévben a 96,1 százaléka kérte felvételét a középfokú iskolákba. Az idén jelentkezettek a tavalyiaknál jobban figyelembe vették a továbbtanulási lehetőségeket, a társadalmi igényeket, következésképpen mérséklődött a túljelentkezés a szákközépiskolákban, már csak 22 százalékos, 6 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ezekbe a középiskolákba a 32 800 helyre most negyvenezren kérték felvételüket. A tanulók közül minden negyedik az érettségit és szakmunkás-bizonyítványt is adó szakközépiskolákba adta be kérését. Főleg az ipari, építőipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, élelmiszer- ipari, hírközlési szakmákat Választották. A szakmunkásképzőkben — ahová a legtöbb tanulót várják, azaz 58 000 diákot — eddig 54 900-an jelentkeztek, 2,6 százalékkal többen, mint tavaly. A jelentkezők és a helyek száma közötti különbség csökkent. Úgyszintén a gimnáziumokban is, ezekbe az intézményekbe 23 600-an kérték a felvételűAz idén is, akárcsak az előző években, a vidéki általános iskolák továbbtanulni szándékozó végzőseinek zöme a szakmunkásképzőkbe, a városi általános _ iskolákban végzők pedig főleg a gimnáziumokba és szakközépiskolákba szeretnének bejutni: A középfokú iskolákban ezekben a hetekben bírálják el a felvételi kéréseket, s a fel nem vett tanulók jelentkezési lapjait a második helyként jelzett iskolába továbbítják. Júniusban már mindegyik tanuló tudhatja: szeptembertől melyik iskolában folytathatja tanulmányait. Népfront Lakótelep és közélet A népfrontmozgalom egyik igen fontos feladata a lakóhelyi közélet fejlesztése. Ennek érdekében új munkaforma is létrejött már az előző kongresszusit követő időkben: a körzeti népfrontbizottság. Az eltelt időszak tapasztalatait összegezte a kongresszus, megerősítve, hogy a körzeti bizottságok jó hatással voltak a lakóhelyi demokrácia kibontakozására. A körzeti népfrontbizottságok munkájának egy fontos területét tekintette át a Hazafias Népfront megyei elnöksége legutóbbi ülésén. Két városi, a szekszárdi és a dombóvári bizottság titkára számolt be a körzeti népfront és a lakóbizottságok kapcsolatának fejlődéséről. És egyben az is volt a legfontosabb megállapítása az elnökségnek, hogy fejlődnek ezek a kapcsolatok, a körzeti bizottságok munkájának és a lakóbizottsági tevékenység élénkülésével párhuzamosan. Dombóváron két körzeti bizottság működik, szervezik a harmadikat. A városban él egy egészséges lokálpatriotizmus, ennek következtében könnyebb az akciók, - társadalmi munkák szervezése, a lakosság érdeklődik az egész várost érintő kérdésekről is. Sikeres volt a tiszta lépcsőház mozgalom, javult a lakóbizottságok és a tanács kapcsolata. Az elnökségi ülés hozzászólói hangsúlyozták, hogy a lakótelepi életforma kialakításában is jelentős szerepük van a helyi aktivistáknak. A közösségi életre a lakótelepeken is igény mutatkozik, ezért közös helyiségek kialakítására lenne szükség. Szek- szárdon kevésbé jó a kapcsolat a két választott szerv között, de itt több a lehetőség a közös használatú helyiségek megtalálására és használatba vételére, akár klubnak, akár valami másnak nevezik el. Hangsúlyt kapott az elnökségi ülésen az együttműködés is, mert előfordult mára megyében, hogy az úttörők által ültetett fákat a tanács kiszedette' mert nem megfelelő helyre ültették el azokat. A párhuzamosságok, átfedések kiküszöbölése érdekében szükséges tovább javítani az együttműködést a tanácsok, a népfront- és lakó- bizottságqk, valamint az úttörőmozgalom és a KISZ között. Szekszárdon éppen most tervezik közös akciók indítását. Maguknak a lakóbizottságoknak a tevékenységét, is szükséges élénkíteni, hogy ne csak az érdekképviseleti szerepet lássák el, azt is esetenként, hanem váljanak a közélet aktív szervezőivé, résztvevőivé. Ilyen értelemben minden az emberen, a megválasztott aktivistán múlik. Ha- érdeklődéssel, szeretettel végzi társadalmi megbízatását, az eredmény nem marad el. Az elnökségi ülésen is elhangzottak példák a szocialista együttélés gyakorlatát megtaláló jó lakótelepi közösségekről éppúgy, mint közönyösségről, bezárkózásról. Nem könnyű és főleg merőben más lakótelepen élni, mint családi házban. A demokratikus és kellemes együttlét íratlan szabályainak, hagyományainak a kialakításában is van szerepük a lakó- és körzeti népfrontbizottságoknak. A növekvő szabad idő hasznos és kellemes eltöltéséhez is segítséget adhatnak ezek a társadalmi bizottságok.
