Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. április 19. mi. — Én még szoktam egy másfélét is csinálni. Az édesanyámtól tanultam. Lereszelem a kenyeret, majd zsíron megpirítom. Mikor szép pirosba megsült, a kemény tojásokat, a hímzettet is megpucolom, összevágom, és rászórom a pirított reszelt kenyérre. Aztán zsírt meg tejfölt összeolvasztok, jól megborsozom és ezzel nyakon öntöm az egészet. Kicsit- így összemelegítem. Igen». finom. — Sok vendég jön-e hús- Vétkor? — Kihez hogyan. Általában mindenhova jönnek rokonok, ismerősök. Nem egy háznál húszán ülnek az ünnepi asztalhoz. Erre felénk a húsvét az nagy ünnep. — Melyik a Magyardomb? — kérdezem egy 10 éves forma fiúcskától Váralján. — Az á nagy gödör ott a presszó előtt! Odaérvén'- látom, hogy a »fiúcskának igaza van. Ez a domb — gödör. Mégsem e ritka tulajdonsága miatt kerestem meg, hanem mert itt tartják húsvétkor a helybeliek a híres, nevezetes tojósivásárt, ami igen-igen régi szokás. A Klamikék százegy éves dédmamája azt mondja, hogy már az 5 gyerekkorában is volt ilyen, de talán még az ő dédanyja gyerekkorában is. Igazának kell lennie, mert a harmadik osztályos Szibert 'Izabella és Reiitinger Renáta is megerősíti. Arra a kérdésemre, hogy mikor is alakulhatott ki ez a szokás, teljes határozottsággal megadják a választ: „Úgy régi időben,” Nekik pedig hinni kell, márcsak azért is, mert a vásár alkalmából évről évre csereberélgetik a szép hímestojásokat, annak ellenére, hogy a szokás kihalófélben van. — Én tudok tojást hímezni — mondja Sdhmidt Já- nosné, akit a „középső” bolt előtt szólítok meg —, de inkább az egyszínűéket csinálom, az nem olyan vesződ- ség. — Az idén is? — Hát... Lehet, hogy párat hímezek is... — Leírhatom? — írja. — Tudja, inkább megvesszük a készeket — csatlakozik hozzánk egy asz- szony. Eljárunk dolgozni, nem érünk rá a tojással bíbelődni. Aki többet fest, attól veszünk. Hat forint a hímzett tyúktojás, három a krédlié. — Van a falaiban néhány olyan asszony, aki több százat is hímez húsvétra. Tillné és Schmiötné a „nagytermelők” közül éppen Pécsen voltak — bemutatón. Kllamiknét a munkahelyén, az általános iskolai napközi konyháján megtaláltam. — Édesanyámtól tanultam a mesterséget. A kisebbik lányom, Aranka, aki a művelődési háznál művészeti vezető, is megtanulta a tojáshímzést. A régi, ősi mintákat használjuk ma is. Van a tiklábas minta, a gereblyés, a kötőfé- kes, a récetópas, a kakastaré, a rozmaringos... Virág- minta, az sok van. A kerekrózsát a régi hímzett ingről vettük le. A munka menete az, hogy fogom a .nyers tojást, a Viaszos pennával rárajzolom valamelyik mintát. Mikor kész egy rakat tojás, akkor hagymahéjba megfőzzük. Előbb a hi^eg lébe rakjuk a tojásokat, hogy ott álljanak, színesedjenek. Például ebben a tálba este kerülnek és majd reggel főzöm ki őket. Ahol a viasszal bekentem, ott nem fogja meg a héjat a hagymalevél színe, máshol megbarnítja. A főzés alatt a viasz leolvad és fehéren adja magát a minta. Ez a tojás nem dísznek készüli Ez rendes kemény tojás. Meg lehet enni. Nálunk nem divat az, mint másfelé, bogy kifújják a tojás belsejét és az üres héjat viasszal töltik meg. « ■>»{*! ssssn — Ide jöjjön be. Az Éva néni most szedi ki a hagymáiéból a tojásokat. — Régen nagypénteken csináltuk a hímestojásokat. Most már ez se úgy van, mint régen. A fiatalok mennék dolgozni. Hol nappalosok, hol éjszakások. A 'barátoknak, ismerősöknek előbb kelti hímestojást csinálni, hogy amikor találkozniak, odaadhassák nekik — mondja Varga Jánosné született Kiss Éva. — Régen annyi tojást hímeztünk, ahány kö- rösztfi volt. Mindegyik egyet kapott a tojásvásáron. Húszharminc, volt akinek ötven körösztgyeréke volt. Az akkor annyi hímestojást csinált. A régi időben a tojásnak is örültünk. Most annak már a mai gyerek nem sokat szól. A nagy csokoládé nyúl; meg a drága édességek kellenek nékik. — Húsvétkor a Ihímes tojás fontos eledelünk volt — — mondja Schmidt Károly. — A gyerekek között az a szokás volt, hogy pénzt dobtunk a tojásba. Akié volt a tojás, az a markába vette, a hüvelyk- és a mutatóujja között kis rést hagyott. A dobónak ezen keresztül kellett a tojást a krajcárossal megdobni, úgy hogy a pénz be- leálljon abba. Ha sikerült neki, az övé lett a tojás, ha nem, akkor a pénzt a tojás tulajdonosa kapta. Én nagyon ügyes voltam ebben a pénzdobásban. Mindig tele volt minden zsebem hímestojás- sal. Azzal laktam jól. Nyolcán voltunk testvérék. Ez is sokat számított. — Ha már az evésnél tartunk... Van-e valamilyen jellegzetes étele a húsvétnak Váralján? — A tyúkhúsleves, meg a töltöttkáposzta az elmaradhatatlan — mondja Éva né— Húsvét vasárnapján a délutáni istentisztelet végeztével a falubeliek összegyűltek a Magyardomban, ahol most a presszó áll. Itt a komák, a keresztszülők a keresztgyerekeknek adtak egy- egy hímestojást. A gyerekek meg ezeket cseréberélgették. Mi tagadás, ezt a szokást egyre kevesebben gyakorolják. Arról nem is beszélve, hogy már nem öltöznek népviseletbe — mondja Klamik Aranka művészeti vezető. — A mostani évben ünnepli a váraljai együttes fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból — sok más között —, ezt a húsvéti szokást is szeretnénk feleleveníteni. Erre az alkalomra az együttes tagjai felveszik a nagyünneplős váraljái viseletét. Itt is lesz fojásajándé- kozás, de rakunk ki néhány asztalt is, hogy aki /eladni akar, annak legyen helye. Az utóbbi időben ugyanis az idegenek egyre többet forgolódnak ezen a vidéken, és reméljük, hogy a mostani to- jásvásárra sokan eljönnek — még külföldiek is. Ide is írom, hogy el ne tévedjenek: a Magyardomb az a nagy »gödör, ott a presszó előtt.... CZAKÓ SÁNDOR A városi párt-vb tárgyalta A szabad idő hasznos eltöltésének feltételei „A szabad idő tartalmas hasznosítása fontos szerepet játszik a fizikai és szellemi képességek megőrzésében, az ön- tevékenység fejlesztésében és a személyiség formálásában. Ezért fokozott gondot kell fordítani a művelődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javítására, valamint a természetjárás támogatására. Továbbra is ösztönözzük a szabad idő kulturált eltöltését.” (Az MSZMP XII. kongresszusa határozatának IV. fejezet 9. pontja.) E megállapítások szellemében vizsgálta a bonyhádi városi párt-végrehajtó bizottság, hogy a felnőtt lakosság körében milyenek a szabad idő hasznos eltöltésének feltételei, lehetőségei. Korábban már születtek állásfoglalások részkérdésekben — mint például a váraljai parkerdő lét- rehozása, a hobbikertek kialakítása, stb. —, ám így, teljességében és átfogóan első ízben került a testület elé ez a kérdéskomplexum. A teltételek az elmúlt tervidőszakban — miközben várossá vált ez a település — sokat javultak. E teltételek nemcsak lehetővé teszik a szabad idő hasznos, eltöltését, hanem „kínálatukkal” egyben ösztönöznek, nevelnek is. Mindkettőre fokozottabban szükség lesz, hiszen e tervciklusban történik meg az áttérés az ötnapos munkahétre, tehát a napi nyolcórai munkán túli időn kívül szabad idővé válik hetenként két egész nap is. Jelentős előrehaladást hozott a közművelődési lehetőségekben az új művelődési központ elkészülte. Programjának kialakításakor, tervezésekor figyelembe vette a város lakosságának igényeit, a település szakmastruktúráját, életmódbeli vonásait, és ezekhez igazodva a szabad idő hasznos eltöltésének számtalan módját kínálja a lakosságnak. Alkalmakat teremt a társadalom-közösségi társaséletbe való bekapcsolódáshoz a szervezett közösségek életének bemutatásával, kirándulások szervezésével,' fórumok, találkozók megrendezésével, klubok, művészeti csoportok, szakkörök működtetésével. A helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva az ismeretszerzés korszerű formáinak kialakításával segítséget nyújt az önműveléshez, önképzéshez. Többek közt rendszeresen megszervezi az anyák iskoláját, mezőgazdasági előadássorozatokat: Színházi előadásokat szervez — 1980-ban 22 ilyen előadás közül választhattak az érdeklődők, az átlagos nézőszám 330 volt. Az öntevékeny művészeti tevékenység feltételeit is biztosítja az intézmény műhelyek kialakításával, mint szövőműhely, tárgyformáló műhely, képzőművészcsoportok, fotó- és filmkörök működtetése. Néhány adat: tavaly 5031 felnőtt vett részt a 108 ismeretterjesztő előadáson, a 12 saját rendezésű kiállításnak 6400, a 13 szakköri és termékbemutatónak 3200 felnőtt látogatója volt, 17 művészeti csoport és 7 klub működik 196, illetve 417 fővel. Eredményes a városi könyvtár tevékenysége, ám jelentősen emelné a könyvtári olvasók és látogatók számát egy városközponti fiókkönyvtár létrehozása, ami egyébként szeretjei a tervekben. Sportolásra is számos lehetőség van. Ezt egyébként két héttel korábban tárgyalta a végrehajtó bizottság. Jelentős szerepük van a szabad idő hasznos eltöltésében a különböző egyesületeknek. A városban és a városkörnyéken 12 önkéntes tűzoltóegyesület működik 300 taggal, a három horgászegyesületnek 402 felnőtt tagja van és a ihorgászsport fejlesztése érdekében most van folyamatban a város mellett egy horgásztó kialakítása a szecskái részben. Tizenegy hektáros „horgászparadicsom” lesz itt — a tervezés folyamatban és a tó melletti terület felparcellázása horgásztanyák céljára tervben van. Későbbi perspektíva: Paradicsom-pusztán egy mezőgazdasági célra nem hasznosítható, vizenyős területen — ahol ma tőzeget bányásznak, és amely máris „forgalmas” kiránduló- hely — horgásztó kialakítása. Az ebtenyésztők egyesülete 318 taggal működik, célja a kutyák — különösen a magyar fajták — tartásának, tenyésztésének elősegítése, népszerűsítése. A galambtenyésztők egyesületének 30 tagja van. Célja a postagalamb-hagyományok ápolása, a tenyésztés szakszerű irányítása, a postagalambsport tömegsporttá való fejlesztése. Sokan építkeznek Bonyhádon. A végrehajtó bizottság a szabad idő hasznos eltöltésének tekinti ezt is. A sajátházépítők tulajdonképpen ezekben az években megteremtik maguknak a teltételeket a szabad idő más irányú, számukra kevésbé terhes eltöltéséhez. Ezt a formát a jövőben is szorgalmazni kell, az eddiginél jobban biztosítani a szükséges feltételeket — közművesített telek, építőanyagok, típustervek... A hobbikertek kialakítása, a tanácsi tartalékföldek ilyen irányú hasznosítása, a zártkerti parcellák létrehozása sok ember ilyen irányú igényét tudja kielégíteni. Ma a tartós hasznosítású terület 6,5 hektáron 86 család részére biztosít hét végi elfoglaltságot — kertészkednek, gyümölcsöt, szőlőt telepítenek, művelnek. Ezeken kívül | 62 család folytat 20 hektáron szántóföldi növénytermesztést, a többi zártkertben — Cikó—Széplak—Óhegy— Szecska-dűlő — 173 hektáron 852 parcella van, 282 épülettel. Felvetődött a tanácskozáson, hogy a kistermelők' nem mindig tudják fölösleges terményeiket értékesíteni, e tekintetben az áfész kell, hogy nagyobb segítséget nyújtson. Sok bonyhádi családnak van az ország különböző üdülőterületein hétvégi háza, nyaralója. Becsült adatok szerint évente 5—6000 bonyhádi és környékbeli utazik, vesz részt hazai vagy külföldi túrákon. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a szabad idő hasznos eltöltésének feltételei adottak és évről évre bővülnek. Ám van még tennivaló, főként a nevelő-felvilá- gosító munkában, a lehetőségek széles körű ismertetésében, a tanulásra való ösztönzésben. Tojásbadobás Minden körösztgyereknek egy hímestojás J. J.
