Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
1981. március 1. Képújság 7 Gép- és Műszeripari Szövetkezet, Tolna Nemcsak forintból lehet... Máskor és más helyütt az alább következőkre általában egy képet és pár soros információt engedélyezünk. Ez így szólna: „Tolnán a napokban átadtak egy 380 négyzetméter alapterületű szeneidét. A beruházást jelentős társadalmi munka mellett la Gép- és Műszeripari Szövetkezet építőrészlege végezte. Az új üzemcsarnokban hiatvanan dolgoznak, és híradástechnikai berendezést gyártanak”. A GÉM beruházása többet érdemel. Többet, azért, mert egymillió forintból hozták „tető alá” az épületet. A legfontosabb: a szövetkezet fennállása óta tervszerű munkahelyki'allakítást végeznek. Bárki megnézheti, hogy az udvartól a padlásig mindenhol tökéletes rend uralkodik. Nem talál senki a virágágyásokban cigarettacsikket, papírt, ételmaradékot. .. A GÉM műhelyeinek külső és belső képe olyan, mintha tegnap építettek volna itt mindent újonnan. Pedig ezek a műhelyek is öreg épületek, csak felújították őket. Tudom és sók helyütt mondják is: manapság szűkösen jut arra forint, hogy „feicsicsázzük” üzemeinket. Anna sem jut, hogy vegyenek cementet és sódert, amivel le tudnák betonozni az udvart, stb. Tolnán a GÉM- ben évente 10—12 ezer óra társadalmi munkát végeznek, a kommunista szombatokon általában nem a termelés hiányosságainak megszüntetése a feladat, hianem az üzem építése, csinosítása... Énnek is köszönhető, hogy most egymillió forintból korszerű üzemcsarnokot tudtak produkálni. — Túl az esztétikai igényeken, milyen eredménye lehet a korszerű munkakörülményeknek ? Szilák Mihály elnökhelyettes: — Munkaerőgondunk^ egyáltalán nincs, esetleg csak a speciális szákmákban. Nagyon ritkia a kilépés a szövetkezetből, pedig a községben jobban fizető vállalatok dolgoznak. Az átlagkereset betanított munkásoknál 2500 —2800 forint, szakmunkásoknál 3500—5000 forint. A szövetkezet komoly műszereket gyárt. Az 1981-es terv 125 millió forintos árbevétel. A legnagyobb megrendelőjük a Híradástechnikai Szövetkezet, nekik 43 millió forint értékben televíziószerviz-, hangminőség- ellenőrző műszereket, ipari televízióhoz berendezéseket és javító készülékeket gyártanak. A METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az NDK-ba 10 millió forint értékben küldenek különböző orvosi műszerekhez kiegészítő egységeket. Az idei tervekben szerepel az Ofotért részére 100 ezer milkirofillmtároló gyártása. Az autójavítás az egyetlen szolgáltatás a szövetkezetben. Ez az ismert alkatrészhiány miatt csák 5,7 millió forintos árbevétel tervezését tette reálissá. Hogy mennyire fontos a környezet la megrendelésekhez? Bizonyítja, hogy Tolnán járt az amerüjkai IBM budapesti képviselője és tárgyalás előtt volt kiváncsi a gyártási körülményeikre. Természetesen elégedetten távozott. Azt mondja Szilák Mihály: „Ha valakinek jó a közérzete, jobb munkát végez!” Azt hiszem, ezen jó lenne több munkahelyen elgondolkodni! H. J.—G. K. Tiszta, világos, korszerű az új műhelycsarnok Novak Lászlóné Minicope III. műszert szerel össze Kérdezzük meg őket...! A termelési tanácskozáson ezúttal is a beszámolót előterjesztő üzemvezetőé volt az első és az utolsó szó. Az elnöklő szakszervezeti főbizalmi fáradhatatlanul nógatta a jelenlevőket, hogy szóljanak hozzá. Az emberek félhangosan olykor egymást biztatták, de a jég csak nem tört meg, senki nem jelentkezett szólásra. Amikor szavazásra került sor, a beszámolót egyhangúan elfogadták. Mindenki megkönnyebbült, hogy ezen is túl vannak. Azaz, mégsem mindenki volt elégedett. Az alapszervezeti párttitkár, az üzemvezető, a KISZ-titkár, a (főbizalmi együtt keseregtek, hogy ez már ezután mindig így lesz taggyűléseiken, termelési tanácskozásaikon és más hasonló rendezvényeiken? Hiszen sok más alkalommal nem egyszer tapasztalták: az embereknek van véleményük, észrevételük, van javaslatuk. Hallgatná meg csak őket valaki az öltözőben! Csak úgy röpködnek a csípős megjegyzések egyes szakik munkájáról, némely művezető vezetési stílusáról. Félig komoly szósuhintásaikkal olykor nem kímélik az igazgatót sem! Ha valaki egy-egy embert az ilyen alkalmi szóvivők közül megkérdezett, hogy ha ilyen szépen tudja sorjázni, mi mindent kellene, lehetne másképpen csinálni, mint eddig, két típusválaszt kapott: 1. Nem tudok én gyűlésen beszélni, nincs ebben gyakorlatom. A munka az más, abban profinak érzem magam. Jöjjenek a gépem mellé, meglátják, ott nem lesz lámpalázam! 2. Nincs értelme szövegelni, úgy sem változik semmi, legfeljebb magamra haragítom a főnökséget. Inkább hallgatok és reménykedem, hogy akikre tartozik, előbb- utóbb majd csak észreveszik, amit kell. Igaz, ez a módszer fáradságosabb, időt emésztőbb, de megéri. Feltéve, ha valóban tudni akarjuk, hogy mit gondolnak, mit akarnak az emberek. Akkor menjünk oda hozzájuk, és kérdezzük meg őket... Ha a nagy plénum előtti rutin monológgal nem megy, akkor legyen kötetlen párbeszéd. Esetleg kombinálni is lehetne a kettőt. És ha a kételkedők azt látják, mégis csak van értelme szólni, nos akkor elképzelhető, hogy amikor annak helye és ideje lesz, akkor majd nyíltan, őszintén ők is megszólalnak... Gy. Z. A szakszervezetek megyei tanácsa megtárgyalta Szakszervezeti feladatok a tervcélkitűzések megvalósításában Az SZMT ülése joggal állapította meg, hogy az V. ötéves terv időszakában megyénk dolgozóinak élet- és munkakörülményei fejlődtek. Ennek számos összetevője volt és van. Hogy egyelőre csak egyet emeljünk ki, az élet- színvonal javulásában fontos szerepet játszottak a tervidőszakban hozott központi intézkedések, amelyek egyes területek bérezését rendezték, valamint a különböző rétegek szociális ellátásának javítását szolgálták. A területfejlesztési tervek elkészítésében és azok megvalósításában a szakszervezeti és a tanácsi szervek együttműködése eredményes volt. A megye szakszervezeti szervei támogattak és a jövőben is támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a termelés hatékonyságát javítja, a költségtényezők csökkentését, a belső tartalékok feltárását szolgálja, segíti a munkaerő hatékony foglalkoztatását. Sokban új helyzetünk azt kívánja, hogy a VI. ötéves terv teljesítése során még jobb összhang alakuljon ki a központi elképzelések, a területi és üzemi törekvések, célkitűzések között. A tervcélok megvalósítását segítő szakszervezeti feladatok meghatározásánál abból indult ki a szakszervezetek megyei tanácsa, hogy az idei szakszervezeti célkitűzések tükrözzék azokat a népgazdasági célokat, amelyek a VI. ötéves terv egészére meghatározóak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapszervezeti munka segítése továbbra is a tennivalók középpontjában áll. De ezen belül is kiemelkedő fontosságú a bizalmiak és bizalmitestületek hatékony munkájának előmozdítása, az üzemi demokrácia fórumrendszerének jó működése. Ennek egyik legfontosabb mozzanata a bizalmitestületek részéről az 1981. évi vállalati tervek vélemény ezése. A gazdálkodás hatékonyságának javításában fontos szerepe van a munkaverseny- mozgalomnak. Kívánatos, hogy a vállalati szakszervezeti szervek ösztönözzék a gazdasági vezetést, az 1981. évi termelési feladatok meghatározásával egy időben kerüljenek kidolgozásra a vállalati munkaversenycélok is. Az új tervciklus kezdetével összefüggő feladat a kollektív szerződések végrehajtásának értékelése, a szükséges módosítások végrehajtása, az érvényesség meghosz- szabbítása, ha kell új kollektív szerződés készítése. Nagyon fontos, hogy a kollektív szerződés tükrözze azokat a változásokat, amelyek az új tervidőszak velejárói. Ilyen, hogy csak egy példát említsünk, a munkaerőgazdálkodással összefüggő, szervezett munkaerő-átcsoportosítás. Tekintettel arra, hogy több területen a korábbitól eltérő szabályozás várható, különösen fontos, hogy a bizalmiak időben kézhez kapják a tervezetet. A párt-, majd azt követően a szakszervezeti kongresszus határozatai alapján a VI. tervciklus első felében, várhatóan jövőre, megtörténik az áttérés az ötnapos munkahétre. Két körülmény is indokolja, hogy az SZMT már az előkészítés ilyen korai fázisában felhívja a szak- szervezeti szervek figyelmét a várható feladatokra. A legfontosabb, hogy az áttérést úgy kell megoldani, hogy a vállalati tervek teljesítése biztosított legyen, továbbá nem okozhat létszám- növekedést vállalati szinten. Különösen az oktatásügy és a kereskedelem területén lesz szükség alapos, átgondolt előkészítésre. A másik, hogy az áttérés várhatóan változásokat jelent az eddig kialakult munkarendhez viszonyítva. Ezeket célszerű figyelembe venni az új kollektív szerződés kialakításánál. Az Országos Tervhivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelvei alapján az SZMT az alábbi fő elvek érvényesítését javasolja figyelembe venni a megye területfejlesztési tervében: Kapjon minden eddiginél nagyobb figyelmet az egyes társadalmi rétegek, különösen a nyugdíjasok, nagycsaládosok, nők és fiatalok életkörülményeinek javítása. A szakszervezeti szervek ezért figyelmüket elsősorban a lakásépítésre, a kulturális ellátásra, az egészségügyi ellátásra, a gyermekintézmények fejlesztésére, a kereskedelmi ellátásra és a szolgáltatásra, a kommunális szolgáltatásokra, valamint a vállalati szociálpolitikai koncepciók kialakítására irányítsák. Ügy ítélte meg az SZMT- ülés, hogy a megyei tanács, az eddig elkészült tervjavaslatokban, helyesen vette figyelembe a lehetőségeket és az igényeket. A szakszervezeti fórumokon megfogalmazott elképzelések találkoznak a tanácsi tervjavaslatokkal. Ezek alapján az SZMT-ülés javasolja, hogy a megyei tanács a VI. tervidőszakban tekintse egyik legfontosabb feladatnak a mennyiségi lakáshiány enyhítését. Ismerve a demográfiai helyzet alakulását, az általános iskolai férőhely bővítésére olyan megoldások lehetőségét célszerű kialakítani, hogy az a későbbiekben felhasználható legyen középszintű képzés céljára, elsősorban szakmunkásképzésre, illetve a napközis ellátás bővítésére. Az egészségügy területén elsősorban a gyermekgyógyászat fejlesztése jelent sürgős feladatot. Természetesen egyéb tennivalók is vannak, amelyekkel kapcsolatban az SZMT-ülés megfelelő ajánlásokat munkált ki. Az SZMT-ülés megállapította, hogy kedvezőek a tapasztalatok a közvetlen demokratikus fórumok szervezése terén is. Azokon a helyeken, ahol a helyi tanácsok vezetői tájékoztatják az üzemek dolgozóit a tervekről, számot adnak a társadalmi összefogás eredményeiről, minden esetben a társadalmi aktivitás kibontakozását segítik elő. Természetesen itt a társadalmi összefogás számos eredményével is találkozhatunk. Póth Károly normatechnikus a tekercskészítés normaidejét méri Feketéné Vígh Zsuzsa egy rádiótesztműszer bemérését végzi
