Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

1981. március 8. ^ÉPCUSÁG 9 Transzkontinentális csővezeték A tyumenyi területen a ti­zedik ötéves terv kezdetétől egymilliárd tonna kőolajat termeltek ki. Az első milliárd tonna kőolaj eléréséhez 14 esztendőre volt szükség. A le­lőhely-kiaknázásnak ez az üteme világviszonylatban is párját ritkítja. A termelés növelésének legfontosabb feladata a főve­zetékek megbízhatóságának és átbocsátóképességének nö­velése. Ez a probléma nem­csak a Szovjetuniót, de az Egyesült Államokat, Kanadát és más országokat is foglal­koztatja. EGY KILOMÉTER — EGYMILLIÓ RUBEL A csővezetékek építése bo­nyolult és drága dolog. A Szovjetunióban például a fő­vezetékek átlagos hossza meghaladja a 2000 kilométert. Márpedig az itt általában használt 1420 mm-es átmé­rőjű csövekből egyetlen kilo­méternyi vezeték megépítésé­nek költsége közel egymillió rubel. A vezetékek átbocsátóké­pességét a csövek átmérőjé­nek növelésével érték el. Ez már megközelítette a végső határt. Az átmérő növelése a csövek lényeges vastagodását jelentené, ami a vezetékek megbízhatóságának csökkené­séhez vezetne. A vezetékek szilárdságát növelve azonban lényegesen fokozható a nyo­más, következésképpen nagy­mértékben növelhető az át­bocsátóképesség. Ebben az irányban folynak a külföldi kutatások is. CSŐ A CSŐBEN A szovjet tudósok több eredeti elgondolással álltak elő. Az Ukrán Tudományos Akadémia Paton villamos­hegesztési intézetében tech­nológiát dolgoztak ki olyan gázvezetékek előállítására, amelyek több finom acélle­mez rétegből készülnek. A többrétegű csövek 120 at­moszféra nyomást is kibír­nak. A moszkvai tudósok más utat választottak. A kőolaj­vegyészeti és gázipari inté­zetben szuper-szilárdságú kő­olaj- és gázvezetéket tervez­tek a nyugat-szibériai és északi viszonyokra. Ez vol­taképpen cső a csőben. A két cső közötti teret betonnal töltik ki. Ebben az esetben, mint ahogy a laboratóriumi kutatások mutatták, a belső cső a normában megállapí­tottnál kétszerte nagyobb, 150 atmoszféráig terjedő nyo­mást bír ki. Így a szállítandó gáz mennyisége csaknem a kétszeresére, kőolaj szállítása esetén pedig körülbelül a másfélszeresére növelhető. Az ilyen, mondhatni örök életű csővezetékek elsősorban a nyomvonal legnehezebb szakaszain — a folyók med­rében, a tundrákon és a mo­csarakban pótolhatatlanok. Így például Nyugat-Szibériá- ban, amely az ország legmo­csarasabb területe. A mun­kák itt csak télen folynak, amikor jégpáncél fedi az in- goványokat. Télen ássák az árkokat, fektetik le a csöve­ket és helyezik rájuk a vas­beton nehezéket. Különben tavasszal a csövek a felszín­re emelkednének és tönkre­mennének. A nehezékek sú­lya egy kilométernyi nyom­vonalon a 2000 tonnát is el­éri. A három rétegű csőveze­téknek nincs szüksége nehe­zékre, mivel elég tetemes a súlya ahhoz, hogy ne buk­kanhasson a felszínre. ALASZKA—SZIBÉRIA A jelenlegi csővezetékek egyébként is kevéssé alkal­masak az örök fagy körzetei­ben. Az átszivattyúzandó kő­olaj és gáz hőmérséklete ugyanis eléri a plusz 20—40 fokot. A felmelegedett csőve­zeték leadja a hőt az átfa­gyott talajnak, amely ily mó­don elpépesedik, s a szó szo­ros értelmében véve kicsú­szik az ember lába alól. A csővezetékbe beépített beton megbízható hőszigetelő, s lé­nyegesen csökkenti a hőle­adást. Az Egyesült Államokban, az örök fagy honában a föld felett vezetik a csövet Alasz­kán keresztül, ami rengeteg gondot okoz. A csővezetékek tartópillérei süllyednek, be- omlanak, s ennek következté­ben az egész rendszer fel­mondja a szolgálatot. A há­rom rétegű konstrukció ilyen viszonyok között nemcsak megbízható, hanem gazdasá­gos is: megépítése a transz­alaszkai vezetékhez képest kétszer, két és félszer olcsóbb. Gázüzemre állítják át a taskenti taxikat Jó barát a „dömper-elefánt” Kozmetika a Szovjetunióban Vietnami d iáitokkal beszél­gettem a miinap, érdekes tör­téneteket meséltek. A legér­dekesebb talán az, amely az elefántokról szól. Elmondták, hogy néhány éve a hanoi fiatalok lelkes csapata a párt felhívására el­hagyta szülőhelyét és az addig lakatlan, hegyekkel szabdalt Központi Fennsíkon megala­pította Thai Nguen városát. A fiatalok szövetkezetét szer­veztek és néhány hónap alatt több száz hold földet szántot­tak fel. Alighanem az otthon utáni vágyakozásuk sugallta, hogy új városkájuk utcáit Ha­noi történelmi emlékeiről ne­vezzék el. MEGLEPŐ TALÁLKOZÁS — Az igazat megvallva, so­káig tartott ez a vágyakozás — mondja Nguien Thayait, a szövetkezet vezetője —, csak nehezen szoktuk meg a zord fennsíkot, a végtelen erdőt. Pedig tele volt élménnyel, új és új meglepetésekkel a vi­dék. Az első időben minden­napos élmény volt, hogy az erdei ösvényen egyszer csak szembetalálkoztunk egy csa­pat legelésző elefánttal. Meg­döbbentünk, hisz eziidáigcsak az állatkertben láthattuk őket. Moccani sem mertünk, amint a hatalmas állatok elcsörtet­tek mellettünk. Később meg­szoktuk őket. Thai Nguen kö­rül szinte mindennapos az elefánt. Többnyire öt-tízfős családok verődnék össze, de nem ritka 80—100 elefántból álló csorda sem. Azt már Hanoiban mesél­ték, hogy a gyarmatosítás, majd az amerikaiakkal vívott háború idején alaposan meg­csappant Vietnamban az ele­fántok száma. Előbb gazdag európaiak előkelő szórakozá­sa volt az elefántvadászat, majd az amerikai katonák lö­völdözték le őket, okkal, ok nélkül. Az első békés intéz­kedések egyikével védett állattá nyilvánították őket. Máris észrevehető gyarapo­dásuk. GYÜMÖLCSÖT RÁZNAK A dzsungelben nem tréfa a munka. Napjainkban csupán Darlac tartományiban ötszáz „dömpter-élefántot” tartanak nyilván. Az alig lakott Buonh Eton faluban 53-át házimun­kára fogtak. Elsősorban a fa­kitermelőében veszik hasznu­kat, „teherautóként”, „döm­perként” használják a félel­metesen erős állatokat. De csak az erejük félelmetes, ök maguk a szelidítés után már szelídek. Van ahol a szürete­lésben segítenek. Lerázzák a fáról a gyümölcsöt. Némely elefántnak pedig más dolga sincs, mint hogy a piacra fu­varozza gazdáját, vagy az út- talan utakon vendégségbe, rokonlátogatásra vigye őket. Thai Nguen városában ter­mészetesen nem múlik el egyetlen ünnep sem az ele­fántok díszes felvonulása nél­kül. Ilyenkor kitüntetik a leg­sikeresebb elefántidomítókat. ök a legmegbecsültebb em­berek a fennsíkon, hiszen hosszú, szívós, olykor kemény idomítással formálják a vad elefántot az ember szelíd se­gítőtársává. Az ember biztonságban le­het, ha ilyen hatalmas barát­ja van — tartja az elefántról egy ősrégi vietnami mondás. (S) A békés kép meglehetősen csalóka. Ezek a dominózó kubai katonák kemény harci szolgálat pihenőjében vannak. Feladatuk a hírhedt guantanamói USA ha­ditengerészeti támaszpont tőszomszédságában őrizni hazájuk, a Kubai Köztársaság földjét. Az Egyesült Ál­lamok nyolc évtizede bitorolja a támaszpontot, Kuba kormánya ismételten követeli vissza a jogtalanul meg­szállt területet. Százezer gyermekorvos Nagy gyermekklinika épült Belorusszia fővárosában, Minszkben. Az építés és a berendezés költségei megha­ladják a 3 millió rubelt. A most átadott intézményben új módszereket dolgoznak ki a gyermekbetegségek gyógyí­tására, illetve megelőzésére. Az utóbbi években sok szov­jet városban létesültek egész­ségügyi intézmények a gyer­mekek számára. A Szovjet­unióban több mint százezer gyermekorvos végzi munká­ját. Az emberek időtlen idők óta törődnek szépségük meg­őrzésével. Számos régi „cso­darecept” maradt ránk a ré­gi korokból. A kozmetika tu­dománya nemrég alakult ki. A Szovjetunióban ez az egész­ségügyi ellátás egyik formá­ja, amellett olyan önálló tu­dományág, amely a betegsé­gek és kozmetikai hiányossá­gok megelőzésével és gyó­gyítási módszereivel foglal­kozik. Moszkva egyik csendes mellékutcájában található a kozmetikai tudományos ku­tatóintézet. Az intézet plasz­tikai sebészeti osztálya 1952- ben alakult. Az eltelt évek­ben az itt dolgozó sebészek több tízezer műtétet végez­tek. Emberek ezreit szabadí­tották meg arcuk előnytelen sajátosságaitól. Az intézetben kidolgozott módszereket szé­les körűen alkalmazzák az ország más gyógyintézetei­ben is. A kozmetikai kutatóintézet ötemeletes épületéhez már kora reggel sietnek az embe­Taskentben, Szovjet-Üzbegisztán fővárosában a Szovjetunióban elsőként megkezdték a sűrített gázzal üzemelő taxik használatát. Hodzsiakbar Ibragimov, a város taxivállalat 3. számú üzemegységének igazgató­ja elmondja, milyen előnyei vannak a benzinüzemről gázüzemre való áttérésnek e déli város viszonyai kö­zött. Pihenőben... A sűrített gázzal működő autó nem újdonság. Moszk­vában, Taskentben és a Szovjetunió gáztöltő állomá­sokkal rendelkező sok nagy városában évek óta használ­nak gázballonos teherautókat. Most elérkezett az ideje an­nak, hogy a taxikat is átállít­sák „kék üzemanyagra”. A Szovjetunióban elsőként a taskenti taxivállalat 3. számú üzemegysége tért át erre. Az éjjel-nappal közlekedő taxik más személykocsiknál nagyobb mértékben szennye­zik a légkört kipufogó gáza­ikkal. Ugyanekkor a gáz használata lehetővé teszi a kipufogó gázok mérgező ha­tásainak harmadára-ötödére való csökkentését a benzin­üzemű motorokkal szemben. Ennélfogva érthető, hogy a gázballonos taxik széles körű bevezetése lehetőséget nyújt a nagy város légterének jó­val egészségesebbé tételére. A forró, száraz klíma vi­szonyai között a gázballonos kocsik váltak be a legjobban. A motor könnyen gyújtható. Mivel a kocsik nyitott par­kolóhelyeken állnak, ha nin­csenek szolgálatban, az eset­leges gázelszivárgás nem olyan ártalmas, mint zárt he­lyiségekben. A nyitott parko­lóhelyek használatának lehe­tősége csökkenti az üzemel­tetési költségeket is. A mi taxiállományunkba a gorkiji autógyárban készült GAZ—24—07 típusú gázbal­lonos kocsik tartoznak. Ezek a kocsik külsőleg jól bevált Volgák, amelyeknek a ben­zintartályon kívül 84 liter be­fogadóképességű gázballon­juk van. A benne levő gáz városi viszonyok között 450— 500 kilométer megtételére elegendő. A benzintartály megtartása voltaképpen biz­tosítás, amely lehetővé teszi kétfajta üzemanyag használa­tát. Abban az esetben, ha út­közben kifogy a gáz, a veze­tő tovább hajthat benzinnel. Az egyik üzemanyagról a má­sikra való átkapcsolás mind­össze néhány percig tart. A gázballonos taxi nem­csak a környezet szempont­jából kevéssé ártalmas, ha­nem gazdaságossági előnyei is vannak. A sűrített gáz ol­csóbb a benzinnél. Ezenkívül meghosszabbodik a motor használati ideje. Csupán az üzemanyagköltségek csökke­nése révén egy kocsira szá­mítva évi 240 rubel megta­karítást lehet elérni. Első pil­lantásra ez nem túlságosan nagy összeg. Ha azonban fi­gyelembe vesszük, hogy a vá­rosban több ezer taxi közle­kedik, akkor a megtakarítás már igen jelentős. Ez sok­szorta meghaladja a vezetők átképzésének, a kocsi üze­meltetési technológiájában a változtatások végrehajtásá­nak költségeit. A Taskentben végzett ku­tatásokból kitűnt, hogy a gáz­ballonos taxiban mind a ve­zető, mind az utas egészsége szempontjából teljesen ártal­matlan a levegő. Üzemi or­vosaink igazolják, hogy a gázballonos kocsik vezetői nem panaszkodnak közérze­tük romlására. A mi üzemegységünkben eddig 130 kocsit állítottak át gázüzemre. Az 1981-ben meg­kezdődött ötéves tervben a mintegy 1000 kocsit számláló teljes taxiállományt átállít­ják „kék üzemanyagra”. A gáztöltő állomások létesítésé­nek arányában a taxivállalat más üzemegységei is áttérnek gázüzemre. A Szovjetunióban sok irányban folyik az autók tö­kéletesítése. Az egyik, kétség­telenül igen perspektivikus irány a gépkocsiszállítás át­állítása gázüzemre. A próbaúton levő kocsik feltöltése Hatalmas barát — hatalmas erő reK. vannaK kozouuk egesz fiatalok, de idősebb korúak is. Sokan azért jönnek, hogy megőrizzék ,formájukat”, bő­rük egészséges, alakjuk csi­nos maradjon. Az ember kül­sejétől ugyanis nemcsak jó hangulata, de gyakran mun­ka- és személyes sikerei is függenek. Korrekciós torna a kozmetikai intézet tornatermében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents