Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
XXXI. évfolyam, 94. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. április 23., csütörtök Mai számunkból CÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN (3. old.) KISHÜSVÉTI KOMATÁL (4. old.) VÁLTOZATOS AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE (5. old.) KÚRHÁZ- RENDELÖINTÉZET A LEGJOBBAK KÖZÖTT (3. old.) Miből építsünk Nálunk a családi és a kis társasházák jószerével téglából készülnek. Kísérletképpen áll már Ugyani néhány házgyári panelos szerkezetű is belőlük, de számuk néhány tucatnál többre nem tehető. A budapesti mintalakótelepen őszre megépül az első alagútzsalus sorház; a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát évek óta vásárokon, bemutatókon hirdeti könnyűszerkezetes paneljait; a tévé Felkínálom című műsora pedig a szövetszerkezetes építési móddal kívánja bővíteni a kínálatot. Vajon mii lelhet az oka annak, hogy ilyen makacsul tartja magát a Ihagyományos építési mód, vagy megfordítva a kérdést: miért nem terjednek a másféle tedhnológiák? Tanulmányt érdemelne a téma, most azonban szűkítsük le a választ két építési mód eddigi sorsának ismertetésére. A könnyűszerkezetes, szerelő technológiával összeállítható családi házak a világ számos országában, áruházi katalógusból választható, vásárolható termékek. Ezek az álap elkészítése után egy-két nap alatt készre szerelhetők, bebútorozhatók. Nálunk az építés iparosításának következő fázisaként a közeljövő feladata e könnyű-szerelt (a szakemberek hívják így) építési mód elterjesztése. A hozzávaló paneleket a már említett Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát készíti. Az Általános Épülettervező Vállalat nyolc alternatívát dolgozott ki a szerkezetre. Valamennyi burkolóanyaga a gyártó vállalat Betonyp márkanevű cementkötésű fa- forgácslapja, de például az ezek közé helyezett hőszigetelő anyag és a vázszerkezet már különböző az egyes változatoknál. Ma úgy tűnik, hogy az elterjesztés első gátja a forgalmazás. (A Tüzép-telepek 'Ugyanis mai adottságaikkal nemigen alkalmasak ilyen termékek árusítására. (Talán elég a már említett katalógusból való rendelésre utalni, ami a szolgáltatás, a szállítás mellett a szakszerű összeszerelést is magában foglalja.) Márpedig az ilyesfajta kínálat hiánya nem kelti fel a vállalkozási kedvet. De ennek megléte mellett 'is le kell számolni néhány megszokott dologgal. így például a megrendelő nemigen adhatja bele az építésbe saját keze munkáját és megváltoznak a ház hőtechnikai jellemzői is. A szakaszosan fűthető, hőtartó téglafalat felváltó — bár jó hőszigetélésű — könnyűszerkezet folyamatos fűtést és megfelelő tájolást kíván. Miután tömeggyártás még riincs, így az árakról korai lenne beszélni. Mindenesetre az ipar törvénye az, hogy amit nagy sorozatba, gépekkel gyártanak, az olcsóbb az egyedi kézi munkával készültnél. 'Az elterjedést nyilván segítené, ha így- lenne nálunk is e terméknél. A másik építési mód a szövetszerkezetes. Erről már nem lehet elmondani ugyanazt, amit a könnyű-szereltről, tudniillik ez nem terjedt el a világon. Az igaz, hogy sok helyütt kísérleteznek vele, de széles körben sehol sem alkalmazzák. Miért? Az -acéiháló-merevítésű, nedvszívó lapok közé öntött hígbeton szerkezet annyira másként Viselkedik az eddig használt szerkezetekhez képest, hogy a tervezés során többféle szempontból is gondosan méretezni keli, a kivitelezés pedig újra csak nagyfokú precizitást kíván. Van viszont. egy nagy előnye, az anyagtakarékos volta. (Becslések szerint egyharmad- résznyi anyagból készülhet él a házszerkezet.) Itt azonban álljunk meg egy pillanatra, és fussuk át e technológia hazai útját. Sámsond'i Kiss Béla építészmérnök a 30-as évékben készítette e technológiával a saját lakását, amely a mai napig is áll. .Szabadalmán 1954-es dátum szerepel, de azóta jó néhány újabb szabadalmi bejegyzés is történt. Az ÉVM szintén finanszírozott ilyen jellegű fejlesztéseket. A közbenső állomások felsorolása helyett álljon itt a végeredmény: a Barcsi Szövetkezeti Közös Vállalat a helyi tanács által biztosított telken 60 'lakás felépítését vállalta. Kapcsolatba léptek a pécsi tervezővállalattal, de a megoldatlan részletproblémák miatt a Budapesti Műszaki -Egyetem Épületszerkezetek Tanszékéhez kellett fordulniuk. Ha felépül idén ez a 60 lakás, ,akkor majd a gazdaságosságát, időigényét is elemezni lehet. E technológiával tehát az a gond, hogy kiforratlan. Épp ezért nem véletlen, hogy az eddig megépült házakat mérnökök készítették (nem utolsósorban a precizitás miatt is). Ma még úgy tűnik, hogy a kalákamunkában téglát téglára rakó — amúgy elég durva — technológia helyettesítésére a szövetszerkezet nem alkalmas. Marad hát a Felkínálom -című tévéműsor alap- gondolata: a választékbővítés. A választást viszont ma és itt többnyire az építtetők zsebe határozza meg. Ebbe pedig sok minden beleértendő: az utánjárás1 kálváriája ugyanúgy, mint a sajáitkezűleg vagy kalákában elvégezhető munka, vagy a beköltözés utáni bővítés lehetősége is. NÉMETH K. GÉZA Lenin születésének 11 f. évfordulóján Propagandisták kitüntetése Szabó Géza átadja a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést Szegedi Erzsébetnek A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanácstermében tegnap délután ünnepséget rendeztek. Hornyuk Lászlónak, az igazgatóság vezetőjének megnyitó szavai után Szabó Géza, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, propagandistákat, akiket azért hívtak ösz- sze, hogy átvegyék kitüntetésüket. Szép hagyomány már a pártban — mondotta —, hogy Lenin születésének évfordulóján kapják meg kitüntetésüket, az elismerést és a köszönetét azok, akik hosszabb ideje eredményesen munkálkodnak a marxi—lenini eszmék terjesztéséért. A továbbiakban a propagandamunka néhány időszerű kérdésével foglalkozott, hangsúlyí'Z- va a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat, elemezve a magyar társadalom helyzetét, a szocializmus teljes felépítésének elősegítése érdekében végzendő munkát. Ezután bejelentette, hogy a Központi Bizottság által rendezett ünnepségen kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Kunos Ferenc gimnáziumi igazgató, bátaszéki propagandista, a Lenin emlékplakettet pedig Gyuricza Istvánná, a dombóvári áfész személyzeti vezetője, Németh Imre, a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat igazgatója, Pintér Ferenc, a gyön- ki általános iskola tanára, dr. Szendéi Imre, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára és Tanó Nándor, a Szekszárdi Állami Gazdaság tűzbiztonsági előadója. Átadta a művelődési miniszter által adományozott „Szocialista Kultúráért” kitüntetést Szegedi Erzsébetnek, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysége személyzeti előadójának, valamint a „Kiváló Munkáért” kitüntetést Kóka Albertnek, a dombóvári MÁV Fatelítőüzem vezetőjének. A „30 éves propaganda- munkáért” elismerő és Köszönő oklevelet, valamint a megyei pártbizottság ajándékát nyújtotta át K. Balog Jánosnak, a megyei levéltár igazgatójának, Bencze Ferencnek, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat főkönyvelőjének, István József megyei tanácselnök-helyettesnek, Kerekes Miklósnak, a Szekszárd—paksi Vízi Társulat igazgatóhelyettesének, Módi Jánosnak, a Tamási Állami Gazdaság személyzeti vezetőjének, Németh Imrének, a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat Igazgatójának, dr. Németh János szekszárdi nyugdíjasnak, Orbán Imrének, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat személyzeti csoportvezetőjének, Papp Józsefnek, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat üzletvezetőjének, Pollák Andor szekszárdi nyugdíjasnak, Rigóczky Istvánnak, a paksi városi-járási pártbizottság első titkárának, dr. Slarku Józsefnek, a Tolna megyei Vendégíátóipari Vállalat személyzeti osztály- vezetőjének, Szabó Istvánnak, a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójának és Vajda Istvánnak, a Szekszárd—paksi Vízi Társulat építésvezetőjének. A „25 éves propaganda- munkáért” elismerő oklevelet és a megyei pártbizottság jutalmát nyolc, a „20 éves propagandamunkáért” elismerő oklevelet és a megyei párt- bizottság jutalmát, a „15 éves propagandamunkáért” elismerő oklevelet és az oktatási igazgatóság jutalmát, a „10 éves propagandamunkáért” elismerő oklevelet és az oktatási igazgatóság jutalmát négy-négy propagandista vette át. Ünnepségeket rendeztek a városi és járási pártbizottságok is. Itt további 19 propagandista kapta meg a „20 éves propagandamunkáért”, 24 a „15 éves propaganda- munkáért”, 37 a „10 éves propagandamunkáért” elismerő oklevelet és jutalmat. Losonczi Pál Baranyában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán két napra Baranya megyébe látogatott. Pécsett a pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták. Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára tájékoztatta Baranya gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési helyzetéről, s a fejlesztés további céljairól, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke délelőtt vendéglátóinak társaságában felkereste az ország egyik legnagyobb bőripari üzemét: a XVIII. században alapított Pécsi Bőrgyárat. Az üzem elsősorban ruházati és cipőbőrt gyárt a hazai feldolgozóipar számára, s termékeinek jelentős része kerül ily módon is exportra. A vendégek megtekintették a sertésvelúr-üzem- részt, amely az elmúlt ötéves tervben kezdte meg a termelést, és ma már évi kétmillió négyzetméternyi puhabőrt állít elő, mégpedig 420 színben, illetve színárnyalatban. A Zrínyi Miklós bőrfaragó brigád kérésére Losonczi Pál bejegyzést tett a brigádnaplóba, majd hosz- szan elbeszélgetett a munkásokkal és a vezetőkkel a gyár »tevékenységéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Szekeres Istvánná igazgató és Csiga István pártbizottsági titkár elmondta a vendégeknek, hogy a bőr világpiacán rendkívül kiéleződött a verseny, ezért nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek a termékszerkezet korszerűsítésére. A közelmúltban új terméket állítottak elő: a préselt sertésbőrt, ami máris több külföldi partnernek megnyerte a tetszését. A gyár „több lábon” akar állni, azaz a sertésbőr mellett marhabőrből készült termékkel is jelentkeznek a nemzetközi piacon. Népi ellenőrök tanácskozása Szekszárdon Tolna megyei műszaki hetek Szervezési ankét szakembereknek A népi ellenőrzés járásivárosi aktívaértekezletei sorában a szekszárdi járásii- városi népi ellenőrök tegnap tanácskoztok. Tanácskozásukon a város és a járás társadalmi, állami szerveinek vezető munkatársain kívül megjelent és a munkában részt vett Szakalii József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A tanácskozás során áttekintették a legutóbbi vonatkozó kormányhatározat végrehajtását és a KNEB által meghatározott > tennivalók megvalósításának tapasztalatait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett a Benini Népi Forradalmi Párt küldöttsége, amelyet Azodogbehou Codjo Francois, a párt központi biSzakali József felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzés erőit a legfontosabb átfogó gazdasági- társadalmi feladatok megoldására kell összpontosítani. Alapvető cél a hibák megelőzése és ennek érdekében a jó tapasztalatok elterjesztése a népi ellenőrök körében. Részletesen beszélt Szakaid József a visszatájékoz- tatás jelentőségéről. Tegnap délután Dombóvá- rott vett részt Szakali József a népi ellenőrök aktívaértekezletén. zottságának tagja, vidékfejlesztési és s zöve tkézetügy i miniszter vezet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Négy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Tegnap Szekszárdon, a megyei kórház klubtermében szakemberek számára szervezési ankétot rendezett, a Tolna megyei műszaki hetek keretében, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezési szakosztálya. Az ankéton megnyitót Mátyás István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője mondott, majd öt előadás hangzott el, témák szerint a következő sorrendben. Véner Lajos főmérnök előadásának címe volt: A termékszerkezet-váltás hatása a tőkés import csökkentésére az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárában. A forgácsolási technológia új lehetőségei a gépiparban címmel Tóth Sándor, a MEZŐGÉP szekszárdi gyárának üzemvezetője tartott előadást. A Triumph-kooperá- ciótoan megvalósított termelés és munkaszervezés tapasztalatai a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezetben volt a címe Cseh Ferenc műszaki vezető előadásának. A Szekszárdi Nyomda középtávú fejlesztési elképzeléseit Gyürkéi László műszáki igazgató- helyettes ismertette. A Bonyhádi Cipőgyár nem rubel elszámolású export-, piac- és árpolitikája volt dr. Soós Csaba főkönyvelő-helyettes előadásának témája. Ugyanezen a napon a MÉ- TE sütőipari szakosztálya a szekszárdi kenyérgyár rekonstrukciójának tapasztalatairól tárgyalt. Benini pártküldöttség érkezett hazánkba
