Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
1981. március 5. ^EPÜJSÄG 3 A tomerőmű-építkezés Változó idő, változó társadalom Hol vannak az állványerdők? Lakosok és lakások Kéregpakett - olcsó, gyors, biztonságos építkezés Egy kisebb fenyőerdő meg se kottyant, annyi zsaludeszkát használtak el Pakson az egyes és a kettes blokk építésénél. Már-már az építkezésre csalogatták az ország összes ács-állványozó szakmunkását, s mégis hiány mutatkozott szakemberből. A „határidők” ott „tolongtak” az íróasztalok körül, mindig jött egy újabb dátum, egy újabb fontos — a másik vállalatnak munkaterületet adó — határidő. Ezekből természetesen veszekedések, viták és kiborulások lettek. És mára eltűntek az állványerdők, nincs ács-állványozó hiány — a határidőkkel meg az idegességgel még hadilábon állnak, de az egy másik téma. GYÁR LETT A PAKETTÜZEM Czimmel József üzemvezető nem kis büszkeséggel mutatja meg birodalmát. A 22- es Állami Építőipari Vállalat segédüzemében járunk. Ez az -elnevezés ma már idejét múlta, de erről, majd később. Először: mi is az a pakett? — avagy ismertebb nevén a falcella? A reaktort egy nagyméretű, hermetikusan, zárt doboz veszi körül. Ennek a doboznak a falai 1— 1,5 méter vastag vasbetonelemek. Az első és második boksznál az üzemben elkészítették a falcellák vázszerkezetét, majd az építkezésen a helyére állították, körbezsa- luzták és nehézbetonnal kitöltötték. Természetesen ez hosszadalmas, sőt, mivel a helyszínen készítették el a különböző átvezetéseket, csőhelyeket és a technológiai berendezések vezetékeinek a helyét, lassú és kényelmetlen munka volt. Nem beszélve arról, hogy helyenként 10— 20—30 méterrel a föld felett, a falon kellett dolgozniuk a hegesztőknek, a lakatosoknak és az ácsoknak. Egymást zavarták a munkában, baleset- veszélyes és nagyon drága volt ez a módszer. Ma már házgyári módszerekkel készül a falcella a pakettüzemben. Bent, az üzemcsarnokban elkészítik a vázszerkezetet, bakdaru segítségével egy nyitható tetejű épületben folytatják a munkát, itt a kívánt méretre és helyre teszik a különböző átvezetéseket, majd újabb daru segítségével a forgató- padra kerül a falcella. Itt mindkét oldalára egy hét centiméter vastag kéregbetont kap, azaz elkészítik a fal síkját. Ezután csak kint, az építkezésen, össze kell állítani a falcellákat, és állványozás*, zsaluzás nélkül bele- tölteni a nehézbetont. Ezzel az építkezés szerelő munkává vált. A KORMÁNYBIZTOS KÖZBESZÓL... Kutas István létesítményi főmérnök ma már mosolyog, zöld utat kapott munkájuk, s csak bő egy évbe tellett, amíg sikerült azt keresztülvinni. — Magát az elvet nem mi találtuk ki, a Szovjetunióban láttuk — mondja az újító kollektíva vezetője. —. Ezt csak a magyar viszonyokra kellett lefordítani. Nem ment könnyen, először minden oldalról próbáltak akadályt gördíteni, de egyszer egy kormánybiztosi értekezleten Szabó Benjamin kijelentette: igenis, a kéregzsaluzatos építési technológiát be kell vezetni ! A munka java ezután jött. Először kidolgozták a technológiát. A gyorsaság annak is köszönhető, hogy a kollektíva tagjai közmegbecsülésnek örvendő műszakiak. Név szerint: Dalacsy János műszaki előkészítő programozó, Szé- csényi István előkészítő csoportvezető, ' Rokonay István munkahelyi termelési főzették el a gyártást, azt meg mindenki tudja, hogy más a terv és más a gyakorlat. A pakettüzem dolgozói sok apró ötlettel segítettek. Erről Dévai Lajos művezető beszél: — Rengeteg gondunk volt a kész cellák mozgatásakor. A hatalmas test — némelyik többször tíz tonna — amikor a köteleken himbálózott, re- zonált, és így megrepedt a kéregbeton. A vasszerkezetet meg kellett erősíteni, azóta kerültek be a merevítők. Gond volt még a fordításkor a felfüggesztésekkel... szóval mindenkinek volt apró javaslata. A HARMADIK BLOKKNÁL MÁR ... Miután az újítógárda bebizonyította, hogy minden tekintetben jó a kéregbetonos módszer, a MÉLYÉPTERV — ők 'foglalkoznak a szovjet tervek honosításával — ennek alapján tervezte meg a 3. és a 4. blokkot. Az alkotó kollektíva pedig már felvette a megszolgált eszmei díjat — fejenként 10 ezer forintot —, amely csekély összeg, ha tudjuk, hogy mit jelent a népgazdaságnak a zsaluanyag megspórolása, a munkaerővel való takarékosság, a gyorsaság egy ekkora munkánál, mint a paksi erőmű, kiszámíthatatlan a gazdasági haszon. A segédüzemben — ez ellen berzenkednek az ott dolgozók — 1980-ban már 350 darab új típusú falcellát gyártottak, az idei terv pedig 900 darab. A segédüzem gyár lett. Itt sokkal többről van már szó, mint hogy kiszolgálják az építkezést. H. J. mérnök, Tóth Sándor építés- vezető és Kutas István. Állványerdő nélkül Fotó: GOTTVALD KÁROLY Rendeltetési helyére, a harmadik bokszhoz szállítják a falat A fordítópadon a falcella Az egyik falsík már kész Tulajdonképpen a gondolattól a megvalósításig rövid idő tellett el. Az ötlet 1978 nyarán merült fel és 1979 második negyedévében már 21 kísérleti falcella bizonyította a 22-es vállalat kollektívájának eredményét. Itt külön hangsúlyozni kell a kollektíva szót. Hiszen a műszaki szakemberek papíron képA lakás az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele. A legutóbbi népszámláláskor hazánkban 10 millió 709 ezer 550 lakos 3 millió 540 ezer lakásban lakott. Tegyük még hozzá, hogy minden négyzet- kilométeren átlagosan 115 fő. A népesség a hetvenes évtizedben 3,8 százalékkal, a lakások száma viszont 13,4 százalékkal nőtt. Igaz, hogy az említett összes lakásból több ezerben nem lakott senki (ezek főként az aprófalvakban és a tanyákon találhatók), mégis a lakáskörülmények javulása szembeötlő. Különösen nyilvánvaló ez, ha az egy évtized alatt bekövetkezett gyarapodást — amely a felszabadulás után a legnagyobb mértékű volt — települések szerint vizsgáljuk. A LAKÁSÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA TELEPÜLÉS TÍPUSONKÉNT Lakás (1000-ben) Növekedés száma Terület 1970 _____1980_______ezerben %-ban 6 26 726 100 15,9 919 1163 244 26,6 1577 1651 74 4,5 3122 3540 418 13,4 Budapest Városok Községek összesen: Valójában az itt kimutatott gyarapodásnál több — összesen 846 ezer — lakás épült 10 év alatt, ám a sok régi épület lebontása, továbbá az elkerülhetetlen szanálások a végeredményt jelentősen módosították. ELTŰNŐBEN A VERTFÖLDES SZOBÁK A lakások számának növekedése csak egyik jellemzője a lakáskörülmények javulásának. Egyebek között vizsgálni szokás a komfortos lakások arányát, a lakások átlagos nagyságát, az egy szobára jutó lakók átlagos számát, stb. Az adatok szerint jelentősen növekedett a komfortos lakások aránya: az elmúlt évtizedben épített lakások jobb felszereltsége, valamint a már meglévők korszerűsítése révén csaknem két és félszeresére. Ily módon az összes lakások 51 százaléka már komfortossá vált, a félkomfortosaké pedig kétötöddel növekedett. Ugyanakkor a komfort nélküliek száma több mint egyharmad- dal csökkent, de országosan még így is eléri az 1 millió 268 ezret. Sokan emlékeznek még a vertföldes szobákra, amelyek évszázadokon át pusztító népbetegségek terjesztői voltak. Nos, 1980-ban 148 szoba közül 49, 1970-ben 164 szobából 24 és 1980-ban 201 szoba közül átlagosan 6, azaz hat szoba volt vertföldes. Hála a fejlődésnek, gyermekeink lassan már csak a skanzenekben láthatnak ilyen szobákat. HÉTMILLIÓSZOBÁS ORSZÁG Lényegesen nőtt a lakások átlagos szobaszáma. Míg 1970-ben a lakások 48 százaléka volt 1 szobás, és csak 10 százaléka 3, vagy több szobás, addig 1980-ban az 1 szobások részaránya 27 százalékra csökkent, a 3, vagy több szobásoké pedig 24 százalékra nőtt, a 2 szobások aránya viszont megközelítette az 50 százalékot. Tehát jelentős fejlődést tükröző tényként könyvelhetjük el, hogy hatónkban ma már a 2 szobás komfortos lakások jelentik az átlagot. A 2 és több szobás lakások arányának növekedésével nőtt a lakások átlagos szobaszáma. A lakott lakások összes szobáinak száma megközelíti a 7 milliót, ami 37 százalékkal több mint 10 évvel korábban volt. Ha visszaidézzük a lakások számának gyarapodását, akkor már az eddigiekből is kitűnik, hogy az elmúlt évtizedben a meny- nyiségi változással együtt járt a minőségi fejlődés. Ezt jelzi az is, hogy a 100 szobára jutó lakók száma (lakósűrűség) az 1970. évi 199-ről 151- re csökkent egy évtized alatt. MILYEN IDŐSEK A LAKÁSAINK? A vizsgált időszakban legnagyobb mértékben (mintegy 27 százalékkal) a városokban nőtt a lakásállomány, míg Budapesten 16 százalékkal, a községekben pedig közel 5 százalékkal gyarapodott a lakóhelyék száma. Megyéink közül 10 év alatt Fejér, Győr- Sopron és Pest megyében épült a legtöbb otthon, Békés. Somogy és Tolna megyékben pedig viszonylag a legkevesebb. A jövő tervein munkálkodva tanulságos eligazítást nyújt a lakások kor szerinti összetétele is. Az adatok arról szólnak, hogy az ország lakásállományának 14 százaléka a századforduló előtt, 30 százaléka 1900—1944 között, és 56 százaléka 1945 után épült. A legtöbb öreg lakás Budapesten található, míg a „fiatalságban” a vidéki városok vezetnek, ahol a lakások egyharmadát 1970 óta építették. Jelenleg a lakások negyedrésze állami és háromnegyed része személyi tulajdonban van. Az államilag is jelentősen támogatott magánerős- építések fokozódása miatt ez az arány nagyobb a 10 évvel ezelőttinél és várható, hogy az arányeltolódás jellemző marad a jövőben is. GYERTYÁNOS ZOLTÁN Nőnapi műsor Pakson Ajándékkosár Pakson az asszonyok, lányok nőnapi megünneplésére az Atomerőmű Beruházási Vállalat kezdeményezésére igen szép színes programot állítottak össze a város politikai, társadalmi szervei, művelődési intézményei és tizeméi. Hasonló nőnapi köszöntőre Pakson még nem volt példa, s talán az országban is alig. Az ünnepségsorozat, amelynek Ajándékkosár nevet adtak, már szombaton délután kezdődik. Virágkiállítást és -vásárt rendeznek, ami szombaton 14 órától 18 óráig tart nyitva, vasárnap pedig már délelőtt 10 órától felkereshetik az érdeklődők. Kozmetikai bemutatót és tanácsadást tartanak vasárnap délután 2- től 5 óráig, illetve vásárlással egybekötött poszter- és könyvkiállítás lesz a nőnapon délelőtt 10-től 5 óráig. Ezek a programok mind a munkásművelődési központban zajlanak. A paksi fúvószenekar a művelődési ház előtti téren térzenével kedveskedik a helybélieknek fél 5-től, ezt követően 5 órakor a színházteremben úttörők és pionírok köszöntik a nézőket, majd Melis Gábor és Horváth Istyán, a Pécsi Nemzeti Színház színművészei iádnak verses, zenés műsort. Ezt a paksi ÁFÉSZ divat- bemutatója követi, aminek szüneteiben a paksi vállalatok és szövetkezetek által felajánlott szép tárgyakból sorsolnak ki a bemutatón részt vevő nőknek.
