Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-28 / 74. szám
A KÉPÚJSÁG 1981. március 28. Itt a tavasz Március 21-én este csak a meteorológusok előrejelzéseiben örökké kétkedő emberek hajtották úgy álomra a fejüket, hogy a tavasz első vasárnapját a szoba négy fala között lesznek kénytelenek eltölteni. Azoknak volt igazuk, akik ezen a nagy szabad szombaton — vagy már pénteken — előkészítették túracipőjüket, hátizsákjukat, rotációs kapájukat. Verőfényes volt az első tavaszi vasárnap. Mi is útnak indultunk, hogy megnézzük, a megyeszékhelyen és környékén hogyan töltik a vasárnapot az emberek. Szekszárd központjában, reggel fél kilenckor a személygépkocsik és a motorkerékpárok mozgásából látni lehetett, hogy sokan hagyták el a várost. A közúti forgalom mind a 6-os út, mind Bátaszék felé egyformán nagy volt. Dombori felé menet láttuk a megfáradt Siót. A Szakemberek véleménye szerint a nagy víztömeg már levonult és csak idők kérdése, hogy a Sió is visszatérjen a medrébe. A hatos út tolnai bejárójánál két stopos integetett — nekik meg a gépkocsitulajdonosok. Mözsön a kertes házak tulajdonosai nem tétlenkedtek. Volt, aki trikóra vetkőzve garázst, mások melléképületet építettek. A tolnai mozi előtt fiatalok várták a délelőtti matiné kezdetét. Kedvelt pihenőfalunk, Dombori még kihalt. A Me- csekvidéki Vendéglátóipari Vállalat bisztrójának ajtaján vaspánt és lakat. A megnövekedett alapterületi ABC-áru- ház is üres. Az egyik üveg táblán papírcetli hirdeti, hogy eladó egy férfikerékpár. (Vajon elkelt már?) A vállalatok üdülőin elvégezték az első tavaszi munkákat. Lefestették a kerítéseket, pázsittá nyírták a fél méteres füvet, tiszták már az ablakok is. Természetesen a kint lévő üdülőtulajdonosok is dolgoztak. Sokan a kertjüket gondozták, gyomláltak, szellőztettek. A paplanokat és dunnákat sütötte a nap. Néhányon szombaton már kint éjszakáztak. A vízpart csendes volt, csak a ladikokat javító és a ladikokból horgászó emberek hangját vezette a víz. A halak már nem aludtak, de kapás alig volt szombat éjszaka. Szekszárdra visszatérve még nagyobb mozgással találkoztunk, mint reggel. A későn kelők ekkor indultak kirándulni a Kálváriára, a Sötétvölgybe. A zeneiskola és a megyei pártbizottság közötti parkban kismamák adtak találkozót egymásnak. Míg ők beszélgettek, addig gyermekeik rendületlenül egyre csak mászták a víztároló dombot. A Béri Balogh Ádám Múzeum kiállításait délelőtt ki- lencvenketten keresték fel. Sok volt az országjáráson lévő csoport. A helyiek leginkább Sugár Gyula festőművész kiállítására voltak kíváncsiak. Ottjártunkkor éppen a budapesti élelmiszerkereskedelmi szakközépiskola tanulói ismerkedtek a múzeum régészeti anyagával. Szekszárdon a szőlő- és kerttulajdonosok hajnalban keltek fel. A Tóth- és a Csö- tönyi völgybe vezető földes- útón egymást érték az autók. (Vasárnap reggel ide kisegítő járatot indított a Volán.) Mindenki serénykedett a földjén. Szőlőt metszettek, trágyát terítettek, veteményez- tek, gyomláltak. Szekszárdon azért nem mindenki „gazda”. Leginkább nem a fiatalok. A fiatal házaspároknak a vasárnap a hét főzés mentes napja. Szüleik várták őket ebédre, Mint a Béri Balogh Ádám utcai új házak lakói, Németh Lajos, felesége és két fia is otthon, a tévé mellett, majd a ház előtti téren vasámapo- zott. Igazi élet ilyenkor van ezen az új lakótelepen, s a gyermekek hancúrozását egyelőre még az sem zavarja, hogy a gépkocsi parkolót, és a házak előtt vezető be- tonutat kell használniuk játszótérnek. Hol nem voltunk és mit nem láttunk még ? Nem jártunk a Sötétvölgyben, Gunarasban, a Gemenci erdőben és még ezernyi más helyen. Nem láttuk a művelődési központban rendezett kiállítást, a mozi délelőtti filmjét meg a televízió délutáni műsorát. Szórakoztunk, pihentünk, de dolgoztunk is és süttettük magunkat az első tavaszi napon. Mint mindenki, egy munkahét végeztével, a következő £lőtt. szűcs—kapfinger lgy közlekedtünk „Ex a mi munkánk” Motorosokról, kerékpárosokról Februárban megyénk------------------------ közútjain huszonnyolc személyisénüléses baleset történt, néggyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezek során négy személy életét vesztette, tíz súlyosan, huszonöt könnyebben sérült. Minden negyedik közúti balesetnél szerepe volt az alkoholnak, a halálos kimenetelűek felét is ittasan okozták. Ezek a tények a balesetek számszerű csökkenése ellenére sem megnyugtatóak, már csak azért sem, mert a szeszes ital hatása egyre több és mind súlyosabb következménnyel jelentkezett az év első két hónapjában országútjainkon. A másik nyugtalanító körülmény, hogy az időjárás javulásával arányosan a kétkerekű járművek vezetői által előidézett báleseteknek nem csak a száma emelkedik, de súlyosságuk foka is nő. Mivel pedig ezekkel a járművekkel a jövőben Várhatóan egyre sűrűbben találkozhatunk majd az utakon, a balesetek megelőzése csak hathatósabb társadalmi összefogással oldható meg. A korszerű, gyors .motorkerékpárok vezetőinek jelentős hányadát a fiatalok adják, akik kellő tapasztalat, megfontoltság hiányában, legtöbbször friss jogosítvánnyal a zsebükben (esetleg anélkül), gyakorlatlanságukat nem egyszer alkohollal „ellensúlyozva”, gépük teljesítőképességé-' re bízva maguk s mások életét róhannák a vesztükbe. Túlzott önbizalmuk folytán egyszerűen nem mérik fel az alattuk száguldó két kerék stabilitásának minimális voltát, védőszerkezet hiányában sérülékenységük fokának nagyságát és ezért úgy gondolják, hogy a közúti forgalom szabályait csak a vezetői vizsgán kell megtartani. A segédmotorkerékpár-ve- zetők helyzete még a motorkerékpárosokénál is kedvezőtlenebb. Ezeket a viszonylag olcsón üzemeltethető, csekély tudást igénylő vizsga letételével megszerezhető engedéllyel vezethető járműveket, amelyeken még a bukósisak viselése sem kötelező, zömében a gyermekkorból éppen csak kikerült tizenévesek és a gépjárművek vezetésére már egészségi állapotuknál fogva sem alkalmas idősebb emberek használják. Az előbb említetteknél sokszor tapasztalható a szülői felügyelet, az ésszerűség határain belül maradó, szabályos közlekedésre nevelés hiánya, sőt, olykor a másik által történt jogos figyelmeztetés miatti szülői sértődöttség is. Az engedély nélküli vezetésen, a forgalmi szabályok megszegésén túl elnézik azt is, ha a kerékpároknál nem sokkal stabilabb, de jóval gyorsabb motorkerékpárok teljesítményét „felpiszkálással” még tovább fokozzák fiatalkorú gazdáik s mulasztásukra csak akkor ébrednek kétségbeesetten, amikor már minden késő ... (Érdemes lenne ezekről a kérdésekről néha szülői értekezleteken is beszélgetni.) A segédmotorral járó időskorúak között számos, korábbi gépjárművezetői jogosultságáról egészségi okokból lemondani kényszerült ember található. Olyan is, aki már a segédmotorkerékpárt sem képes biztonságosan elvezetni, mégis vezeti, mert nem tudja, hogy rá is vonatkozik a KRESZ azon rendelkezése, miszerint „Járművet az vezethet, aki... a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van ..Közülük sokan ezért válnak balesetek áldozatává. A kerékpár kiemelten veszélyes jármű. Vezetése nincsen sem vizsgához, sem korhatárhoz kötve, akár egy ötéves gyermek is vezetheti főútvonalakon kívül bárhol anélkül, hogy a forgalmi szabályokat ismerné. Stabilitása valamennyi jármű közül a leggyengébb. Mindemellett széles körben elterjedt jármű. A segédmotorkerékpárosokra elmondottak általában vonatkoznak a kerékpárosokra is. Mindkét járműkategória vezetői a közlekedési szabályok közül a jobbratartási kötelezettségre, az elsőbbségadásra, az irányváltoztatás jelzésére, valamint a bekanyarodásokra vonatkozóakat szegik meg rendre, ezek miatt lesznek aztán balesetek okozói, sérülékenységük folytán pedig rendszerint áldozatai is. Közöttük található a legtöbb ittas vezető is. Mindez talán azért, mert e két közlekedési eszközt — főleg a kerékpárt — sokan nem is tekintik igazi járműnek. Biztonsági berendezések (fékek, lámpák stb.) nélkül közlekednek rajtuk. Ám e hibás szemlélet olykor a gépjárművezetőknél is észrevehető, akiktől pedig — vezetői engedélyük birtokában — mindig több várható el, mint azoktól, akik a szabályokat nem, vagy csak alacsonyabb szinten tanulták. Tíz, tizenegy éves gyermekek hely, idő, rendszám pontos megjelölésével is, hitelt érdemlően panaszkodtak a minap osztályfőnöki órájukon, hogy védett útvonalakon kerékpározva, alacsonyabb rendű utakról érkező gépkocsik naponként elüthetnék őket, ha „nem lennének észnél” és nem adnák át elsőbbségi jogukat az autósoknak. De bárki tapasztalhatja nem egyszer, hogy egyes gépkocsivezetők a kerékpárosokat, segédmotorosokat valósággal le- söprik az utakról, mintha az elsőbbséget és a továbbhaladást járműnemenként határozná meg a jogszabály. rudomásul ke.n. ^en... nunk, hogy megyénkben kerékpárutak nincsenék. A járművek közlekedésének kategóriánkénti szétválasztása még nem lehetséges és az anyagi körülményekre figyelemmel erre a közeljövőben nem is számíthatunk még városaink területén sem. Útjainkon tehát a járművek kategóriájuktól függetlenül vegyesen kénytelenek közlekedni még sokáig. Az adott körülmények között a közúti balesetek csökkentésének csupán egyetlen feltétele lehet, amit a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet mindenki számára előír: „Aki a közlekedésben részt vesz, köteles e rendelet reá vonatkozó rendelkezéseit megtartani...” PIACSEK GYÖRGY A kesztyűgyár üzemi hete Dombóváron Kívánságműsor, kerekasztal beszélgetés, játszónap Március 30. és április 5. között rendezik meg Dombóváron, a művelődési központban a hagyományos ,Ez a mi munkánk” keretében a dombóvári kesztyűgyár hetét. A megnyitót március 30-án 16 órakor tartják. Ezt követően a színházteremben, 18 órakor kezdődik a kívánság- műsor a kesztyűgyár dolgozói részére. A 31 -i programban szerepel: 14.30 órákor a szocialista brigádok vetélkedője a könyvtárban, 1 Tórakor pedig fórum a város vezetőivel, a kiselőadóban. Április 1-én a szakmai napon kerékasztal-beszélgetésben a vállalat központja és a gyáregység kapcsolata lesz n'apirenden. Április másodikén, 15 órakor divatbemutató, április negyedikén, 9 órától pedig játszónap lesz. A gyerekek ezen a napon filmet, 'bábelőadást nézhetnek, gyurmázhatnak, szőhetnek, meselemezeket hallgathatnak. Ugyancsak ezen a napon rendezik meg az Április 4. kupa rejtvényfejtő versenyt, este pedíig az ifjúság veheti birtokba a művelődési központ előterét és kiselőadóját, ahol filmvetítés és diszkó lesz. A kesztyűgyár termékeit és a kesztyűgyár hímző szakkörének kiállítását' a klubban március 30-tól április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Aki kíváncsi arra is, hogyan készül a kesztyű, megnézheti, hisz egy héten keresztül a helyszínen is gyártanák kesztyűket. A hetedik Diákírók találkozója A diákírók és diákköltők országos találkozóját az idén — immár a hetedik alkalommal — április 4. és. 6. között rendezik meg a nyugat-magyarországi Sárváron. Az ebből az alkalomból meghirdetett pályázatra minden korábbinál több pályamunka érkezett be. A beküldött verseket, novellákat, riportokat és kritikákat az elmúlt hetekben írókból, költőkből és kritikusokból álló zsűri értékelte, s ennek alapján a 62 legjobb pályamunka ifjú szerzőjét hívtál^ meg a sárvári találkozóra. A háromnapos rendezvényen neves írók folytatnak eszmecserét a fiatalokkal az írói munkáról, az irodalom társadalmi felelősségéről. A pályaművek legjobbjait irodalmi esten is előadják. Budapesti lányok a szekszárdi múzeumban Minden együtt van a kiránduláshoz!