Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

1981. március 6. /tolna'A iniÉPÜJSÁG 3 A kenéstechnika jelentősége Tanácskozás és bemutató Szekszárdon Változó idő, változó társadalom Családok, házta rtások A terv: 1560000 pár cipő „Optimista vagyok” — mondja Tréber Tibor, a Bonyhádi Cipőgyár igazgató­ja, amikor arról beszélge­tünk, hogy milyennek látja a hatodik ötéves terv kezde­tét, vállalati vonatkozásban. — Mire alapozza, igazgató elvtárs, az optimizmusát? — teszem fel a kérdést, ismer­ve a vállalat gondjait, ne­hézségeit. — A vállalat célkitűzéseit nemcsak a felső vállalati ve­zetés, hanem a középkáde­rek is jól ismerik, és ha­sonlóképpen, mint én, ugyan­csak optimisták valameny- nyien. A vállalat mennyiségi terve ebben az évben 1 580 000 pár cipő, Botond minőségben gyártva, ami nagy felelősség­gel jár, hisz ez a márka már elfogadott és minőségi ga­rancia is a hazai és a kül­földi piacon egyaránt. A ter­vezett teljes termelési érték ebben az esztendőben 520 millió forint. — Ismerve a hatodik öt­éves terv feladatait, nem szólam, ha azt mondom: nagyon komoly átszervezé­sekre van szükség ahhoz, hogy a vállalat helyt tudjon állni. A vállalattól jelenleg 400-an vannak gyesen. Ez jelentős létszám, ha figye­lembe vesszük, hogy az állo­mányi létszám 1550, a jogi létszám közel kétezer. A helyzet könnyítésére már ko­rábban bevezették a tüződé- ben a kismamaszalagot, most kerül ugyanez bevezetésre az aljaüzemben. — A vállalat profilja lé­nyegében változatlan: ra­gasztott és varrott eljárással készült cipők kerülnek ki ez­után is a gyárból. Ide tarto­zik még, hogy évente körül­belül ezer modellt terve­zünk, melyből háromszáz ke­rül piacra. — Nagyon fontos körül­mény, hogy a vállalatnál va­lamennyi felső- és középve­zetői munkakörben magasan kvalifikált szakemberek dol­goznak. A munkafegyelem­mel kapcsolatban a megálla­pítás az, hogy jó. eltekintve attól, hogy kisebb munka­ügyi problémák előfordulnak. — Az a célunk, hogy va­lamennyi vezető — legyen az felső-, vagy középkáder —, ismerje a rá háruló felada­tokat. Tartson szakmai fe­gyelmet, támaszkodjon a dol­gozók kezdeményezőkészségé­re, figyeljen rendszeresen oda az újítási mozgalomra, s ak­kor megálljuk helyünket a jövőben, talán még jobban, mint az elmúlt időszakban, és erre alapozom az opti­mizmusomat is. HORVÁTH JÓZSEF A MÉM közleménye Az osztrák állategészség­ügyi hatóság hivatalosan je­lentette, hogy a Bécstől 60 km-re fekvő St. Pölten kör­zetében száj- és körömfájást állapítottak meg. A szüksé­ges intézkedéseket a járvány felszámolására megtették. Az illetékes magyar állat­egészségügyi hatóságok ez­zel kapcsolatosan kérik azo­kat a nagyüzemeket és egyé­ni gazdákat, ahol, akik e be­tegség iránt fogékony állato­kat — szarvasmarhát, sertést és juhot — tartanak, hogy fokozott gonddal figyeljék az állományt és idegen látoga­tókat ne engedjenek az állat­tartó helyekre. A megyei állategészségügyi állomások a szükséges megelőző intézke­désekről rendelkezést adtak ki. Az Ausztriával közvetlenül szomszédos megyék határ- állomásain belépő egyes oszt­rák állat- és terményszállító járművek fertőtlenítését el­rendelték. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Gépipari Tudományos Egyesület szekszárdi szerve­zete legutóbbi összejövetelét az 505. sz. Ipari Szakmunkás- «képző Intézetben tartotta. A közel hetven résztvevő érdek­lődéssel hallgatta Ferke Mi­hály okleveles kenéstechnikai szakmérnök előadását „A ke­néstechnika szerepe a gépek üzemeltetésében” címmel. Ezzel az előadással meg­kezdődött — mint ahogy azt Csík Attila a szekszárdi szer­vezet titkárhelyettese elmon­dotta, — az 1981-es év ren­dezvénysorozata. Ez alkalom­ból több vállalattól, mint pl. az MMG, a BHG, a Paksi Atomerőmű Vállalat, a dom­bóvári Csavaripari Vállalat, is hívtak meg vendégeket, sőt a szakmunkásképző intézet for­gácsoló és műszerész tanulói is szép számban foglaltak helyet az érdeklődők sorai­ban. Az előadás, a sokak által nem ismert, és ezért felesle­gesnek tartott, de a valóság­ban nagyon fontos dologról szólt, a gépek kenéséről. Megfelelő típusú és minő­ségű olajat? A gyártó cégek táblázatokat bocsátanak ki. A viszkozitás és termelhetőségi táblázatból minden olaj kivá­lasztható. Tehát nem termék­nevet kell keresni, hanem minőségmutató adatokat. Nemzetközi szabvány tartal­mazza a viszkozitás és fel­használási szempontok sze­rinti csoportosításokat. Ezt előbb-utóbb minden ország kénytelen lesz alkalmazni. Magyarország évi kenő­anyag-behozatala hétmillió dollár évenként. Az előadó szerint jobban oda kellene fi­gyelni, hogy mit hozunk be, Nagyüzemek segítsége nél­kül ma már elképzelhetet­len a háztáji és kisgazdasá­gok tevékenységé. Utóbbiak tehát függőségben vannak és termelésük meghatározója, hogy a nagyüzem milyen mértékben tudja divatosan szólva integrálni őket, vagyis bevonni egy szakszerűen irá­nyított és szervezett munká­ba. Egy jól gazdálkodó' tsz több szolgáltatást tud adni a háztájinak, mint egy kevésbé jó, hiszen a nagyobb anyagi­műszaki bázis több mindent tesz lehetővé. Imigyen a jól gazdálkodó szövetkezetek nemcsak a munkabérben, ha­nem a háztájiban is több jö­vedelemhez tudják juttatni tagjaikat, persze plusz mun­ka, szaktudás, vállalkozó­kedv és férőhely kell hozzá. Ez utóbbit a kisgazdaság, il­letve a háztáji gazdaság ad­ja. És mit ad a tsz? A pincehelyi Vörösmarty * Tsz elég sokat ad. Megteheti, mert a gazdaság tavalyi te­vékenysége alapján az eddi­gi legjobb eredményt érték el. A háztáji ügyeit két szak­ember intézi. Egyik az állat- tenyésztés, másik a növény- termesztés dolgait. Hegedűs Pál háztáji-ügy­intézővel beszélgettünk a szövetkezet tagjainak ottho­ni tevékenységéről. A tsz vál­lalja a háztáji és belterüle­tek, zártkertek művelését. A tagok műtrágya-ellátásában döntő szerepe van, hasonló­képpen a növényvédő szer beszerzésében. A közös gaz­daság betakarítja a kukori­cát, de ugyanígy levágja a tagok kaszálóterületét, illet­ve a lucernát. Mindezeket házhoz is szállítja, évente kö­zel százhúszezer forint érté-’ kű szálas takarmányt. Ter­mészetesen bálázott szalmát is igényelhetnek a tagok. Van legeltetési lehetőség is a szezonban. A fő profil a háztájiban az állattenyésztés. Több évre mert ez a 7 millió dollár há­rom módon jön össze: 1. Ná­lunk nem létező anyagot hoz­nak be. 2. Nálunk is gyártott kenőanyagot vesznek. 3. A mi kenőanyagainknál rosszabb minőséget hoznak be. Mit tesznek a kutatók az olaj betegségek megelőzése érdekében? Vállalatok miért nem alkalmaznak kenéstech­nikust? Miért bízzák milliós értékű gépeiket segédmunká­sokra? Válaszként Ferke Mi­hály elmondta, hogy a mű­szaki egyetemen — ott ahol a tervezők tanulnak — is visszamenőleg megnézve az állomány alakulását, egyér­telmű a következtetés, hogy csökken a szarvasmarha­létszám és meglehetősen di­namikusan fejlődik a sertés- tartás. Ennek oka többek kö­zött az, hogy bár a közös a takarmányellátást ^egyaránt vállalja mindkét tevékeny­ségnél, a tagok mégis a disznóhizlalást választják, mert kevesebb a befektetés, így a kockázat, és a pénz jó­val hamarabb megtérül, va­lamint a munka eredménye is hamarabb realizálódik. Egy vemhes üsző ára ma húszezer forint körül van és négyéves korában lesz érté­kesíthető szaporulata. Igaz, közben ott a tejért kapott pénz, de több a munka és igényesebb is. így jelenleg mintegy ötven marhát hajta­nak ki a tagok a közös lege­lőre. A tejből eredő bevéte­len is látszik az állomány csökkenése, hiszen 1978-ban egymillió forintot jelentett a háztáji tej, tavaly ennek fe­le volt az összeg. Szíveseb­ben foglalkoznak bikahizla­lással, ebből tavaly egymil­lió forint származott. A tsz háztáji ágazata ta­valy tizenhét és fél millió forint árut állított elő. Ennek zömét (tizenötmilliónyi) a le­adott hízók jelentették. Az elmúlt négy év alatt a háztáji termelése hízóból há­romszorosára emelkedett. Ebben nagy szerepe van a közösnek, hiszen elmondha­tó, hogy a gazdának „csak”a férőhelyet és a munkáját kell adnia, a többit a közös magára vállalja. Előhasi ko­cát ad a termelőnek — hat­van százalékot kell fizetni átvételkor, a többit az első szaporulat leadásakor. Amennyiben a tag igényt tart rá, nyolcszáz forintot szerző­dési előlegként megkaphat — meg kell jegyezni, hogy erre kevesen tartanák igényt. Fontos a takarmányellátás. Ezt a közös gazdaság saját csak öt éve oktatják a kenő­anyagokat. Egy nemzedék el­maradt ebből. Most van fel­jövőben, fontosságát tudva ez a szemlélet. Mindezeket ösz- szegezve értékes, érdekes elő­adást hallhattunk. A Gép­ipari Tudományos Egyesület szekszárdi szervezete két elő­adást tart negyedévenként. A GPE-be a MTESZ Dózsa György u. 3. szám alatti iro­dájában lehet jelentkezni. A következő előadás címe: „Hűtő kenőanyagok szerepe az anyagmegmunkálásban.” NAGY VENDEL terményeiből keveri, a négy­féle tápot csak igényelni kell, a befizetés után egy nap alatt házhoz szállítják, ha lehet így mondani a vályú mellé. A meghizlalt jószágot elszállítják a háztólj erre a célra négy speciális lovas ko­csi szolgál. A leszállított jó­szágokért járó pénzt napo­kon belül megkapja a ter­melő. A termelői kedvet jellem­zi, hogy a mostanában épülő házak mellett megtaláljuk a disznóólát is. Kevés a régi hidas, többnyire mindenki áldoz arra, hogy korszerűbb körülmények között, az állat­egészségügyi szempontoknak jobban megfelelő helyen tartsa a disznót. Gyakori az önetető, sőt önitató. A szö­vetkezet kimutatása szerint háromszázhatvan portán fog­lalkoznak árusertés termelé­sével Pincehelyen. Ebből két­százötvenhárom aktív tsz- tag, hatvan fizikai dolgozó — nem szövetkezeti tag, vas­utas éppúgy van köztük, mint fuvaros — negyven szövet­kezeti nyugdíjas is hizlal és tanító is akad köztük. A ház­táji gazdaságok -állománya átlag tíz—tizenkettő, vagyis egy koca szaporulata. özvegy Pintér Istvánná tíz éve foglalkozik hizlalással. Kezdetben az áfészen keresz­tül értékesítették a hízókat, néhány éve azonban a szö­vetkezettel kötnek szerző­dést. Az istállóban rácsokkal különített férőhely van a sertéseknek és önetető, ön- itató könnyíti a munkát. Évente harminc, negyven hí­zóra köt szerződést. Ott jár­tunkkor nyolc hízót adott le. Pintémé minden kiadást pontosan feljegyez és így könnyedén kiszámítja a hasznot. Ha nincs elhullás, megbetegedés, hízónként öt­hat, esetenként nyolcszáz fo­rint a haszon, vagyis ha úgy vesszük, á munkadíj a nyug­díj mellé. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az elmúlt év­tizedben jelentősen növeke­dett a háztartások száma, de csökkent azok átlagos nagy­sága. Míg 1970-ben országo­san száz háztartásban 295 személy élt, a múlt év ja­nuárjában ez a szám 280 volt. Tovább vizsgálva az adatokat, megállapítható, hogy a fővárosban ez a szám a legalacsonyabb, itt száz háztartásban mindössze 242 személy él, a megyék közül Csongrád megyében 265, a legmagasabb pedig Szabolcs- Szatmár megyében, ahol 317 személy él száz háztartásban. Mi az oka ennek a „lét­számcsökkenésnek”? Az egyik, hogy az elmúlt évti­zedben erőteljesen nőtt az egyszemélyes háztartások szá­ma. Jelenleg 720 ezer ember él egyedül, akiknek mintegy kétharmada nő, és 70 száza­lékuk az idősebb korosztály­hoz tartozik. Az egyszemé­lyes háztartások száma Bu­dapesten a legmagasabb. A másik ok, hogy az elmúlt év­tizedben csökkent a két és több családból álló háztartá­sok száma, ami azt mutatja, hogy a lakáshelyzet fokoza­tos javulásával a korábbinál kevesebb családban kénysze­A családösszetétel alakulá­sát a gyermekszületések ala­kulása mellett az is befolyá­solja, hogy az életkor meg­hosszabbodásával, a gyerme­kek önálló keresővé válásá­val és korai házasságkötésé­vel egyre több idősebb házas­pár maradt velük együtt élő gyermek nélkül. Az adatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az ideális­nak tekintett háromgyerme­kes családtípus még nem vált általánossá, sőt, az elmúlt évtizedben a három- és több gyermekkel élő csalá­dok aránya csökkent. Buda­pesten van a legkevesebb há­rom- és többgyermekes csa­lád, az összes családoknak mindössze 3 százaléka. A köz­Szigetszentmiklóson, a Cse­pel Autógyár főegység- és alkatrészgyárában állítják elő az Ikarus autóbuszok szervo­kormányát. A kormányzást megkönnyítő hidraulikus be­tartásban élni. Egyébként a több családot egyesítő ház­tartások száma és aránya a községekben a legmagasabb, számuk azonban az elmúlt évtizedben ott is csökkent. Ha a háztartások összeté­telét a keresők száma szerint vizsgáljuk, a legszembetű­nőbb, hogy jelentősen és fo­lyamatosan növekszik azok­nak a háztartásoknak a szá­ma, amelyekben csak nyug­díjasok élnek. Jelenleg a 3 millió 718 ezer háztartás egy­negyede aktív kereső nélkü­li. Ugyanakkor a háztartások több mint egyharmadában két kereső van. Más összefüggésben vizs­gálva, a száz háztartásra ju­tó keresők száma tíz *év alatt átlagosan 143-ról 134-re csök­kent. Ez a szám Zala és Fe­jér megyében a legmaga­sabb, itt száz háztartásban átlag 148, illetve 146 kereső van, míg Békés megyében a legalacsonyabb: 125 fő. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy hazánkban több év-tizede folyamatosan csökken az átlagos család- nagyság. Jelenleg a családok­nak több mint egyharmada gyermek nélkül él. A csalá­dok összetételének alakulását szemlélteti az alábbi táblázat: ségekben ez az arány 8 szá­zalék. A családok gyermekszám szerinti összetétele megyén­ként jelentősen eltérő. A száz családra jutó gyermekek szá­ma Szabolcs-Szatmár megyé­ben átlagosan 127, Veszprém­ben 120, míg Csongrád és Heves megyében mindössze 97. Baranya és Heves megyé­ben a legtöbb az „egyke”, az itt élő családok 35 százalé­kában egy gyermek van. A három és több gyermekkel élő családok aránya kiugróan magas Szabolcs-Szatmár me­gyében, 12 százalék, míg a nagycsaládok,aránya Somogy megyében mindössze 5 szá­zalék. rendezésből nemrég készült el a kétszázezredik darab. A több mint tíz éve gyártott — az ATUKI-ban kifejlesztett — kormányszerkezet felét a KGST országaiba exportál­ják. Tizenhatmillió a ház körül Pincehelyen így csinálják rül több generáció közös haz­Családösszetétel: Az összes család százaléka 1970-ben 1980-ban házaspár gyermek nélkül 33,7 34,9 házaspár gyermekkel 56,1 54,0 apa gyermekkel 1,3 1,7 anya gyermekkel 8,9 9,4 GYERTYÁNOS ZOLTÁN Csepeli szervokormány a KGST-országokba Zsírozzák a fogaskereket A szervokormány működésének ellenőrzése

Next

/
Thumbnails
Contents