Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

1981. március 28. TirEPÜJSÁG 3 A KISZÖV tisztújító küldöttközgyűlése KSZE: ötvenféle szolgáltatás Jó eredmények félmillió hektáron (Folytatás az 1. oldalról.) A küldöttek előre, írásban megkapták a KISZÖV elnök­ségének beszámolóját a VII. küldöttközgyűlés óta végzett munkáról, a VI. ötéves tervi koncepcióról; a KISZÖV fel­ügyelő bizottságának és állan­dó bizottságainak beszámoló­ját; a Tolna megyei ipari szövetkezetek jogi és ellenőri irodájának beszámolóját. Az elnökség beszámolójához Gyerő András elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta többek közt, hogy a szövetkezetek a megye gaz­dasági életében korábban el­foglalt helyüket és szerepüket az V. ötéves terv időszaká­ban is megtartották. A megye szocialista iparában való ré­szesedésük Békés megye után itt a legnagyobb. A megyei székhelyű szocialista ipar ter­melésének 24, az összes ex­portnak 30, a lakossági javí­tó-szolgáltató tevékenységnek felét adják. Itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak több mint egynegyede, a szo­cialista ipar nyereségének 40 százalékát realizálják. A két küldöttközgyűlés közötti idő­szak végén az iparba sorolt szövetkezetek 32, az építő­ipariak 96 százalékkal ter­meltek többet, mint 1975-ben, a szolgáltató szövetkezet ter­melése 63 százalékkal nőtt. A növekedés teljes egészében a termelékenység emelkedésé­nek eredménye, a beszámolá­si időszakban ugyanis a szö­vetkezeti iparban foglalkoz­tatottak száma tovább csök­kent. Különösen nagy jelen­tőségű az exporttermelés öt­ven százalékos növekedése, ezen belül a nem rubel el­számolású export csaknem megháromszorozódott. Meghatározó volt ebben az időszakban a piachoz való ru­galmas, gyors alkalmazkodás, a termékstruktúra korszerű­sítése, a hatékony beruházá­sok. A tagság jövedelme átla­gosan 42 százalékkal növeke­dett. Jelentős fejlődés követke­zett be a tagság tudati szín­vonalának emelkedésében. Javult az önkormányzati munka és fejlődött a szövet­kezeti demokrácia. Nagy eredményeket hozott a szo­cialista munkaverseny és ezen belül a szocialista brigád­mozgalom. Az öt esztendő alatt 21 ágazati, miniszteri és 18 megyei elismerésben, ki­tüntetésben részesültek a szö­vetkezetek. Aktívan működtek közre a működési területükön jelent­kező társadalompolitikai fel­adatok megoldásában. Szin­te nincs szövetkezet, szocia­lista brigád, amely ne patro­nálna gyermekintézményt, szociális gondozottat és ne vé­gezne társadalmi munkát kü­lönböző közintézményeken. Sokat tettek a szövetkezetek a nőpolitikái és az ifjúságpo­litikai párthatározat megva­lósítása érdekében, jelentős eredményeket értek el a kul­turális és sporttevékenység­ben. Emelkedett a vezetés szín­vonala a szövetkezetekben, javult a káder- és személy­zeti munka. Ám a jövőben nagyobb figyelmet kell fordí­tani a munkástovábbképzésre. A továbbiakban az appará­tus munkáját elemezte az el­nök, hangsúlyozta, hogy az eddigi, jól bevált módszerek mellett javítani kell az együttműködést a szövetség osztályai, valamint a szövet­ség keretében működő irodák közoct. A VI. ötéves tervvel kap­csolatban az alapos, körülte­kintő előkészítő munkára hívta fel a figyelmet. A szö­vetkezetek kialakították a VI. ötéves tervidőszakra vonatko­zó elképzeléseiket, előirány­zataikat, azonban az 1980-as tényadatok ismeretében ezek nem tekinthetők minden vo­natkozásban reálisnak. Ezért felül kell vizsgálni ezeket az előirányzatokat és — a párt Központi Bizottságának hatá­rozatát, valamint az OKISZ irányelveit figyelembe véve, a mércét az eddiginél lényege­sen magasabbra állítva — re­álissá tenni. Ezután megkezdődött a be­számolók fölötti vita, közben Holmár József, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke meg­tette jelentését. Felszólalt a vitában dr. Gyugyi János is. Elmondta, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács — illetve a két végrehajtó bizottság — eredményesnek minősítette a megye ipari szövetkezeteinek tevékenységét. Jól szervezett szövetkezeti ipara van a me­gyének, amely az elmúlt öt­éves tervben is a szocialista ipar legdinamikusabban fej­lődő szektora volt. örvende­tes többek közt, hogy ugrás­szerűen növekedett az export, bátran éltek a szövetkezetek a műszaki fejlesztés, a licenc­vásárlás lehetőségeivel. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az állóeszköz-hatékonyság nem kielégítő, keresni kell a lehetőségeket ennek növelé­sére. Tartani kell — és lehet is — a VI. ötéves tervidőszak­ban azt a gyakorlatot, hogy a megye szövetkezetei a leg­jobban és a leggyorsabban tudtak és tudnak alkalmaz­kodni a változó bel- és kül­piaci feltételekhez. A most kezdődő tervciklusban az életszínvonal megőrzése a fő cél, azonban az életkörül­ményeket javítani kell. Ebben egyre nagyobb szerepe lesz a szolgáltatásoknak, amire nagy figyelmet kell fordítani a szövetkezeti iparnak. A továbbiakban megyénk a VI. ötéves tervidőszakban vár­ható gazdasági fejlődéséről beszélt a megyei pártbizott­ság titkára, majd a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács nevében köszönetét mondott a nyugdíjba vonuló Gyerő András KISZÖV-el- nöknek az eddig végzett jó munkáért. Gyerő elvtárs — mint mondta — 1953 óta el­nöke a szövetségnek, élete, munkája elválaszthatatlan a megye szövetkezeti iparának az ötvenes évek eleje óta be­következett fejlődésétől. Felszólalt a vitában Kónya Lajos is. Gyerő András összefoglal­ta a vitát, majd a küldöttköz­gyűlés a beszámolókat és a határozati javaslatot elfogad­ta. Ezután került sor a KI- SZÖV-elnökének, az elnökség tagjainak, a felügyelő bizott­ság, a szövetkezeti bizottság, a nőbizottság elnökének és tag­jainak, valamint az ifjúsági, az oktatási-nevelési az áru­termelési-építési, a szolgálta­tási, a közgazdasági, a mű­szaki fejlesztési és a munka- védelmi bizottság elnökének titkos szavazással történő megválasztására, majd az utóbbi hét bizottság tagjait jelölték ki nyílt szavazással. A KISZÖV elnökévé Fodor Tibort választották, az új el­nökségnek tagja lett Gyerő András is. Fodor Tibor 1950-ben szü­letett Szekszárdon, a Buda­pesti Műszaki Egyetem villa­mosmérnöki karán szerzett diplomája birtokában 1974- ben lett a simontornyai SI- MOVILL Ipari Szövetkezet termelési osztályvezetője. Közben — levelező hallgató­ként — mérnök-közgazdász diplomát szerzett, 1978-ban lett a szövetkezet műszaki vezetője. 1978-ig titkára volt a simontornyai községi K1SZ- bizottságnak és tagja a ta­mási járási KlSZ-bizottság- nak. 1980-ban választották meg a megyei pártbizottság tagjává. Kedvezmények a kistermelőknek A megyei NEB ülése Tegnap Szekszárdon Merkl Ferenc megyei elnök vezeté­sével ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A tejtermelésről, a feldolgozás és forgalmazás helyzete tárgyában végzett vizsgálat nyomán tett intéz­kedésekről és azok eredmé­nyeiről Buzogány István me­gyei NEB-tag, munkabizott­ság-vezető tartott beszámolót. A helyzet további javítására a bizottság több realizálási javaslatot fogadott el és to­vábbított az illetékesekhez. A Gabonatröszt vállalatai, amelyek az elmúlt évben már 1,8 millió tonna takarmányt értékesítettek a kistermelők­nek, az idén további kedvez­ményeket adnak a vásárlók­nak. A kistermelők kiadásait csökkenti az, 'hogy a takar­mány papírzsákos értékesíté­sénél olcsóbb lesz a csoma­golóanyag. A négyrétegű pa- pírzsákban forgalomba hozott takarmány megvásárlásánál a csomagolóanyagért kilenc he­lyett csak hét forintot szá­molnak fel és 6,90 forint he­lyett csak hat forintot kell fi­zetni a háromrétegű papír- zsákért. A kimért vetőmagnál a kilónként eddig felszámolt húsz fillér helyett csak tíz fil­lért kérnek a vásárlóktól. A vállalatok bővítik a ház­hoz szállítás rendszerét. Az idén 11 megyében 25 mázsán felüli szállításnál kedvezmé­nyes fuvarköltséggel viszik házhoz a takarmányokat és további kedvezményként a legalább ilyen nagyságrendű vásárlásnál — a kiskereske­delmi árnál 10 százalékkal olcsóbban — értékesítik a ta­karmányokat. Tegnap délelőtt Szekszár­don, a megyei művelődési központban tartotta évi köz­gyűlését a KSZE növényter­melési rendszer. Ezen részt vett dr. Vendég Ferenc, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese és a rendszer paítnergazdasá- .gainiak vezetői mellett a ter­meléssel kapcsolatban álló intézmények, vállalatok szak­emberei. A KSZE elmúlt évi tevékenységéről és a tervek­ről Lakatos Csaba, a rend­szer igazgatója számolt be. A rendszer partnergazdaságai jó évet zártak tavaly ősszel. Különösen kiemelkedő volt a búza termésátlaga. A Bóly —babarci termelési rendszer­rel történt egyesülés után ä szekszárdi rendszer partner- gazdaságainak területe meg­haladja a félmillió hektárt. (Részletezve az egyes ter­mesztett kultúrákat, kitűnt, hogy a kukorica -termesztésé­ben az átlagok növekedési üteme lelassult, így ezen a területen van a legtöbb ten­nivaló. Figyelemre méltó az a fajtapoliitikiai tevékenység, mellyel a rendszer a partne­rék szolgálatában áll. Tó né­hány olyan hibridet sikerült elterjeszteni, melynek a bio­lógiai értéke, a -termőképes­sége az eddiginél nagyobb eredményeket is lehetővé tenne. A további feladat a technológiai fegyelem javítá­sa, a növény igényeinek jobb, pontosabb kielégítése, hiszen csak így remélhető az eddigi figyelemre méltó eredménynek további növe­kedése. Az egyik fontos kér­dés lett az utóbbi években a szárítás költségeinek csök­kentése. A rendszer törekvé­se, hogy nagyobb ütemben terjessze, tökéletesítse azokat a módszereket — nedves kukorica tárolása —, 'ame­lyek a szárítás meglehetős energiaköltségeit csökkentik. Dinamikusan fejlődik a napraforgó-termesztés. Ezen a területen sikerült az új, jobb képességű hibridek gyors alkalmazása. Idén a tervek szerint ebből a vető­magból a terület hetven szá­zalékán termesztenek. A KSZE fontos tevékeny­sége a mintegy ötvenféle szolgáltatás a partnerek felé. Jó néhány olyan vállalat is tagja a termelési rendszer­nek, amely a mezőgazdasági termelés háttériparát képvi­seli. így a szolnoki Mezőgép Vállalattal közösen még az idén megkezdik a rét-legelő területek termésének betaka­rítására alkalmas, korszerű gépek gyártását.-Fontosabb része lesz a szol­gáltatásnak a jövőben a ter­melés közgazdasági elemzése. Ebben a tevékenységben szá­mítógépek is gyorsítják a munkát. Segítik a partnergazdasá- goik munkáját a több me­gyében üzemelő műszaki bá­zisok, szervizek és alkatrész­raktárak. További fejlesztést kívánnak végrehajtani a jö­vőben a szolgáltatások terü­letén, így műszaki bázist lé­tesítenek Fejér, Vas és Bara­nya megyében, melyek a speciális javítások mellett oktatási célokat is szolgál­nak. A második félévben el­készül a szekszárdi központi műszaki bázis, mely részegy­ségek és alkatrészek felújí­tásával is igyekszik javítani a partnerek alkatrészellátá­sát, illetve hiánypótló gyár­tásokat is terveznek. Ezzel az évvel kezdődött az új ötéves terv, melynek célkitűzései a rendszer tevé­kenységét is meghatározzák. Valószínűleg kisebb ütem­ben, de növekedni fog a partnerek száma és ez egy­ben kötelezi is a rendszert a hatékonyabb munkára. A ve­tésszerkezetet a termőtájhoz igazítva tervezik változtatni, így az északabbra fekvő me­gyékben főiként az árpa, -a délebbi területeken a kuko­rica arányát kívánják nö­velni. A szántóföldi termesz­tés mellett a szolgáltató te­vékenységet a rét-legelő te­rületekre is kiterjesztik. A téeszek tavalyi gazdálkodása Szekszárdon, a szövetség székházában, ülést tartott tegnap a Tolna megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Az ülésen az elnökség tagjai be­számolót hallgattak és vitat­ták meg a mezőgazdasági szö­vetkezetek 1980. évi gazdál­kodásának és 1981. évi terv- készítésének tapasztalatairól. Elhangzott az ellenőrzési iro­da beszámolója a múlt évi te­vékenységről, majd jelentés a szövetség 1980. évi költségve­tésének teljesítéséről és az idei költségvetési tervezetről. Az első az országban Kísérleti sertéstelep Hardon Tavaly decemberben kezd­ték el építeni a Paksi Állami GaiZdasóg hardi kerületében a MÉM—Agrober kísérleti sertéstelepet. Az istállók szerkezete Mezőfia-rúdlánc szerkezetű. Akácfából vagy más lombos fából készíthetők a favázak. Az elemek küny- nyen szállíthatok. Hardra a karancslapujtői szövetkezet­ből érkeznek az összeszerelt elemek, amelyeket a hely­színen állítanak föl. A váz- szerkezet alsó része téglafal lesz; fölötte pedig szalagab­laksor, amely nyáron a mennyezetig nyitható. Az öt hizlaldaépületből háromnak már áll a váza. Ez a sertésteleptípus az or­szágban először itt épül. Nemcsak az épület kísérleti jellegű, de újszerű lesz a tartástechnológia is. A szak­emberek a telep makettjét az OMÉK-en tavaly már lát­hatták, ami a vásáron arany­érmet nyert. A hard! sertés­telep-komplexum 144 férőhe­lyes fdaztatöból, 2240 -férő­helyes malacutónevelőből, 240 férőhelyes kocaszállásból, vamibe-sikoca- és süldőszállás- ból, vemhesítőből, valamint öt, egyenként 864 férőhelyes hizlaldából áll. Az öt hizlalda ez év szep­tember 1-ére elkészül, s azannlal be is telepítik. A beruházás komplett befeje­zésének időpontja a jövő év első fele lesz. Újszerű módon történik a trágya kihordása és kezelése. Az állatokat nedves kukoricával etetik, s mód lesz tejipari mellékter­mékeik, valamint húspépek etetésére is. A hardi sertés­telep komplexum összesen 67 millió forintba kerül, s éven­te ezer hízósertést szállítanak innen a vágóhidakra. Az istállók vázszerkezete Felállítják az összeszerelt elemeket

Next

/
Thumbnails
Contents