Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

1981. március 24. 'Képújság 3 Tavaszi vetőmagszezon Megbolygatott méhkashoz hasonlatos a Dél-dunántúli Vetőmag,term él tető és Érté­kesítő Vállalat dombóvári központi telepe. Hazai és kül­földi rendszámú teherkocsik járnak ‘ki-be, targoncák for­golódnak, emberek nyüzsög­nek. Ennek okáról kérdeztük a vállalat főmérnökét, Rei- zinger Józsefet. A fokozott ütemű munka oka a tavász, hiszen a nö­vények vetésével nem lehet várná, ha az idő alkalmas, ezért még idejében ki kell szállítani a vetőmagokat. Szorít (tehát az idő, bár a ta­vaszi szezon vége félé tarta­nak. A másik ok, hogy a ta­valyi késői érés miatt egy hónappal később szállították be a magot az üzemek, ké­sőbb lehetett kezdeni a fel­dolgozást. Kihatott az üzem menetére az is, hogy tavaly exportszállítások befejezésé­re kellett leginkább koncent­rálni, hiszen ez a vállalatnál évi harmincmillió dolláros forgalmat jelent. Jelentősek a kiszállítások a környékbeli üzemekbe a kukoricából, bár ezzel a vállalat csak tranzit­ot forgalomban foglalkozik. Az ellátás kielégítőnek mondha­tó. A felhasználható mennyi­ségnek kilencven százaléka diszponálva van, fele pedig már az üzemekben várja a vetés kezdetét. A hűtő- és konzerviparnak szükséges vetőmagot is itt tisztítják, csomagolják, ha­sonlóan a takarmány- és ét­kezési száraz borsót is itt fémzárolják, ennek a mun­kának a vége felé járnak. Kevés tisztítani való van még a lucernamag-tételekiből. Eb­ből nem, zabból viszont volt némi ellátási probléma. Az utóbbi hetekben kör­nyező és távolabbi országok­ba exportszállítmányok men­tek mustár, takarniánybarsó, lucerna és bükköny vető- magiból. Túlteljesítették a lakásátadási tervet Részközgyűlések a dombóvári Uniónál A közgyűlés résztvevői figyelemmel kísérték az elnöki beszámolót Az ipari szövetkezet veze­tősége péntekre hívta össze mórlegzáró közgyűlését. A megye legnagyobb ipari szö­vetkezetének tagsága a nagy létszám miatt két részköz­gyűlésen tárgyalta meg az elmúlt év gazdálkodását, az idei és a VI. ötéves tervet. A nemrég lezajlott munka­helyi tanácskozásokon, kül­döttgyűlésen a kollektíva részletesen megismerhette a gazdálkodás eredményeit, az ágazatok előtt álló feladato­kat. Eizeken a fórumokon ér­tékelték a szocialista brigá­dok tevékenységét. A tanácskozáson részt vett: Gyiuirdcza István, a városi pártbizottság első titkára, Gyerő András, a KISZÖV el­nöke, Antus Gyula, a PM Bevételi Igazgatóság Tolna megyei vezetője. A vezetőség nevében Re­gény! Károly, a szövetkezet elnöke a kiadott yiyaghoz fűzött szóbeli kiegészítést. Tervszerű, eredményes gaz­dálkodásról tájékoztatta a tagságot. Kiemelte a mű- anyiagüzem dinamikus fejlő­dését, az új termékek gyár­tását. Az építőipar 403 lakás átadásával — a megye építő­ipari szövetkezetei közül egyedül — (túlteljesítette az V. ötéves terv lakásszámait, évről évre növelte a lakos­sági szolgáltatást. A faipari ágazat az alapanyag árainak emelkedése következtében a korábhi évekhez képest gyen­gébb eredményt ért el. A hét­végi házak iránti érdeklődés változatlan, továbbra is kap­hatók OTP-hitelre. A termelési érték növeke­dését a létszám csökkenése mellett érte el a szövetkezet, a termelésnövekedés a haté­konyságból származik. Tóth István, a szövetkezeti bizottság elnöke értékelte a szövetkezetben folyó szocia­lista m unkaversen yt. A 48 brigádban 502-en dolgoznak. Több éven át kiemelkedő te­vékenységéért a II. üzemegy­ség tmk villanyszerelő „Ká­rolyi Sándor” szocialista bri­gádjának átadta a „Szövet­kezet Kiváló Brigádja” ki­tüntetést. Ezután Pongrácz József, a szövetkezeti KISZ-bizottság titkára KISZ-kitüntetést adott át az ifjúság nevelésé­ben kiemelkedő munkát Végzett gazdasági vezetők­nek: Tóth Attila főmérnök­nek, Brocky Imre szerviz­vezetőnek, Sajgó György fa­ipari művezetőnek. A szövetkezet nagysága in­dokolja a függetlenített el­nökhelyettes beállítását, melyről szintén döntöttek a részközgyűléseken. E tisztsé­get Topa Imre, az eddigi fő­könyvelőhelyettes töliti be. WILHELM ADAM A Minisztertanács tárgyalta A zöldség-, gyümölcs és burgonya-ellátás Az elmúlt években a zöldség-, gyümölcs- és burgonya­ellátás javult, a termelésben és a forgalmazásban lévő tarta­lékokat azonban nem sikerült teljesen mozgósítani és az in­dokolatlan veszteségeknek sem sikerült elejét venni; ezért újabb intézkedésekre van szükség — ez tűnik ki a gazgasági bizottság tájékoztatójából, amelyet csütörtökön hagyott jóvá a kormány. A Gazdasági Bizottság egyebek között azt állapította meg, hogy a mezőgazdaság terméslehetőségei nagyobbak a tényle­ges kínálatnál. Gond például, hogy az időjárási tényezők még mindig túlságosan nagy mértékben, esetenként 30—40 száza­lékkal is növelik vagy csökkentik a termést. A kézimunka­igényes növények előállításánál a nagyüzemek integrációját a kívántnál kisebb mértékben sikerült kiterjeszteni a kisterme­lőkre. Ez időszakonként akadályozta a folyamatos frissáru­ellátást, és ezt nem ellensúlyozta az, hogy öt év alatt mintegy 15 százalékkal növekedett a tartósított termékek előállítása. Az elmúlt időszakban a frissáru-ellátásban zökkenőket okozott, hogy a szérződések megállapodásait a partnerek rendre megszegték. Ha történetesen sok volt az áru, akkor a kereskedelem húzódozott átvételétől, amikor pedig nem volt elegendő a készlet, akkor a termelők keresték meg a szerző­désen kívüli értékesítés számukra akkor éppen nyereségesebb lehetőségeit. Az áru is túlságosan bonyolult úton érkezett az eladóhelyekre. A forgalmazás hálózatában sok volt a felesle­ges átrakóállomás, emiatt a' zöldség és a gyümölcs minősége útközben romlott. A GB tájékoztatója alapvetően azt tükrözi, hogy a zöld­ség-, gyümölosellátás további javítása összetett feladat, amely­ben az érintettek, amellett, hogy saját területükön meg kell tatalmok a legjobb megoldásokat, az együttműködés elmé­lyítésére is vállalközniok kell. Enélfcül ugyanis az egyébként költség- és esetenként kézimunka-igényes ágazatok helyzetét, jövedelmezőségét nehéz javítani. Ezért a minisztertanácsi jóváhagyás alapján — a további­akban bővítik a termelők műszaki lehetőségeit, javítják a technikai színvonalat és új fajtákat nemesítenek ki számukra! Bővítik az öntözött területet is,' mintegy csökkentve az idő­járás negatív hatásait. Szervezettebbé teszik a betakarítást, -mérsékelve a helyedként nagyarányú veszteségeket. Javítják a gazdaságokból elszállított áruk kereskedelmi értékét is az­zal, hogy a válogatás-osztályozást a termőhelyen szervezik meg. Az eddiginél többet adnak arra, hogy magasabb feldolgo­zottsági fökú termék kerüljön a felvásárló-feldolgozó háló­zatba az állami gazdaságokból és a tsz-ekből. A termelők értékesítési biztonságát növelik; nagyobb sze­repet szánnak az úgynevezett garantált áraknak, amelyekben a korábbinál jobban kifejezésre jut majd az áru tényleges értéke és ezentúl a védőárak is jobban tükrözik a piaci érték­ítéletet. A kereskedelmet abban teszik érdekeltté, hogy jól értéke­síthető és jó minőségű áru eladására ösztönözze a termelő­ket. A kereskedelmi hálózat üzletvezetői nagyobb önállóságot kapnak majd a megrendeléseiknél és az árak alakításába is több beleszólásuk lesz. A zöldség-gyümölcs frissáru-kereske- delem legnagyobb részét lebonyolító vállalatnak, a ZÖLDÉRT- nek a szervezetét korszerűsítik; a ZÖLDÉRT-vállalatok tel­jes önállóságot kapnak. (MTI) Dombori megtelt, gazdára találtak a telkek, már az üdülőtelep északi részén is magasodnak a hétvégi házak, üdülők. Közben folyik a köz­művesítés, szerelik a villamos hálózatot, s a nyárig aszfalt- burkolattal látnák el több utcát. A térképen III/B ütemmel jelölt részen a Pécsi KÉV dol­gozói hamarosan megkezdik az útépítést. Elkészítik a Jáz­min, a Rezeda és a Hajnal ut­cában, valamint a Dunasor ezeket összekötő szakaszán az alapokat, s rá az aszfaltbur­kolatot. Lesz itt egy — közel félszáz kocsinak elegendő — parkolóhely is, amit szintén a pécsiek készítenek el. A felsorolt utcákban víz és villany már van. Most épül viszont a villamos hálózat Dombori északi részén, a III/C és a III/D ütemben. Ez egyébként azt jelenti, hogy a település harmadik harmadá­nak harmadik és negyedik negyedében is lesz villany az idén. A központhoz közelebb eső részen a DÉDÁSZ már el­készítette a hálózat jelentős réázét. Ennék a transzformá­torkörzetnek műszaki átadá­sára tavasszal sor kerül, a Diófa, a Györgyvirág, a Viola és az Orgona utcában lévő épületeket bekötik a villamos hálózatba. A faddi tanács tervei kö­zött szerepel az üdülőtelep to­vábbi fásítása is. A facseme­téket, suhángtíkat a Gyulája Állami Erdő- és Vadgazdaság­tól kapták, s kértek ebben az esztendőben is. A kereskedelmi ellátás ja­vítása érdekében két kiske­reskedő kap az idén működé­si engedélyt, s lesz egy fod­rász is. Az épület, amelyben az orvosi rendelő és a posta kap helyet, elkészült. Aszfaltozott út épül tavasszal a Jázmin utcában is Befejezés előtt a szekszárdi járási úttörőtábor építkezése Iparjogvédelem: kincs a mélyben A takarékosság Csínján kell bánnunk költ­séggel, anyaggal, energiával; felajánlásokat teszünk a vil­lanyok oltogatására is. Moz­galmunkat néhány éve az ésszerűség elve vezérli, mégis: ki ne tudna cifra története­ket olyan „megtakarítások­ról”,- melyeket fölülmúlt az általuk okozott veszteség. A „kártékony” takarékosságnak létezik egy kevésbé látvá­nyos, ám annál veszélyesebb formája: mikor szellemi érté­keinket pazaroljuk, az alkotó­kedvet állítjuk takarékra. Vállalatvezető lelkendezett nemrégiben, hogy sok éves kísérletek árán kidolgoztak egy olyan gyártási eljárást, ami a maga nemében párat­lan. A kérdésre — vajon min­dent megtettek-e a „kincsük” védelme, hasznosítása ügyé­ben — már akadozott a vá­lasz. Túllépték a költségkere­tet, most nincs pénzük ilyes­mire. Arról persze nem készül majd gazdasági számítás, hogy efféle „takarékosság” miatt mekkora bevételtől esik el a vállalat. Azt sem jegyzik föl sehová, ha majd a páratlan technológiai eljá­rást egy külföldi cég nevével kapcsolja össze a világ. Az idézett vállalatvezető azon­ban legalább tisztában volt az iparjogvédelem adta lehe­tőségekkel — bár döntéseit azok még csöppet sem moti­válják. Szomszédvárbeli kol­légája eddig sem jutott el, mert — végletes ugyan a pél­da! — azt sem tudta, hogy a szabadalom és a találmány között mi a különbség... A Minisztertanács nemrég állapította meg, hogy a hazai iparjogvédelem színvonala elmarad gazdasági és külke­reskedelmi céljaink mércéjé­től, sürgős fejlesztésre szo­rul. A sarkos fogalmazás iga­zolására elegendő egyetlen adat: Magyarország a benyúj­tott találmányok számát te­kintve utolsó helyen áll az európai szocialista országok között. Miből ered az a lemaradás? Elsősorban abból, hogy a szabadalmazható találmány védelmét a feltaláló szemé­lyes ügyének tekintik. Abból a szemléletből, amely egy- egy találmány újdonságérté­kének megállapítására, védel­mére sajnálja a pénzt, a fá­radságot. A leckét ma már mindenki fújja: a külpiaci éles versenyben csak az ma­radhat állva, aki minden te­kintetben korszerűt képes gyártani. Arról már méltány­talanul kevés szó esik, hogy valóban előnyös helyzetbe csak a szabadalommal, az áruvédjeggyel óvott termé­kek kerülhetnek. A találmány: szellemi---------------------------------érték. M int ilyen, a nemzeti va­gyon része, amivel gazdálkod­ni kell. Arról egyre többször hallunk, hogy vállalataink si­keresen honosítják meg a külföldről vásárolt licencet, know-how-t. Magyar szaba­dalmak világsikeréről azon­ban ritkábban adhatunk szá­mot. Gyakran pusztán azért, mert a jelenlegi szervezeti­jogi keretek között egy-egy találmány megszületésétől a bevezetésig rendkívül hosz- szú idő telik el. Kedvrontó az is, hogy a feltalálók díjazása — különösen szolgálati talál­mányok esetében — sok vitá­ra ad okot; a tarifában nincs ésszerűen és szakszerűen ki­alakított alsó és felső határ. Az iparjogvédelem infor­mációs rendszere is korsze­rűsítésre szorul. De a legjob­ban felszerelt, napra kész tá­jékoztatásra alkalmas Szaba­dalmi Tár is csak akkor tölt­heti be szerepét, ha a szak­emberek belátják: segítségé­vel nem pusztán kutatási alapanyagokhoz jutnak. Álta­la elkerülhető a párhuzamos munka, az ismételt föltalá­lás. Az elbírálást, az új ter­mékek, az eljárások külföldi bevezetését is könnyítheti, gyorsíthatja az információk célszerű felhasználása. Ha az adatokból nem is tűnhet ki, az utóbbi két év­ben a kormány tudománypo­litikai bizottságának intézke­dései nyomán történt némi előrelépés az iparjogvédelem­ben. A hazai szabadalmi be­jelentések száma tavaly 25 százalékkal több volt, mint a korábbi években. A Magyar Nemzeti Bank innovációs ala­pot létesített, a jelentős hasz­not ígérő találmányok finan­szírozására. Mindez azonban csak a kezdet. A legfontosabb, hogy a vállalatok belássák: új, ha­ladást jelentő műszaki meg­oldásokból származnak csak korszerű, versenyképes ter­mékek, ezért a találmányok, licencek, know-how-k létre­jöttének, bevezetésének, hasz­nosításának támogatása ele­mi érdekük, önállóságuknál fogva nyitva áll előttük az út, hogy serkentsék ezt a fo­lyamatot. A madáchi kérésre:---------------------- „Kétséges r ang-e hát szellem, tudás?” — általánosságban- mindenki nemmel felel. Hanem, ami­kor valóban nagy dolgok szü­letnek, alkotóik nem egyszer a passzív ellenállás hálójába gabalyodnak. Nem csoda, hogy így elvész energiájuk, elmegy a kedvük az úi kere­sésétől. Az Élet és Irodalom két évvel ezelőtti vitakérdé­se még ma is aktuális: Ilyen gazdagok vagyunk? GAZSÓ L. FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents