Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

8 NÉPÚJSÁG 1981. április 19. Csehszlovákia Közösen épített atomerőművek A szakemberek szerint földünk kőolaj- és gázkész- letei nem elegendők az egy­re növekvő igények kielégí­tésére. Marad tehát a szém- ímezők és a vízenergia foko­zott kiaknázása, s emellett a számba jöhető legfőbb forrás: az atomenergia. Az atomerőmű-építés nem olcsó beruházás. A KGST- országok közös erővel építik fel atomerőműveiket. Az el­múlt évtizedben a KGST- álilamofc, köztük Csehszlová­kia is, sorira kötöttek kétol­dalú megállapodásokat és dolgoztak ki kooperációs ter­veket a Szovjetunióval. A Cséhszlovák Szocialista1 Köztársaság 1955-ben kötött megállapodást a Szovjetunió­val. Szovjet segítséggel épült a Prága melletti Rezben az atomkutató intézet, éppúgy, mint Jaslovské Bohuinicében az első csehszlovák atomerő­mű. További jelentős lépés volt ezen az úton az 1974-beln megkötött szovjet—csehszlo­vák kormányközi megállapo­dás. Ebben a szovjet fél azt vállalta, -hogy partnerének étadja a megfelelő .műszaki dokumentációkat, segítséget és tanácsot nyújt az ezzel kapcsolatos műszaki kérdé­sekben, szovjet szakembere­ket küld Csehszlovákiába mindazoknak a kérdéseknek a megoldására, amelyék az atomerőművek gépeinek, felszereléseinek a termelésé­vel és szállításával kapcso­latban felmerülhetnék. A csehszlovák fél viszont arra vállalt kötelezettséget, hogy legyártja és leszállítja a WER—440 típusú reaktoro­kat. Az új egyezmény alapján kiépült Csehszlovákiában a széles körű tudományos- technikai és termelő bázis, megkezdődött az atomerőmű- felszerélésék gyártása. A két ország között 1976- tól újabb jelentős megegye­zés szabályozza az együttmű­ködés, részleteit. Többek kö­zött megállapodtak abban, hogy Csehszlovákia 1981. és 1983 között nyolc WER— 440-es típusú reaktort gyárt és megkezdik a WER—1000- esék egységes -dokumentáció­jának a kidolgozását. Ek­kortájt már gondolni lehetett — e kétoldalú megállapodá­sok sikere, eredményei lát­tán — a többoldalú kooperá­cióra Is: a csehszlovák ipar szovjet kötelezettségei mellett az NDK-iba, Bulgáriába és Lengyelországba is vállalt összesén 5,2 millió rubel ér­tékű szállítást. A hosszútávú megállapodá­sok sorában a 32—33. KGST- kongresszuson már sor kerül­hetett arra is, hogy megtár­gyalják a Szovjetunióban fel­építendő első közös KGST- atomerőmű terveit. A meg­valósítás azt jelenti, hogy az érintett országok — Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyelország — a korábbi­nál kétszerié több elektro­mos áramét kap a Szovjet­unióból. A többoldalú megállapo­dásban jelentős feladatokra' vállalkozott Csehszlovákia-: 238,5 millió rubeles áruszál­lítási volumenének több mint a fele atomerőművek külön­böző felszereléseit foglalja magában. Kirgizia sziklái közt Szári-Cselek, a természet laboratóriuma Tavak, sziklák, dióerdő és jegenyefenyők ________________________£__________ A Szovjetunióban a hét természet- és vadvédelmi te­rület egyike a Szári-Cselek természetvédelmi körzet, a kingiziai Csatka li -hegygerinc délül lejtőinél, mintegy 20,7 ezer hektáron. Itt található a világ legnagyobb összefüg­gő dl ótermő erdősége. E ter­mészetvédelmi' területen mindent találunk: hatalmas hegygerinceket, virágzó völ­gyeket, szélfútta erdőségeket, áthatolhatatlan bozótosokat, mocsarakat és sztyeppékét. A tudósok és kutatták egész éven át -figyelik a körzet bio­lógiai világát. Jelenleg 28 tu- mányos-kutatási feladat meg­oldásán dolgoznák, a többi között a relifctum (marad­vány) erdők, a magas hegysé­gek flórájának és faunájá­nak változásai, a növényfaj­ták megoszlásának törvény­szerűségei, az ember hova­tartozásának következményei .érdeklik a tudósokat. A te­rületen több miint ezer kü­lönféle 'növény (ebből mint­egy 150 fa és cserje) éL Köz­tük olyan értékes és ritka fajták is, mint a Nedzneekij- ailma, a Regel-körte, a per­zsa berkenye, a Szemjonov jegenyefenyő és a meggy- szilva. De Szári-Cselek 'gaz­dagságát mindenekelőtt a dióerdők adják. A Szovjet­unió teljes — 53 ezer -hektá­ros — diófaállományából 29 ezer hektár jut Kirgiziára. A temésaet- és vadvédelmi területen több miint 160 fajta ■madár és 34 fájta emlős él, köptük olyan ritka állatok, mint a havasi párduc, (közép- ázsiai hiúz, tiensáni barna medve, szirtisas, és kere­csensólyom. Különösen gaz­dag a vidék énekes madarak­ban. Él itt fülemüle, sár­mány, füzike, cinke és még sok kedves madár. A természetvédelmi terület déli részét — a tengerszint felett 2000 méter magasság­ban — elsősorban meggy- szilva, sóskabor-balya és ga­lagonya ibozótok, diófaerdők, Kirgizalmások és Szemjonov fenyők uralják. Az árnyas lejtőkön a világos zöld diófák mögött tűzfenyők és jege­nyefenyők sötétebb oszlop­sora emelkgdik. Egyes helye­ken a sűrű aljnövényzet szinte áthatolhatatlan dzsun­gelt alkot. A völgyekben, a folyópar­tokon ártéri erdőségeket, ho- moktövüsseü belnőtt területe­ket találhatunk. A völgy- szűkületekben meredek, csu­pasz, terasz-szerű sziklák ma­gasodnak a folyók fölé. A természet- és vadvédel­mi körzet szubailpesi öveze­tében kialakult plató egy cé­ges régi természeti kataszt­rófa emlékeit őrzi. A Szári- Cselek tóig húzódó, tizenöt inégyzetMlométer területű — természetes völgyzárógát két hegygerinc 'összeomlásakor keletkezett. A hegymozgás eredménye­ként a hatalmas völgyiben ihat tó is kiálakult. A tavak feletti hegygerinc szikláin zord, jeges időjárás az ural­kodó. Gyakoriak a hóviharok és lavinaomlások. A terület legmagasabb pwmtja az örök hó és fagy birodalmában a tengerszint fölött 4200 méter magasságban! emelkedő Musztor-cSúcs. Különleges növény- és ál­latvilágával és egyedülálló éghajlati viszonyaival a Szá­ri-Cselek természet- és vad-" védelmi terület egy óriási tu­dományos laboratórium. Technika és mezőgazdaság A Pöld felszínének jelen­leg alig 3 százaléka használ­ható — mint talaj — élelmi­szerek előállítására, s ez a legjobb esetben sem haladja meg a jövőben sem az 5 szá­zalékot. Uj és dinamikus mezőgazdaságot kell terem­tenünk, amely alapjaiban is eltér az évezredes hagyo­mányostól. Az ipari forradalom hatá­sára már átalakult a mező- gazdaság is. A gépesítés igen sok embert megszabadított a nehéz mezei munkától, és az ipar az így kapott munkaerő­vel az emberek szükségletei­nek kielégítésére szélesebb választékot tudott előállítani. A tudomány forradalmától várható a második nagy vál­tozás. A természet törvényei­nek jobb megismerése nyo­mán adott területről lénye­gesen több mezőgazdasági terméket állíthatunk elő. Eh­hez azonban jobb vetőanyag, szabályozott vízgazdálkodás, több vegyszer, komplex gé­pesítés, automatizálás — vagyis átgondolt, tervszerű mérnöki munka — tudomá­nyosan megalapozott emberi alkotások szükségesek. A szántóföldi növényter­mesztés gépi eszközei jórészt már kialakultak, jelentős el­maradás tapasztalható azon­ban a kertészeti termékeknél, az állattenyésztésben, a spe­ciális szállításoknál. A gép igaz, hogy teher­mentesíti az embert a fizikai igénybevételitől a nehéz me­zőgazdasági munkáiknál, de fokozott szellemi felkészültsé­get igényel. Ezt szemlélteti az, hogy 100 négyzetméter búza levágásához sarlóval kfo. 1 óra, forgatás fűkaszával 2 perc, anató-cséplőgépp>el csu- I)án fél perc szükséges. De amíg egy átlagos ügyességű munkás kb. 10 perc alatt el­sajátítja a sarlóval történő vágást, a fogatok fűkasza munkafogásaliinak elsajátítá­sához néhány napos gyakor­lás kell, addig a kombájn ke­zeléséhez és gondozásához néhány hónapos alapos felké­szülés szükséges. A termelési technológia gyors megvaló­sításának legnagyobb akadá­lya ezért nem is annyira a műszaki eszközök hiányán, mint a mezőgazdasági dol­gozók felkészültségén múlik. Cj rendszerű „Bízón—Gigant” típusú kombájn végellenőr­zése a gyárban Dinamikus fejlődés A népi Korea nem csökkenti az iramot „Február 8.” Vinalon gyárban hazai alapanyagból állí­tanak elő többféle műszálat, műgyantát. Dél felé toktat Kim ír Szén 20 méter miagas bronzszobra a róla elnevezett téren: jel­képezi a kettészakított ország vágyakozását, a szocialista Észak lankadatlan erőfeszíté­sét a békés újraegyesítésre. A rendkívül tiszta, széles sugárutak és a gigantikus középületek jellemezte, nyu­godt nagyvárosban, Phenjian- ban, áhól a minden jelentő­sebb útkereszteződésinél meg­található rendőrökre nem ró túl nagy terhet a forgalom irányítása, fontos 'tájékozódá­si és kiindulópont a Nagy Vezető emlékműve. Hasonló­képpen az ország megosztott­ságának, következményeinek és hatásainak ismerete alap­vető a itájékozódáslhoz a mai Koreában. 'Harminc óvnék kellett eltelnie, míg a koráb­ban elszigetelt KNDK-naik Ázsia e dinamikusan fejlődő és iparosodó országának si­került 103 állaimmal kiépíte­nie a diplomáciai kapcsolato­kat. Tíz év után millió tonna gabona és nyolc más, magasra emelt mennyi­ségi mutatószám évi teljesíté­sét veszi célba a 18 milliós ország. A jövőbe vetett hitnek és a lelkesedésnek nagy szerep>e volt abban, hogy az 1950—53-as háború után önellátásra be­rendezkedő ország eljutha­tott a mái színvonalra. Ezt a hajítóerőt öntötte szavakba Kim ír Szén, „dzsucse-esz- méjének” a kidólgozásakor. A hat vaskos kötetbe gyűjtött életmű útmutatásának isme­rete hozzátartozik a koreai hétköznapokhoz. A „dzsucse” hálja át a népi Korea kül­politikai törekvéseit is. A KNK — saját tapnasztalatai- ból okulva — elítéli az imp>e- rializmus valamennyi formá­ját, s igazdasági és katonai autonómiája alapján (kiáll az államok teljes önrendelkezé­se mellett. Ebből az alapál­lásból kiindulva erősítette meg Kim ír Szén a kong­resszuson „a szocialista és az el nem kötelezett országokkal való kapcsolatok egyforma fontosságát”. gyarmaittartóval jelzi, hogy a KNDK a Viliág valamennyi államával keresi a tartós együttműködés útját. Ezért tett Kim ír Szén újból javas­latot arra, hogy a koreai há­borút lezáró fegyverszüneti egyezményt váltsa fel 'béke- szerződés hazája és az Egye­sült Államok között. Az Északot és 'Délt elvá­lasztó demarkációs vonal fel­számolására kifejtett igyeke­zet alapvető jellegű a népi Korea külpolitikájában* Fhenjan a békés újraegyesí­tést ikoniföderációs köztársa­ság keretében képzeli él, az­után, ha az amerikai csapo­tok távoztak Dél-Koreából. Szöul halogató politikája azonban eddig megakadályo­zott bármilyen megállapo­dást. Az amerikai politika cikk-caktojai szintén megne­hezítik, hogy a tárgyalás el­mozduljon a holtpontról. Car­ter hivataliba lépése idején megígérte, hogy az amerikai egységeket kivonja a térség­ből. E helyett a Fehér Ház még jobban elkötelezte ma­gát a dél-koreai diktatúra és a demokratikus átalakulá­si kísérleteket véibe fojtó Csőn Tu Hvan mell'ett. ■Phenjaniban nem bíznak a kapcsolatok gyors rendezésé­ben. Észak-Körea álláspont­ja következetes: Kim ír Szén az amerikai jelenlét felszá­molására és a 'békeszerződés megkötésére tett javaslatával egydd'őben! megújította a konföderatív állam létrehozá­sára vonatkozó indítványát. LAMBERT GÁBOR Jugoszlávia Villanyáram és gáz -lignitből Koszovó * autonóm tarto­mány területén jelentős lig- niltlelőhelyek találhatók, amelyek kiaknázása külszíni műveléssel lehetséges. A jó minőségű ligni'tkészletek — 80 millió tonnás évi kiter­meléssel számolva — 70 év­re elegendőek. Ha a tarto­mány minden lehetőségét ki­használnék, 50 milliárd kilo­wattóra energiát termelhet­nének évente, ami megköze­líti Jugoszlávia teljes ener­giafogyasztásának mennyisé­gét. Ezzel szemben Koszovó­ban jelenleg ennek a poten­ciálnak mindössze 7,7 száza­lékát használják fel. A szónvagyon jobb hasz­nosítására elkészültek már a íervék, és épülnek a hőerő­művek. Ezek pillanatnyilag 833 megawatt teljesítményt jelentenek. Az erőművek ka­pacitása a további beruhá­zásokkal rövidesen eléri, sőt meghaladja az 1600 mega­wattot. A legutóbbi tíz év­ben a villamos hálózat a nyolcszorosára, a transzfor­mátorállomások száma pedig a tízszeresére nőtt meg Ko­szovóban. • A dinamikusan iparosodó tartományban az a feladat, hogy csökkentsék az energia- költségeiket, és az olajnál ol­csóbb üzemanyagot használ­janak fel. E célra is alkalmas a lignit, amelyből — annak az eljárásnak a segítségével, amit a ptístimai Kosovo ‘bá­nyászati—kohászati—ener­getikai—vegyipari kombinát szakemberei dolgoztak ki — olcsó ipari gázt nyernek ki. A nemrég befejeződött VI. kongresszuson, amely tíz év eredményeit foglalta össze, Kim ír Szén a küldöttek ütemes tapséitól kísérve arról számolt be, hagy az ipari ter­melés évente 15,9 százalék­kal növekedett az elmúlt év­tizedben. A jelenlegi hétéves terv aZt mutatja, hogy a népi Korea hasonló ütemben kíván továbbhaladni. A nem is olyan távoli jövőben p>edig, ahogy Kim ír Szén mondta kongresszusi beszámolójában, 120 millió tonna szén-, 15 Konföderációs terv A politikai horizont tágu­lásával egyidőlben természe­tesen más á'Ijlamolkíkal is ki­alakultak a gazdasági együtt­működés feltételei. A két leg­jelentősebb külkereskedelmi partner, a Szovjetunió és Kí­na mellett Japán részesedé­se is megnőtt a kivitelben és a behozatalban'. A viszony normalizálódása az egykori

Next

/
Thumbnails
Contents