Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
1981. április 19. Képújság 7 Eger és Pécs után Szekszárd is , Százmillió a pincegondok megoldására Folyik az előkészítés - megértést és segítséget kérnek A pincék által veszélyeztetett városok megmentésére alakult tárcaközi koordinációs bizottság — ma már egyszerűen csak így nevezik: a pincebizottság — a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat előzetes tanulmánya és javaslata alapján Eger és Pécs után Szekszárdot is „pincék által veszélyeztetett" várossá nyilvánította, és a múlt év végi ülésén meghatározta az állami támogatás mértékét is. Szekszárdon a Bocskai utcában befejezték egy pince feltárását, és abbéi sok száz köbméter földet termeltek ki. Ebbe a pincébe most cementből és homokból kevert anyagot szállít a mixerkocsi. A VI. ötéves terv időszakában Szekszárd 100 millió forintot kap a pincegondok felszámolására. Ebből az idén nyolc-, jövőre hétmilliót, majd ezt követően huszonhét-, harmincegy-, illetve újra huszonhétmilliót. Ebből a pénzből kell megoldani a város nagy része alatt — már ismert — sűrűn, egymás mellett, sokszor egymás felett is elhelyezkedő pincék pontos geodéziai felmérését, az ismeretlen pincék kutatását, a rossz állapotúak megerősítését, vagy — amennyiben a felhasználásukra nincs igény — a tömedékelését. Idén elsősorban az előkészítő munkák: a felmérés, a kiviteli tervek készítése, az ismeretlen pincék kutatása kezdődik. Nyilvánvalóan, ha váratlan probléma, vagy veszélyhelyzet áll elő, a kivitelezésre. azonnal sor kerül. A generáltervező Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat — a városi tanáccsal egyetértésben — a legveszélyesebbnek ítélt, illetve a városrekonstrukció szempontjából leglényegesebb területeken: a Kadarka utca és a Mérey utca környékén már megkezdte a tervezési munkát. A generál- kivitelező Bányászati és Aknamélyítő Vállalatnak pedig állandó kirendeltsége biztosítja szükség esetén az azonnali veszély elhárítását. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak — amelynek két munkatársával: Nagy János szakosztályvezetővel és Kovács Mariann irányító tervezővel, beszélgettünk a szekszárdi pinceproblémákról — nagy tapasztalata van már a pincék feltárásában, tömedékelésében, megerősítésében. E tapasztalatokra Pécsett és Egerben tettek szert. Nem csoda tehát, ha a szekszárdi és szentendrei, pincegondok felszámolási generálterveinek elkészítését is rájuk bízták. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat már 1979-ben Vizsgálta Szekszárd pincehelyzetét. Erről tanulmány iá készült. Az akkori számítások szerint a szekszárdi pincék megmentése, tömedékelése 230 millió forintba kerül. Ezt a programot a pince- bizottság jóváhagyta azzal, hogy a VI. és a VII. ötéves tervben kell a feladatot végrehajtani. A tanulmány szerint mintegy 13 kilométer hosszúságban vannak pincék Szekszárd alatt. Az eddigi feltárások szerint mintegy 800 pince tömedékeléséről, hasznosításáról kell gondoskodni. A felmérést házról házra járva végezték a vállalat szakemberei. Nagy segítséget kaptak a levéltártól is, ahol számos pincéről van dokumentum, hisz mint köztudott, Magyarországon 1890-től építési engedély kötelezettség van. Ettől az időtől tehát vannak dokumentumok is a pincékről. A korábbá években épült pincék felkutatása sok munkával jár. Ez magával hozza a lakosság gyakori háborgatását is: hol geodéziai felméréssel, hol más munkával. A vállalat dolgozói a lakosság türelmét, megértő támogatását kérik és nagyon örülnének, ha minél többen jelentenék a városi tanács műszaki osztályán azokat a fel nem tárt pincéket, amelyekről nagy-, vagy dédszüleik- től hallottak. Ezekkel a bejelentésekkel segíthetnék a feltáró munkát. Az eddigi felmérések azt mutatják; bizonyos területekre koncentrálódik a pincék többsége, de van sok szétszórt pince is. A feltárásit nehezíti, hogy a pincék zöme magántulajdonban van, és ezek egy részét ma is használják. A vállalat szakemberei igyekeznek a terveket úgy elkészíteni, hogy ezeknek a pincéknek csak azokat a részeit tömedékeljék, amelyek már menthetetlenek. A tervezés során nagy gondot fordítanak a pincék hasznosítására is. Eddigi számításaik szerint a szekszárdi pincerendszereknek mintegy 20 százaléka hasznosítható lesz. Hogy mire, ennek eldöntése azokra tartozik, akiknek a tulajdonában van. Pécsett például az ilyen megerősített pincében távolugró- pályát, bárt rendeztek be és tudomásuk szerint még hangversenyt is tartanak majd olyan pincében, amely korábban sok gondot okozott a városnak. A vállalat szakemberei elmondták: azok a vészelhárító munkák, amelyeket Szekszárd városa saját erőből volt kénytelen elvégeztetni, dicséretre méltók és szakszerűek. Ezek veszélyelhárító munkák voltak, mint ahogy azok lesznek 1983-ig azok is, amelyeket most már állami támogatással Végeznek. Az igazán tervszerű, nagy munkák ugyanis akkor kezdődnek. A pincék azért okoztak és okoznak veszélyt, mert nagyrészük ismeretlen, létezésük csak építéskor, útkorszerűsítéskor, nagy beázások után derült ki. Nekünk még gondot okoz de az elkövetkezendő generációk már részletes térképpel rendelkeznek, pontosan tudni fogják: hol volt, hol van pince. Sőt nemcsak ezt fogják tudni, hanem azt is, hogy Szekszárd mely területén milyenek a talajviszonyok, hol lehet magasabb épületet emelni, hol csak földszintest. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat ugyanis a tervek szerint párhuzamosan a pincefeltáró munkával egy másik megbízatást is teljesít, elkészíti a város építésföldtani térképét. Ez sem lesz kis munka. Hét évig tart. Ha elkészül, Szekszárd lesz a hatodik magyar város, amely ilyen térképpel rendelkezik. A térképen a színek alapján csupán ránézésre is megállapítható lesz, hogy például hová, milyen épület tervezhető, hol milyenek a talajvízáramlási viszonyok, hol létesülhetnek hulladéklerakóhelyek Szekszárd ivóvízellátásának veszélyeztetése nélkül. Agromais, Hőgyész Új módszer, kedvező tapasztalatok megmentik és a teljes érés előtt a csutkában lévő tápanyagok is megmaradnak. A siló megbontása után a szilázst maróval tárolják ki és keverőkádakban a szemcsutka zúzalékot savával, koncentrátummal keverik és egy kiosztókocsi adagolja a hízók elé a vályúba. A moslék elég sűrű, szárazanyag- tartalma harmincöt-negyven százalék körül mozog. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Egyelőre ötezer hízót etetnek ezzel a módszerrel és az eddigi négyszázhetven grammos napi súly- gyarapodás helyett most a CCM-mel etetett disznók naponta hatszáz gramm gyarapodást érnek el. A rostos anyag élettani hatását is kedvezőnek találják a szakemberek. Emellett a gazdaság a tehenek takarmányozásában is alkalmazza a cső-csutka zúzalékot, ahol az abrak kukoricahányadát helyettesítik ezzel. Az eredmények itt is biztatóak. A sertéstartás jelenlegi ökonómiája szükségessé teMégihogy a disznó a makkal álmodik... Ez már a múlté. Egyrészt nincsenek éhes disznók, mert az nem kifizetődő. Másrészt nem álmodnak, vagy ha igen, akkor azzal a kutya sem törődik, mert nem érdekes, a szakembereket — joggal — csak a súlygyarapodás érdekli. Ha netán mégis álomra adná fejét a disznó, akkor a CCM- mel álmodik. Legalábbis Hogy észen.- A Hőgyészi Állami Gazdaságban olyan módszert alkalmaznak, mely a mai köz- gazdasági körülmények között megérdemli a figyelmet. A neve CCM. (A Com Cob Mix rövidítése, mondhatnánk úgy is, hogy szem-cső zúzalék.) Tavaly ősszel kezdték ennek a módszernek megfelelő betakarítást és mintegy hétszáz vagonnyi ilyen zúza-- lékot tároltak és etetnek fel sertésekkel. A kukoricából ma ötszázféle terméket készítenek, zömmel állatok takarmányozására, de emberi fogyasztásra alkalmas végtermék is van. Ismétlem, ötszázféle termék! A betakarítást átalakított kombájnokkal végezték. A gépek a csövet — csuhéleve- lek nélkül — a csutkával együtt felaprítják és így szállítják a teherkocsik a siló- zás helyére. Itt egy speoiális — igen magas fordulatszámú — daráló aprítja tovább a zúzalékot és ezt silószerűen betárolják, légmentesen lezárva és tömörítve, melynek hatására bekövetkezik a tejsavas erjedés — ez tartósítja a szem-csutka szilázst. Általában negyvenöt és huszonöt százalékos nedvességtartalom mellett lehetséges az effajta feldolgozás. így a cső végén lévő apró szemeket is A keverőkádba először savó kerül szí, hogy a költségek oldaláról is vizsgálják az eljárást és a módszer egyik nagy előnye itt mutatkozik meg. A szárítás — ami a szemes- kukoricánál egyenlőre a legelterjedtebb és eléggé költséges módszer —, itt elmarad. Egy mázsa zúzalék előállítása — szűkített önköltsége . — százegy forint volt. Ebiből 1,66 mázsa felel meg egy mázsa májusi morzsolt kukorica beltartalmi értékének. így átszámítva a költség a zúzalékból — azonos tápanyagérték mellett — százhatvan nyolc forint (a kukorica önköltsége kétszáz- negyven volt a gazdaságban). Mindent egybevetve és a keményítőértók alapján számolva a költségek harminc százalékát sikerült a CCM- mel megtakarítani. Energiaínséges világunkban érdemes azt is megemlíteni, hogy a szárítás elhagyásával tonnánként hatszáz- kilencVen forintnyi energiát takarítanak meg. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a múlt hónap közepén az Agrober- központ, a Gabona Tröszt és a Hőgyészi Állami Gazdaság létrehozott egy gazdasági társulást, melynek a módszer tökéletesítése és elterjesztése a célja. A hőgyészi Agromais foglalkozik tehát a CCM- módszerrel. A gazdaság, mint bázisüzem a technológia kidolgozásával, csiszolásával foglalkozik. Ennek alapján a társaság fejleszti, illetve adaptálja az adott üzemi körülményekhez az eljárást. A szilázst maróval tárolják ki Etetés előtt elzárják a vályút a disznóktól
