Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
Mai számunkból DIPLOMÁVAL — OTTHON (7. old.) KGST-SEGÍTSÉGGEL FEJLESZTIK A MAGYAR SZÉNBÁNYÁSZATOT (8. old.) TALÁLKOZNAK AZ EGYKORI SZEKSZÁRDI KOSARASOK (14. old.) New York, ENSZ A közgyűlés Namíbia-döntése Az ENSZ közgyűlése felszólította a Biztonsági Tanácsot: mihamarabb üljön össze és hozzon kötelező, általános érvényű szankciókat a Dél-afrikai Köztársaság eíllen. A határozat kimondja: a tilalmak céljia az, hogy rákényszerít- sék Pretoriát a Namíbia függetlenségére vonatkozó BNSZ- rendélkezósek teljesítésére. Egy másik határozat szerint, ha a Biztonsági Tanács képtelen lesz a megfelelő intézkedések meghozatalára, akkor a közgyűlés rendkívüli ülésszakának kell cselekednie. A BT feltehetőleg április közepén ül össze. ENSZ-for- rások szerint azonban várható, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország élni fog vétójogával és a testület nem lesz határozatképes. A Biztonsági Tanács 1977Jben hozott határozatában csak fegyver,szállítá- si embargót rendelt el Dél- Afrika ellen. A pénteken elfogadott határozatban a közgyűlés megerősítette, hogy a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismeri el a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezetet (SWAPO) és a világ- szervezet támogatásáról biztosította a fegyveres küzdelmet vívó szabadságharcosokat. Az egyik határozat felszólítja az ENSZ tagországait és a nemzetközi intézményeket, hogy segítsék a SWAPO-t igazságos fegyveres harcában. A közgyűlés elítélt minden olyan államot, amely az idevágó EN S Z-határ o zat ok ellenére még mindig diplomáciai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat tart. fenn a pretoriai rezsimmel. SZERKEZETVÁLTOZÁS — NÉGYSZERES NYERESÉG (4. old.) LEFELÉ NÖ A GÖG (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) ÚJ TECHNOLÓGIÁK £STERMÉKEK (8. old.) TRANSZKONTINENTÁLIS CSŐVEZETÉK (9. old.) KOZMETIKA A SZOVJETUNIÓBAN (9. old.) JÖ BARÁT A „DÖMPER-ELEFÁNT” (9. old.) LETARGIKUS ALOM (10. old.) A SENORITA ÉS A GYILKOS (10. old.) XXXI. évfolyam, 57. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. március 8., vasarnap. HÉTRŐL HÉTRE HfRRÖL HÍRRE MIÓTA VISELÜNK GYŰRŰT? (4. old.) A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRA (11. old.) A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége Sarlós István nyilatkozata A Hazafias Népfront-mozgalom szerepéről, tevékenységéről szinte nem eshet szó anélkül, hogy az emberek ne elemeznék a szocialista nemzeti egység kovácsolásában, a tudati tényezők kialakításában elért eredményeket. Ez a téma különösen időszerű most, hiszen a HNF március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország életében, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtized eredményeiről. E kérdéskörről Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának adott nyilatkozatot. — A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gazdasági, településfejlesztési, kulturális program megszervezéséhez és végrehajtásához. Azt is világosan kell azonban látni, hogy olyan egységet, amelyben valamennyi állampolgár minden kérdésben azonos nézeteket vall, reálisan még elképzelni sem lehet, munkahelyen, lakóhelyen, baráti körben sokszor lehet találkozni olyan jelenségekkel, amelyek az emberek közötti ellentéteket, ösz- szeütközéseket, olykor a társadalmi rétegek és csoportok közötti érdekellentéteket tükrözik. Akadnak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy a nemzeti egység, amiről a Népfront beszél, nem is olyan szilárd, nem is olyan széles körű, mint amilyennek hirdetik. Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egy-egy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legésszerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő, szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az önálló gondolkodás, az egészséges kétkedés az ember, a társadalom életében fontos tényező. Értem ez alatt ázt a gondolkodásmódot, amely kritikusan fogad mindent, ám amit magáévá tett, azt minden körülmények között támogatja és érvényesíti. — Amikor azt mondjuk, hogy nemzeti egységre törekszünk, mindig hozzátesszük: az alapvető politikai célok, a szocializmus céljainak elfogadását illetően ezt az egységet már létrehoztuk. Aki politikával, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, az tudja, hogy teljes egységnek tekinthető az is, ha az alapvetően ellenkező véleményt vallók száma elenyészően csekély. A legfőbb célok elfogadása mellett vannak más, na(Folytaitás a 2. oldalon.) MIÉRT LETTEM TSZ-TAG? (3. old.) Köszöntő A nőnapon minden virág kevés. Aminthogy a beszédek, a köszöntőik annyi szép jelzője is mintha kevés lenne, mert ehhez az ünnephez oly sok érzelem, olyan mély gondolati tartalom kötődik, hogy ahhoz 'képest szegényes a nyelv kifejező ereje. Édesanyánknak köszönhetjük a szeretetélmény állandóságát, azt a biztonság- érzetet, amit először az ő karjaiban éreztünk, s ami nélkül tudjuk, elvész az ember a világban. A férfiak életének valahány fontos állomása a másik nemhez 'kapcsolódik. A házasságunk, a gyerékürtk szülété- se és nevelkedése. A családi életben iaz a -bizonyos összétartozás-tudiat, amely hla létezik, átsegít bennünket a keserves próbatételeken, az édesanyáknak, a feleségeknek köszönhető. De nem mondhatjuk, hogy mindenkiben egyformán él a hála. Épp ezért szükséges emlékeztetni rá az ilyen alkalommal, március 8-án. A nőnap elsősorban társadalmi ünnep, világszerte az, most már hetvenegy év óta, amikor 1910-ben, Koppenhágában, a második nemzetközi nőkonferencia, Clara Zetkin javaslatára a világ dolgozó női nemzetközi szolidaritásának napjává nyilvánította. Abban az időben a szolidaritás, az akcióegység célja az egyenjogúság kivívására irányult. Nálunk már megvalósult a női egyenjogúság; a választójog, a munka,'a tanulás, a művelődés, a társadalmi előrehaladás, a közéleti sze- neplés tekintetében a mi törvényeink nem tesznek -különbséget férfi és nő között. Az egyenjogúsággal a nők számos új kötelezettséget vállaltak, vállalnak. Úgy, hogy közben megmaradtak a régi kötelmek it. Napjainkban is rájuk hárul a gyermeknevelés, a család összetartásának gondja. Nagyon sok teher nehezedik rájuk. Nem mondhatnánk, hogy mindenütt egy-forrrta az igyekezet: levenni róluk -amit csak tudunk a terhekből. A társadalmi könnyítések — bölcsődei, óvodái hálózat, gyermekgondozási segély, a technika ezerféle elérhető és meghonosítható segítsége a háztartásban — távolról sem járnak együtt az egyén-i igyekezettel, mjr ami la családtagók szolidan látását illeti. A családon belül ma még sokszor a régi értékítélet érvényesül, az egyenjogúság előtt. Amiben -a nő túlságosan gyakran válik kiszolgáltatottá... Holott ettől kellene óvnunk őket leginkább. Mert egyáltalán nem szolgálnak rá. Épp ellenkezőleg: munkájúikkal, életük minden percével régen kivívták maguknak azt ia jogot is, -hogy ne csiaík jogaikban, hanem társadalmi rangjukat tekintve is egyenlőek legye- nék a férfiakkal. Mert az lenne az igazi. Akár virág nélkül is. KOVÁCS IMRE DflíncfevtKtcii» mindenütt Dolgozó nőket bemutató képes összeállításunk az 5. oldalon található
