Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

XXXI. évfolyam, 91. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. április, 18., szombat. Mai számunkból EGY KÖRÜT NÉGYSZÖGESÍTÉSE (2. old.) OSZTÁLYRÓL OSZTÁLYRA (3. old.) A BESZÜKÜLTSÉG BUKTATÓI (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A LEGSÜLYOSABB VESZÉLYEZTETŐ: AZ ITTASSÁG! (4. old.) Törvény született Hosszú évek alapos, körültekintő munkájának végére tett pontot csütörtöki ülésén a parlament, amikor az ország törvényei közé iktatta az új államigazgatási el­járási jogszabályt. Az elfogadott rendelkezések — ezt túlzás nélkül állíthatjuk — valamennyiünket érintenek, hiszen a tanácsoknak az egész ország az ügyfele. A téma közérdekűsége meg is látszott a törvényja­vaslat parlamenti vitáján, amely tulajdonképpen már csak lezárása, befejezése volt az országgyűlési üléssza­kot megelőző társadalmi párbeszédnek. Ennek során a Hazafiás Népfront által szervezett fórumokon és az országgyűlési bizottságok, képviselőcsoportok eszme­cseréin sokkal többről esett szó a törvényjavaslat ter­vezett rendelkezéseinél. A viták résztvevői — jogászok és laikusok, képviselők és „egyszerű”, a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok — egész államigazgatásunkat szembesítették a kor igényeivel és lehetőségeivel. Az igazságügy-miniszter parlamenti expozéja sem elsősorban konkrét rendelkezésekről, paragrafusokról szólt, hanem azokat a tendenciákat, követelményeket igyekezett megfogalmazni, amelyekkel a következő években számolniuk kell. Az államigazgatás korszerű­sítésének — amelyért az elmúlt években is sok minden történt már — csak egy része az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. Jóval komplexebb feladatokról van itt szó. így például szükséges a kormányzati munkában — s nemcsak az igazgatás, hanem a gazdálkodás irányí­tásában is — a központi és a helyi érdekek jobb össze­hangolása, a döntési hatáskörök és az ezekkel együtt járó felelősség egyértelműbb megfogalmazása. Ami a gazdaság irányításában a vállalati önállóság növelését jelenti, az a tanácsoknál önkormányzati jelleg erősíté­sének felel meg. S mindezt a fejlett szocialista társada­lom építésének igényeihez igazodva úgy kell megvaló­sítani, hogy közben a központi irányítás hatékonysága is növekedjen. Az élet, a gyakorlat már igazolta, hogy a két dolog nem mond ellent, sőt, éppenséggel felté­telezi egymást. A törvényjavaslat parlamenti vitájában a képviselők megalapozottan, felelősen mondtak véleményt, tettek módosító javaslatokat. A felszólalásokból egyértelműen kiderült, hogy nem a saját egyéni véleményüket fogal­mazták meg: álláspontjukat előzetesen választóikkal, képviselőtársaikkal is egyeztették. Mindez a törvény- alkotás demokratizmusát erősítette, aminek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ennek köszönhető ugyanis, hogy a parlament tavaszi ülésszakán egy olyan törvény született, amely az emberek döntő többségé­nek véleményét tükrözi. Sokszor hangoztatjuk, hogy minden törvény annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Egy milliókat közvet- - lenül érintő törvényről lévén szó, különösen fontos, hogy az országgyűlés által elfogadott paragrafusok ho­gyan vizsgáznak majd az életben, a gyakorlatban. Ez persze igen sok tényezőtől függ. De bizonyos: a jól elő­készített, sokoldalúan megvitatott, demokratikusan meg­alkotott jogszabálynak — márpedig az államigazgatási eljárási törvény ilyen — nagy esélye van arra, hogy jól vizsgázzon. Paragrafusait, előírásait az emberek többsége önkéntesen követi, hiszen egyetért velük, köz­vetlenül vagy közvetve maga is részt vett a megfogal­mazásukban. Ez a belső meggyőződés, az önkéntes jog­követés a törvény megvalósulásának legfontosabb em­beri, társadalmi hátországa. A vitában több képviselő is hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet nagy erénye — tartalmi újításai mel­lett — a formája is. A lehetőségekhez képest egyszerű, könnyen áttekinthető, nyelvezete közérthető a jogban járatlan emberek számára is. Most már csak megfelelő propagandára lesz szükség ahhoz, hogy a törvényben előírt jogokat és kötelességeket mindenki megismerje. Még egy gondolatot érdemes feleleveníteni a parla­menti vitából: több képviselő is megfogalmazta azt az igényt: a korszerű, jó törvényjavaslat megvalósulását segítsük azzal is, hogy az államigazgatást tegyük még nyitottabbá, vonjunk be társadalmi aktívákat az ügy­intézésbe és a hatósági ellenőrzésekbe egyaránt. S ami ezzel összefügg: legyen még nagyobb tekintélye, súlya a tanácstestületeknek a helyi dolgok intézésében, növekedjék szerepük az apparátus irányításában. Egy jogszabály, egy törvény szerepét soha nem szabad túlbecsülni, hiszen az csak lehetőséget, kereteket ad a továbblépésre, a tervek megvalósítására. Vonatkozik ez az országgyűlés által most elfogadott új államigazgatási eljárási törvényre is. Azt azonban máris megállapíthat­juk, hogy a kor igényeihez igazított paragrafusok ked­vező feltételeket teremtenek államigazgatásunk tovább­fejlesztéséhez, a közéleti demokratizmus még tartal­masabbá tételéhez. DEÁK ANDRÁS Űrhajósok kitüntetése illést tartott a SZOT Havasi Ferenc beszéde Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely első napiren­di pontként az idei népgaz­dasági terv végrehajtásának első negyedévi tapasztalatai­ról tárgyalt. • Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese beszámolójá­ban megállapította, hogy az előző év fontosabb gazdasági irányzatai folytatódnak. A fizetési mérleg javulása szempontjából különösen je­lentős, hogy a tőkés export fedezi az importot. A terv teljesítésének külső és belső feltételei azonban mind ne­hezebbekké válnak. Éleződik a verseny a tőkés piacokon, ezért még jobb minőségben, még korszerűbb, verseny­képesebb termékeket kell előállítaniok a vállalatoknak. Ehhez nagy segítséget jelent a szocialista munkaverseny, amelynek még inkább az új -követelményekhez kell alkal­mazkodnia. A főtitkárhelyettes szólt a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek a közelmúltban megtartott tanácskozásáról is. Elmondta, hogy ezen a meg­beszélésen felmerültek az ágazati-iparági szakszerveze­tek kongresszusain, valamint a magyar szakszervezetek kongresszusán elhangzott kü­lönféle javaslatok, ajánlások, igények, amelyek kiterjednek a gazdasági munka, a de­mokratizmus, a szocialista munfcaverseny, az életszín­vonal, a bérpolitika, a szo­ciálpolitikai munka különféle kérdéseire, a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat érintő problémákra. A szakszerve­zetek javasolták a Miniszter- tanács vezetőinek, hogy kö­zösen elfogadott program alapján megfelelő sorrend­ben és ütemben vizsgálják meg az említett kérdéseket. Ezután arról szólt, hogy az ötnapos munkahét bevezeté­sét a dolgozók örömmel üd- vözlik, készek arra, hogy jó munkával segítsenek megte­remteni ennek feltételeit. Az ötnapos munkahétnek úgy kell megvalósulnia, hogy ez a gazdasági élet és a társa­dalom számára előnyös le­gyen. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének határo­zata, a minisztériumok és az ágazati-iparági szakszerveze­tek irányelvei alapján kell megszervezni a vállalatoknál, intézményeknél az ezzel kap­csolatos társadalmi vitát. A beszámolót vita követte. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszön­tötte a tanácskozás résztve­vőit. A gazdasági helyzetről szólva rámutatott, hogy az utóbbi két esztendőben biz­tató eredmények születtek az ország külkereskedelmi mér­legének javításában, miköz­ben az elért életszínvonalat is sikerült megőrizni. A mun­kának azonban fogyatékossá­gai is vannak, amelyeknek visszaszorításáért a gazda­sági élet valamennyi szintjén sokat kell tenni. Ezután arról szólt, hogy a szocialista országok többsé­gével befejeződött az ötéves tervek egyeztetése, sőt álta­lában már az öt esztendőre szóló árucsere-forgalmi meg­állapodásokat is aláírták, ör­vendetes, hogy a megállapo­dásokban foglaltak biztosít­ják a VI. ötéves terv végre­hajtásához szükséges legfon­tosabb alapanyagokat és energiahordozókat. Tervünk sikeréhez feltétlenül szüksé­ges a nyugodt nemzetközi légkör. A gazdasági élet első ne­gyedévi tapasztalatait össze­gezve elmondotta, hogy az éves terv teljesítése rendben indult, a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest több kedvező jelenség tapasztalható. Az iparban simább volt az év­kezdet, mint tavaly ilyenkor, az első negyedévi ipari ter­melés 2,4 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, egy- egy munkanapra számítva pedig 3,8 százalékkal nőtt a termelés. A termelékenység 4,6 százalékkal múlta fölül a tavalyi első negyedévit. A fo­gyasztói árak és a bérek ala­kulása megfelel a tervezett­nek. Havasi Ferenc végül arról szólt, hogy a szakszervezeti munka stílusa, koncepciója jó irányban fejlődik. A szak- szervezeti kongresszusokon, majd azt követően a szak- szervezetek sok fontos kér­déssel foglalkoztak, sok ja­vaslat, • kezdeményezés hang­zott el. Az intézkedési ter­vekbe megalapozottan kerül­tek olyan előirányzatok, ame­lyeket a szakszervezetek ja­vasoltak. Ide sorolhatók a hűségjutalom kiterjesztésé­vel, az ötnapos munkahét egyes fontos részkérdéseivel, a törzsgárda-jutalom felső határának emelésével össze­függő intézkedések. A szak- szervezetek munkájához to­vábbi sok sikert kívánt. Második napirendi pont­ként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előterjesz­tette a SZOT feladattervét a XXIV. kongresszus határo­zatainak végrehajtására, s ja­vaslatot tett a szakszervezeti mozgalom irányítási rend­szerének továbbfejlesztésére. A napirendi pont vitájá­ban felszólalt Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára is. Egyebek között felhívta a fi­gyelmet arra, hogy korsze­rűbbé és ésszerűbbé kell ten­ni a szakszervezetek tervező- munkáját. Az üzemi fórumok közül megkülönböztetett fi­gyelemmel kell kísérni a bi­zalmiak tanácskozását. Az üzemi munka továbbfejlesz­tése a szocialista társadalom továbbfejlesztésének is fon­tos tényezője — mondotta a főtitkár. A tanácsülés az előterjesz­téseket elfogadta. Leány id Brezsnyev nyúj­totta át pénteken a Kreml­ben a szovjet—mongol közös űrrepülés két résztvevőjének, Vlagyimir Ddzsanibék óvnak és Zsugderdemidijn Gurrag- csaa-nak a magas kitünte­téséket, amelyeket a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége adományozott ne­kik. Dzsanibekov Lenin-ren- det és a Szovjetunió hőse második aranycsillagát kap­ta meg, Gurragcsaat Leniin- rénddel, a Szovjetunió hőse címmel és Aranycsillag ér­deméremmel tüntették ki. Brezsnyev méltatta a két űrhajós munkáját, hangsú­lyozva: A közös űrrepülés szép ajándék a szocialista Mongóliának, a Szovjetunió régi és hű barátjának. Mon­gollá most a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusára készül, s ezt követően ünnepid meg a népi forradalom 60. évfordulóját. — Ezekben az áprilisi na­pokban gondolataink vissza­térnek a feledhetetlen nap­hoz, 1961. április 12-ihöz, amikor az egész világon hallhatták Jurij Gagarin em­lékezetes szavát: „Indulha­tunk!” — folytatta Brezs­nyev. — A világűr meghódí­tói hatalmas utat tettek meg az elmúlt években, létrejött a korszerű technika, bonyo­lultabbá váltak a feladatok, megnövekedett a Föld körüli térségben töltött idő. De egyetlen dolog nem változott: a kozmikus pályán csak bá­tor emberek dolgozhatnák, olyanok, akik mélyreható is­mereteket szereztek, képesek gyorsan és megbízhatóan cse­lekedni a legbonyolultabb helyzetben is. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta : A szovjet—mongol közös űrrepülés már a nyol­cadik volt a nemzetközi űr­expedíciók sorában, Gurrag- csaa pedig az űrhajósok má­sodik százas csoportjának el­ső résztvevője lett. Vetik a kukoricát A héten jó néhány nagy­üzemiben megkezdték a ku­korica vetését. A talaj hő­mérséklete elérte az optimá­lis tíz fok körülit, ami a kultúra egyenletes csírázásá­hoz kfell. Sajnos, ez nem mondható el a talajban lévő nedvességről. A vízkészlet megcsappant, különösen a felső — a vetés szempont­jából különösen érdekes — tizcentiméteres rétegben. A homokos területeken az őszi búzák is megsínylik a szá­razságot. A múlt év végi betakarítás elhúzódása miatt jelentős te­rületeken tavaszra maradt a szántás és ezeken a földeken kritikus pontig süllyedt a nedvesség. Ez a körülmény már az indulásnál kedvezőt­len — elkelne már egy ki­adás eső. A hét elején a nagydorogi Egyetértés Termelőszövet­kezetben is megkezdték a kukorica vetését. A közös gazdaságban az idén ezeregy­száz hektárnyi kukoricát ter­mesztenek, silókukoricával együtt. Tegnapig háromszáz hektáron juttatták földbe a magot az öt vetogéppel. A KSZE szaktanácsadása alap­ján zömmel korai és közép­érésű hibrideket vetnek. A vetéssé! egy időben folyik a vegyszerezés is. A szövetkezetben egy hete fejezték be a napraforgó ve­tését, s négyszáz hektáros te­rületen már sorol a vetés. . st—ka. Feltöltik a magtartályokat a nagydorogi zet tábláján termelőszövetke A korszerű gépek huszonöt hektárt vetnek el egy mű­szakban

Next

/
Thumbnails
Contents