Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
XXXI. évfolyam, 79. szám. AHA: 1,40 Ft. 1981. április 3., péntek. Mai számunkból KI KOCKÁZTAT TÖBBET? (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) SZŐLŐRŐL, BORRÓL A FŐKERTÉSSZEL OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) Felszabadulásunk 36. évfordulója • • Ünnepi nagygyűlés Szekszárdon Megyénkben már tegnap megkezdődtek hazánk felszabadulása alkalmából az ünnepségek. A koszorúzásokon tisztelegtünk a felszabadító hősök sírjánál és emlékműveinél, a szekszárdi nagygyűlésen pedig az évforduló jelentőségét és az azóta megtett utat vettük számba, azt amit megtett az ország a szocializmus építésében, a harminchat szabad esztendő alatt. Tiszteletre méltó hagyomány, hogy a felszabadulás évfordulóján tüntetik ki azokat, akik a legjobban dolgoztak. Illést tartott a Minisztertanács Hazánk felszabadulásának évfordulójáról Szekszárdon, a megyei művelődési központban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a párt-, állami, társadalmi szervek és a város dolgozói. A zsúfolásig megtelt színházteremben az ünnepség a szovjet és a magyar himnusz hangjaival kezdődött. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Horváth József, az SZMT vezető titkára, Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára és dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Ott voltak a szovjet Déli hadseregcsoport képviselői. Dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Varjas János, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy a szovjet hadsereg, katonák tízezreinek vérét áldozva, olyan utat nyitott meg az ország előtt, amelyen haladva, új irányba, addig soha nem látott gyorsasággal indulhatott meg az ország, a nép, a nemzet, a gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedés felé. 1944 telén és 1945 tavaszán népünk életében egyszerre kerültek napirendre a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás kérdései. Ma nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a feladatokat megvalósítva, 36 év alatt, egy új ország született a régi helyén. Ezért is emlékezünk minden év április negyedikén olyan szeretettel, kegyelettel és tisztelettel azokra a hősökre, akik. életüket áldozták a fasizmus elleni harcban szabadságunkért. Az ünnepi szónok részletesen szólt a felszabadító harc állomásairól és az ország új vezetésének első intézkedéseiről, köztük a földreformról, az államosításról, majd a szocialista iparosítás első lépéseiről. A felszabadulás óta eltelt 36 év többet lendített országunk gazdaságán és társadalmán, mint a korábbi évszázadok sora. A legjellemzőbb országos adatok ismertetése után a szónok a megye fejlődéséről beszélt, amelynek számai és tényei olvasóink előtt ismerték. Mindennek következtében megyénk lakossága tapasztalatai alapján megtanulta becsülni és értékelni az eredményeket. Természetesnek tartja, hogy lét- biztonságban él, hogy dolgozhat, tanulhat, művelődhet, gyermekeit iskolába járathatja, akik — előítéletek és korlátok nélkül — képességeik szerint érvényesülhetnek az életben. Természetesnek tartja, hogy kiterjedt szociális gondolkodás veszi körül, hogy állampolgári jogon részesül a betegellátásban, hogy gyermekgondozási segély, családi pótlék és sok más kedvezmény illeti meg a dolgozókat, gyerekes szülőket, és nem kell félni az öregségtől sem. A bizalomnak ez a légköre uralkodott pártunk XII. kongresszusán is, amely megállapította : „Magyarországon szilárd a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma, erősödik a szocialista nemzeti egység, hazánkban törvényes rend, nyugalom van; a közhangulatot a bizalom jellemzi, minden korábbinál teljesebben kibontakoztak a nemzet alkotóerői.” A szónok röviden szólt az előttünk álló gazdasági, társadalmi és politikai feladatokról, azok megvalósításának útjáról és feltételeiről. A szekszárdi városi pártbizottság titkára a nemzetközi helyzetről elmondta, hogy az emberiség jövője szempontjából döntő a béke, az hogy a két világrendszer között folyó küzdelem ne háborúk, hanem a békés versengés és együttműködés eszközeivel folytatódjék. Meg kell állítani a fegyverkezési versenyt és ezzel nemcsak a világkatasztrófa hárítható el, hanem hatalmas anyagi bázis is felszabadul a népek jobb életének megteremtésére. A helyzet az éles nemzetközi helyzetben sem reménytelen, mert óriási erővel bírnak azok a milliók, akik békét akarnak. Jelentősen megváltoztak — a szocializmus javára — korunk erőviszonyai. Végezetül az ünnepi szánok kiemelte, hogy hazánk dolgozó népe megtalálta helyét a világban. Számunkra a béke további építőmunkánk legReggel a megyei pártbizottságon K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára adott át kormánykitünte- téseket. A megyei pártbizottság nevében megköszönte az elvégzett munkát, s hangsúlyozta, hogy amíg a hétköznapi munkában általában a hibákról szólunk, addig az ünnepi alkalomkor ne menjünk el szó nélkül az elért eredmények mellett sem. A rövid köszöntőt követően a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át a megyei pártbizottság első titkára Mátyás Istvánnak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai «sztályvezetőjéAz Elnöki Tanács nevében dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke adott át tegnap főbb feltétele, építőmunkánk újabb eredményei pedig komoly hozzájárulást jelentenek a béke fenntartásához. Ezt a munkát, fejlődést alapozták meg azok, akik részesei voltak szabadságunk kivívásának. A zárszó és az Intemacio- nálé elhangzása után a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport művészegyüttese adott műsort. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György miniszterelnök tájékoztatóját Taha Jassin Ramadlhannak, az Iraki Köztársaság első miniszterelnök- helyettesének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta a számítástechnikai központi fejlesztési program 1981—85. évi feladatait összegző előterjesztést. Megállapította, hogy az elmúlt tíz évben meghonosodott a számítás- technikai eszközök gyártása, az alkalmazási módszerek széles körűen elterjedtek hazánkban, hozzájárultak a termelés hatékonyságának növeléséhez. Jelentősen megnőtt a szerepük a tudományos kutatásban, az oktatásban, az államigazgatásban. A kormány Ötven éve a pártban Veteránok köszöntése Kedves véletlen, hogy éppen felszabadulásunk évfordulója előtt került sor két veterán, dr. Vígh Dezső és Fajcsi Ferenc (köszöntésére a megyei pártbizottságon. Olyan elvtársak munkáját köszönte meg K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, akik már ötven évvel ezelőtt, 1931-ben beléptek a kommunisták közé. Az ünnepségen részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára. A mozgalom nemzetköziségét is jelképezi, hogy annak idején dr. Vígh Dezső a Csehszlovák, Fajcsi Ferenc pedig a Kanadai Kommunista Párt tagja lett. Vígh Dezső a csehszlovákiai Alsószeliben született, a munkásmozgalomba is ott kapcsolódott be. Sztrájkok szervezésében vett részt, és az üldöztetés miatt Budapestre ment. A felszabadulás után különféle párttisztségeket töltött be, Tolna megyébe 1949- ben került, mint megyei szervező titkár. Hamarosan az államigazgatásba került, ahol különféle tisztségben dolgozott. A megyei tanács elnökúgy határozott, hogy a VI. ötéves terv időszakában össze- hangoltabban és eredményesebben kell kihasználni a' meglévő kapacitásokat, tovább kell bővíteni — alapvetően szocialista és hazai gyártású eszközök igénybevételével — a számítástechnika alkalmazását, mindenekelőtt a vállalati gazdálkodásban, a termelésirányításban és a technológiai folyamatokban. A Minisztertanács elfogadta a gazdasági bizottság jelentését a vízkárelhárításról és a veszélyeztetettséget csökkentő intézkedésekről. Az ár- és belvízkárok csökkentése érdekében tovább kell erősíteni a védműveket. A vízkár - veszélynék rendszeresen kitett területeken, illetve ott, ahol a vízrendezés gazdaságosan nem oldható meg, a természeti adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelést kell folytatni. (MTI) helyetteseként ment nyugdíjba. Iskoláit, egészen a jogi egyetemig bezárólag munka mellett végezte el. Az elmúlt évig elnöke volt az SZMT- nek, magas kitüntetések birtokosa. Fajcsi Ferenc Koppány- szántón született, ahol ma is él, de útja a szülőfalutól messáire vezetett. Sorkatonaként élte meg az őszirózsás forradalmat és mint vöröska- tona folytatta a harcot a Tanácsköztársaságért. 1920-ban ismét behívták katonának. Társaival megtagadták a tűz- parancsot a sztrájkoló bányászok ellen, ezért internálták. A nehéz sors elől Kanadába vándorolt 1925-ben, ahol egy évvel később kapcsolatot talált a mozgalommal. Csak a felszabadulás után tért v.isz- sza szülőfalujába. A Tanácsköztársasági Emlékérem és a Szocialista Hazáért Érdemrend birtokosa. A veteránok hosszasan elbeszélgettek a megyei pártbizottság első titkárával és titkárával a régi időkről, a megye mai eredményeiről, gondjairól. A szekszárdi Felszabadulás téren A megyeszékhelyen, előbb az alsóvárosi temetőben, a szovjet hősök sírjánál, majd a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit. A délutáni koszorúzás! ünnepség keretében a pártszervek nevében dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Lukács István, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára koszorúzott. Ezután elhelyezték az emlékmű talapzatán a kegyelet és a megemlékezés koszorúit a fegyveres testületek képviselői, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok tisztjei, majd a tanácsi, társadalmi szervek vezető beosztású tisztségviselői és az üzemek dolgozód. Kitüntetéseket adtak át a megyei pártbizottságon Megemlékezés a megyei tanácson nek. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésiben részesült Gutái Ferenc, a szekszárdi műszergyár hőkezelőedzője és Varjas László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Antus Antal, a szekszárdi városi pártbizottság titkára, dr. Nagy Elemérné, a szekszárdi járási pártbizottság munkatársa és Péterfay Zsuzsanna, a bonyhádi 1. számú iskola tanárnője. A kiváló munkájukért és mozgalmi tevékenységükért kitüntetettek nevében Mátyás István mondott köszönetét. kormányteitüntetéseket a megyei tanácson rendezett ünnepségen, ahol a megyei párt- bizottság képviseletében dr. Király Ernő titkár vett részt. A megyei tanács elnöke szólt arról, hogy mit jelent az országnak a felszabadulás és a békés építés évei, majd arról beszélt, hogy büszkén vallhatjuk magunkénak azt, amit a szocializmus építésében elértünk. A munkában, a közéletben eredményesen tevékenykedőknek pedig átadta a megérdemelt kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Hartman Ferenc szekszárdi tanácstag, nyugdíjas. Az ezüst fokozatot kapta Bach Ferenc, a paksi Duna menti Egyesülés Termelőszövetkezet elnöke, Borbély Sándor, a nagymányoki Gábor Áron Tsz üzemegységvezetője, Bódis József, a Tamási Állami Gazdaság traktorosa, Jobban Istvánná, a Simontomyai Bőrés Szőrmefeldolgazó Vállalat szakmunkása, Kovács János, a megyei tanács vb szekszárdi járási hivatalának elnöke, Nemes Lajos, a megyei tanács gépkocsivezetője és Szerle- tics Józsefné, a megyei kórház műtőse. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták Géringer László, a madoosai „Igazság” Mgtsz brdgádvezetője, Király Péter, .a szekszárdi Korzó Áruház igazgatója, Lengyel Ferenc városi tanácstag, a Szolgáltatóipar! Szövetkezet dombóvári területvezetője, Nőth János, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet gazdaságvezetője; Pohli János, a siőagárdi mgtsz (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Koszorúzás Baráti beszélgetés a megyei pártbizottságon. Dr. Vígh Dezső, Fajcsi Ferenc és K. Papp József.
