Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

A “népújság 1981. április 18. Magánszemélyek gépjármű-használata új rendelet jelent meg 1980. feb­ruár 6-án 3/1980. (II. 6.) MT- számmal a magánszemélyek gépjárműhasználatáról. En­nek végrehajtására az 5/1980. (II. 6.) KPM—MÉM számú rendelet intézkedik. (Időközben módosítások is megjelentek!) Az elmúlt egy év alatt a KPM Autófelügyelet Tolna megyei szervezete munkája során módszeresen figyelem­mel kísérte, melyek azok a kérdések, amelyek az üze­meltetőknél e rendeletek vég­rehajtása kapcsán a legtöbb gondot jelentették. Ennek alapján a .fenti rendeletek teljes értékű ismertetésének igénye nélkül hívom fel a t. üzemben tartók figyelmét né­hány rendeleti szakaszra és az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokra. A 3/1980. (II. 6.) MT szá­mú rendelet alapján magán- személy a rendeletben felso­rolt egyéb járművön kívül üzemben tarthat: 1. A rendelet 1. §. 1 bek. d) pontja alapján legfeljebb 11 kW (15 LE) teljesítményű kerti traktort, mezőgazdasá­gi kisgépet, valamint lassú járműnek minősülő ipari munkagépet. 2. 1. §. 1. bek. e) pontja alapján legfeljebb 500 kg hasznos teherbírású pótko­csit, ha pedig kerti traktor vontatja, legfeljebb 1000 kg teherbírású pótkocsit. 3. 1. §. 2. bek. (külön jog­szabályban meghatározott feltételekkel) a) pontja alap­ján szocialista szervezettel munkaviszonyban, illetve mezőgazdasági vagy ipari szövetkezettel tagsági vi­szonyban álló magánszemély egy darab — legfeljebb 22 kW (30 LE) teljesítményű új mezőgazdasági vontatót (traktort) és annak munka­gépeit, vagy legfeljebb 26 kW (35 LE) teljesítményű hasz­nált mezőgazdasági vontatót (traktort), annak munkagé­peit és legfeljebb 3 tonna hasznos teherbírású pótko­csit, vagy legfeljebb 1,5 ton­na hasznos teherbírású teher­gépkocsit. • A rendeleti megfogalma­zásokkal kapcsolatos értel­mezések, eljárások, kapcsoló­dó előírások: a) ki, milyen feltételekkel tarthatja a felsorolt jármű­veket üzemben? b) milyen úton kerülhet ilyen jármű tulajdonunkba? c) milyen előírások vannak ezen járművek vizsgáztatá­sával kapcsolatban? d) milyen előírások van­nak e járművek vezetői en­gedélyével kapcsolatban? a) az 1., 2. pontban felso­rolt járműveket bárki, bár­milyen külön engedély nél­kül üzemben tarthatja. A 3. pontban felsorolt jár­műveket csak szocialista szervezettel munkaviszony­ban, illetve mezőgazdasági vagy ipari szövetkezettel tag­sági viszonyban álló magán- személy tarthatja üzemben a munkavállaló lakhelye sze­rint illetékes tanács szak- igazgatási szervének engedé­lyével. A tanács indokolt esetben (ellátatlan terület) saját célú használaton túl­menően mezőgazdasági bér­munka és fuvarozás végzé­sére is ad ki engedélyt erre irányuló kérelem esetén. Az illetékes tanácshoz címzett kérelemhez csatolni kell a munkáltató előzetes hozzá­járulását, tehát ezt előzete­sen be kell szerezni. A mun­káltató előzetes hozzájárulá­sában már rögzíti, hogy a mezőgazdasági gép, a pótko­csi, illetőleg a tehergépkocsi saját célú használatára, vagy ezen túlmenően mezőgazda- sági bérmunka és fuvarozás végzésére adja hozzájárulá­sát. b) az 1. pont alatt említett kerti traktor, ennek pótko­csija beszerezhető kereske­delmi forgalomban (AGRO- KER, mezőgazdasági boltok), de összeépítéssel (házilag) is létrehozható. Fontos tudni, hogy a 8/1977. (XII. 20.) KPM számú rendelet előírja, hogy az összeépítéshez előzetes en­gedély szükséges. Az enge­délyt kérelem alapján a KPM Autófelügyelet megyei irodája adja ki. A kérelem­hez csatolni kell az elbírá­láshoz szükséges műszaki do­kumentációt. A kérelem be­adása előtt célszerű a mű­szaki • dokumentáció tartal­mát illetően az elbíráló ha­tóságtól információt kérni. Nem' kell összeépítési en­gedély az olyan kerti trak­torhoz, mely a c) pont sze­rint nem vizsgaköteles. • A tanácsi fng5&élr bir,‘ • • tokában a 3. pontban említett új vontató (traktor) kereskedelmi forga­lomból (AGROKER), hasz­nált vontató és pótkocsi gaz­dálkodó szervezettől (pl. tsz) szerezhető be, ha ott feles­legessé vált. Tehergépkocsi, tanácsi en­gedély birtokában — előze­tes igénylés alapján — kizá­rólag az AUTÓK ER-tői sze­rezhető be. Tekintettel arra, hogy a tehergépkocsi-mennyiség, mely a magánszemélyek te­hergépkocsi-igényét hivatott kielégíteni, viszonylag korlá­tozott mértékű, a tanácsi en­gedély birtokában lévő vá­sárlók igényét a jelentkezé­si időpont figyelembevételé­vel sorolja az AUTÓKER, és azt a sorrend alapján elégí­ti ki. c) A 2. és 3. pont alatt em­lített pótkocsit, a 3. pont alatt említett tehergépkocsit, a vontatót (traktor), ha sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban ké­pes haladni, a 8/1977. (XII. 20.) KPM számú rendelet alapján egyedi műszaki vizs­gálat céljából be kell mutat­ni a KPM Autófelügyeletnél. Az 1. pont alatt említett kerti traktort, ipari munka­gépet, a 3. pont alatti vonta­tót (traktort), ha sík úton önerejéből 25 km/óra sebes­ségnél gyorsabban haladni nem képes, akkor kell csak vizsgáztatni, ha velük pótko­csit fognak vontatni. A vizsgára kötelezett jár­művek a sikeres vizsgaered­mény alapján azonosítási jel­zéssel és hatósági engedély- lyel lesznek ellátva (teher­gépkocsira a KPM Autófel­ügyelet üzemben tartási en­gedélyt js ad ki). Megemlítem, hogy az ellen­őrző hatóságok tapasztalatai alapján a fenti kategóriák­ban igen sok jelzésre köte­lezett jármű vizsgáztatását mulasztották el üzemben tar­tóik, s a járművek jelzés nélkül közlekednek. Ezek a járművek általában nem elé­gítik ki a járművek forga­lomban tartásával kapcso­latban előírt műszaki felté­teleket, ezzel veszélyeztetik saját és a közúton közlekedő embertársaik biztonságát. Kérem a vizsgára kötele­zett járművel rendelkező, azon tulajdonosokat, akik a vizsgáztatást ez ideig elmu­lasztották, hogy járművüket a KPM Autófelügyelet me­gyei irodáján mielőbb jelent­sék be vizsgára. Az eíkövet- kező időszakban ugyanis az ellenőrző hatóságok ezen jár­műveket fokozottan ellenőriz­ni fogják. Az előzőekben említett vizsgára, illetve azonosítási jelzés viselésére nem köte­lezett járműveket, a tulajdo­nos kérésére, az Autófelügye­let ugyancsak megvizsgálja, eredményes vizsga esetién „Igazoló lapot” ad ki, mely­ben rögzíti, hogy a jármű azonosítási jelzés viselésére nem kötelezett. A tapaszta­latok szerint célszerű erre a vizsgára vállalkozni. d) Kerti traktor (és pótko­csija), lassú járműnek minő­sülő traktor (és pótkocsija) vezetéséhez bármely jármű- kategóriára érvényes vezetői engedély, vagy lassú jármű vezetői engedély szükséges. Mezőgazdasági lamint mezőgazdasági von­tatóból és könnyű pótkocsi­ból álló járműszerelvényt „C” járműkategóriájú, vagy „F” járműkategóriában me­zőgazdasági vontatóra érvé­nyesített vezetői engedéllyel szabad vezetni. Mezőgazda- sági vontatóból és nehézpót­kocsiból (750 kg összsúlyt meghaladó pótkocsi) álló jár­műszerelvényt „CV és „F” járműkategóriára, vagy „F” járműkategóriában mezőgaz­dasági vontatóra érvényesí­tett vezetői engedéllyel sza­bad vezetni. Tehergépkocsi és pótkocsi­ja vezetéséhez legalább a „B” járműkategóriára érvé­nyesített vezetői engedély szükséges. RÉTI JANOS KPM Autófelügyelet Szekszárd Közlekedés vaséti átjáróban A közúti “ a vasúti jár­---------------- művek vezetői s zámára tanulságos ügyben hozott ítéletet a bíróság. A jogerős ítéletiben megállapí­tott tényállás lényege szerint kedvező látási és jó útvi­szonyok mellett közeledett mellékútvonalon egy. sze­mélygépkocsi vezetője a so­rompóval ellátott vasúti át­járó felé. A nagy gyakor­lattal rendelkező, eddig mintegy 200 000 km-t baleset- mentesen vezető gépkocsi- vezető kellő távolságból lát­ta, hogy a karos sorompót nem zárták le, s bár az át­haladás veszélytelenségéről a viszonylag nagy sebesség miatt meggyőződni nem tu­dott, mintegy 50—70 km/óra sebességgel a vasúti pályára hajtott. Ebben az időpontban a vasúti pályatesten mintegy 50 km/óra sebességgel köze­ledett az útátjáróhoz egy kiskocsiként közlekedő vá­gány-gépkocsi. E jármű el­haladása esetén a forgalmi utasítások szerint a sorom­pót nem kell ‘lezárni. A vágány-gépkocsi vezetője a veszélyhelyzet láttán, nyom­ban fékezett, de a nagy se­besség miatt mintegy 30 mé­teres csúszás után a változat­lan sebességgel haladó sze­mélykocsinak ütközött. A vá­gány-gépkocsi vezetője egyébként 23 éves baleset- mentes vezetői gyakorlattal rendelkezett. A baleset következtében a vágánygépkoesiban tartózko­dók közül egy személy és a személygépkocsi vezetője is 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az eljárás során a két jár­művezető a balesetért fenn­álló felelősségét alapvetően nem vitatta, de mindketten a másik járművezető szabály­szegésének tulajdonítottak •nagyobb jelentőséget a «bal­eset létrejötte szempontjából. A közúti jármű vezetője szerint a kérdéses vasúti át­járóban már korábban is közlekedett, és többször lá­tott olyan esetet, hogy a vá­gány-gépkocsi nyitott sorom­pó esetén az útátjáró előtt megállt. Emiatt nem kísérte figyelemmel a vasút forgal­mát és a vágány-gépkocsit csak akkor pillantotta meg, amikor a rövid távolság és a viszonylag -nagy sebbeség miatt az ütközést elkerülni •nem lehetett. 'A vasúti jármű vezetője nem számított arra, hogy nagy sebességgel közúti jár­mű hajt a sínekre, s bár fé­kezett, megállni nem tudott, ugyanis a vágány-gépkocsi egyébként is hosszú fékútját megnövelte a nagy sebesség és az is, hogy a vágány-gép­kocsival szabálytalanul te­herszállítást is végezték. A baleset elbírálása ____________ szempontjá­ból irányadó forgalmi sza­bályok szerint a vágány­gépkocsival legfeljebb 60 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A távolbalátás korlátozottsága esetén a se­bességet úgy kell megválasz­tani, íhogy e jármű szükség esetén azonnal megállítható legyen. Útátjáróhoz minden­kor legfeljebb 5 km/óra se­bességgel szábad közeledni és" a motoros kiskocsi veze­tője köteles hangjelzést adni. E sebességhatáron belül úgy szabad megközelíteni az út­átjárót, hogy veszély esetén a kiskocsival az útjáró előtt meg lőhessen állni. A fentiekből megállapítha­tóan a vágány-gépkocsi ve­zetője a fenti forgalmi sza­bályok figyelmen kívül ha­gyásával közelítette meg az útátjárót, s így az ő tevé­kenysége mások magatartá­sától függetlenül szabályta­lannak tekintendő. A közúti járművekre vo­natkozó forgalmi szabályok szerint közúti járművel a vasúti átjárót fokozott óva­tossággal és mérsékelt se­bességgel szabad megközelí­teni. Az a járművezető, aki mintegy 50—70 km/óra se­bességgel hajt rá a vasúti pályatestre, nem közlekedik fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel, s így az ott létrejött baleset az ő felróható magatartásának is következménye. Az előzőekben részletezett baleset kettős szabályszegés miatt keletkezett, ami egye­bek között azt jelenti, hogy a járművezetők közül, ha csak az egyik is az előiírások- nak megfelelően közelíti meg a közút és vasút keresztező­dését, nem történhet baleset. A fentiekből következik az is, hogy a nyitott vasúti sorompó vagy a fénysorompó fehér fényének villogása nem jelent szabad, körültekintés nélküli áthaladást a közúton, haladó járművezetők számá­ra. Ezekben az esetekben is fokozott óvatossággal és mér­sékelt sebességgel szabad a vasúti . pályatestre hajtani, ugyanis nem minden vasúti jármű áthaladásánál kell le­zárni a sorompót, és nem minden vasúti jármű áthala­dása működteti a fényso­rompó áthaladást tiltó, két egymás mellett lévő, felvált­va villogó piros fényét. A fénysorompó villogó fehér fénye csak azt jelzi, hogy a fénysorompó működik és az áthaladásra az előzőekben már részletezett fokozott óva­tosság és mérsékelt sebesség az irányadó. Amennyiben a vasúti pályán a villogó fe­hér fény vagy a le nem zárt karos sorompó ellenére vas­úti jármű közlekedik, a köz­úton. haladó járművekkel meg kell állni. A jogerős ítéletében a bíró­ság mind a két járművezető felelősségét megállapította és a vasúti jármű vezetőjét bű­nösnek mondta ki a vasúti közlekedés súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyezte­tésének vétségében, a közúti jármű vezetőjét pedig a köz­úti baleset gondatlan okozá­sának vétségében. A vádlottakkal sJfem‘------- - ben a b íróság a cselekmény súlyá­val arányban álló fő- és mellékbüntetést szabott ki. A büntetés, mértékének meg­határozásánál figyelemmel volt a bíróság a vádlottak büntetlen előéletére, arra a tényre, hogy hosszú idő óta balesetmentesen közlekedtek és a személygépkocsi veze­tője tekintetében arra is, hogy a baleset következtében ő maga is 8 napon túl gyó­gyuló sérülést szenvedett. DR. BODONY ISTVÁN A legsúlyosabb veszélyeztető: az ittasság! Ezek a kerékpárok egy italbolt előtt támasztják a korlá­tot, vezetőjük pedig benn a söntéspultot. Mi lesz, ha az elfogyasztott féldecik után bekerülnek a közúti forgalom­ba? Tolna megye baleseti hely­zetének alakulásában évek óta jelentős szerepet játszik az ittas állapotban okozott balesetek számaránya, sőt, az utóbbi három évben az ilyen állapotban elkövetett balese­tek száma állandó emelke­dést mutat. Hatályos KRESZ- szabályunk egyértelműen ki­mondja többek között azt is, hogy „járművet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol”. Alapszabály, hogy vezetés közben és vezetés előtt olyan időben, amikor a vezetés megkezdéséig az alkohol a szervezetből még nem ürül ki teljesen, szeszes italt a legkisebb mértékben sem sza­bad fogyasztani. E szempont­ból vezetés közben van az a járművezető, .akinek felügye­lete alatt működőképes jár­mű áll, és az elindulás he­lyéig .még nem ért vissza. Azt, hogy a vezetés előtt mennyi idővel szabad még szeszes italt fogyasztani, egy­szerű szabállyal nem lehet megállapítani. Ez ugyanis nagyban függ az elfo­gyasztott ital mennyiségé­től, fajtájától, alkohol- tartalmától és az egyén alkoholtűrő képességétől. Közismert tény, hogy az alkohol hatása egyes jármű­vezetőknél agresszivitást vált ki. Ennek folyamán nő a veszélyhelyzetek figyelmen kívül hagyása és sok jármű­vezető méltánytalan rizikó­nak teszi ki magát és a köz­lekedés más résztvevőit. Meg­nő az elővigyázatlanság, a mások érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Az ittas jár­művezetőnél megnövekszik a reakcióidő, tompultabb lesz a cselek vési készsége, ami sok esetben vezetett már tragé­diához az elmúlt időszakban is. Ennek érzékeltetésére áll­jon itt néhány statisztikai adat: Megyénk területén az 1980- as évben a bekövetkezett összbalesetből 134-et okoztak szeszes italtól befolyásolt ál­lapotban. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden negye­dik balesetet okozó személy­nél volt kimutatható a bal­eset idején a kisebb-nagyobb mértékű alkoholos befolyá­soltság. Az így okozott bal­esetek során 12 ember meg­halt. 74 fő súlyos, míg to­vábbi 102 fő 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Az ittas állapot­ban elkövetett balesetek so­rán becslés szerint másfél millió forint anyagi kár ke­letkezett a személyi, illetve társadalmi tulajdonban. Az ilyen járművezetők által okozott baleseteknél minden harmadik személy ittas álla­potban volt a baleset idején. A motorkerékpárvezetők ál­tal ittas állapotban okozott balesetek során minden ha­todik ember meghalt. A legtöbb balesetet szeszes italtól befolyásolt állapotban június hónapban és a szüre­telés idején, október, novem­ber hónapban okozták a jár­művezetők. Azt hiszem, hogy a fenti számadatok egyértelműen bi­zonyítják valamennyi közle­kedésben részt vevő ember számára, hogy milyen veszé­lyeket rejt magában mások felelőtlensége, a közlekedés alapvető szabályait durván megszegő ittas járművezetők közlekedésben való részvé­tele. El kellene érni, hogy jár­művezetőt ne kínáljuk azzal az indokkal szeszes itallal, hogy „egy pohárral nem árt!”, hanem beszéljük le, és ne engedjük, hogy szeszes italt fogyasszon. Ezzel em­bertársainkat, a közlekedés más résztvevőit is védjük! SIMON LÁSZLÖ Tolnai utakon!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents