Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
1981. március 4. Képújság 5 M E Ó: Járjuk körül a témát Noha oldalunk címe: MEÖ, hiba lenne megrekedni csak ennél az egyetlenegy összetevőjénél a minőségellenőrzésnek. Sokkal többről van szó, a tisztelt fogyasztó messze több vonatkozásban találkozik a minőségellenőrzéssel, semmint csak egyetlen szervre szűkíthetnénk le. Segítségünkre lesz a bevezetőben már hivatkozott kislexikon, meg a sok egyéb más tapasztalat. Először nézzük meg, mit értünk minőségen? A termékek lényeges hasznos tulajdonságainak összességét, amelyek alkalmassá teszik azokat a szükségletek kielégítésére. (Nos, ez eddig egyértelmű, sőt, még abban a megfogalmazásában is — vagy leginkább abban —, hogy nem igényekről beszél, hanem szükségletekről.) A minőség egyes összetevői ténylegesen mérhetők, egy részük azonban csak szubjektív alapon érzékelhető. (Álljunk meg egy szóra. Szubjektív-e, ha félórás használat alatt szétmegy a nadrágha az egyiptomi gyártmányú ingről kiderül, hogy „objektíve” nagyon szépen csomagolták és csalc a kibontás után „szubjek- tíve” derül ki, hogy három különböző — bár egyívású anyagból varrták az elejét^ a hátulját és az ujjait? Aztán hol van az objektivitás, meg a szubjektivitás határa a közel ezerforintos csizmánál, amely beereszti a hóiét? Igaz, hogy a víz elől be, hátul ki, de ez a vásárlót vajmi kevésbé vigasztalja. Ennyit erről.) A belkereskedelemben a minőségellenőrzés a forgalomba kerülő áruk beszerzésével és eladásával kapcsolatos ellenőrző tevékenység, s ennek szervezete. Feladata, hogy a vevőknek csak rendeltetésszerűen használható, szabványokban, műszaki feltételekben stb. előírt minőségű áruk kerülhessenek eladásra. A minőségellenőrzést végezheti a gyártó vállalat, vagy az átvevő vállalat. (Állj! itt valamit jobban pontosítani kellene, legalábbis a gyakorlatban. Az átvevő, majd eladó vállalat ugyanis sokkal közelebb áll a legfontosabb meóshoz mint a gyártó vállalat, valahol és valahogy az ő szerepét lenne kívánatos növelni, hiszen a gyártmány ilyen vagy olyan minőségével kapcsolatos vásárlói reagálásra neki kell válaszolnia.) A fogyasztási cikkek minőségellenőrzésével a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI), az export-import áruk minőség- ellenőrzésével pedig a Minőségellenőrző Rt. (MERT) foglalkozik. (Ezt a bekezdést azért iktattuk be írásunkba, hogy bizonyos ismeretterjesztést végezzünk, magyarán megismertessük az átlagolvasóval két betűszó jelentését, amellyel írásban gyakran találkozik, értelmét viszont — ha nem szakmabéli — nem föltétlenül ismeri.) A meóhoz, a címben említetteken túl még any- nyit: Feladata a minőségi szabványok betartásának (az anyag minőségi állapota, az alkatrészek mérete, felülete, száma, a szerkezet működése stb.) ellenőrzése, a termékek minőségi osztályba sorolása. Munkájához tartozhat az üzembe érkező anyagok, alkatrészek minőségének ellenőrzése, továbbá a minőségi hibák okainak feltárása, illetve megelőzésére szolgáló javaslatok kidolgozása is. „A termelő vállalatoknál az elkészült termékek minőségellenőrzését a vállalat vezetőjének közvetlenül alárendelt minőségellenőrző szerv, a műszaki ellenőrzési osztály (MEO) végzi.” (Közgazdasági kislexikon, 212. old. Kossuth Kiadó, 1968.) A drágább, a jobb magnókazetták Mi a rövid élet titka? Áruvizsgálat Alig húsz évvel ezelőtt egy világcég, a Philips egy korszakos újdonsággal, világ- szabadalommal jelentkezett a magnókazettával. Eltűntek a nagyméretű magnóorsók és a szalagot (az orsókkal együtt) egy alig tenyérnyi dobozba zsúfolták — és azóta is tart a magnókazetta világméretű diadalútja. Alig egy évtized alatt terjedtek el nálunk is a kazettás magnók — ha nem is mindig tudott lépést tartani a kínálat, az üzletek választéka a kereslettel. Sajnos, többé-kevésbé még ma is ez a helyzet — mind a kazettás magnók, mind a magnókazetták választékát illetően. A Nagyítóban, a fogyasztók lapjának egyik számában a kazetták minőségét vizsgálták. Nyolc kazettamárka tulajdonságaival, minőségével ismerkedhet meg részletesebben az olvasó a kazettatesztben. Hat vasoxid szalagos kazetta és két vas—króm szalaggal töltött kazetta szerepel a tesztben. Valamennyi C—60-as (egyórás játékidejű) kazetta, egy kivételével (ott jelezzük). Ami hiányzik: a krómdioxid kazetta, ami a hazai kereskedelemben nem kapható. Közismert, hogy a különféle típusú szalagok (a három fő csoportja: vasoxid, krómoxid és vas—króm) csak arra alkalmas készüléken szolgáltatják „tudásuk legjavát”. A krómoxid, illetve a vas—króm szalagot csak olyan készüléken érdemes használni, amelyen megfelelő üzemmód is megtalálható. Általános viszont: a vas- oxidos szalag. Az ilyen kazetta bármilyen kazettás magnón lejátszható. A nálunk is kapható szalagok minőségi rangsorában első az Agfa SED I. kazetta ■— KIVÁLÓ minősítést kapott. Az persze korántsem állítható, hogy ez rendszeresen kapható lenne. Az NSZK gyártmányú kazetta az árával is toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből: 120,— Ft-ba kerül! Ezért a pénzért majdnem hármat kapunk a minőségi rangsorban következő kazettából, a magyar gyártmányú Polimer LH Super kazettából, amelynek ára 48,— Ft. Minősítésé-minőségé: JÓ. Bizonyára egyesek meglepődnek az LHS jó szereplésén. Sajnos a Polimer kazettákkal megszaporodnak a gondok, a panaszok. A minőségi rangsorban harmadik az NDK gyártmányú Orwo K—80 típusú kazetta.-Ez a kazetta is viszonylag olcsó (50,— Ft-ba kerül) és valamennyi tulajdonságát figyelembe véve is JÓ. Elekt-. roakusztikai tulajdonságai azonban nem érik el a Polimer LHS színvonalát. NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK Az Ampex cégnek „aranyosan fénylő” neve van, mégis az a kazetta, amelyhez ez a cég a nevét (és szalagját) adja, bizony igencsak közepes színvonalú. Ara pedig tiszteletet parancsolna: 80 Ft-ba kerül. A minőség és az ár enyhén szólva nincs arányban egymással az Ampex kazettánál. Hasonlóan 80 Ft-ba került a Jugoszláviából behozott Superton kazetta is. Minősítése: NEM MEGFELELŐ — ezért ezt a kazettát már nem importálják. A másik hazai, Polimer gyártmányú kazetta, az LH HiFi ugyancsak gyengén szerepelt — minősítése: GYENGE. Mechanikai tulajdonságait tekintve: igencsak hajlamos a nyúlásra ez a magnószalag, ami előbb-utóbb élvezhetetlenné teszi a műsort. MAGASABB SZINTEN Két márkás vas—króm kazetta is szerepel a Nagyító tesztjében, a Sony FeCr és az Agfa Carat FeCr. Elore- bocsátható: mindkettő KIVÁLÓ minősítést kapott. (Áruk 140,—, illetve 120,— Ft.) A Sony szalagja mechanikailag többet tud, többet bír; az Agfa szalag feltételezi az igényes, precíz magnómechanikát. A vas—króm szalagokat csak olyan készülékeken érdemes használni, amelyéken beállítható a megfelelő lejátszási (és felvételi) üzemmód; ezek pedig az igényesebb, drágább kazettás magnó-deck-ek, mint amilyenek a nálunk csúcskészüléknek számító Pioneer CT 506 és a Sanyo RD—4028 készülékek. Sz. I. A nadrágot az egyik szekszárdi áruházban vásárolták. Nem írjuk ide, melyikben, mert (apropó MERT, erről a szervről szó van egy másik cikkünkben is, feladatáról úgyszintén) a bolt a legkevésbé tehet arról, ami miatt a tulajdonos joggal bosszankodik. A vállpántos nadrág 390 forintba került (nem is éppen megvetendő összeg), hat-nyolcéves gyerekeknek való. Mérete 116-os. A vevő ráhúzta diára, aki igaz, hogy nem egy sarokban ülő típus, de azért nem is tudatos romboló, s a nadrág cipzárja 15 (nem tévedés: tizenöt perc alatt úgy tönkrement, hogy újjal kell kicserélni. Hát egy 390 forintos nadrágnak a cipzárja ne menjen tönkre röpke negyedóra alatt, bár elismerjük, hogy kevésbé ár- -meghatározó tartozéka az inkriminált ruhadarabnak, mert óhatatlan arra asszociál, amit annak idején körül- csúfkodott az egész magyar sajtó. Nevezetesen: egy üveg Napoleon-konyak ára 400 forint plusz üveg ... Ja, a nadrág a német Königs Mühle-cég gyártmánya. De meósok föltehető leg ott is vannak. Minőséget is bizonyító árukísérő A Szovjetunió és Magyar- ország között az áruforgalom mennyiségét ezer tontnálkbán lehet mérni, a választékra talán nem is lehetne pontos adatokat összegyűjteni, hiszen a hanglemeztől az atomreaktorig mindent vásárolunk, úgyszintén mindent eladunk mi is, A szovjet—miagyar árucsere-forgalom Záhonyon át bonyolódik le, de nem úgy, hogy „öntik” át a határon, hanem minden árucikket kísér egy „paszpart”, amely a gyártó adatait, az áru milyenségét és minőségét is tartalmazza. A szállítmányt kísérő levélen ott van egy ötoldalú bélyegzőlenyomat a gyár meó- sániak a számával. Ezzel a gumiibélyegzö-leny ómat tál bizonyítja a gyár, hogy az áru exportnak megfelelő, azaz kiváló minőségű. Hajlamosak vagyunk az ilyenfajta szállítólevelet felületesen átnézni, pedig érdemes rá néhány percet szánni. A szovjet munkás minőségi teljesítményét nemcsak a bélyegzőlenyomaton mérhetjük, hanem magán az árun is. Hiszen köztudott, hogy a szovjet motorkerékpár, az autó, a dízelmozdony, a traktor, a bútor, a fenyő- fűrészáru, és még sok más árudilkk, mind-minid kiváló minőségű, tartós, a célnlak praktikusán megfelel. Amit joggal el is várunk minden használati tárgytól. Meó az egész életünk A minőség ellenőrzése nemcsak a gazdasági élet jellemzője. Születésünk pillanatától kezdve mások, hivatalból, köteütességszerűen és kéretlenül, de mindig minősítik különféle tulajdonságaink, tetteink, viselkedésünk — sőt a közvélemény egész életünk — minőségét. A bölcsődében, az óvodában megkezdődik az alkalmazkodóképesség, a fantázia, a tanulékonyság mérése. Az iskolában a tahianyag elsajátításának minőségét „meózza” a tanár az órán. Vigyázat, ez nem minden, mert a pedagógus méri ugyan az egész személyiség fejlődését, és a ne- veltség szintjét, de nem osztályzatokkal. Ennék elleniére még nagyon sok szülő és kívülálló a gyerek minőségét az osztályzatokkal próbálja meghatározni. Később is kísért az ember életében a formalizmus. Esetenként a munka minőségét a dolgozó jó vagy kevésbé kellemes modora, alkalmazkodóképessége és egyéb tulajdonsága alapján ítéli meg a környezet., Persze, az embertől elvonatkoztatni szintén nem lehelt, pusztán csak a munkát megítélni lehetetlen, hiszen az egyes dolgozók emberi maga-' tartása hat a munkahelyi légkörre, tehát közvetve a munkát is befolyásolja. A ló egyik oldalára sem szabad esni, ebben sem. Minősít a barát és ellenség, a szomszéd és a távoli ismerős. A főnök a beosztottat, a beosztott a főnököt, a bolti eladó a vevőt, és viszont. A gyerekeket a felnőtték, a gyerek a felnőtteket — „meóz” mindenki mindenkit. Minőségellenőrzés az egész életünk. A traktorlépcsőt nem lehet megbontani Az átlagosnál valamivel rosszabb körülmények között végzik a munkát a bátai November 7. Tsz erőgépei. Ennek oka egyrészt a kötött talaj, másrészt a mélyifekvésű területeken a magas talajvíz. — A földterület jellege lényegesen kihat a gépi munkákra, a nagykönyvben megírt normának tavasszal és ősszel csupán nyolcvan százalékát tudták átlagosan teljesíteni a gépeink. Százszázalékos teljesítménnyel csupán a nyári időszakban tudunk számolni, például a nyári mélyszántásnál, a tra- lóelmunkálásnál és az őszi vetéselőkészítés munkáinál — mondja Szabó Péter, műszaki főágazatvezető. A Báta határában lévő kötött talajtípus és a talajvíz nemcsak az alap-, hanem a kiegészítő munkák minőségét is megszabja. Az egyenetlen talajon nem megfelelő például a műtrágyaszóró gépek szórásképe: a 48 táblából csupán egynek — a D—8-as táblának — párhuzamos a két oldala. Az alaktalan, szabdalt táblákon sok a forduló, az átfedés, például míg a mélyebb részből kikászálódik a gép, addig is dolgozik a szórótányér s a kelleténél több kemikália kerül a területre. Ami pedig a lazább szerkezetű talajokat illeti: körülbelül 30 százalékuk lejtésszöge 5—10 fok közötti. A szövetkezetben jelenleg huszonhat MTZ—50-es gép van, átlagos életkoruk nyolc év, és 90 százalékuk nullára amortizálódott. A Dutra-gépekből 5 üzemel, ezek átlag életkora nyolc év körüli. Jórészt az erdészetben dolgoznak, valamint a szervestrágya-szórást és az őszi mélyszántást végzik. A Dutráéhoz hasonló a Zetor 12 045-ös gépek teljesítményszintje, ezért ebből idén kettőt vásárolnak. A gazdaság nagyteljesítményű gépei: két K—700-as, egy Rába Steiger 245-ös és két RS—180-as. A szövetkezetben tehát a traktorlépcső valamennyi tagja megtalálható. Most tekintsünk el annak taglalásától, mennyire fontos ez összességében, inkább arra figyeljünk, ezzel a jó minőségű munkavégzés feltételeit teremti meg a szövetkezet. A jó minőségű mezőgazdasági termék ott kezdődik, milyen állapotban vannak azok a gépek, amelyeknek a megfelelő talajelőkészítést, majd a betakarítást kell elvégezniük. Meózásnak nevezni ezt túlzás lenne, de régen rossz, ha a késztermék minősége kifogásolható azért, mert a megteremtésének feltételeit elmulasztották biztosítani. A minőség biztosítása a legelső lépés megtételénél kezdődik. Bátán ezt felismerték. A szövetkezet gépudvara
