Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

1981. március 15. NÉPÚJSÁG 9 János András és a Segner János 'Vndrás (1704—1777) Szovjetunió Húszéves az APN Húsz évvel ezelőtt, 1961. februárjában állapították meg az APN (Novosatyi) szovjet Sajtóügynökséget. Az állapí­tásról a Szovjet Újságírók Szövetsége, a Szovjet írók Szövetsége, a Szovjetunió Külföldi Baráti és Kulturá­lis Kapcsolatai Társaságai­nak Szövetsége, valamint a Zníanyiije Ismeretterjesztő Társaság képviselőinek moszkvai konferenciája dön­tött. IMia a sajtóügynökség 85 országban tart fenn képvise­letet, ezekben az államokban I'll irodája, kirendeltsége működik. Az APN-nek a Szovjetunió -területén, a szö­vetségi köztársaságokban és a nagy ipari központokban 28 szerkesztősége Van. A munkát több minit 3000 ha­zai és külföldi tudós, liöz- életi személyiség, író, mű­vész támogatja. A sajtóügy­nökség központi apparátusa a fíőszerkesztőségiből és a könyvkiadóból áll. Ezek ké­szítik és adják ki az irodal­mi és az idősaákd kiadványo­kat. Az APN 110 európai, afri­kai, amerikai, ázsiai ország­ban, valamint Ausztráliában és Üj-Zélandon terjeszti anyagait. 110 ország több minit 4000 tájékoztatási szer­vével, könyv- és folyóirat- kiadójával, lapjaival, rádió- társBiságaival tart . kapcsola­tot. A külföldi olvasók ré­szére az APN 21 képes folyó­iratot, 5 lapot, és több mint 150 egyéb kiadványt jelentet meg, 55 nyelven, 2,5 millió példányszámban. A legismer­tebb magyarországi APN- kiadvány a Fáklya. A sajtóügynökség tájékoz­tató irodalmat, könyveket is megjelentet, 30 nyelven, sok­millió példányszámban. Fotó- archívuma rendkívül ,gazdag. Segner Jéná városa a Saale folyó bal partján fekszik. Egyete­me a'Frigyes János választó- fejedelem által 1548-ban ala­pított, a lutheránus vallás ápolására szervezett gimná­ziumból fejlődött ki, s mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egykori kolostor épü­letében. Itt kezdte meg tudo­mányos munkásságát Segner János magiszter, aki címével együtt előadási jogot is sze­rez. Előadásait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, mind az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én született Pozsonyban. Ott kezdte tanulmányait, majd 1722—23-ban Debrecenben ta­nult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott. 1725- ben beiratkozott a jénai egyetemre, ahol filozófiát, matematikát és orvostudo­mányt tanult. 1730-ban sze­rezte meg az orvosdoktori címet, majd visszatért szülő­városába orvosnak. Közben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weimari herceg azonban visszahívta a jénai egyetemre, ahol 1732-ben magiszteri rangban kezdte meg előadásait, 1733-ban pe­dig már mint a bölcsészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkás­ságának a híre gyorsan ter­jed a tudományos világban, s így nem tekinthető vélet­lennek, hogy az 1734-ben Göttingenben alapított és Georgia Augusta von Münchausen által szervezett egyetem is felfigyel a fiatal tudósra. Az új egyetem a kor áramlatának hatására, minden teológiától függetle­nül, kizárólag a világi tudo­mányok és természettudomá­nyok művelését tekinti céljá­nak és a fizikai és matema­tikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Ám az új egye­temen kevés a professzor, s a szerencsétlen körülmények elvonják a tudóst egy időre a matematika-fizika terüle­téről, orvosi előadásokat is kell tartania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak is tanára. Egymás után' jelen­nek meg publikációi és 1739- ben már a londoni Royal So­ciety tagjai közé választják. A göttingeni évek a szívgs és eredményes munka jegyé­ben zajlanak. Segner nevét azonban el­sősorban találmánya tette világhíressé, melyet először nagynevű kortársa, Leonhard Euler világhírű svájci fizi­kus és matematikus ismerte­tett a berlini akadémia ma­tematikai osztályának ülé­sén, ahol Segner Jánost - a „turbina atyja” kitüntető jel­zővel illette. Miből is áll ez a talál­mány? Találmánya, a közismert Segner-kerék, elméleti és gyakorlati Szempontból egy­aránt nagy jelentőségű volt. A kerék ismertetését Segner első és eredeti leírása alap­turbina ján a következőkben adjuk: „A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy függőleges tengely körüj könnyűszerrel forog­hasson. A tartályból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fú­runk. Ha az ember a tar­tályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül fo­rogni kezd, a kifolyó víz út- jával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozó­dik egy bizonyos sebességig. Következésképpen a víz ki­ömlése is erősbödik, így a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskod­nunk, ha a tartályban állan­dó szintet akarunk biztosí­tani...” Segner a kísérletet légüres térben is elvégezte, s így bizonyította azt, hogy a ke­rék mozgását a fölötte levő vízoszlop súlya által meg­mozgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyomást, amely a kereket forgásba hozza. Felismerte azt is, hogy a kiömlő vízsu­gár sebességét és a kerék forgássebességét a forgómoz­gás megindulása után a cent­rifugális erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett elvek alapján Segner később vízikerekének gyakorlati al­kalmazását keresve, egészen gépszerű megoldásokhoz ér­kezett el, s ezek egyik jel­lemző példája a malommeg­hajtásra alkalmas Segner- kerék. Itt a forgó részek le­vegőellenállásának csökken­tésére egy köpenyszerű bur­kot alkalmaz. Segner vízikerekét először Nörtenben, egy Göttingenhez közel fekvő falucskában al­kalmazták 1753-ban, egy olajütő malom meghajtására. PAP JÁNOS A KGST-országok'ban gyár- tásszakosítás és termelési kooperáció alapján csupán a gépiparban több mint tíz- ezerféle terméket készítenek. A termelési együttműködés hasznát jelzik a korábbinál hosszabb terméksorozatok, s a kutatások és a gyártmány­fejlesztés összehangolásával elért műszaki fejlesztési ered­mények is. A tagországok sokoldalú gyártásszaiko'síitási és kooperációs megállapodá­sainak száma már eléri a 120-at, a kétoldalú egyezmé­nyeké pedig a 600-at. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek előkészítésekor és egyeztetésekor gondosan szá­mításba vették ezeket a sza­kosítási és kooperációs meg­állapodásokat. Egyebek kö­zött a múlt év utolsó hónap­jaiban írtak alá újabb sza­kosítási megállapodásokat a számítástechnikai eszközök gyártásáról a most indult öt­éves tervidőszakra. Az opti­mális terméksorozatok nöye- lésében azonban még sok le­hetőséget kínál a szakosítás valamennyi tagállamiban, s még' a rendkívül nagy belső piaccal rendelkező Szovjet­unióban is, ahol a gépipari termékeknek mindössze 19 százalékánál nagyobb a so­rozat évi ezer darabnál, s a gyártmányok 42 százaléka egyedi termék. Kooperáció A magyar—finn szelep- gyártási kooperáció iaz idén lépett hatályba. Tízéves szer­ződés alapján az Ipari Sze­relvények Gyára a finn Ne­les Oy cégnek az Intercoo- peratin RT. közreműködésé­vel évente több mint egy­millió dollár értékű csőzáró szerelvényt, úgynevezett pil­langószelepet szállít. A ve­gyi és energetikai iparágak- ban ezekkel a korszerű ter­mékekkel váltják fel ugyan­is az 'elavult tolózárakat. A gyártás is megkezdődik eb­ben az évben és várhatóan a termelés az év végéig el­éri az előirányzott szintet. A partnerek újia'bb megálla­podással bővítették az együttműködést. E szerint a finn cégnél készített gömb­csapokhoz szállít majd fon­tos alkatrészt, úgynevezett csiigahajitóművet az Ipari Sze­relvények Gyára. Bulgária Ritka pénzlelet A bolgár állam ősi főváro­sának— Pliszkának — ása­tásainál a régészek érdekes leletre bukkantak: egy réz­pénzre, amelyet I. Nikephoros bizánci császár uralkodása idején verettek. Ez eddig az egyetlen bizánci pénzérme, amelyet bolgár földön talál­tak. A régészek feltételezése szerint a pénzérme I. Nike­phoros császár balkáni had­járata idején 809—811 került Pliszkába. A hadjárat során a bizánci seregek egy rövid időre elfoglalták Pliszkát, de nemsokára a bolgár csapa­tok visszahódították a várost. A hadjárat kudarccal végző­dött — a bolgárok szétverték a betolakodókat, s a Virbisi hegyszorosnál vívott harcban elesett maga a császár is. Utat fektet Sáros, nehéz terepen vitat­hatatlanul legkönyebben mo­zognak a lánctalpas jármű­vek. Jellemzőjük, hogy a jár­mű súlyát hordó futókerekek lánctalpakon szaladnak, tehát mintegy utat fektetnek ma­guk előtt; az ilyen járművek terepjáró képessége tehát ki­váló. Kitűnően beváltak a mezőgazdaságban a lánctal­pas traktorok, de alkalmaz­zák vontatókhoz, földgépek­hez és természetesen a had­seregek páncélos járműveik­hez. ' A lánc nagy felfekvő fe­lületén alacsony fajlagos ta­lajnyomás érhető el. A lánc­talp a lánctagokból és az őket összekapcsoló lánccsapszegek- ből áll. A lánctagok kemény, egyszersmind szívós anyag­ból készülnek, sima, jbordá- zott vagy gumibetétes kivi­telben. A futómű további ré­sze a láncfeszítő és láncvezető kerék. A láncot a láncmeg­hajtó kerék hozza mozgásba. A futógörgőkön keresztül a jármű egyenletesen terheli a lánctalpat, amely a terhelést a talajon még egyenleteseb­ben osztja el. A nagyszámú, súlyos és ötvözött anyagú al­maga előtt katrészből készülő futómű előállítási ára két-háromszo- rosa a kerekes futóműveknek, élettartama viszont lényege­sen rövidebb. Az építőipari gépek lánctalpai sima járó­felülettel készülnek, ami nem teszi tönkre az utak burkola­tát, ezért közutakon is hasz­nálhatók. Á széles, nagy fe­lületű láncokon a talajra ne­hezedő fajlagos gépsúly any- nyira kicsiny, hogy a talajt még csak nem is tömöríti. Az általában használt lánctalpas munkagépek súlya 20—25 tonna, sebességük tö- mörgumis kerekeken órán­ként 50—80 kilométer. Ka­nyarodásukhoz rendkívül nagy teljesítmény szükséges, a vezető általában botkor­mánnyal irányítja a jármű­vet. A jobb és a bal oldali fordulási iránynak megfelelő két kézikar a vezető előtt van elhelyezve. Forduláskor a motort működtetni kell, sőt a nehéz, 35—50 tonnás jármű­vek fordulásához a motor maximális teljesítménye szükséges. A kanyarodás elve, hogy a külső oldali lánokere- ket a motor hajtja, a belső oldalt fékezi. Életkor és életmód Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyítja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókor­tól kezdve igyekszik megfej­teni, mi okozza az öregedést, de a ma ismert több ezer tu­dományos feltételezésből még egyik sem vitathatatlan. A legelfogadottabb vélemény, hogy az öregedést a sejtek­ben végbemenő molekuláris változás, valamint az életfo­lyamatok idegi és belső elvá- lasztású mirigyektől függő szabályozása befolyásolja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába be­letörődni neon akaró ember mindig foglalkozott az élet­kor meghosszabbításával, a test megfiatalításával, de nem találta meg az örök életet nyújtó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológusok, akik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egészséges, munkaképes életet éljen, azt vallják, hogy az aktív életkor — melyben az egyén megőr­zi szellemi és testi képessé­geit — meghosszabbításának egyetlen járható útja: meg­előzni és elkerülni minden káros hatást, amely sietteti a szervezet elöregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógy­kezelése. Az élet során el­szenvedett, nem kezelt beteg­ségek siettetik az öregedést, az idős szervezet pedig fogé­konyabb a különböző beteg­ségek iránt. Az élet különbö­ző eseményei nyomot hagy­nak a szervezetben, siettetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előrehaladtával csökken az idegrendszer el­lenálló képessége, az ember lelkileg is sérülékenyebbé válik, amihez még hozzájá­rulhat az öregedéstől való fé­lelem. A legidősebb lappföldi aranyásó; hosszú élete nagy részét fizikai munkával, tiszta, nyugodt környezetben töltötte. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a meg­előző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öregedni, de a bioló­giai „elkopás” ütemét befo­lyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken végzett vizsgálatok igazolják, hogy hosszú életükhöz az öröklés mellett hozzájárult a tiszta levegőjű környezet, a nyu­godt, kilengésektől mentes életmód, a mértékletes táp­lálkozás — és a fizikai mun­kával töltött évek. Üj típusú (ETC—252) lánctalpas szovjet árkoló exkaváto amely a plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet nyer

Next

/
Thumbnails
Contents