Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. április 18. KÉPÚJSÁG 3 Köszöntjük a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kitüntetettjeit és résztvevőit! Osztályról osztályra (X.) Káderkiválasztás Tervezők Sorozatunkkal sze­retnénk az olvasót — a választópolgárt — megismertetni a Tolna megyei Tanács hivatali apparátusá­nak munkájával. Be­pillantunk egy-egy osztály munkájába. A sokrétű munkakö­ri kötelességet, a tennivalókat nem le­het egy újságriport­ban felsorolni, de a kiragadott epizódok eligazítanak, tájé­koztatnak arról, hogy kik, s hogyan dolgoz­nak a megyei tanács épületében. A gazdasági* élet tervezése, a lehető legjobb megoldások kutatása, a pénzügyi keretek alapján való fejlesztések ki­munkálása tartozik többek között a tervosztály feladat­körébe. Az osztály elnevezé­séből arra következtethetünk, hogy kizárólagos feladatuk a tervkészítés, ám a középtávú tervjavaslatok előkészítése, a tanácsi fejlesztési feladatok kimunkálása, a helyi tenni­valókra ajánlások tétele — ugyancsak innen származik. Az osztály közreműködik a jóváhagyott tervekben sze­replő beruházások előkészíté­sében, figyelemmel kíséri és segíti azok terv szerinti meg­valósítását. A helyi tanácsok részére juttatott fejlesztési alapok el­költése — a lakásépítéstől a kórházakig, gyárakig — in­nen indul el. Csekei Gyula osztályvezető szívesen, nagy kedvvel beszél munkájukról, s csak arra nem tudunk kellő választ kapni, hogy a tizenkét tagú osztályon miért csak két férfi dolgozik. — Talán az az oka, hogy a nők jobban elmélyednek a számok vizsgálatában, alapo­sabban a számok mögé tud­nak nézni? — Nem mondhatnám, mert a férfiakban is megvan ez a tulajdonság. Az sem jel­lemző, hogy munkatársaim folyton itt bent ülnek, hi­szen gyakorta kell kimen­niük a helyi tanácsokhoz. Például a tervek egyeztetése, magyarázása, az ajánlások megismertetése érdekében „összegyűjtünk" szakigazga­tási embereket és velük együtt dolgozunk. Ha adat­gyűjtés, -feldolgozás van, ak­kor is szívesen végezzük úgy a munkát, hogy öt-hát ember legyen együtt. Ennék haszna abban is megnyilvánul, hogy a rendelteket' egyformán ér­telmezzük és a megyei ta­nácsi ivezetés akarata jobban érvényesül. Szóval visszátér­ve a munkatársnőimmel kap­csolatos kérdésükre, többsé­gük másfél évtizede itt dol­gozik, heten közgazdászok, nagy szakértelmet gyűjtöttek össze az évek során. És is­merik a területet. Munkánk­ra az a jellemző, hogy a tervjavaslatok kidolgozásá­ban, azok végrehajtása so­rán a megyei tanács szak- igazgatási szerveivel, a je­lentősebb fejlesztéseket meg­valósító városi tanácsok dol­gozóival, egyes községi taná­csok vezetőivel van szoros kapcsolatunk. A most érvénybe lépett öt­éves, középtávú tervet már 1978-ban kezdték feldolgoz­ni. A programszintű mun­kát követte a gyakorlati, amely már a helyszínre „jut­tatja el” az osztály munka­társait. Először meghatározott he­lyekről gyűjtött adatokat használnak fel a széles kö­rű számításokhoz. Vizsgálják az adott témában az ellátott­ságot, a beruházás szüksé­gességét, ha egy óvoda tele­pítéséről van például szó, ak­kor azt is, hogy a távlatai­ban hány évig kell az az óvoda, az új lakótelepen pe­dig milyen infrastruktúra­fejlesztésre van mód. A víz- gazdálkodásnál, például azt kellett a mostani ötéves terv kimunkálása során számba venni, hogy mely községek­ben a legsürgősebb a jó ivó­víz előteremtése, melyiket sorolják előbb, hova adjanak több pénzt. A fejlesztési forrásokhoz hozzájutnak a helyi taná­csok, joguk van ezeket úgy hasznosítani, „ahogyan akar­ják”, ám káosszá is válhat­na a helyzet, mert a helyi tanács házából esetleg nem tudnak kellően kitekinteni egy megye, netán országos fejlesztési témakörbe. Így azok az ajánlások, amelye­ket a tervosztály elkészít, szabályozzák a helyi beru­házási-fejlesztési tevékeny­séget. Káosz akkor lenne, ha a helyi és központi elképze­lések nem egyeznének meg. Az a jellemző, hogy a for­rások szabályozásánál figye­lembe veszik a legindokol­tabb helyi igényeket, s azok általában összhangban van­nak a központi célkitűzések­kel is. Visszatérve, még az óvoda- témához: ha egy városban új óvodát akarnak létesíteni, akkor elvégzik a szükséglet- számítást, felmérik a „fe­szültséget”, hogy az óvoda­építés mennyire indokolt a lakossági vélemény alapján. Központi adatokat használ­nak fel a létszám meghatá­rozásakor, valamint a fej­lesztési szintet — tehát, hogy az az óvoda sokáig jól funk­cionáljon — is előre kiszá­mítják. A szakigazgatási szervekkel együttműködve az ellátottság és a meglévő fe­szültségek alapján tesznek javaslatot, hogy egy adott ágazati fejlesztés (pl. óvoda építése), melyik településen és milyen nagyságrendben legindokoltabb. A beruházá­sok előkészítését már a he­lyi tanács végzi. A megye a hatodik ötéves tervben valamivel több, mint két és fél milliárd forintot költhet el. Az ágazatok kö­zötti elosztás, illetőleg erre javaslat kidolgozása, ugyan­csak a tervosztályon törté­nik. A tanácsi testületek elé olyan alternatívát tudnak ad­ni, amely közül a választás már nem nehéz. Az osztályon olyan széles körű vizsgálatot végeznek egy javaslat kidol­gozása során, hogy a testület annak segítségével jó hatá­rozatot hozhat. — Előfordul-e — kérdez­zük az osztályvezetőtől —, hogy valamelyik helyi tanács elnöke, tanácstagja protek­cióért kopogtat az osztálynál. Volt ilyenre is példa. Ám, a meggyőző munka sokat ér. Ilyen esetben meghallgatják a kérdést, és előveszik a gon­dosan kidolgozott tervjavas­latot, majd tervet, amelyben indokolják részletesen, hogy a művelődési ház, például, miért abban, a városban épül, miért kell -még Szekszárdon sürgősen általános iskolát építeni. Az osztály a helyi tanácsok fejlesztési lehetősé­geinek 80—90 százalékáig tesz konkrét javaslatot, a helyi igények és szükségletek ismeretében (elsősorban vá­rosokban). A tárgyalási „alany” tehát a tervosztályon a pénz. A pénz, amelyből soha sincs elég, hiszen a fejlesztési igé­nyek még most is megelőzik a lehetőségeket. Éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy a meglévő pénzt ho­gyan lehet a legjobban fel­használni. A helyi tanácsok­kal folyó tárgyalások során a tételek 98 százalékában konkrét javaslatot ad az osz­tály. És az a tapasztalat, hogy elfogadják a javaslatot. Ez azért is megy ilyen „símán”, mert a hatodik ötéves terv- javaslatot például minden helyi tanács jó időben meg­kapta. Észrevételek is érkez­tek éppen ezért, amelyeket a végleges tervjavaslat ki­dolgozásakor figyelembe vet­tek. A hatodik ötéves terv egé­sze még nincs részleteiben kidolgozva. De az 1981. évi fejlesztési programot, a pénz­forrásokat minden helyi, ta­nács ismeri. (Sorozatunkat szerdán, áp­rilis 22-én folytatjuk.) PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger András Az osztály dolgozói, Csekei Gyula szobájában A beszűkültség buktatói Nem véletlen, hogy külö­nösen az új, nagy feladatok előtt rendszeresen megvizs­gálják a vezető testületek a vezetés színvonalát, a káder- és személyzeti munkát. Nem véletlen, hiszen a célok el­érésének nélkülözhetetlenül fontos feltétele, hogy meg­felelő legyen a vezetés, olyan, amelyik képes a folyamato­san növekvő feladatok sze­rint irányítani. A jó vezetést a jó káder­kiválasztás alapozza meg. Az előítéletektől, a beszűkült- ségtől mentes kiválasztás. Néhol ugyanis csak egy meghatározott, szűk körből akarnak vezetői tisztségbe jelölni, választani. Jóllehet, a számításba jö- hetők — ha a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény mindegyikét tisztességesen számon kérik — többnyire egyébként sin­csenek sokan. De ha ehhez hozzájön még. külön a „házi követelmény”, a kinevezésre kerülő személy nemére, élet­korára, esetleg szélsőségesen speciális képzettségére vo­natkozóan, akkor bizony rit­kán marad számottevő a lét­szám. Volt rá példa, hogy iskolai igazgatóhelyettesnek csak harminc év alatti, tanítói ké­pesítésű nőt lettek volna haj­landók kinevezni. Nos, a szá­mításba jöhető‘kettő közül az egyik finoman szólva, ösz- szeférhetetlen természetét már-már az elnézendő fo­gyatékosságok közé sorolták, amikor az is kiderült, hogy a szakfelügyelet nem tartja a pálya kiemelkedő, sőt még csak a közepes művelői kö­Több mosógép Téglásról Sikeres első negyedévet zárt a Hajdúsági Iparművek téglás! gyára: a máig is igen keresett, hagyományos mosó­gépekből március végéig a szerződésben lekötöttnél csaknem 10 ezerrel több, ösz- szesen 38 900 mosógépet gyártottak. A kevesebb ára­mot fogyasztó, Energomatból 9400-at igényelt a kereske­delem, s 11 600 készült el Tégláson az év első három hónapjában. Az automata mosógépeket a közelmúltban ismét bevonta a2 Országos Takarékpénztár a hitelre vá­sárolható áruk sorába. En­nek eredményeként a hazai kereskedelmi vállalatok — a szerződésben rögzített meny- nyiség mellett — a feltétele­sen lekötött hatezer darab készülék szállítására is meg­kötötték a megállapodást, s több mint öt és fél ezer újabb mosóautomatára jelentették be igényüket. Ezzel az idén közel 60 ezer automata mo­sógép kerül az üzletekbe. Nagy részük Energomat, a többi mini-, illetve midimat típusú. A Hajdú super auto­mata mosógépből az idén öt­ezer darabot gyártanak. Az iparművekben a centri- fúgák gyártási tervét is túl­teljesítették: az első negyed­évben 46 ezer helyett 49 ezer darab 407-es típusú készülé­ket adtak át a kereskedelmi vállalatoknak. Ezzel az elő­szállítással is igyekezett a gyár a növekvő keresletet ki­elégíteni. Az év első három hónapjában 26 ezer forróvíz­tárolót készítettek, amivel ezentúl folyamatosan ellátják a vásárlókat. zött sem számon. így igen­csak megcsappant a válasz­ték... t Még inkább bonyolult a helyzet azokon a területeken, ahol vezetői beosztást — mi tagadás — csak a szakma perifériájára szorultak vállal­nak. Olyanok, akiknek a szakmai tekintélye minimá­lis, a szakmai jártassága pe­dig inkább letagadásra, mint figyelemre méltó. Ilyenkor bizony nehéz helyzetben van a kinevezés­re jogosult. Mert az állást be kell tölteni. Ezt olykor még törvény is előírja, de rende­det feltétlen van rá. A sze­mélyzeti ügyekkel foglalkozó vezetőnek esetenként fél tu­cat jelöltet is végig kell „ud­varolni”, egyre reménytele­nebb pozícióból, egyre lej- lebb és lejjebb szállítva — a szakmai vonatkozásban már az indulásnál is alacsonyra állított — szintet. ^És amikor végül is sikerül valakinek a nyakába sózni az — esetleg akár osztály- vezetői — állást, a kinevező is tudja, hogy „törököt fo­gott”. Olyan vezető került a szakterület élére, akit szak­mailag nem becsülnek, a má­sik két vezetői követelmény­re való alkalmasságát pedig ezután kell bizonyítania. Mit tehet a kinevező? Ideig-óráig segítheti kívülről a tekintély megszerzésében, például úgy, hogy egy való­di tekintélyű, magasabb be­osztású vezető gyámkodik felette, de ezzel a valóság­ban korlátozzák a működé­sét. Igaz, egy adott esetben ez jobb lehet, mintha „oda­dobnák a gyeplőt”, mert a A jövő héten lesznek a né­pi ellenőrzés járási, városi aktívaértekezletei. Kedden Tamásiban, szerdán Szek­szárdon, ugyanaznap délután Dombóváron, 28.-án pedig Pakson lesz aktívaértekezlet. Részt vesznek,a megbeszélé­sen a párt-, állami, társadal­mi szervek és szervezetek ve­zetői is. Mindenütt az idei és az elkövetkező évek fel­adatait beszélik meg a tár­sadalmi aktívahálózattal, a népi ellenőrökkel. Áttekintik a népi ellenőr­zési munkára vonatkozó leg­utóbbi kormányhatározat végrehajtását. A KNEB az elmúlt év decemberében ha­tározta meg a népi ellenőr­zés több évre szóló felada­tait, erről, illetve ennek a helyi igények szerinti végre­hajtásáról tartanak ismerte­tést a NEB-elnökök. Ezután is a kiemelkedően fontos aktívahálózatra tá­maszkodik az ellenőrzés, ezért szükséges tovább javítani a népi ellenőrök folyamatos tá­jékoztatásán, például arról, hogy milyen eredményekkel zárult a vizsgálat, illetve azt, milyen intézkedések követ­ték. Továbbra is figyelmet for­dítanak a társszervekkel való együttműködésre, és az ellen­őrzési munka összehangolá­sára. Cél, hogy a nagyobb társadalmi rétegeket érintő témakörökben a vizsgálatok eredményét minél szélesebb körben megismerjék és hasz­nosítsák. Hangsúlyt kap — az eddi­gieknek megfelelően — a bármely pontról támadható új vezetőt á beosztottak könnyen kikezdhetik, sőt, mi több, lehetetlenné teszik. Mert ha bizonytalanná válik, szinte törvényszerűen kap­kodni kezd az, aki a vezetés­ben járatlan és könnyen el­jut a „na, majd én most megmutatom” végzetes gon­dolatához. Innen aztán már csak egy lépés, hogy semmivel sem indokolhatóan megkezdi át­szervezni a több éve jól be­vált mechanizmusokat, vég­rehajthatatlan — vagy ami még rosszabb: megmosolyog­tató — . utasításokat gyárt, szétzilál jól összeszokott kol­lektívákat, szembefordítja egymással — és főleg önma­gával — a beosztottakat. Kész a csőd, a teljes zűrza­var; ekkor már csak idő kérdése a leváltás, ami után vajon hová mehet? Nagy károkat okoznak az olyan nézetek, amilyenekre a fenti két példa vonatkozik. Mert amíg a követelményt sokoldalúan, minél több igény kielégítésére alkalmas formá­ban megfogalmazzák, addig a .jószándékot nem lehet elvi­tatni. Ám arra nem árt fi­gyelni, hogy önmagukat kö­tik gúzsba, akik indokolatla­nul túlspecializálják a káder- politika hármas követelmé­nyét: a szakmai képzettséget, a politikai rátermettséget és az emberi jó tulajdonságokat. Most, hogy a minden ed­diginél nagyobb feladataink megoldása során ismét erő­teljesen előtérbe kerül a ve­zetői munka, nem árt a buk­tatók elkerülésére is figyelni. (F. I.) közérdekű bejelentések inté­zése. * A napokban kezdődött meg két vizsgálat a megyében. Majdnem mindegyik NEB részt vesz mindkettőben. Az egyiknek az a célja, hogy ki­derítsék, milyen mértékben képesek kielégíteni a külön­féle, ilyen jellegű szolgálta­tást végző vállalatok, a la­kosság fuvarigényét. A vizsgálat érdekessége, hogy a népfronttal és a szak- szervezettel közösen végzik. A népfront a maga sajátos, eszközeivel kapcsolódik be a munkába. Az ellenőrzésbe bevont járásokban és-a váro­sokban ankétokon mérik fel a fuvarigényeket. Az ezzel kapcsolatos lakossági észre­vételeket rögzítik és a népi ellenőrzésnek továbbítják. Ezen és a hagyományos vizs­gálati módszereken kívül még négyszáz kérdőívet kitölteti nek a lakossággal. Ebben az ellenőrzésben, mintegy 100 népi ellenőr vesz részt. A másik vizsgálat is sok embert érint. A lakásépítő és fenntartó szövetkezetek hely­zetét és az ezzel kapcsolatos problémákat mérik fel a né­pi ellenőrök. A lakásszövetkezetek gaz­dálkodásának pénzügyi vo­natkozásait, a Pénzügymi­nisztérium megyei bevételi igazgatósága ellenőrzi. Meg­nézik a népi ellenőrök a fel­ügyeleti szervek munkáját is. Ebben a vizsgálatban ke­vesebb, körülbelül harminc népi ellenőr vesz részt. A NEB életéből Feladatok, vizsgálatok

Next

/
Thumbnails
Contents