Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
a Képújság 1981. április 25. Szakszervezeti élet T Bemutatkozik a KPVDSZ ,A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyében — 21 alapszervezetben — 8970 szervezett dolgozót tömörít. Ezen belül a szövetkezeti [kereskedelemben 4901, az állami kereskedelemben és vendéglátóiparban 1600, a pénzintézetekben 531 fő dolgozik, tanuló, nyugdíjas és jogfenntartó 1932 fő. A szakszervezeti szervezettség a IKPVDSZ-hez tartozó munkahelyeken 97,5 százalékos. Középszinten az alapszervezetek munkájának segítését, irányítását és ellenőrzését 15 fős megyei választott testület és iháromfős függetlenített politikai apparátus végzi. Az alapszervezetekben 116 szb- tisztségvisélő, 785 bizalmi és 187 különböző bizottsági tag tevékenykedik. Szakszervezeti szerveink önálló szervezeti keretek között végzik munkájúikat, vagyis önállóan alakítják ki a gazdasági célok, az érdekvédelem segítését, azt, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel valósítják ezt meg, maguk döntenek felőle, de a felelősség is az övék. Ez természetesen politikai elkötelezettséget is jelent. Mindezekből következik, hogy feladataink kialakításánál a párt XII., a magyar szakszervezetek XXIV., az ágazati szakszervezet XXXIII. kongresszusa, a megyei pártbizottság, az SZMT és a KPVDSZ határozataiból, állásfoglalásából indulunk ki. Ezekre a dokumentumokra épülnek a különböző konkrét munkaprogramok. Szakszervezeti szerveink legfontosabb feladatai közé tartozik az érdekvédelmi és nevelési tevékenység. Az érdekvédelem kétirányú, egyrészt a gazdasági célkitűzések megvalósítását segítő tevékenység, másrészt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, a törvényesség betartásának ellenőrzése. Szakszervezeti szerveink — ki-ki a saját területén — figyelemmel kísérik a lakosság áruellátásának alakulását, az olcsóbb árucikkek biztosítását, a fogyasztói érdekvédelem biztosítását. A pénzintézetekben segítik a szigorúbb hitelpolitikai elvek érvényre jutását, a lakosság takarékosságra való ösztönzését. Feladatunk a tervezés demokratizmusának biztosítása minden területen. Nagy jelentőségű a szocialista munkaverseny szervezése, a szocialista ibrigádmozgalom támogatása. Szakmánk területén jelenleg 318 brigád versenyez, közülük '206 már megkapta a kitüntető szocialista brigád címet. Feladataink közé tartozik a vállalati bérpolitikai elvek kidolgozásának megkövetelése, a bennük rögzített bérfejlesztések végrehajtásának ellenőrzése stb. A személyi jövedelmek alakulása mellett fontos feladatnak tekintett,ük a 44 órás munkahét bevezetését és ugyanilyen alapossággal készülünk az ötnapos munkahétre történő áttérés előkészítésére. A megyében működő vá Halatok és áfész-ek az elmúlt ötéves tervben 86 millió forintot fordítottak a szociálpolitikai feladatok megoldására és munkavédelemre. A szociálpolitikai célokra előirányzott összegből a legtöbbet a vállalati üdülők fenntartására, segélyezésre és az üzemegészségügy fejlesztésére, a szociális létesítmények korszerűsítésére fordították. Szakmánk területén jelenleg hét orvost foglalkoztatnak részmunkaidőben. A VI. ötéves tervben Szekszárdon, négy vállalat — szövetkezet — összefogásával egy üzemorvosi rendelőt állítanak fel, főfoglalkozású orvos beállításával. Szakmánk területén a dolgozók többsége — 56, helyenként 80 százaléka — nő. A fiatalok aránya az össz- létszámban meghaladja a harminc százalékot. Mindez sok speciális feladatot ad a szakszervezeti szerveknek. A szakszervezetek, széles körű feladataik elvégzéséhez, megfelelő jog- és hatáskörrel1 rendelkeznek. Az 1010/1977. (V. 7.) MT—SZOT. határozat e hatásköröket bővítette az üzemi demokrácia fórumrendszerének ki- terjesztésével. A határozat értelmében, minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésben, intézkedés előtt az állami, gazdasági szerveknek ki kell kórniök a szakszervezet véleményét, anélkül nem dönthetnek. 'Hogy ebben hatékonyan tudjanak közreműködni a szákszervezetek, kiemelt gondot fordítottunk a bizalmiak felkészítésére. Ügy ítéljük meg, hogy a bizalmiak többsége megfelel a kívánalmaknak, kiérdemelte a tagság bizalmát. Szakmai szervezeteink tevékenységéből, helyszűke miatt, csak néhányat emelhettünk ki a legfontosabbak közül, de úgy hisszük ez a vázlatos áttekintés is bepillantást ad a kereskedelem, a pénzügy és a vendéglátó- ipar területén működő szakszervezeti szervek tevékenységébe. Molnár Lajos a megyei bizottság titkára A szakszervezetek segítik a fejlett szocialista társadalom építését A mai nappal a szakszervezeti mozgalom munkája, a tennivalók ismertetése új lehetőséggel gyarapodott. Megjelent a Szakszervezeti élet, amely a Tolna megyei Népújság, a megyei pártbizottság lapja egy teljes oldalán enged bepillantást abba a tevékenységbe, amelyet a magyar munkásosztály legjelentősebb tömegszervezete, a szakszervezet, az élet különböző területein végez. Az esetenkénti tényismertetése- ken túl az a célunk, hogy ebben az oldalban teret adunk részletesebb ismertetéseknek, elemzéseknek, a várható események ismertetésének. Minden hónapban — amíg a sor végére nem érünk — bemutatunk egy ágazati szakszervezetet, ismertetjük a szocialista munkaverseny tapasztalatait, bemutatunk egy kiválóan dolgozó aktivistát, közöljük az elmúlt és az előttünk álló időszak megtörtént, vagy várható eseményeit, felhívjuk a munkavédelmi jogszabályokra az illetékesek figyelmét, igyekszünk hasznos tanácsokkal szolgálni minden szakszervezeti tagnak és tisztségviselőnek, aki szívügyének tekinti e rendkívül fontos feladatokat ellátó tömegszervezet munkáját. Munkánkban vezérelv a párt XII. és a szakszervezetek XXIV. kongresszusának határozata. Ez — a többi között — hangsúlyozza: Társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által elvégzett elemzéssel, értékeléssel és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A szakszervezeti mozgalom hazánkban elfoglalta a történelmileg őt megillető helyet, olyan lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett követélményeknek. Mint a munkáshatalom részese, nemcsak a politika végrehajtásának segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szocialista államot és a szakszervezeteket a célok alapvető azonossága köti ösz- sze. A szakszervezetek fontos feladata az államigazgatás, a gazdasági és kulturális tevékenység társadalmi segítése és ellenőrzése, az államhatalom, az állami szervek és a dolgozók kapcsolatának erősítése. Feladatuk fellépni, a dolgozók véleményére támaszkodva, az állami szervekben jelentkező esetleges bürokratizmus és annak jelenségei ellen, küzdeni a szocialista törvényesség megtartásáért. Ami a napi tennivalókhoz közvetlenül is kapcsolódik, de ugyanakkor azokon túlmutat, a szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldás sok kerüljenek előtérbe. A szakszervezetek felhasználják sajátos eszközeiket és lehetőségeiket a szocialista demokrácia hatékony érvényesítése, a különböző társadalmi munkamozgalmak szervezése, a társadalmi igazságérzetnek megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzés szorgalmazása, a dolgozók szakmai és általános műveltségének gyarapítása, jogainak, érdekeinek képviselete és védelme elismertetésében. Mindeddig a jogokról, a lehetőségekről szóltunk. Nem akarunk ünneprontók lenni, de szabadjon idéznünk Gáspár Sándor kongresszusi vitazáró beszédéből két mondatot: A szakszervezet nem védi annak az érdekét, aki a kötelezettségét nem teljesíti, vagy akinek nincs igaza. De védi és segíti azt, aki teljesíti a feladatát és igaza van. Igényeink vannak. Jogos igényeink is — nem kis számban. Ellenben látnunk, tudnunk kell, hogy igényeinket csak akkor tudjuk érvényesíteni, kielégíteni, ha a javak gyarapításával megteremtjük azok feltételeit. Az új fölállás, a bizalmitestület szerepének megnövekedése jól hatott a szakszervezeti munkára. A kongresz- szus határozataiból következik, hogy tovább erősítsük a bizalmiak szerepét, támogassuk munkájukat. A' helyes képviseleti álláspontok kialakítása elsősorban á bizalmiakon múlik. Ennek elősegítése általános szakszervezeti feladat. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának kongresszusi társzavában mondottakkal indítjuk útjára a havonta napvilágot látó oldal-összeállításunkat: „Arra kérem az elvtársakat, hogy újult erővel folytassuk a munkát, azt a munkát, amely előrevisz bennünket és helyzetünket még jobbá teszi. A magyar szakszervezeti mozgalom átérzi az ország sorsa, a dolgozó nép, a tagság iránti történelmi felelősségét. Következetesen végzi azt a feladatot, amelyet el kell látnia. Céljaink, elveink, szándékaink világosak. Vannak eszközeink, módszereink is ahhoz, hogy még hatékonyabban, még jobban szolgáljuk ezeket a célokat.” Hírek — események — Az SZMT kulturális, agitációs és propaganda munkabizottsága áprilisi ülésén megtárgyalta a tömegpolitikai és tisztségviselői oktatás 1981—82. évi feladattervét. Tájékoztatást kért a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége művelődési bizottságának munkájáról, valamint az alapszervezeti bizalmioktatások tapasztalatairól. — A Társadalombiztosítási Bizottság Segélyezési Szak- bizottsága márciusban 42 fbc-s segélykérelemre, 64 ezer 400 forint segélyt, a rendkívüli segélyalap terhére négy kérelemre 13 ezer forint segélyt utalt ki. — Az SZMT szervezésében szakszervezeti bizottsági elnökök és gazdasági felelősök részére egy-egy hetes bentlakásos tanfolyamot tartottak Tergelicen. — Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága az alapszervezeti nőfelelősök részére értekezletet tartott, ahol megbeszélték az időszerű feladatokat. — A HVDSZ megyebizottsága az szb-titkárok részére tartott értekezleten a kollek- tíz szerződés készítésével kapcsolatos feladatokat ismertette, amelyen részt vettek a vállalatok igazgatói, valamint a kollektív szerződés készítésében részt vevők. — A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a szak- szervezeti bizottság májusban munkavédelmi hónapot szervez. A munkavédelmi hónap keretén belül előadás- sorozatokat, vetélkedőket, filmvetítéssel egybekötött oktatásokat szerveznek. Jutalmazzák a munkavédelem területén dolgozó aktívákat. A hónap portréja „Az alsóbb szinteken is képzett káderek kellenek...” „Kedves Csötönyi elvtársi A SZOT elnöksége a propagandisták napján tünteti ki a szakszervezeti Oktatásban, képzésben hosszú időn át kiemelkedő munkát végző propagandist ákat. A kitüntetés átadására 1981. április 22-én, 14 órakor kerül sor a SZOT székházéiban” Így szól a levél, amelyet Csötönyi Sándor, a BHG szekszárdi gyárának tűzvédelmi előadója tett elém. A kitüntetés alkalom a beszélgetésre. Csötönyi Sándor szakszervezeti munkássága 1963-ban kezdődött, amikor is munkatársai szakszervezeti bizalminak választották. Egy esztendővel később műhelybi- zottsági titkár, 1965-től, az akkori Vasipari vállalat szakszervezeti bizottságának tagja. A vállalat szakszervezeti bizottságában egészen az elmúlt esztendőig tevékenyen dolgozott. 1971-től 1980-ig Csötönyi Sándor tagja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának. — Emlékszem, vagy három évvel ezelőtt olyan feladatot kaptam az SZMT- nél, hogy vizsgáljam meg a Szekszárdi Nyomdában az üzemi demokrácia helyzetét. Voltak pozitív és negatív észrevételeim egyaránt, amelyeket az SZMT felé is előterjesztettem — mondta Csö- tönyi Sándor. — Mi az okia annak, hogy most nem tagja az SZMT- Mek? Csötönyi Sándor elneveti magát. — Csak az, hogy nem választottak meg. — ön szerint miért nem? — Az a véleményem, hogy szükségszerű a fiatalítás. Azt is el kell mondanom, hogy Csötönyi Sándor engem egyáltalán nem tört le az, hogy sem az SZMT- nek, sem a szakszervezeti bizottságnak nem vagyok tagja. Jelenleg a vállalat egyik f őb izalm i -hely e tt es e vagyak, s nekem meggyőződésem, hogy a szakszervezeti munkában csakis úgy lehet eredményeket elérni, ha az alsóbb szinteken is kvalifikált szakszervezeti káderek irányítják a munkát. Csötönyi Sándor — 1939- ben született — hét évvel ezelőtt éréttségizett. Húsz évig lakatosként dolgozott, később tanulófelelős munkakörbe került, ma ő a BHG szekszárdi gyárának tűzvédelmi felelőse. A szakszervezeti kitüntetést szerdán vette át Csötönyi Sándor, Budapesten, a SZOT székhazában. sá— Az új munkavédelmi jogszabályok A Munka Törvénykönyve módosítása lehetőséget adott 'arra, hogy a törvénykönyvben az egészség és testi épség védelmét szolgáló jogszabályok és ezek végrehajtására kiadott utasítások, szabályzatok és rendeletek az eltelt időszak fejlődése által meghatározott igények szerint változzanak, módo- (suljanak. A 47/1979. (XI. 30.) számú minisztertanácsi rendelet korszerűsített formában tartalmazza, ia 34 1967. (XI. 8.) korm. számú rendelet (Mt. V.), az ÁBEO és a 6/1967. (X. 8.j SZÓT számú szabályzat előírásait. A minisztertanácsi rendelet az új munkavédelmi szabályok megjelenésének a kezdetét jelenti, ezt követték a funkcionális szabályok (pl. üzemi balesetek statisztikai bejelentése) és a közeljövőben várható az ágazati rendelkezések megjelenése, ahol a miniszterek határozzák meg a hatáskörükbe utalt és az ágazat sajátosságából adódó feladatokat. Az üzemi balesetek statisztikai bejelentését és nyilvántartását a KSH elnökének 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezése szabályozza. A rendelkezés az 1981. január 1-én, illetve azt követően történt üzemi balesetekre vonatkozik. Változást jelent, hogy a munkába menet, valamint a munkából hazafelé menet történt balesetek is üzemi balesetnek minősülnek. Továbbra sem minősül üzemi balesetnek társadalombiztosítási szempontból pl. a verekedés, fusizás közben, vagy alkoholos állapotban történt baleset. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a sérült nem kap 100 százalékos táppénzt, ugyanakkor a munkavégzés során azzal összefüggésben történt üzemi balesetek után a sérült 100 százalékos táppénzben részesül. A sérült, illetve munkatársa köteles a legrövidebb időn belül bejelenteni az üzemi balesetet, és minden üzemi balesetről a KSH és a SZOT 1/1980. számú együttes közleményében meghatározót új típusú jegyzőkönyvet kell kiállítani a munkáltatóknak. A jegyzőkönyv tartalmazza az esemény és a sérült adatait és a baleset bekövetkezését előidéző és kiváltó okokat. Ezek ismeretében, gépi adatfeldolgozás segítségével a korábbinál jobb lehetőség nyílik a hasonló balesetek megelőzésére. A vállalatok többségénél a munkavédelmi vezetők és a társadalombiztosítási ügyintézők elsajátították az új ismereteket. Ebben segítséget nyújtott az SZMT munkavédelmi osztálya és a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága. Javult a vállalatoknál a munkavédelmi vezető és a 'társadalombiztosítási ügyintéző együttműködése. A 100 százálékos táppénz kifizetése — amit az előző év átlagkeresete alapján számfejtenek — minimálisra csökkentette és le- egyszerűsitette a korábbi kártérítési ügyeket. Az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról szóló rendelkezés minden gazdálkodó szervezetre és mindazokra vonatkozik, akik ■statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek.
