Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
8 Képújság 1981. március 22. Az SZKP XXVI. kongresszusa határozata: Tovább épülnek a lakások Jugoszláv mozaik Nemrég tette közzé a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtótanács, a kormány, az enjergiarendszer december 8-i összeomlásának okáról szóló jelentést. Azon a napon az áramellátásban csaknem országos méretű zavar és kimaradás következett be. A jelentés most megállapítja: az üzemzavar oka az volt, hogy csúcsidőben több erőmű, több áramfejlesztő egysége egyszerre mondta fel a szolgálatot, tartalékkal pedig nem rendelkeztek, illetve azt időben bekapcsolná nem tudták. A jövőben az iparral és a lakossággal egyetértésben úgy hangolják össze az áramfogyasztást, hogy állandóan legyen beindítható tar- tartalék. A rendelkezést a különösen hideg időben nem köny- nyű végrehajtani. Bosznia- Hercegovinában például egykét hete állandósult a csúcs- fogyasztás. Volt olyan nap, amikor 28 millió kilowattóra fogyott, hét százalékkal több, mint tavaly az adott napon. Az Ivan 'Milutinovics munkaszervezt Irakban 198 millió dollár értékű szivaty- tyútelepet épít egy öntözőrendszerhez, amelynek berendezéseit egy zágrábi és egy ljubljanai gyár szállítja. Elmaradást jelentenek a cementgyárak. A terv szerint évi 10,5 millió tonna cementet kellene termelniök, de ezt a célt csak megközelíteni tudták. Az elmaradás egykét millió tonna. Importra nem számítanak, s így a családiházépítőket előre figyelmeztetik a várható hiányra. A Szerb Szocialista Köztársaság közzétette jelentését a tavalyi kukoricatermésről. E szerint a Vajdaságban négy millió tonna kukoricát törték, Szerbiában 2,36 millió "tonnát, Kosovó- ban 184 ezer tonnát. A 6,5 millió tonnás termés 3,7 százalékos csökkentést jelent az 1979-eshez képest. Az átlaghozam 4646 kilogramm hektáronként, ezen belül a Vajdaságban 6007 kilogramm, összesen egymillió 409 ezer hektárról szedték. le a kukoricát, arról azonban nincs adat, hogy hány hektáron hagyták kint. A Vajdasági tartományi kormány foglalkozott a mezőgazdaságot évről évre érő jégkárral. Megállapította, hogy csupán 1963-tól 1974-ig a jég 215 ezer tonna terményt pusztított el. A legnagyobb kár a magántulajdonban lévő földeken keletkezett, mert a földművesek a bevetett területnek csa'k mintegy kilenc százalékát biztosították. A vajdasági kormány úgy döntött, hogy mielőbb hozzanak törvényt a kötelező jégvédelemről. A jégfelihöket jelző radarhálózat és jégrakéta-kilövők felállítását tervezik. Gyógyító napsugár A népjólét szocialista garanciái országában újból emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az NDK-ban például 3,4 százalékkal nőtt. Romániában a munkások reáljövedelme 2,1 százalékkal, a parasztoké 3,1 százalékkal gyarapodott. A KGST-tagországok egészét tekintve a dolgozók reáljövedelme az ötéves Időszak négy éve alatt 15 százalékkal növekedett. A pénzjövedelmek gyarapodása az anyagi fogyasztás növekedéséhez vezet, amit szemléletesen mutat a kiskereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások volumenének bővülése. Bulgáriában a kiskereskedelmi áruforgalmi volumen 1979- ben az előző évhez viszonyítva 2,9 százalékkal, Magyarországon 1,7 százalékkal, az NDK-ban 3,2 százalékkal, Mongóliában 5,5 százalékkal, Lengyelországban 8,3 százalékkal (folyó árakon), Romániában 5,8 százalékkal, Csehszlovákiában 3,6 százalékkal nőtt. A Szovjetunióban a kiskereskedelmi áruforgalom 1980-ban 5 százalékkal volt nagyobb 1979- hez képest és 267 milliárd rubelt tett ki. Kubában a kiskereskedelem volumene 1980-ban 20 százalékkal volt több, mint 1975-ben. A kiskereskedelmi áruforgalom szerkezetében továbbra is fennmarad az a tendencia, hogy gyorsan nő a nem élelmiszer jellegű cikkek eladása. Ez a népjólét növekedését tanúsítja. Jelentősen megnőtt a lakossági kereslet a drágább, kiváló minőségű és divatos termékek iránt, ami megfelel a növekvő igényeknek. Az életmód minőségi oldala napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. E feladat realizálásában hatalmas szerepet játszik a társadalmi fogyasztási alapok bővülése. Az NDK-ban ezek az alapok tavaly 5 százalékkal, Mongóliában 3,8 százalékkal, Csehszlovákiában 4 százalékkal növekedtek. A KGST-tagországokban széles körű szociális fejlesztési programok valósulnak meg, Intenzív lakásépítés folyik, szanatóriumokat, óvodákat, kórházakat, rendelő- intézeteket, színházakat, klubokat és más társadalmi és kulturális rendeltetésű objektumokat létesítenek, javul a .nyugdíjbiztosítás. Bulgáriában például felemelték a nyugdíjakat, az ösztöndíjakat, a családi pótlékot. Az NDK-ban több mint 3 millió ember nyugdíját növelték. Mongóliában a nyugdíjbiztosítást kiterjesztették a mezőgazdasági üzemek dolgozóira is. Egyre bővül alaplakása testvérországokhan, javul a lakások minősége. Bulgáriában 1979-ben több mint 71 ezer, Magyarországon 88 ezer, az NDK-ban. közel 163 ezer, Romániában mintegy A KGST- tagországok ------------------ vezető kommunista és munkáspártjainak kongresszusai az _ elkövetkező öt évben az egyik legfőbb feladatul tűzik ki a dolgozóik jólétének további emelését. A munkások, a, parasztok és az értelmiség önfeláldozó munkájának eredményeként, annak köszönhetően, hogy a KGST-tagországok vezető pártjai minden egyes ország konkrét sajátos feltételeinek figyelembevételével alkotó módon alkalmazzák a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, megvalósulnák a szociális programok: a lakosság reáljövedelme emelkedik, növekszik az ingyenes oktatásra, az orvosi ellátásra, a nyugdíjbiztosí- tásraj a dolgozók szervezeti pihenésére fordított társadalmi fogyasztási alap. A KGST-tagországok többségében a felhasznált nemzeti jövedelmen belül megnőtt a fogyasztási alap részaránya, amelynek legnagyobb hányada a lakosság személyi fogyasztására került, belőle képződik a dolgozók személyi jövedelme. A Szovjetunióban például az 1930-ban a 436 milliárd rubelt meghaladó nemzeti jövedelem négyötöd része közvetlenül a népjólét biztosítását szolgálja. 1979-ben — az ötéves terv utolsó előtti évében — az egy Iákosra jutó reáljövedelem a közösség valamennyi Gyógyítás koncentrált napsug arak segítségével Ahhoz, hogy teljességgel kielégíthessék a lakosság lakásigényeit, a Szovjetuniónak még mintegy 50 millió új lakásra van szüksége. E hosszú lejáratú program mintegy egyötödét szándékozzák megvalósítani a tizenegyedik ötéves tervben. A 10 millió lakás felépítése több, mint 50 millió szovjet állampolgár lakáskörülményeinek megjavítását teszi lehetővé. Az 1990- ig terjedő tízéves periódus alatt pedig a Szovjetunió elérkezik arra a szintre, hogy minden család számára saját lakást tud biztosítani. Ma az ország lakosságának csaknem 80 százalékának van saját lakása. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa által elfogadott program reális. Hiszen már több, mint negyed évszázada a Szovjetunió házgyáraiban minden évben átlagosan 2— 2,2 millió lakást állítanak elő, tehát minden ötéves tervidőszak alatt valamivel több, minit 10 milliót. Az ország lakásállományának ilyen ütemű növekedése csaknem ötszöröse a lakosság száma nö/veke- désének. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 500 hatalmas kombinát többszáz féle lakás előállítását biztosítja. Az építési munkák körének körülbelül 60 százalékát házgyárakban végzik el. A házépítési technológia állandóan tökéletesedik. Sikerült megoldani azt a problémát, amely hosszú ideje az üzemi házépítés „Adhil- les-saika” volt. Az iparnak az új technológiára való átállítása széles távlatokat nyit az építészetileg és külső képüket tekintve is változatos új lakótelepek és városok felépítésére, amelyek a korábbi években bizony gyakran egy- sí'kúak és monotonok voltak. Változik a vidéki házépítés technológiája is. A városhoz hasonlóan a falu is gyárt szaVáltozatos külsejű házak épülnek Kazahsztánban. Alma- Ata egyik új kerülete. lagrendszerre állt át. A parasztok, akik a korábbi években egyszerre voltak építészek és építők, nagyon elégedettek az új munkaszervezéssel. Kétségtelen előnnyel rendelkeznek azok a falusi lakások, amelyeket gyári körülmények között állítottak elő, hiszen magas színvonalú komfortjuk van —, amellyel a hagyományos módon épült lakások igen gyakran nem rendelkeztek. A soron következő ötéves terv feladata az, hogy a vidéki lakásépítés egészét ipart alapokra helyezzék, megtartva a falusi ház hagyományos architektúráját és önálló, egyedi jellegét. A tizenegyedik ötéves tervre előirányzott lakásépítési program szilárd pénzügyi alapokon is nyugszik. Még a tizedik ötéves tervben lakásépítésre 87,2 milliárd rubelt, azaz évente átlagosan 17,4 milliard rubelt fordítottak, addig a tizenegyedik ötéves terv első évében erre a célra majdnem másfél milliárd rubellel többet fordítanak. A középítkezésekre és a lakás- állomány fenntartására fordítandó kiadások figyelembevételével az éves ráfordítások ölsszege eléri ta 28 milliárd rubelt. Ekkora összeget az állam a szovjet gazdaság egyik ágába sem fektet be. Feltűnik, hogy a beruházások összegszerű növekedése mellett a lakások felépítési üteme a korábbi szinten marad. A lakásprogram megdrágulását mindenekelőtt a lakások konfortszint jenek emelése váltja ki. Ma a házépítő vállalatok szalagjáról jobb tervezésű és kivitelezésű lakások, tökéletesebb kommunális- és műszaki berendezésű házak kerülnék ki, mint korábban. Ez természetesen megnöveli a kiadásokat. ALEKSZANDR GYEDÜL A régészet fiatal tudomány. A régmúltra vonatkozóan az emberi társadalom mindenféle megnyilvánulásával foglalkozik, vagyis annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt. A régi élet lehető teljes megismerése vagy rekonstrukciója sokoldalú munkát követel Forrásfeltáró tevékenysége elsősorban az, hogy az ásatások révén felszínre hozza régi népek, kultúrák emlékeit. E feladat óriási felelősséget ró e tudomány művelőire. Amit ugyanis egyszer feltártak és jól, rosszul, írásban, képben rögzítettek, az már eredeti helyzetébe soha nem kerülhet, és nem its kerül visz- sza. Vannak, akik azt tartják: a régészet az ásó tudománya. Ez azonban csak részben igaz, valóságosabb ez a megállapítás, ha az „ásó” szót komplex módon értelmezzük. Az iásó ma egyrészt gépeket, másrészt érzékeny műszereket, búvár- és egyéb felszerelést stb. jelent. Európában a régészeti iku- tatások a XVIII. századiban indultaik (pl. Pompejiben), s a múlt századiban érték el első virágkorukat. A technika, a természettudományos kutatások terén lejátszódó ugrásszerű fejlődés a régészetre is hatóitt. Meggyorsította és új lehetőségekkel gazdagította a feltárás és a feldolgozás munkáját. így ma már könnyűszerrel meg tudják állapítani például egy régi agyagedény korát (amit régebben csupán becsülni lehetett). Egyszerűen azon az alapon, hogy az agyagban lévő minimális mennyiségű radioaktiv fémek sugárzásának hatására bizonyos fokú roncsolódási folyamat indul meg a kerámiagyártmányban, s az. anyag kristályszerkezete károsodást szenved, és annak állapotától — azaz korától — függően változik a lumineszcenciája. Itt azután már az érzékeny műszereken a sor, hogy segítségükkel elvégezzék a pontos kormeghatározást. A régmúlt időkből származó agyagedények törmelékekből való összeállításán fáradozó szovjet régészek munkájuk során ugyancsak élnek a modern technika adta lehetőségekkel. ,oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc ooooc'
