Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
1981. március 21. Képújság 3 Jól teleltek a vetések (Folytatás az 1. oldalról.) ra, szellősre tudják felhúzni az ültetvényt. De elfogyott a pénz. Most éppen karózzák, Bordás Gábor, Pirgi Károly, Németh József. Megbeszélés határszemle előtt. készítik elő a huzalrendszert a nagy termésre — ha lesz, mert Pirgi Károly nem elégedett a metszők munkájával —• még cimbalmosok is nyírják a vesszőt, nincs szakemberük. Viszont elmés módon megoldották a karóverés nehéz mesterségét. Traktorpótkocsiról püföli két ember a karókat — újítás. Munkát könnyítő megoldás. Készülnek a vetésre. Ez pillanatnyilag, József-napkor ebből áll: három hagy teljesítményű gép simítózza az őszi mélyszántást. Időben végeztek ezzel, igaz még hóban is szántottak, de az idei bő termésért áldozni kell, dízelolajban, gépkopásban és emberi izzadságban. Mert nehéz volt az ősz. Két műszakban, tíz—tizenkét nap alatt mindent elvetnek majd, már kész erre a munkaterv. Van vetőmag, vegyszer, növényvédő szer. A A palánta között lévő gyomot nem lehet vegyszerrel irtani B—5-ös táblát nézzük meg először. Itt simítózik Ádám István "és Gáncs Mihály. Erre a táblára napraforgó kerül. Kukorica után. Ez a tábla is, mint a többi, csak úgy kerül vetés-előkészítésre, hogy ennek a munkának szerves része a talaj tápanyagvizsgálata, az, hogy miből mennyit kell a földbe juttatni. Még arra is figyelemmel voltak, hogy a táblák gyengébb részére egyik-másik műtrágyából, a növénynek szükséges mennyiséget adják. Az utóbbi négy évben minden tavaszkor, őszkor talajmintát vizsgáltatnak. Azóta a felhasznált műtrágya jobban hasznosul. -Az A—3-as táblánál megállunk. Jubilejnaja 50-es van ide vetve. Későn vetették, ezt a táblát a legkésőbben, a novemberi első hóba. A növény szép, egyenletes, a nyolcvan- három hektárt még érdemes volt hóba vetni. Később nem vállalkoztak már vetésre. Nem is lett volna értelme, mert a dűlőút másik felén egy másik fajta, már korábban vetették, nincs olyan állapotban, mint a szovjet fagytűrő. És amíg szalad velünk a terepjáró, most már a gyümölcsös felé, szóba kerül, hogy a kétszáz hektárnál nagyobb területű lucernán elvégezték a vegyszeres gyomirtást. Költöttek erre, mert > majd megtérül a jobb minőségű vetőmag révén, a tisztítási veszteség nem lesz magas. És még ez is a tavaszi program: elszaladunk a het- venhektáros új telepítésű lucernához. Beletúrunk a földbe, néhány szem már felre- pedt. másokból tűhegynyi hajtás bújik elő, ebbe a hideg József-napi tavaszba. Néhány búzatábla mellett halad az autó. Az őszi búzát Ezerötszáz hektár földet készítenek elő a tavasziak vetésének idejére. Simítóznak a T—150-esekkel. Gyomirtót szórnak az almafák alá, majd ezt követően tárcsával munkálják meg a talajt. hengerük, biztos, ami biztos alapon. Van felfagyás, a talajtömörítés pedig ennek a legjobb orvossága. Az R—2-es táblán, amely rét, találunk .belvizet. Talán másfél—három hektár területen csillog a víz. Levezetni nem tudják, nem folyik már bele a Dunába, a holt ágnak ugyanis nagy a vízmagassága. De a csatorna mellett, az almáskertben nincs víz. Viszont annál nagyobb a mozgolódás. Az újabb telepítésű almáskertből a nyese- déket hordják-tolják kifelé a fürge traktorok. Honthi János növényvédős agronómus éppen most indította el Vajda Jánost és Nyirati Ferencet. Egyik traktoros gyomirtót szór az almáskertbe, a másik pedig permetez, réztartalmú szerrel, és Ka- rathane-nal, lisztharmat ellen. Vége a határszemlének. Két óra alatt beszaladtuk Tolna, Fácánkert határát, egészen Tengelic alá — ahol még táblányi kukoricaföldek 'szántatlanok. Mi átláttunk oda, vajon onnan látják-e a tolnai gazdák szép tavaszi szorgalmas, eredményes munkáját? PALKOVACS JENŐ GOTTVALD KAROLY Kastélyok - ma (IV.) Amit sorozatunk első ré- ben említettünk, az a Szedres-Medinái termelőszövetkezet központi épületére minden további nélkül vonatkoztatható. A szedresi báró Fiáthok lakhelye sosem volt kastély, noha helyben így nevezik. Erre a mértéktartó ízléssel épült földszintes házra a „kúria” szó a megfelelő, vagy magyarosabban „udvarház”. Az előtte lévő fa szándékosan került a felvételre, a valamivel odébb, az egykori díszkert maradványain emelt hidroglóbusz pedig szándékosan nem. „Stílusa” sehogyan nem hozható szinkronba az épületével... A kastélyok kategóriájában a „vadászkastély” elnevezés illeti azt, amelyiket Eszterházy „Fényes” Miklós herceg parancsára teremtettek meg a máig nagyhírű erdők szélén, Tamásiban. A főúrról kapta .a „Miklósvár” nevet. Az építés éve 1775 a község felőli frontra 1819-ben emeletet húztak. Két oldalsó és hátsó traktusa földszintes, árkádos. Négyszögletű udvart zár körül. Miklósváron van a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság központja, továbbá a Pécsi Erdőrendezőség Erdőfelügyelősége. A vadászkastély főfrontja szép, előtte dámszobor. A belső rész elhanyagolt, az udvar olyan: — amilyen általában épp a kényes ízlésükről híres erdőgazdaságokra nem jellemző. Az Alsótengeüci Állami Gazdaságnak nemcsak a képünkön bemutatott központjában vanak kastélyfenn- tartási kötelezettségei, hanem területe több más pontján is. A volt Berlieder-kastélynak különösebb művészettörténeti becse nincs, mai rendeltetése á lehető legcélszerűbb O. I. Fotó: Cz. S. Következik: Kötesd, Tengelic, Fácánkert. Az Alsótengeüci ÁG központja Miklósvári kastélybelső A volt br. Fiáth kúria A NEB életéből Revizori iroda Négy éve, 1977-ben végzett ellenőrzésit a megyéi népi ellenőrzési bizottság, a termelőszövetkezetek területi szövetsége mellett működő revizori irodában. Az intézmény ebben a formában akkor még igen új volt, működése éppen hogy megkezdődött. A megyei NEB legutóbbi ülésén az iroda vezetője számolt be a vizsgálat óta tett intézkedésekről, és az iroda működéséről. Az iroda 11 dolgozója közüli hátán rendelkeznek felsőfokú, öten középfokú állami iskolai végzetséggel. Jelenleg ketten okleveles könyvvizsgálói tanfolyamra járnak, egy jogász jogtanácsosi vizsgára készül. Jelentősen nőtt az elmúlt időszakban a vizsgálatok száma, 1979-ire már elérte az iroda, hogy 2 évenként minden termelőszövetkezetbe eljutottak és elvégezték a kötelező ellenőrzést. Lényeges az előrelépés a téma-, a cél- és az utóellenőrzések számában. Vizsgálódásaik kiterjedték — többek között — az alapszabályok törvényességének ellenőrzésére, a gazdálkodás eredményességével összefüggő kérdéseikre, az ágazati gazdálkodás vizsgálatára. Ez utóbbin belül áttekintették a búza- és kukori- catenmesztés színvonalát. Itt mindjárt meg is kell jegyezni, hogy — kevés kivételtől eltekintve — e két ágazat technológiai szintje a megyében eléri azt a színvonalat, amit komplex gépesítésnek nevezünk. Javult a gyepgazdálkodás, az állattenyésztésben pedig nőtt az állatok létszáma, amely a legtöbb esetben a hozamok emelkedésével is együttjárt. Néhány közös negatív vonás azonban kimutatható a vizsgálatok alapján. Ilyen például, hogy a Hölste- in-Erízre keresztezés a költségek növekedésével járt, a korai selejtezés és a fehérje túleíetése miatt. A sertéstenyésztésben az anyag vérvo- nalámak nem mindig, felel meg a kanok alkalmazása. Az energiagazdálkodást is vizsgálta a revizori iroda. Általános tapasztalat — ezt egy NEB-vizsgálat is kimutatta —, hogy a normatívák nem mindenütt és nem' minden gépjárműnél alkalmazhatók. Az üzemanyag-elszámolás rendje általában megfelelő, egy esétben vált szükségessé bűnvádi eljárás kezdeményezése. A szövetkezeti tagság szociális ellátása megfelelő, de még jobb is lehetne, ugyanis általában magas szociális kulturális alapot képeznek, de azt nem használják fel. A szövetkezetek hatvan százalékéban magas az év végi záróállomány. Tovább növekedett az étkeztetésre fordított összeg, elsősorban új üzemi konyhák beindulása miatt, változatlanul magas az idős tagok és a sport támogatására fordított összeg. Az ellenőrzések után tett javaslatok végrehajtása általában a jogszabályi előírásoknak megfelelően -- történik, legalább is, ami a formákat illeti, mert a szabályosan hozott vezetőségi határozatok ellenére a feltárt hiányosságokat nem mindig szüntették meg. A megyei népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy javult az iroda működése, de még további intézkedések szükségesek, a más ellenőrző szervekkel való jobb együttműködés érdekében. Az iroda Vizsgálataiból kiderült, hogy nem minden teinmalőBzövetkezetben alkalmaznak belső ellenőrt, ennek a hiányosságnak a megszüntetésére is felhívta a figyelmet a megyei NEB.
