Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
* "népújság 1981. március 6. Ebédszünet van az iskolában, a gyerekek jó étvággyal esznek. Kint tűz a nyári nap, biztosan van árnyékban 25 fok. Pisti már elfogyasztotta a levest, hozzálát a második fogáshoz, de valami nem stimmel. A villa két darabban fekszik tányérja mellett. A fiú meglepődik, sejti, hogy ebből baj lehet. A felügyelő tanárnő szigorú tekintete a törött evőeszközre téved, és máris lecsap: „Eltörted a villát!” Pisti behúzott nyakkal, félénken válaszol: „Tanár néni kérem, nem én törtem el, valaki így tette ide”, A tanárnő arca semmi jót nem ígér. — Gyerekek, ki törte el ezt a villát? Nincs jelentkező, a tettes fél, a szemtanúk hallgatnak. Gyuri a tettes, de föl sem mer nézni, és szeretne mesz- sze lenni az ebédlőtől. — Pisti, valid be, hogy te csináltad! — Nem én törtem el — ismétli a fiú. — Rendben. Látod az udvaron azt a nagy követ, amit olyan szépen süt a nap? A fiú nézi. Nagyon meleg lehet ott. — Odamégy, és addig állsz mozdulatlanul, míg eszedbe nem jut a bűnöd. Akkor jelentkezhetsz. A meleg kíméletlen. Ha tudná á nap, hogy a fiú vétlen, elbújna egy bárányfelhő mögé. De mit tud a nap? Pista félóra elteltével már latolgat. Elvállaljam? Ne vállaljam? Mit fog szólni anyuka, ha megtudja? Nagyon meleg van. Én magamra vállalom ! — Tanár néni kérem, én törtem el a villát — mondja — káprázó szemmel, de a megmenekülés biztos tudatában. — Csakhogy megjött az eszed! Menj a helyedre! Gyurit közben mardossa a lelkiismeret. Milyen ember vagy te? Gyávaságból bemártod a barátodat, aki miattad szenvedett, ártatlanul. A lelkiismeretével vívott harc után, szünetben a tanárnő elé járul. — Ne tessék haragudni, én törtem el a villát. A fiú majdnem könnyezik, de a tanárnőnek — sajnos — nincs szava, az ügyet lezártnak tekinti... — K. J. — Egészség és életmód Gyilkosság: késsel és villával Plakátjaik, jelmondataik országszerte ismertek: Törődjön többet egészségével! Az egészség érték! — hallhatjuk naponta a rádióban. A televízió képernyőjén, ha megjelenik emblémájuk, a kígyóba font „OEM” kezdőbetűkkel, tudjuk; egészségünkről lesz szó. A színes, figyelemfelhívó műsorok, reklámok mögött az Országos Egészség- nevelési Intézet felelősségteljes munkája áll. 1977-ben jött létre az intézet. Feladata a lakosság egészséges életre való nevelése, az egészséges életmód elsajátíttatásával az úgynevezett civilizációs betegségek megelőzése. A kartársak dolgoznak? A mozgás dicsérete Tanuljunk meg együttélni betegségünkkel — ha van. Ha nincs — akkor pedig folytassunk olyan életmódot, hogy szervezetünk kivédhesse a naponta rázúduló, egészségünkre ártalmas negatív hatások özönét. Az egészségügyi megelőzés a felvilágosítással kezdődik. Ezért az 1972-ben kiadott, II. egészségügyi törvény a nevelést tudományosan megalapozott tevékenységként írja elő. A törvény ezt az egészségügyi dolgozókon kívül a társadalmi és tömegszervezetek számára is kötelezővé tette. Az 1979-es statisztikai adatok szerint a halálokok kör zött az első helyen az úgy-» nevezett civilizációs betegségek állnak. Így a szív- és keringési megbetegedések, daganatok, idegrendszeri és emésztőszervi zavarok. Ezek többsége a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. Ennek tudatában viszont egyre inkább szükség lenne az alapvető szemléletváltozásra: a rendszeres fizikai aktivitásra, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére. KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Az elmúlt években a mozgás, a helyes táplálkozás és a higiénés magatartás kialakítása volt az Egészségügyi Felvilágosítási Központ által meghatározott aktuális feladat. Hogy miért éppen ezekre a témákra esett a választás? A válasz kézenfekvő: a betegségek elkerülésében ezek hiánya vagy helytelen alkalmazása okozhatja a legtöbb és legveszélyesebb ártalmat. Ismert szólásmondások, hogy: „a mozgás sokféle orvosságot helyettesíthet, de a világ ösz- szes orvossága nem helyettesítheti a mozgás hatását”. „Több gyilkosság történt késsel és villával, mint elismerten gyilkos eszközökkel”. Azt hiszem nem kell hozzájuk kommentár. Életmódunk, életszínvonalunk az elmúlt 30 év alatt gyökeresen megváltozott. A növekvő szabad idő, a kulturáltság szintjének folyamatos emelkedése, a megfelelő propagandamunka (nem elhanyagolható!) hatására azonban egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy sportoljanak. Különböző akciók indultak, többnyire eredménynyel. Ilyen például a „Nyitott pálya”, vagy az „Edzett ifjúságért” tömegmozgalom. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni sportokat kedvelők egyre szélesedő táborát sem. Civilizációs betegségeink közé tartoznak a helytelen étkezési szokásokból eredő elhízás, a cukorbaj, a fogszuvasodás, az emésztőszervi rendellenességek és még lőhetne sorolni. Mindezeket megelőzhetjük a korszerű, egészséges táplálkozással. (Az OENI kis propagandafüzeteket adott ki, amelyben a gyakoribb betegségek ajánlatos étrendjét írja le, és ellátja a beteget hasznos tanácsokkal.) „MAKK MARCI” A helyes személyi és környezeti higiénés nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni. Ebben is nagy segítségünkre van az Országos Egészségnevelési Intézet televíziós gyermekműsorával, a Makk Marci-sorozattal. A „Makk Marci”-figura széles körben felhasználható a gyermekeknek szánt személyi higiénés mondanivaló közlésére. Az elkövetkező években az Országos Egészségnevelési Intézet elsősorban az ifjúság körében szeretne nagyobb eredményeket elérni. Az elmúlt év a dohányzás, elleni harc éve volt, az idén pedig a személyi, a környezeti és a mentálhigiéné terén fejtenek ki fokozottabb propagandát. ÓRAVECZ ÉVA Blúz mindenkinek Évek óta a legsikeresebb divatholmink a blúz. Sokfajta, sportos és elegáns megoldás kínálkozik mindkét nembelieknek, a legkisebbektől az idős korosztályokig. Természetesen a fiúk és férfiak „blúzát” ingnek nevezzük, de nem nagyon különbözik egymástól a férfi és női viselet, sőt még a gyermekkorban lévők blúza sem a felnőttekétől. Hasznos tulajdonság, hogy egész évben viselhető a blúz, idényenként más-más, az időjárásnak megfelelő kiegészítőkkel. Rajzainkon a fentiekben elmondottak illusztrálására közlünk modem blúzokat- ingeket, nappalra valókat, sportos megoldásokat. Ezek mindegyike hasonlít egymásra, az alapanyag azonban sokfajta variálási lehetőséget kínál. A blúz és az ing nadrághoz éppen olyan jól illik, mint sportos szoknyához. 1-es modellt férfiaknak ajánljuk. Jerseyből, vagy vékony műszál szövetből készült, gyapjúing, kis álló nyakkal; kevéssé karcsúsított, így alatta könnyű pulóver is hordható. 2- es modell derékban öves blúz, mély ragián szabással, a könnyű anyag vékony szövet, így a kétszer körültekert övvel csinosan összetartható a derékon. A blúz medence- csontig ér. 3- as modell hasonló az előbbihez, nagykockás anyagból készült, elütő színű díszítéssel a galléron, a kézelőn, valamint az öv is lehet a díszítőanyagból. 4- es és 5-ös modellek, kislányoknak való blúzok, a felnőttekéhez hasonló, köny- nyen kezelhető; szintetikus jerseyből a legpraktikusabb.' A blúzok álló nyakkal, vagy pici gallérral, bevarrott, illetve ragián ujjakkal, zsebekkel és húzott csípőrésszel készültek. A gloknis, kockás szoknya és az apró pepita „lap” szoknya hasonló a felnőttek divatjához, de nyugodtan kiválaszthatók gyermekek részére is. <N. V.) Crepes Suzette. Hozzávalók: 7 dkg liszt, 1 dl tej, 1 késhegynyi só, kevés olaj, 1/4 kávéskanál cukor, 2 tojás, 8 db kockacukor, 4 db narancs, 1 db citrom, 4 dl narancslikőr, 1 evőkanál vaj, 3 evőkanál tejszín, 1 evőkanál mandulareszelék, 6 cl konyak. A lisztet tejjel, sóval, cukorral és a tojásokkal sima tészta masszává keverjük. Egy palacsintasütőt kivajazunk, és közepes lángos, kevés olajat forrósí- tunk benne. A tésztamasszát a ferdén tartott sütőbe öntjük, úgy, hogy leheletvékony tésztaréteg legyen benne. A palacsintákat mindkét oldalán világos színűre sütjük, összehajtva, előmelegített tálra tesszük. A kockacukrokat a narancsok és a citrom héjához dörzsöljük, amíg a cukrok átnedvesednek és a gyümölcsök aromáját magukba szívják. A kockacukrot a tálalóasztalnál tűzálló tálba tesszük és villával szétnyomjuk. Felmelegítjük, amíg a cukor barna színű lesz. Ráöntjük a narancslikőrt és ismét meggyújtjuk. A vajat és a narancsot, valamint a citrom levét a tálba tesszük és elkeverjük. Addig főzzük, amíg besűrűsödik. Majd a palacsintákat a szószba forgatjuk és ezután egymás mellé egy tálba tesszük. Mandulareszelékkel megszórjuk. Konyakkal leöntjük. Végül flambírozzuk. Ha ideges a gyerek Hány szülő szájából hangzik el naponta a panasz: ideges a gyerek! Nem bírok vele ! Makacs, visszafelesel, csavarog, konok, nem tanul, szemtelen, és ki tudná még felsorolni a sok panaszt. Hány szülőben ég a kérdés, mi történt, hogy a korábban kedves gyerek így megváltozott? Faggatja őt — de hiába. Legtöbbször konok hallgatás a válasz. Ideges a gyerek — de ideges a szülő is. Különösen ilyenkor. Tehetetlenségében még a testi fenyítéstől sem riad vissza. Pedig ezzel nem segít, még tovább rontja a helyzetet. A konok gyermekajkak még jobban összezáródnak, ezen az úton soha nem talál el a szülő a gyermekéhez. A szakadék mind mélyebb lesz közöttük. Nagyon sokszor más jelenségek is kísérik ezt a magatartást a gyereknél. Remeg a keze, minden hangosabb szóra összerezzen, izzad a tenyere, a lába, kiejti a tárgyakat a kezéből, fél, kerüli gyermektársait, súlyosabb esetben éjjel ágyba vizel, ránga- tódzik az arca. Mi okozhatja ezeket a tüneteket? A legtöbb szülő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Kétségek között gyötrődik, hol hibázta el a nevelést, vagy a beteg gyereket hol gyógykezeltesse. Van az orvostudománynak olyan ága, amely ezekkel a problémákkal foglalkozik. Ez a mentalhygiénia, a lelki egészségügy. A gyereket először általános orvosi vizsgálatra küldik, aztán pszichológus foglalkozik vele. Foglalkozás közben megismeri a gyerek személyiségét, kutatja, mi okozhatta a lelki válságot. A leggyakrabb esetben a családon belül ért csalódások, csapások, konfliktusok vagy viszályok okozzák; egyszóval a családi miliő idézi elő a lelki problémát (iszákos szülő, szülők közötti viszály, válás, haláleset stb.). De lelkiválságba kerülhet az a gyerek is, akinek családi körében ugyan nem fordulnak elő ilyen kirívó esetek, de életéből hiányzik a szeretet, az otthon melege, a szülői törődés, sokat van egyedül. Előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt a lelkiállapotot, például az újszülött kistestvér, vagy az idősebb testvér iránt, aki kitűnő tanuló és akit állandóan példaképül állítanak elé. De adódhat féltékenység másodszor kötött házasságban is, ahol a szülők el vannak foglalva saját érzelmeikkel, a gyerek nem kap elég szeretetek s ügy érzi, „kilóg” a családból, feleslegessé vált. így érzelmileg bezárul, elma- gányosodik. A pszichológus felkutatja az okot, mitől rendült meg a gyerek lelkiegyensúlya. Ezután határozza meg a gyógyítás módját, amely sokszor hosszú és türelmes törődést igényel. Nem elég azonban a gyermek részére meghatározni, hogy milyen gyógymód alkalmazása lesz sikeres, meg kell változtatni a lelkibetegséget előidéző környezetet is. Hiába kezelik a gyermeket bármilyen gyógymóddal, ha a betegséget előidéző családi légkör minduntalan visszaveti gyógyulásában. A szülőnek az orvossal szorosan együtt kell működnie a gyógyulás érdekében. Erre az orvostól részletes tanácsot kap. Például, ha a lelkiegyensúly megbomlását a testvér iránti féltékenység okozta, akkor a szülőnek változtatni kell addigi magatartásán. Érezze a beteg gyerek, hogy egyformán szeretik testvérével, és ha ő nem is tud olyan eredményeket elérni az iskolában, mint a testvére, azért egyformán fontosak a szülőnek. Minden szülőnek az a vágya, hogy testileg-lelkileg egészséges utódja legyen. Ennek érdekében azonban nemcsak gyermeke testi, hanem a lelki egészségével is törődnie kell. A testi ellátottsággal általában nincs baj, hiszen a szülő gondosan óvja gyerekét, ha hideg van, ha éhes, ellátja a legjobb ételekkel — hadd legyen jobb dolga, mint neki volt. Sokszor anyagi erején felül vásárol játékokat, beíratja különórákra, utazni viszi. Ha elesik és vérzik, gondosan fertőtleníti, beköti a sebét, de... lelki egészségére már nem fordít ennyi gondot. Talán azért, mert külsőleg csak akkor látszik a lelkibetegség, amikor már komoly baj van?! FÄSI KATALIN Meglepő fogadtatás
