Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

1981. március 8. i^ÉPClJSÁG 11 Új szovjet filmek bemutatója A könnyektől az emberevő medvéig Jelenet az „Ot este” című filmből Amikor tavaly a hagyomá­nyos szovjet filmtoemiutató- soroziat alkalmából nálunk járt a moszkvai filmes dele­gáció, szánté miniden tagja egy filméit, a közönség köré­iben is rendkívül népszerű Vlagyimir Menysov alkotá­sát, a Moszkva nem 'hisz a könnyeknek című filmet di­csérte. Nos, ezt a mai szov­jet emberek 'hétköznapjait rendkívül őszintén, mindéin ‘hamis pátosztól mentesen, a problémáknak bátran tükröt tanító alkotást a m,agyar né­zők is nemsokára megismer­hetik, álgaz más, „magyarí­tott” címmel, Menysov műve ugyanis ezúttal Könnyeikre lett átkeresztelve. A mun- fcáslányból magát gyár-igazga­tóvá Mlküzdött asszony élet­útja kicsit azt is példázza, hogy ia mai szovjet filmmű­vészetben egyre inkább teret nyernek a hétköznapi embe­rek magánéletének ügyes- bíájos dolgai is,-a korábbi lát­ványos, nlagyívű történelmi tablók korunk követelményei­hez igazodva kamaradráimák- ká hangolódtak és inkább az egyén vi'lágában igyekeznek feltárni ma már a moszkvai, leninlgrádi alkotók századunk gyötrő kételyeit, dilemmáit. Ugyancsak ebbe a kategóriá­ba sorolható Lena Gogobe- rtidze Néhány interjú ma­gánügyben című filmje is, amely egy tipikusan mlaihá-. zassóig felbomlásának körül­ményeit, okait kutatja, ár­nyaltán, finom pszichológiai érzlélkkel. Nemzetközileg a legismertebb Nyikita Mihál- kov Öt este című filmje, ame. lyét legutóbb Párizsban mu­tattak be nagy sikerrel. Mi- hálfcov ebben, a Vologyin hasonló című drámája hyo- mán készített adaptációjá­ban! ugyancsak a sors cibál- ta, zilált emberi kapcsolatok­ról mondja el véleményét, nagyszerű színészek: Szta- nyiszláv Ljubstin, Ljudmlila Gurcsenko, Vaíentyina Tyte- lecslkiina és mások közremű­ködésével. Most is láthatunk majd né­hány olyan nagy hatású mű­vet, amelyik a szovjet film és irodalom hagyományosam meghatározó kapcsolatából született. Vetítik a hazái mo­zik iaz előbb említett Mibal- kov egy másik, nem kevésbé jelentős filmjét is, amely Goncsarov klasszikus re­génye alapjáni készült, cí­me: Oblomov néhány nap­ja, Oleg Tabakovval a fő­szerepben. CSingiz Ajtma- tov műve nyomán vették fel a Korái diarvak című filmet, amelyet Bolot Samsijev ren­dezett. A második világhábo­rú éveiben játszódó lírai tör­ténet egy kisfiú drámája, laki a maga módján igyekszik helytállni a nehéz napokban. Szintén a front háta mögött játszódik a tévéfeldolgozás­ból nálunk is jól ismert Húsz nap háború nélkül. Konsztan. tyin Szimonov könyvét azel- sőifilmes Alekszej German forgatta. M. Lassila magyarul Kölcsönkért gyufa címmel megjelent kedves regénye is új életre kel a fiimszalagon, Gyufáért címmel fiinni—szov­jet koprodukcióban. A ren­dezők: Gájdaj és Orko. A fő­szereplő pedig a nemrég Ma­gyarországon vendégeskedett Jervganiyij Leonov. A szovjet filmesek nagy nemzedékéből Grigorij Csuh- raj olasz—szovjet közös vál­lalkozásban gyártott Az élet szép című alkotásával jelent­kezik, két olyan világsztár szereplésével, mint a gyö­nyörű Ornélla Muti és Gian- cairlo Gianinii. Eigyre több divatos film- irányzat követésére válllallkoz- oak a szovjet alkotók is, hi­szen' ott sem könnyű a közön­ség érdeklődésének ébren tar­tása. Így például a Katasztró­fa földön-égen című Alek- szainldr Mitta-produkció már magyar címében is utal jel­legére... Egy hatalmas TU— 154-es repülőgép kerül nem mindennapi nehéz hélyztetbé, hiszen :az utasok életét nem­csak technikai meghibásodás, hanem ráadásul lávazuhatag, robbanás, sőt szökőár is fe­nyegeti... A Rally című film három országon árt követi a versenyzők útját, amelyet számos, előre nem tervezett fordulat keresztez. A XX. század kalózai ugyancsak a ■ mozgalmas históriák számát gyarapítja, amikor egy kábí­tószer-szállítmány kalandos sorsát dolgozza fel. Az. em­berevő medve című film egy geodéziai kutatócsoport vér­szomjas ellenfeléről szól, s •' hogy egy másik, ugyancsak négylábú sztárokat felvonul­tató filmét se hagyjunk ki a soriból, feltétlenül meg kell említenünk a Tigr.iscsapáson című produkciót. Krímiiben sem lesz hiány. Bemulfatjuk ezek. közül a Ho­tel a Halott alpinistához, a Petrovfca 38., A kis rendőr nagy napjai című filmeket, s a népszerű háborús kaland- filmek közül a Hét különleges megbízott, Az összekötő jönni fog című produkciókat. A gyerekek pedig A nagymama unokája és A cárlény és a hét dalia vetítését követhe­tik figyelemmel. Műemlék könyvtárak A Debreceni Református Kollégium könyvtára Csokonai Vitéz Mihály, Ka­zinczy Ferenc, Kölcsey Fe­renc, Arany János, Móricz Zsigmond, Medgyessy Ferenc és számtalan híressé lett és az ismeretlenség homályába tűnt diák alma materének, a Deb­receni Református Kollégi­umnak a története a közép­korba nyúlik vissza. A ha­gyományok szerint 1538-ban kezdődött el az iskolában a protestáns szellemű tanítás, s a kollégiumot ezután évszá­zadokig „az ország iskolája­ként” tartották számon. A kollégium épülete, ame­lyet mai formájában Péchy Mihály tervei szerint 1803 és 16 között emeltek, a történe­lembe is beírta a nevét. Sza­bad és független nemzeti lé­tünk megszületésénél két íz­ben is bábáskodott: Oratóriu­mában tartotta üléseit 1849. .január 9-től március 31-ig a magyar országgyűlés, s itt alakult meg 1944. december 24-én az ideiglenes nemzet- gyűlés. ORANDO ET LABORANDO Vagyis: imádkozva és dol­gozva — hangoztatja a kollé­gium jelmondata, s ezt a cél­kitűzést diákok és tanárok egyaránt komolyan vették. Felkutatták és nevelték a szegény néprétegek tehetsé­ges fiait, akik a kosztért, la­kásért, ruháért és a tanköny­vekért fizikai munkával fi­zettek. Igen hasznos tevé­kenységet folytattak. A diák­tűzoltók társasága például mintegy kétszáz éven át se­gítette a gyakori tűzvészek­kel sújtott Debrecen lakóit, a rézmetsző diákok társasága pedig térképekkel, tankönyv­illusztrációkkal, szemléltető eszközökkel látta el a falusi iskolákat. A kollégiumban hajnali há­rom órakor este kilencig folyt a munka. Ez természetesen az oktatást is magában foglalta. S mivel már a középkorban is szükség volt olyan eszköz­re, amelyből tanulni lehet, az iskola alapításakor rögvest megkezdődött a könyvgyűj­tés. A 18. század kezdetéig a könyvtárat az ifjúság egye­teme, az ún. coetus igazgatta. A gyűjtemény vezetője pedig a diákok által választott se­nior volt, akinek munkáját a bibliothecariusok (könyvtáro­sok) segítették. A HAGYOMÁNYOK MA IS ÉLNEK Hosszú időn át íratlan sza­bály volt, hogy a külföldre járó diákok legalább egy könyvet hozzanak a „theka” számára. A gyakorlatban ál­talában 5—10 vámmázsa (kö­rülbelül a métermázsa fele) nyomtatott anyaggal tértek haza. Sőt, ez a szokás napja­inkban is fel-feléled. Az 1744. esztendő jelentős változást hozott a könyvtár életében: az intézmény a coetustól Maróthi György professzor felügyelete alá ke­rült. A könyvtárosok tovább­ra is a diákok soraiból kerül­tek ki, s a Nagykönyvtárban folyó munkából még ma is kiveszik a részüket. Maróthi professzor az állomány fej­lesztésében céltudatosan az egyetemességre törekedett. A felvilágosodás korai képvise­lőjeként a humán tudomá­nyok mellett természettudo­mányos műveket is megvásá­rolt. Nagy szerepe volt abban, hogy a kollégium gyűjtemé­nye hamarosan igazi enciklo­pédikus könyvtárrá fejlődött, és napjainkban is ekként működik. NAGYJAINK KÉZIRATAI A Nagy könyvi ár törzsállo­mánya jelenleg a különgyűj- teményekkel — kézirattárral, folyóirattárral, az aprónyom­tatványokkal stb. — együtt 526 ezer. A kódexek legtöbbje Kazay Sámuel könyvgyűjte­ményével került az állomány­ba. Különösen becses az 1307. és 1326. között keletkezett Breviárium, melyet a híres C. Forster szerzetes kötött be 1448-ban. Egyedülálló tudo­mányos értéket képvisel Ni­colaus Germanus kézzel fes­tett atlasza is. Érdekessége abban rejlik, hogy a 15. szá­zad elején készült, s így 28 színes térképlapja az Ameri­ka felfedezése előtti világtér­képet ábrázolja. A természet- tudományos művek közül még Copernicus könyve érde­mel különös figyelmet. Nem­csak azért, mert ez az egyet­len sértetlen darab, hanem azért is, mert valaki a cenzú­ra által kihúzott részeket egy másik példányból pótolta. Carl Linné könyvei is csak­nem teljes számban megtalál­hatók a Nagy könyvtárban, nem csoda hát, hogy Fazekas Mihály és Diószeghy Sámuelt a 18. századi svéd természet- tudós életműve ihlette a Deb­receni Fűvészkönyv megalko­tására. A könyvtár legújabb külön- gyűjteménye a Bibliagyűjte­mény, melyben — 16. századi héber nyelvű kézirattekercs, 14. századi'vulgáta kódex, va­lamint Dürer, Cranach stb. metszeteivel díszített kiadá­sok egyaránt fellelhetők. Jelentős nemzetközi érté­kek még az európai könyvki­adók és nyomdák (Aldus Ma- nutius, Plantin stb.) példá­nyai. Földrészünkön nem sok olyan könyvtár- van, amely­ben ennyi Elzevir-kiadvány A szegénydiákok naplójának elején mindennapi munkájuk ábrázolása 1705-ből A könyvtárterem klasszicista bútorzata. Dohányosi József debreceni asztalos műve 1823-ból rC jWraarttaaUs. |S i Jüanra?, n.gftrs* j\fpmw ip#(t s.límjtgii. ______JUiiiwriuuf. _ tíipirliurilkipwafilljanafitraa:» magíalmil í- túttf nmnü ui&r íqiuUíim flíí. aaliisanf tananm i_ ifiwft-.nrquos Gmnftis .jpdfrfiaair'fdtutÜKmjftmjsnif ^tajrtänsiW-lür». >a (fuimuna. jtirr. .05«r. filmről. ífiWuiii általi Uimíía SpnitiO. Jntrbannrtua;cpr dii.ifrfiiTtnltocr'«!!*. : jjfriMírütfi rrfhfotr #• tán eraKrfn inuHurt- tapff rt üMm- fog ni alUoqá. Díszes kezdőbetűk az 1200- as évekből, szentírásos könyv részlete lenne. No de a könyvtár büsz­keségéről sem szabad megfe­ledkeznünk ! A csodálatos debreceni díszkötésről, amely­be az állomány 37 példányát öltöztették! A pasztellszínek összhangjából keleties és ma­gyar motívumok rajzolódnak a kötéstábla pergamenjére. A kézirattárról már csak a kollégiumban tanult híressé­gek nagy száma miatt is ol­dalakat lehetne írni. Kossuth kéziratai mellett őrzik Arany János Buda halálának és Cso­konai számos versének erede­tijét, továbbá — hogy csak néhány nevet említsek — Fa­zekas, Kazinczy, Kisfaludy, Tompa Mihály, Móricz Zsig­mond néhány kéziratát. A LEGÚJABB VIRÁGKOR A könyvtár gyarapodása az utóbbi időben csak a legfon­tosabb kézikönyvek beszer­zésére korlátozódik, valamint a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem központi könyvtárá­val kötött megegyezésre, melynek értelmében a Nagy­könyvtár évente 10—20 ezer forint értékű, főként akadé­miai kiadványokból és filozó­fiai művekből álló örök le­téttel gazdagodik. Mégis minek köszönhető a könyvtár és a kollégium irán­ti egyre növekvő érdeklődés? A régi, igen értékes anyag­nak és annak, hogy ezek egy része a könyvtárközi kölcsön­zésben is részt vesz, s hogy a műveket a könyvtárterem­ben rendezett kiállításokon szintén bemutatják. Termé­szetesen sok érdeklődőt vonz az Egyházművészeti és Kollé­giumtörténeti Múzeum is, ahol úrasztali felszerelések­ben és a diákélet tárgyi em­lékeiben gyönyörködhetnek a látogatók. Tisztelettel adóz­hatnak az ereklyegyűjtemény legértékesebb darabjai, Cso­konai fuvolája, Arany János pipája, Petőfi Sándor pohara és Kossuth Lajos levéltárcája előtt. Megismerkedhetnek a debreceni diákviselettel, a természettudományos oktatás régi eszközeivel. A kollégium napjainkban újabb virágkorát éli. Külön­féle tanfolyamokat tartanak itt, élénk kutatómunka és pezsgő élet zajlik a 60-as és 70-es években újjászületett falak között. Kár, hogy a bel­ső termek, az Oratórium és a teremkönyvtár eredetileg pá­colt fából készült berendezé­sei nem tündökölhetnek régi természetes egyszerűségük­ben; hogy a két világháború közti divatnak hódolva szür­kére festett oszlopok ridegsé­gét, unalmasságát a felújítás alkalmával nem „radírozták le”. N. Gy. mátraházi zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents