Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
u Képújság 1981. március 21. Telefonközpont a híd alatt Központban az ember A lekérek csak a Sédig jutottak „Időköziben, június 18. és 24. között - új ellenforradalmi felkeléssoroZa't zajlott le, ezúttal. .. a Duna két partján, Kalocsa és Dunapentele között. A lázadások fő bázisa a birtokos parasztság volt, vezetőd a Vörös Őrségben meghagyott csendőrök. A lázadások sajátossága itt a rendkívüli kegyetlenség volt... Szekszárdon, ,kihasználva a kormányzótanácsi biztos távollétét, tisztek vezetésével több száz főnyi csoport támadott... A szekszárdi ellenforradalmat a helyi ifjúmunkások segítségével verték le, a Budapest—Baja vasútvonalon pedig megindult Szamuely páncélvonata. ..” — olvashatóak a Magyarország története egyik vaskos kötetében a Tanács- köztársaságot idéző sorok és a történelmi szigorral papírra vetett júniusi események, az ellenforradalmi lázadások. * Vészi Katalin mindössze huszonkét esztendős volt akkor, s a szekszárdi Vörös Őrség parancsnokának titkárnőjeként dolgozott. — A nemzetőrségben tevékenykedtem 1918 decemberétől. Tehát nem- kellett bekapcsolódnom a mozgalomba, egyszerűen benne voltam. Mégpedig nem csupán az állásom miatt, hanem szívből átéreztem azoknak a napoknak, hónapoknak a jelentőségét, „melyek mint a tavasz, oly szépek, de oly rövidek is voltak” — olvassa Katalin néni a naplójából. Néhány percig csendesen ülünk a szekszárdi garzon- lakásban, a múlt századot idéző — és a valamikor Katalin nénii nagyanyja tulajdonát képező — faberakásos bútorok között. Az emlékezés csendjét nem én töröm meg. — Ugye, milyen furcsa kedvesem, hogy én származásom ellenére is a kommunistákkal értettem egyet. Vagyonos család volt a miénk. A nagyapám megyei virilis- •ta volt... A bátyám, Weisz Andor, volt rám nagy hatással. Persze, a körülmények is — teszi hozzá halkan. — Édesapámat korán elveszítettük. Hathetes voltam. Édesanyám egyedül nevelt bennünket, s bizony, nem dúskáltunk a jóban. A gazdag rokonok nem segítettek rajtunk, noha könnyedén tehették volna. Náluk cselédeskedett édesanyám. Az emlékérem Szinte nyúzták. Nagyon lent éreztem magamat, s magunkat. .., de 1919. március 21- től, s az azt követő napoktól fönt voltam, boldog voltam. — Jaj, és az a május elseje. Az első szabad május elseje. Beszéd is volt. A munkások legszebb ruhájukba öltöztek, vidáman mentek az utcán, önfeledten énekelve. — Katalin néni fölvonult? — Én? Hát persze, hogy föl — néz rám sziinte döbbenten. — Hogyan emlékezik június 23-éma, az ellenforradalom szekszárdi eseményeire? — A dunai monitorok nemzeti színű zászló alatt elkezdték lőni Budapesten a Szovjetházat, vagyis kirobbant a tiszti ellenforradalom. Megtudtuk, hogy a naszádok lefelé tartanak Paksnak. Hogy a szekszárdi direktórium honnan értesült, hogy itt is készül valami, arra nem emlékezem, de azt tudom, hogy a fehérek minden kis alkalmat megragadtak, hogy rést üssenek az új renden, Szóval, iitt is megtettük az előkészületeket az ellenség „fogadására”... A Fürdőház utca elején, a Séd kőhídja alatt ideiglenes télefonközpontot állítottak „üzembe” egy fabódéiban, s Katalin nénit megkérdezték: — Vállalná-e éjiszakára az ottani — csöppet sem veszélytelen — ügyeletet. — Persze, hogy vállaltam — mondja még most is izgalommal telve. S bizony jötték is a hírek, meg az utasítások, amiket az akkori fiiatal leány rendben adott tovább. — Nem félt azon az éjszakán ? — Eszembe se jutott. Igaz, édesanyám is velem volt mindvégig. Azt mondta, lánynak nem való éjszakéra egyedüli elmennie. Vittünk neki egy sámlit, egy takarót, s ott kuporgott mellettem... Egyébként a szekszárdi burzsoázia tudott a felkelésről Akikor éjszakai a polgárok néhány háznál gyűltek össze, s várták a jelt, a harangok félreverését.. — A fehérek följöttek egészen a Sédig. Szóltak a fegyverek, robbantak a kézigránátok. Ügy éreztük édesanyámmal, hogy szinte a fejünk felett zajlik a csalta. Igaz, egészen közel voltak a fehérek hozzánk... tán a mostani kereskedelmi iskola előtt. De az ifjúmunkások — akik a paltak medrében foglaltak tüzelőállást, bátran szembeszálltak az ellenséggel. Sőt, közülük többen a fákra másztak, s onnét dobálták a kézigránátokat... Közismert, hogy akkor sikerült visszaverniük az ellenséget. — Mire pinkadt, elcsendesedett minden. Egy idő múlva megszólalt a telefon: a Vörös őrségtől szóltak, hogy hazamehetek. — Édesanyámmal a patak medrében kúsztunk le a hármas hídig. Ott fölkapaszkodtam, s megláttam egy kitűzött vörös zászlót. — Nincsen baj édesanyám! Egészen biztos, hogy mi győztünk. * És Katalin néni emlékezik kifogyhatatlanul. Beszél a Tanácsköztársaság bukása utáni időkről, s arról, hogy koronatanúként akarták volna felhasználni a perben. Majd arról, hogyan szökött el Szekszárdról Budapestre, a közömbös, sőt ellenséges rokonokhoz... vagy arról, hogy a Tanácsköztársaságban való részvétele miatt nem tehetett államvizsgát, noha elvégezte a tanítóképzőt. Nem kis büszkeséggel teszi elérti a Tan áosköztársa- sági Emlékérmet, amit 1959- ben kapott. V. HORVATH MÄRIA Fotó: Bakó Jenő Megtalálták a Szépítőt Féja Géza írói hagyatékának rendezése közben megtalálták Németh Lászfló elveszettnek hitt Szépítő című vígjátékát. Az irodalomtörténet tudott erről a műről, maga Németh László is említést tesz róla drámagyűjteményének előszavában. A Németh család is úgy tudta, hogy a Szépítő szövege elveszett. A közelmúltban azonban Féje Géza fia, Féja Endre édesapja írásai között rábukkant egy hatvanoldalnyi, gépelt szövegre, amiről az irodalomtörténészek megállapították, hogy a Szépítő utolsó három felvonása. Az első felvonás szövege eddig nem került efő. A negyedik felvonás sorai között megtalálták a szerző saját kezű javításait is. A Szépítő egyébként egy festőről szól, aki megszépiti környezetét, azonban csalódni kénytelen modelljeiben, kudarcot vall az általa támogatott személyekkel, maga is tragikusan kivül marad az általa megszépített világon. A megtalált kézirat az irodalomtörténészek szerint az első felvonás nélkül is teljes értékű mű. A Szépítő az író özvegyének hozzájárulásával a Tisza- táj című irodalmi folyóirat áprilisi számában jelenik meg. (MTI) Egészségügyi ellátásunk, ma A hét derekán irtunk arról, hogy Szekszárdon kommunista aktivaülés tárgyalta meg egészségügyi ellátásunk helyzetét, fejlesztésének közép- és hosszú távú feladatait. A tanácskozás alapját az az értékelő áttekintés alkotta, amely mintegy negyedévvel ezelőtt készült, igen széles körű felmérő munka és konzultáció után. Az igy nyert kép alapján került meghatározásra a VI. ötéves tervidőszak tennivalóinak iránya. A megyében végbement és napjainkra is jellemző társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéssel egyidejűleg jelentős változás következett be lakosságunk egészségügyi ellátásában is. Ezt az előrelépést megyénk lakói elismerik, bár az ellátás színvonalát illető kifogások sem ritkák. Tény, hogy a gondok és problémák ellenére az egészségügyi ellátás jelenlegi feltételei alkalmasak a munka színvonalának emelésére. Mit végeztünk? hogy a mostohább munka- feltételek között is jól dolgoznak azok, akik ott tevékenykednek. A szekszárdi kórházban új kazánházat kell építeni és új gyermekosztályt. Bonyhá- don, amint befejeződik a tizenegy munkahelyes rendelő- intézet felépítése — ebben az évben —, hozzá kell látni a kórházrekonstrukcióhoz. Pincehelyen pedig biztosítani kell a kórház működési feltételeit mindaddig, amíg meg nem oldódik a térség kórházi ellátásának kérdése. Javult a lakosság alap- és szakellátása, tovább fejlődött a fekvőbeteg-éllátás, az egészségügyi intézmények rekonstrukciója, a népesedéspolitikai feladatainkból következően az anya- és csecsemővédelem, bővültek a szociális otthoni elhelyezés lehetőségei, tovább fejlődött a járóbeteg-ellátás területén az általános és gyermekkörzeti orvosi hálózat, növekedett a szakorvosi óraszám, bővült az üzemegészségügyi ellátás, teljesítettük a közegészség- ügyi és járványügyi feladatokat. Ha szűkszavúan is, vegyük sorra mit jelent mindez. A gyógyítás, megelőzés, gondozás alapvetően fontos munkáját ma megyénkben 110 körzeti orvos végzi. Nagyjából megoldott a megye gyermeklakosságának szakorvosi ellátása a városokban és nagyobb községekben kialakított 23 körzetünkben. Több helyen működik kiutazó szakorvosi szolgálat. Iskolaegészségügyi ellátásunk helyzete ugyanakkor nem megoldott. Ezen változtatni viszont csak az egészségügyi kormányzat hathatós intézkedéseivel lehet. Fogorvosi ellátásunk megközelítően kielégített. Tolna megyében az országos átlagnál 19 százalékkal van kevesebb fogorvos. Meglévő 55 fogszakorvosunk egy része magánpraxist is folytat, az ellátás így elégségesnek bizonyul, helyenként azonban — és elsősorban Szekszárdon — jogos kritika tárgya az orvoshiány, fogpótlások esetén a hosszú várakozási idő csak részben a Fogtechnikai Vállalat lassúsága miatt. Üzemorvosi hálózatunk ki- szélesedett az ipar fejlődése nyomán. Ma, tizenegy főfoglalkozású üzemorvos látja el legnagyobb üzemeink dolgozóit, és úgy, hogy szerepük egyaránt növekszik munkahelyük gazdasági, egészség- ügyi és szociális kérdéseinek vonatkozásában is. Ami a mezőgazdasági dolgozók üzemegészségügyi ellátását illeti, a kezdetinél is kevesebb az előrelépésünk. Egyedül a Dalmandi Állami Gazdaságnak van csak üzemorvosa. Gondjaink Sok kritika éri — sokhelyütt jogosan — rendelőintézeti szakrendelők körülményeit, döntően a zsúfoltság, Bonyhád esetében a korszerűtlenség miatt. Itt és Szekszárdon csak új rendelőintézet, illetve a meglévő bővítése hozhat változást. Kórházainkat — ágyszámunk 2223 — évente 40 ezer ember hagyja el. Az ötödik ötéves terv során 12 ágyfejlesztésre volt módunk. Ami a gyógyító munka feltételeit illeti, nagyok a különbségek. Ennek ellenére, az úgynevezett kis és létük jogosultságában megkérdőjelezett kórházak is élvezik a lakosság bizalmát, ami azt bizonyítja, Valami, ami furcsa Bár jócskán szigorodott a keresőképtelenség elbírálása, nálunk is bőven lehet találkozni liberalizmussal, de betegen dolgozó emberek százaival is. Megyénkben naponta négyezer ember van táppénzen, és e tekintetben az egyes munkahelyek közötti eltérések roppant aránytalanok. Helyenként a szőlő-és mezőgazdasági kampánymunkák idején szembeötlően több a beteg mint máskor. Megyénk népesedési statisztikája — több szempontból vizsgálva — rosszabb az országos átlagnál. Mind a halálozások száma, mind a csecsemőhalandóság magasabb, az élve születések száma pedig alacsonyabb. Legnagyobb feladataink egyike ezen a helyzeten változtatni. Ennek érdekében a közelmúltban már több szakmai intézkedés történt. Ötszázzal több hely Kedvezően alakult bölcsődei férőhelyeink száma. Bölcsődében ma, közel 1800 gyereket tudunk elhelyezni. Ötszázzal többet, mint az ötödik ötéves terv elején. Az arányok azonban eltolódtak. Városainkban még mindig helyhiány van. A gyarapodásra ettől függetlenül joggal lehetünk büszkék. Miután emelkedő azoknak a testileg és szellemileg károsodott gyerekeknek a száma, akik családi környezetben nem nevelhetők, gondoskodni kell egészségügyi gyermekotthoni elhelyezésükről. Jelenleg 390 gyerek elhelyezésére van mód. De nem kevés azoknak a száma sem, akik különböző fogyatékosságok, rokkantságuk miatt .szorulnak segítségre gyermekekként, vagy felnőttként. Megsegítésük szép példája a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének kezdeményezésére indult akció, aminek célja a mozgássérült és beteg gyermekek táborának megépítése. Nem kielégítő ugyanakkor a megváltozott munkaképességű emberekről történő gondoskodás, pontosabban rehabilitációjuk elősegítése. Gyógyszerellátás - KÖJÁL A tervidőszakban megoldódott a megyei gyógyszertárközpont új és korszerű elhelyezése, de nem sikerült eredményeket elérnünk a gyógyszerfogyasztás kóros mértékének csökkentésében. Küszöbön van egészségügyi .intézményrendszerünknek egy nem jelentéktelen változása. A közegészségügy és járványügy munkáját végző szakapparátus rövidesen új helyen és korszerű körülmények között dolgozhat Szekszárdon, ellátva azt a kiemelkedően fontos feladatát is, mely az atomerőművel kapcsolatosan reá hárul. Egyebekben sem csökken a KÖJÁL munkájával szemben támasztott követelmény. Gondoskodás öregeinkről Jelentősek azok az eredmények, amelyeket a felnőttvédelem, a szociális gondoskodás terén értünk el, noha ezeket az eredményeket korántsem tarthatjuk kielégítőknek. Szociálpolitikánknak megfelelően bővültek az ötödik ötéves terv időszakában is az időskorúakról való gondoskodás lehetőségei. A gondoskodás népszerű és bevált formája lett az öregek napközi otthona. Ma me-' gyénkben 38 otthon működik 810 idős embernek biztosítva helyet. Tizenegy szociális otthonunkban 1070 arra rászoruló él és kap megfelelő ellátást. Mindkét területen szükséges a fejlesztés, főként a szociális otthonok vonatkozásában, mivel ezek jó része korszerűsítésre vár. Széles körű lakossági összefogással, mint erre az országban van már sok példa. Szükséges ezenkívül bővíteni azoknak a körét, akik készek az idős, magukra maradott emberek házi gondozására, segítésére. Ötezer-százán Tovább növekedett 1975— 80 között az egészségügyben foglalkoztatottak száma. Ma, a gyógyító, megelőző, gondozó szolgálatban dolgozók száma meghaladja az ötezer-százat. Közülük 2660 a szakdolgozó. Az orvosok száma 572, ebből vezető állású 75. A gyógyszerészek kettő híján százan tevékenykednek megyénk gyógyszertár-hálózatában. Tovább csökkent az üres orvosi és szakdolgozói állások száma, viszont a megszakítás nélküli jelzések ellenére jóval nagyobb — az alapellátástól számítva a kórházig — az az adminisztrációval járó leterheltség, mint amennyi még nem veszélyezteti, azaz nem befolyásolja a betegellátást. Amikor az egészségügyi el- tás egészéről, annak eredményeiről és gondjairól tárgyalt a megyei pártbizottság, természetesen gondolt mindazokra is, akik nem a kórtermekben, a betegágy mellett, vagy laboratóriumokban, -hanem a konyhákon, mosodákban, műhelyekben, irodákban végzik nélkülözhetetlen és felelősségteljes munkájukat. Sók múlik rajtuk. Akárcsak azokon, akiknek hivatástudatból táplálkozó tevékenységét a betegségek gyógyításában, megelőzésében és a gondozásban a nevükben ismerte el és köszönte meg az MSZMP megyei bizottsága. Feladatainkról Központba kell állítani az egészségügyi ellátás — mennyiségi után — minőségi javításának teendőit, a lehetőségeinkkel való jobb gazdálkodást. az irányító munka javítását, a kórházi fejlesztéssel járó feladatokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az anya- és csecsemővédelemre, a gyermekvédelemre, üzemegészségügyre, az idős- korúákról való gondoskodásra, az egészségkárosító tényezők kiszűrésére is. Mindazok közreműködésével, támogatásával persze, akiktől függ az egészségpolitikai célkitűzések megvalósítása! „A bátyám volt rám nagy hatással”
