Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

1981. március 22. Képújság 9 Huszonöt év a tudomány szolgálatában Dubnái falviatok írta: A. Sziszakjan, az Egyesült Atomkutató Intézet vezető tudományos titkára A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet egyik legnagyobb kísérleti berendezése: a streamer-kamra. Bulgária Kedvezmények a kisegítő gazdaságoknak Bulgáriában az élelmiszer­termelés fejlesztése érdeké­ben kedvezményekkel ösz­tönzik a kisegítő gazdasá­gok termelését. Egyebek kö­zött mentesülnek a nyereség utáni költségvetési befizetés alól, s nem fizetnek forgalmi adót azok után a mezőgazda- sági termékek után, amelye­ket felvásárló szervezeteknek adnak, vagy saját üzemi ét­kezdéikben használnak fel. A kisegítő gazdaságok ter­mékfeleslegüket kiskereske­delmi áron átengedhetik a munkásoknak, alkalmazot­taknak, tanulóknak és ebben az esetben sem kell befizetni a forgalmi adót a költségve­tésbe, ezzel a gazdaság nye­reségét növelik. A rendelke­zések szerint a felvásárlók­nak átadott állati és növényi termékek után ugyanúgy ré­szesülnek a kisegítő gazda­ságok pénzben! és természet­beni prémiumban, takar­mányban, mint a háztáji gazdaságok. A kedvezmények fontos célja az is, hogy ösz­tönözze újalbb kisegítő gaz­daságok létrehozását. Város Moszkvában A moszkvai energetikái in­tézet tulajdonképpen egy egész külön várost alkot, 30 ezer lakójával. Az egyetemi hallgatókon kívül itt lakik az intézet dolgozóinak többsége is. Az intézetnek 25 tudomá­nyos munkahelye van, 67 tanszéke, ezenkívül van egy számítóközpontja,* egy erő­műve és itt található az egy ik legnágyobb olyan tervezőiro­da, amelyben egyetemi hall­gatók dolgoznak. A Moszkva környéki Dub­na városban létesített intézel, nagy utat tett meg. Ez az út a szovjet kormány által 1956 tavaszán a nemzetközi köz­pontnak térítésmentesen át­adott két laboratóriumában végzett első kísérletektől a világ legnagyobb tudományos komplexumáig és az Egyesült Atomkutató Intézet jelenleg csaknem hétezer főt számláló nemzetközi kollektívája által végzett kutatások (több mint 100 témában!) széles frontjáig terjed. Az Egyesült Atomkutató Intézetben elért eredmények súlya már régen világhírne­vet szerzett Dubnának és a világ egyik vezető tudomá­nyos központjává tette. Je­lenleg az Egyesült Atomku­tató Intézet egy sor bázis­berendezése világviszonylat­ban egyedülálló. Az intézet tudósaitól számos olyan esz­me és módszer származik, amelyek a világ több tucat­nyi országában ösztönözték a tudományos központokat az elméleti fizika, az elemi ré­szecskék fizikája, a mag- és neutronfizika területén. Mint ahogy Andranyik Pet- roszjanc professzor, a Szov­jetunió meghatalmazott kép­viselője az Egyesült Atom­kutató Intézetben, a Szovjet­unió Állami Atomenergia Bi­zottságának elnöke kijelen­tette: „Az Egyesült Atom- kutató Intézet új ötéves ter­vének minőségileg új tudo­mányos eredmények periódu­sává kell válnia”. Az intézet­ben már 1980 végén új^ be­rendezések jelentek meg. Kö­zéjük tartozik a világ legna­gyobb, párját ritkító impul­zusos gyorsreaktora, az 1BR— 2, valamint a nehézionokat gyorsító U—400 ciklotron. Befejezőiéiben van az első intézeti protongyorsitó, a szinkrocikiotron rekonstruk­ciója. Ezt a gyorsítót, egészen új berendezéssel, erősáramú fazotronnal fogják üzembe állítani. Az új ötéves terv jelentős eseménye lesz a nehézion­gyorsító komplexum létreho­zása. Ezt az Egyesült Atom­kutató Intézet közösen fogja megépíteni a Kurcsatov Atomenergia Intézettel. Így tehát a nehézionok fizikájá­ban is hatalmas központtá válik. Az U—400 ciklotron segítségével a fizikusok ku­tatásokat végezhetnek az ala­csony energiák területén, a gyorsítókomplexummal pedig a magasabb energiák terüle­tén. Az elemirészecske-fiziká- ban a legfontosabb bázis­berendezés a jövőben a gyor­sító-felhalmozó komplexum lesz. E berendezés lehetőségei többszörösen meghaladják azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel jelenleg a világ leg­nagyobb gyorsítói rendelkez­nek, köztük az Egyesült Ál­lamokban. A gyorsító-fel hal­mozó komplexum építését, amelynek kidolgozásában Dubna tevékenyen részt vesz, a Szerpuhov (Moszkva terü­let) közelében lévő nagy- energiák intézetének bázisán tervezik. Nyikolaj Bogoljubov aka­démikus, az Egyesült Atom­kutató Intézet igazgatója egyik felszólalásában hang­súlyozta: „A szocialista kö­zösség keretében a nukleáris fizikai kutatások hosszú tá­vú komplex tervezésére kell törekednünk abból a célból, hogy elérjük mind az intel- léktuális, mind pedig az anyagi-technikai források ha­tékonyabb egyesítését. Ezzel a feladattal kapcsolatban az Egyesült Atomkutató Intézet koordináló szerepet hivatott betölteni. Ma megállapítható az a tény, hogy a szocialista or­szágok tudományos integrá­ciójának említett szakasza el­érkezett. Így 1978 őszén be­indították Dubna egyik leg­nagyobb kísérleti berendezé­sét, az úgynevezett relati- visztikus ionizációs streamer- kaímrát. Ez a rendkívül bo­nyolult és érzékeny műszer az elemi részecskék felépíté­sének vizsgálatára szolgál. A berendezést magyar, NDK- beli, lengyel, szovjet, cseh­szlovák fizikusok, konstruk­tőrök és elektronikai szak­emberek fejlesztették ki. Ez a világviszonylatban egyedül­álló műszer kftSrólag az ele­mi részecskék kölcsönhatásai­nak beprogramozott típusait szelektálja és regisztrálja. Ezzel még nem merül ki az Egyesült Atomkutató Intézet­ben részt vevő országok szak­embereinek közös munkája révén létrehozott készülékek felsorolása. A 11 testvéri or­szág tudósainak együttműkö­dése, mindennapi szoros kap­csolata, Dubna alkotó és rend­kívül baráti légköre, az Egye­sült Atomkutató Intézet nap­ról napra fokozódó együtt­működése a nemzetközi köz­pontokkal: mindez az intézet növekvő műszaki felszerelt­ségével párosulva a lehető legjobban elősegíti a tudomá­nyos haladást, az atomfizika sikeres fejlődését a szocialis­ta közösség országaiban. APN—KS oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocx Lengyelország Folklór­atlasz Az Arkady Kiadó nemrégi­ben érdekes kiadvánnyal lep­te meg az olvasókat. A szép­kiállítású könyv egyedülálló a maga nemében, és sok újat mond mind a szakemberék­nek, mind a népművészet sze­relmeseinek. Címe: „A len­gyel népművészet és folklór atlasza”. Szerzői kiváló len­gyel folkloristák. Közlük is elsőnek említendő Marian Pokropek, a kiváló néprajz- tudós, a varsói egyetem tu­dományos munkatársa, aki már több könyvvel jelentke­zett. A mű katalógusa 2500 helységet tartalmaz, népmű­vészek egész sorát mutatja be, 4000 részletes címszava a néprajz számos területét öléli fel, továbbá 400 fotó- és 16 térképmelléklete van. .Újdonsága, hogy Marian Pokropek a könyv előszavá­ban az alvásokhoz fordul, kér­ve, ha a megjelentekkel kap­csolatban megjegyzésük, ki­egészítésük lenne, mielőbb küldjék be a kiadóhoz, hogy az atlasz tervezett második kiadása még teljesebb képét ádjon ezekről a kérdésekről. Énre — szerinte — annál is inkább szükség van, mert a most közreadott mű húsz év kutatómunkáját foglalja ma­géba, tehát könnyen lehet, hogy a legújabb eredménye­ket nem közli kimerítően. 191 ezer, Csehszlovákiában több mint 120 ezer, a Szov­jetunióban pedig körülbelül 2 millió lakás épült. A Szov­jetunióiban 1980-ban a lakás­alap több mint 108 millió négyzetméterrel nőtt. Jelentősen erősödött a köz­oktatás, a képzés, a kultúra és az egészségügy anyagi bázisa. így például a bölcső­dei és az óvodai férőhelyek száma a K GST-1 tagországok - ban már 1978-ban majdnem 19 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Vietnamban az óvodák száma 1976— 1978-iban kétszeresére növe­kedett. Egyre több az orvos is. A Szovjetunióban például 10 ezer lakosra több mint 35, Csehszlovákiában. 30 orvos jut Azokban a szocialista or­szágokban, amelyek a fel­szabadulás előtt a legelma­radottabbak voltak, ez a mu­tató fokozatosan megközelíti a gazdaságilag legfejletteb­bekét. Kubában például 1970-ben 10 ezer lakosra ke­vesebb mint 9, 1978-ban már több mint 18 orvos jutott. A kultúra ^*8* J»­----------------------- zisa a ko­rábban elmaradott országok­ban különösen szembetűnő­en gyarapszik. Kubában pél­dául a felsőfokú tanintézetek száma az 1970—71. évi 4-ről 28-ra nőtt 1978—1979-re. A folyó ötéves terv első négy éve alatt Kódjában csaknem kétszer annyi diák fejezte be felsőfokú---------tanulmányait, m int az egész előző ötéves időszakban. Ily módon tehát a szocia­lista közösség országainak dinamikus társadalmi-gazda­sági fejlődése eredményesen kapcsolódik össze az orszá­gok fejlettségi szintjeinek ki­egyenlítődésével. .Erre továb­bi bizonyság az egy lakosra jutó legmagasabb és leg­alacsonyabb nemzeti jövede­lem összevetése. Amíg 1950- ben az európai KGST-tagor­szágokban ez az arány kö­rülbelül 3-1 volt, mára a kü­lönbség lecsökkent és körül­belül 1,4-1-et tesz ki. A Vietnam, K“ba gyorsított fejlesztését célzó intézkedések különleges he­lyet foglalnak el a KGST szerveinek egész munkájá­ban, a hosszú távú együtt­működési célprogramokban. Ez az egyik leggyökeresebb eltérés a tőkés világtól, ahol a gazdag és a szegény or­szágok közti szakadék még inkább növekszik, ez utób­biak kizsákmányolása révén. A szocialista közösség ke­retében a népék anyagi és kulturális életkörülményei­nek javulása a társadalmi termelés, a tudományos- műszaki haladás, a munka­termelékenység * dinamikus növékedése alapján valósul meg Ezen őz játon nem kevés bonyolult feladat vár még megoldásra, olykor messze nem egyszerű problémák is felmerülnek. A KGST XXXIV. ülésszakán hangsú­lyozták, hogy a tagországok új évtizedbe lépnek, ame­lyet az. extenzív növekedési tényezők jelentős kimerülé­se, a munfcaerőmérleg fe­szültségeinek fokozódása (az országok zömében), a hazai tüzelőanyag- és nyersanyag- források növekedési ütemé­nek lelassulása jellemez majd. A KGST-tagországok gazdasági fejlődésének me­netére bizonyos főikig termé­szetesen hatást gyakorolnak a kedvezőtlen 'külgazdasági feltételek. Ilyen körülmények között égető szükség van arra, hogy a KGST-tagországok nép­gazdaság! fejlődése alapvető irányainak meghatározása során az elkövetkező öt évre szólóan megvalósuljon a tü­zelőanyag-, a nyersanyag- és a munkaerőforrások lehető legtakarékosabb felhasználá­sának szilárd irányvonala a tudományos-műszaki hala­dás, az új, versenyképes ■technika termelése bázisán. A KGST-tagországak szá­mára gazdaságuk tervszerű jellege, a külkereskedelem állami monopóliuma, sokré­tű kölcsönös együttműködés elmélyítése lehetővé teszi, ,hogy jelentős mértékben el­határolják magukat a tőkés világban tapasztalható gaz­dasági válság kedvezőtlen hatásától, további sikereket érjenek el az élét- és kultu­rális színvonal emelésében. A jólét fokozása — —--------- ugyanakkor nem c supán a szocialista terme­lés természetes célja, hanem a szocialista társadalom és gazdasága további dinamikus fejlődése nélkül, ami az anyagi és a szellemi szükség­letek egyre teljesebb kielégí­tésére támaszkodik, a szoci­alista életmód keretében, nem lehetne hatékonyan és következetesen tovább fej­leszteni a társadalom hatal­mas termelőerőit. Mongólia Élelmiszeripar - KGST kooperáció A Mongol Népköztársaság 1963 óta vesz részt a KGST Élelmiszeripari Állandó Bi­zottságának munkájában. A mongol szakemberek a kuta­tási eredményeket jól haszno­sítják az ország élelmiszer- iparának fejlesztésében. Az élelmiszeripar az ipa­rosodó Mongólia vezető ipar­ágává vált: 1977-ben a lakos­ság 17,2 százaléka itt dolgo­zott, és az élelmiszertermelés részesedése az ipari össz- eredimények 23,7 százalékát tette ki. Az elért eredményekben a Szovjetunión kívül nagy ré­sze volt Bulgáriának, Ma­gyarországnak és az NDK-nak ás. Űj üzemek munkába állítá­sa, a régebbiek korszerűsíté­se tette lehetővé az iparág to­vábbi fejlődését a most zárult tervidőszakban is: szovjet se­gítséggel malom épült Szuhe Bátorban, sörgyár Ulánbátor­ban, élelmdszerüzemek Dar- nonban. Bolgár közreműkö­déssel Csajbalszánban, a ma­gyarokéval pedig Darhanban épült húsfeldolgozó-csomago- ló gyár, Harhorinban ugyan­csak magyar szakemberek se­gítségével egy malom készült el. Az NDK az ulánbátori hiúskonzervgyár építéséhez járult hozzá. A „Hetedik mennyországában A „Hetedik mennyország” étterem egyik terme. Innen, há­romszáz méffer magasságból nagyszerű kilátás nyílik Moszkvára.

Next

/
Thumbnails
Contents