Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

8NÉPÜJSÁG 1981. március 29. Jugoszlávia Középtávú terv Az 1981—1985. évi terveket mind a hat szövetségi köztár­saság és autonóm tartomány területén egy időben készítet­ték el valamennyi termelő, területi önigazgatási egység számára. Az új ötéves terviben két fontos feladatot kell megol­dani: az egyik a népgazda­ság Stabilizálása, a másik a külkereskedelmi deficit csök­kentése. A részlettervek en­nek érdekében számos intéz­kedést irányoznak elő a munka termelékenységének, a technológiai színvonalnak az emelésére. A társadalmi össztermelést a most kezdődött tervliüő- szatobtan évente 4,5 százalék­kal kívánják növelni, ami a kívántnál némileg alacso­nyabb ugyan, de így is felül­múlja a mai európai növeke­dési arányokat, Az export évi növekedését mintegy 8 százalékosra tervezik, almi nem csekély erőfeszítést kí­ván a jugoszláv népgazdaság termelőegységeitől. Jelentős fejlődést irányoznák elő az energiatermelésben, a nyers­anyagok előállításában, a mezőgazdaságban, a közleke­désben, a turizmus fejlesz­tésében. A .beruházásoknál a vízienergia-potenciál növe­lésére irányuló, továbbá a szénbányászati, vas- és fém- kohászati, vegyipari, növény- termesztési és állattenyészté­si beruházások, létesítmé­nyek megvalósítása kap el­sőbbséget A KGST-országok mezőgazdasági együttműködésének új tonnája Az elmúlt években a ---------------------- mezőgazda­ság iparosítása alapján a KGST-országokban kialakult és egyre inkább elterjedt egy új együttműködési forma, amely a mezőgazdasági és az agráripari vállalatok közvet­len kapcsolatára épül: az iparszerű termelési rendsze­rek cseréje. E csere az aláb­biakat foglalja magában: nagy terméshozamú növény­fajták termesztése, amelyek megfelelnek a gépesítés kö­vetelményeinek; például egy­szerre érő, a volument, súlyt és egyéb paramétereket te­kintve egységesített gyümöl­csöké és zöldségeké: a ter­méshozamok növelésének, a talaj művelésnek, a növényvé­delemnek, a takarmányozás­nak és' állatgondozásnak a korszerű módszerei; hatékony állategészségügyi intézkedé­sek; nagy termelékenységű gép- és berendezésrendszerek alkalmazása. M agyarország nagy sikere­ket ért el az iparszerű rend­szerek kidolgozásában és be­vezetésében. Az állami gaz­daságok és a szövetkezetek 90 százaléka különböző iparsze­rű termelési rendszereket al­kalmaz. Az ilyen rendszerek szerint folyó termelés a ve­tésterületek 37 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermelő területek 12 százalékába, a kocaállomány 60 százalékára terjed ki. E rendszerek ilyen fokú elterjedése Magyaror­szágon azzal függ össze, hogy segítségükkel a szántókon 16 ■—67 százalékkal, a gyümölcs­ös zöldségtermesztő területe­ken 10—26 százalékkal ma­gasabb a terméshozam, mint a régi technológiát alkalma­zó gazdaságokban, 11—12 szá­zalékkal nagyobb a tejhözam, a tojók tojáshozaima és az egy anyakocára jutó húster­melés. Iparszerű rendszereket dol­goznak ki és vezetnek be más KGST-országok is, Bulgária, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia. E rendszerek elterjedése ösztö­nözte a nemzetközi munka- megosztás és az együttműkö­dés fejlődését. Először is az iparszerű termelési rendsze­rek a mezőgazdaság produk­tivitását növelve elősegítik a mezőgazdasági termékek ex- portforrásaimak növelését. Másodszor, .a legkorszerűbb termelési eszközöket igénylik, amelyeket gyakran csak im­portból lehet előteremteni. Magyarország például teljes élelmiszerexportjának 60 szá­zalékát a többi KGST-orözág- ba irányítja, és tőlük veszi a szükséges mezőgazdasági gé­pek és berendezések több mint 50 százalékát, a műtrá­gyák több mint 60 százalékát és a pesticidek közel 45 szá­zalékát. A csere során az együtt- ■ működő orszá­gok egyenlő mértékben nyúj­tanak műszáki segítséget, szállítanak vetőmagokat, törzsanyagot, preparátumokat és más anyagokat, gépet és berendezéseket. A legaktí­vabban Magyarország fejlesz­ti ezt az együttműködést. Si­keresen működnek a magyar baromfi- és sertéstenyésztő rendszerek Bulgáriában, a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában. Az együttműködés keretében a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát például a Szovjetunióban baromfi- gyárat épített, s évente egy­millió csirkét, valamint 250 ezer hibrid tojót szállít. Ukraj­na, Moldova egyes körzeteiben, Bulgáriában és Romániában bevezették a kukoricaterme­lés margyiarok által kidolgo­zott iparszerű rendszereit. Technológiacserét más tag­országok is szerveznek. Ma­gyarországon például elterjedt a cukorrépa-termesztés szov­jet módszere. A Szovjetunió műszaki segítséget nyújt Ro­mániának a hosszú rostú len, a paradicsom és a ricinus ter­mesztéséhez, Románia pedig a szójaitermelésben segíti partnerét. Bulgária az új pap­rika- és dohányfajták gépesí­tett termesztését szervezi meg Romániában, Románia pedig Bulgáriában a zöldség­termesztést fűtetlen üveghá­zakban. A Szovjetunióban be­vezették a komlótermesztés csehszlovákok által kidolgo­zott gépesített technológiáját. A Szovjetunió az NDK-val korszerű szarvasmarha-te­nyésztő komplexumok terve­zésében és építésében, Bulgá­riával, Magyarországgal az iparszerű kertészet kifejlesz­tésében működik együtt. A rendszercsere jelentős ha­szonnal jár, nő a mezőgazda- sági növények terméshozama, az állatok produktivitása, ja­vul a mezőgazdasági nyers­anyagok minősége, csökken az élőmunka-ráfordítás, Bul­gáriában például 1978-ban ott, ahol bevezették a magyar rendszereket, a kukorica ter­méshozama hektáronként 60 mázsára növekedett az or­szágos átlagnak számító 37 mázsával szemben; a Szovjet­unióban a csehszlovák rend­szer bevezetése csak az OSZSZSZiK -ban és az USZSZK-ban 15 ezer mun­kást szabadított fel a komló­termesztésben és -betakarí­tásban. A szovjet rendszer le­hetővé tétté a cukorrépa-ter­melés teljes gépesítését Ma­gyarország azon területein, ahol a rendszert bevezették, a terméshozam hektáronként 345 mázsára, a cukortermelés pedig 55 mázsára emelkedett. Az iparszerű termelési -------------------------- rendsze­rek cseréjének tartalma egy­re komplexebbé válik. A Szovjetunió például szerző­dést kötött Magyarországgal, amelynék értelmében megvá­sárolja a magyaroktól a csir­ketermelés iparszerű rendsze­rét, beleértve a könnyűszerke­zetek, berendezések, törzs­anyag és takarroányadalékok szállítását. Az üzlet hordere- jét 60 millió rubeles értéke is bizonyítja. Az iparszerű ter­melési rendszerek cseréje kézzelfoghatóan elősegíti a szocialista országok élelmi­szer-ellátásának bővülését. ( APN—MTI) Új gépeken a MflLÉV-vel A MALÉV két új TU— 154B—2 típusú utasszállító repülőgéppel gyarapodott, amelyeket igen rövid próba­idő után — kitűnő bizonyít­vánnyal — munkába is állí­tottak. Március 5. ólta mind­két 151 személyes gép uta­sokat szállít. ■Néhány műszáki adat: a gépek hasznos terhelése 18 tonna lehet, de Wsteher- változatban (19 tonna is meg­engedhető. Az újdonság, hogy az utasszállítót hat óra le­forgása alatt (teherszállítóvá lehet átalakítani. A gépek maximális terheléssel 3100 km-t tudnák leszállás nélkül megtenni. Legnagyobb repü­lési magasságúk 12,5 torn, maximális sebességük pedig 950 km óránként. Az új gé­pek automata vezérlésével a legsűrűbb ködben való le­szállás is megvalósítható. A TU—154B—2-es gépeken az utasok kényelmét szolgál­ja az automatikus levegőbe- táplálási rendszer és a ste- wairdessek munkáját is gyor­sabbá, könnyebbé (teszik a rögzítő konténer-kocsik. A MALÉV még egy újdon­sággal lepte meg utasait; az idén a tavalyinál jóval több járatot indít. Nemsokára me­netrendszerűen utazhatunk Észak-Afrika több országába, április 1-től pedig a ciprusi Liamacában. O. É. Az új TU—154B—2-es gép Szovjetunió Lézer a mezőgazdaságban Kazah tudósok a lézer új­fajta mezőgazdasági haszno­sítására dolgoztak ki mód­szert. A lézereszközt egy te­repjáróra szerelik, majd be­járják a kukorica-, gyapot-, gabona-, zöldség- és más nö­vényi ültetvényeket. A lézer­sugár a másodperc tört ré­széig éri csak a növényeket, ez a pár pillanat azonban huzamosabb nápsugárzásnak felel meg. Hatására bioener­getikai stimuláció indul meg a növényi szervezetekben, amely után meggyorsul a virágpor képződése és a ter­més kifejlődése, s megnő a növénynek a kártevőkkel és a betegségekkel szembeni el­lenállóképessége. Kambodzsa Angkor kincsei - sóért Majakovszkij álma megvalósult fi Jövő városa Nyolc évszázaddal ezelőtt Kambodzsa trópusi erdejében mesébe illő látvány tárult az utazó elé: az ókori templom­város, Angkor. De nemcsak a korabeli vándor ámult él a pazar épületek láttán. Ko­runk kutatói is csodának tart­ják — egyedülállónak nem­csak a khmer kultúrkörben, hanem az egész világon. NÉGY ÉV = NÉGYSZÁZ ÉV Fél évtizeddel ezelőtt azon­ban úgy tűnt, hogy romhal­mazzá válik a világ „nyolca­dik csodája”. Pol Pót legé­nyei ugyanis nemcsak az em­bereket gyilkolták halomra, hanem az ember alkotta civi­lizációt, a kultúrát is kárté­konynak vélték. Uralmuk négy éve alatt négy évszáza­dot öregedett az Angkor. Fel­tört a talajvíz, behatolt az épületek repedéseibe, alá­mosta a templomokat. A rozs­da terrakotta színűre festet­te a halott várost. A nyugati galéria páratlan freskói ma is áznak. A város bejáratát, a Győzelem kapuját őrző sok­fejű sárkány fej nélkül ágas­kodik. A valamikor húsz mé­ter magas, díszes kapu meg­süllyedt. Az Elefántok tera­szának kőoroszlánjai dara­bokban hevernek. A híres khmer mosolyt szimbolizáló háromméteres kőarcok ki sem látszanak a mindent benövő liánok közül. KIRABOLT TEMPLOMOK A 36 éves Ta Sun Hen, a Phnom Penh-i múzeum igaz­gatóhelyettese most útra kelt, hogy megmentse, föltámassza az Angkort. Legalábbis meg­kísérli, mert olyanná vará­zsolni, mint korábban volt, aligha tudja majd. Már csak azért sem, mivel Pol Pót em­berei Thaiföldre hurcolták a templomok kincseinek java­részét. Ami mozdítható volt — bronztárgyak, kisebb szob­rok, kerámiák — teherautó­kon útra kelt, s a thaiföldi határon gazdát cserélt — sóért. PUSZTA KÉZZEL Tan Sun Hen és társai azonban megpróbálják a le­hetetlent. A helyreállításhoz szükség volna technikai se­gédeszközökre, de ilyesmik nincsenek. Ezért puszta kéz­zel láttak munkához. Pich Keo szerint, akit tavaly ne­veztek ki az Angkor fő véd­nökévé, 1975-ben még 900 ember dolgozott a templom­város műemlékvédelmén, ma mindössze öt szakember él közülük. ök viszont hisznek benne, hogy Angkor újra a világ egyik csodájává tehető. (seres) Történelmi szempontból 11 év nem hosszú idő. A Dauri- sztyeppén fekvő Kraszno- kamenszk városának történe­te pedig mindössze ennyi idő­re nyúlik vissza. A város Krasznokamenszk és Ok- tyábrszkij falvak helyén épült. Az építőknek nehéz dolguk volt. A Bajkálon túli terüle­ten, a város alapítása he­lyén nem ritkák a 40 fokos fagyok, a teherszállítás csak gépkocsikkal volt megoldha­tó. A teherautókat télen nyi­tott tűznél melegítették. Az itt lakók emlékeznek az első emeletes házra, az első üz­letre és az első elültetett fa­csemetékre is. Krasznokamenszk csodála­tos tervezésű város. Az épü­letek elhelyezésének alapját a francia Le Corbusier elkép­zelései alapján alakították ki. Kényelmes város. Mindössze félóra szükséges ahhoz, hogy bármely irányban keresztül­haladhassunk rajta. A közle­kedési útvonalakat sugarasan helyezték el, a lakónegyede­ket elkülönítették az utcák­tól, hogy a zaj- és a kipufo­gógázok ne zavarják a lako­sokat. Minden lakótelepen is­kolák, óvodák, bölcsődék, szol­gáltató létesítmények van­nak. A házakban a lakásokat úgy helyezték el, hogy a Nap naponta több órán keresztül besüt az ablakon. Mindenütt sok a növényzet, a virág, a fa. A város évről évre szépül. Az öt általános iskolában — amelyek mindegyikének nem­csak tornaterme, de uszodája is van — több mint 5 ezren tanulnak. Húsz élelmiszer-, és 14 iparcikküzlet szolgálja a lakók kényelmét. Korszerű orvosi rendelők, jól képzett szakemberek ügyelnek a la­kók egészségére. A városban számos klub, filmszínház, 18 könyvtár található. A tervek szerint 100 ezer embernek építenek lakásokat, elkészül egy négyemeletes áruház, egy házasságkötő te­rem, egy százezer kötetes könyvtár és egy étterem. A főtéren emelkedik majd a társadalmi rendezvények há­za, a kultúrhotthon, az úttö­rőpalota, egy zene- és egy sportiskola. A 800 fős hang- versenyteremben az ideláto­gató vendégtársulatok szín­házi előadásokat is tarthat­nak. A legidősebb lakosok még emlékeznek, hogy annak ide­jén a mai város helyén csu­pán egy hatalmas plakát volt, rajta Vlagyimir Majakovszkij szavai: „Tudom, itt város lesz, tudom, itt virág nyílik”. A költő prófétai szavai meg­valósultak. APN—KS Krasznokamenszk, az Építők utcája Az új forradalmi kormány támogatásával ismét fellépnek a művészeti együttesek. A táncegyüttes psi táncot mutat be.

Next

/
Thumbnails
Contents