Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. március 15. NÉPÚJSÁG 9 János András és a Segner János 'Vndrás (1704—1777) Szovjetunió Húszéves az APN Húsz évvel ezelőtt, 1961. februárjában állapították meg az APN (Novosatyi) szovjet Sajtóügynökséget. Az állapításról a Szovjet Újságírók Szövetsége, a Szovjet írók Szövetsége, a Szovjetunió Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatai Társaságainak Szövetsége, valamint a Zníanyiije Ismeretterjesztő Társaság képviselőinek moszkvai konferenciája döntött. IMia a sajtóügynökség 85 országban tart fenn képviseletet, ezekben az államokban I'll irodája, kirendeltsége működik. Az APN-nek a Szovjetunió -területén, a szövetségi köztársaságokban és a nagy ipari központokban 28 szerkesztősége Van. A munkát több minit 3000 hazai és külföldi tudós, liöz- életi személyiség, író, művész támogatja. A sajtóügynökség központi apparátusa a fíőszerkesztőségiből és a könyvkiadóból áll. Ezek készítik és adják ki az irodalmi és az idősaákd kiadványokat. Az APN 110 európai, afrikai, amerikai, ázsiai országban, valamint Ausztráliában és Üj-Zélandon terjeszti anyagait. 110 ország több minit 4000 tájékoztatási szervével, könyv- és folyóirat- kiadójával, lapjaival, rádió- társBiságaival tart . kapcsolatot. A külföldi olvasók részére az APN 21 képes folyóiratot, 5 lapot, és több mint 150 egyéb kiadványt jelentet meg, 55 nyelven, 2,5 millió példányszámban. A legismertebb magyarországi APN- kiadvány a Fáklya. A sajtóügynökség tájékoztató irodalmat, könyveket is megjelentet, 30 nyelven, sokmillió példányszámban. Fotó- archívuma rendkívül ,gazdag. Segner Jéná városa a Saale folyó bal partján fekszik. Egyeteme a'Frigyes János választó- fejedelem által 1548-ban alapított, a lutheránus vallás ápolására szervezett gimnáziumból fejlődött ki, s mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egykori kolostor épületében. Itt kezdte meg tudományos munkásságát Segner János magiszter, aki címével együtt előadási jogot is szerez. Előadásait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, mind az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én született Pozsonyban. Ott kezdte tanulmányait, majd 1722—23-ban Debrecenben tanult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott. 1725- ben beiratkozott a jénai egyetemre, ahol filozófiát, matematikát és orvostudományt tanult. 1730-ban szerezte meg az orvosdoktori címet, majd visszatért szülővárosába orvosnak. Közben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weimari herceg azonban visszahívta a jénai egyetemre, ahol 1732-ben magiszteri rangban kezdte meg előadásait, 1733-ban pedig már mint a bölcsészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkásságának a híre gyorsan terjed a tudományos világban, s így nem tekinthető véletlennek, hogy az 1734-ben Göttingenben alapított és Georgia Augusta von Münchausen által szervezett egyetem is felfigyel a fiatal tudósra. Az új egyetem a kor áramlatának hatására, minden teológiától függetlenül, kizárólag a világi tudományok és természettudományok művelését tekinti céljának és a fizikai és matematikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Ám az új egyetemen kevés a professzor, s a szerencsétlen körülmények elvonják a tudóst egy időre a matematika-fizika területéről, orvosi előadásokat is kell tartania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak is tanára. Egymás után' jelennek meg publikációi és 1739- ben már a londoni Royal Society tagjai közé választják. A göttingeni évek a szívgs és eredményes munka jegyében zajlanak. Segner nevét azonban elsősorban találmánya tette világhíressé, melyet először nagynevű kortársa, Leonhard Euler világhírű svájci fizikus és matematikus ismertetett a berlini akadémia matematikai osztályának ülésén, ahol Segner Jánost - a „turbina atyja” kitüntető jelzővel illette. Miből is áll ez a találmány? Találmánya, a közismert Segner-kerék, elméleti és gyakorlati Szempontból egyaránt nagy jelentőségű volt. A kerék ismertetését Segner első és eredeti leírása alapturbina ján a következőkben adjuk: „A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy függőleges tengely körüj könnyűszerrel foroghasson. A tartályból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz út- jával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Következésképpen a víz kiömlése is erősbödik, így a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani...” Segner a kísérletet légüres térben is elvégezte, s így bizonyította azt, hogy a kerék mozgását a fölötte levő vízoszlop súlya által megmozgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyomást, amely a kereket forgásba hozza. Felismerte azt is, hogy a kiömlő vízsugár sebességét és a kerék forgássebességét a forgómozgás megindulása után a centrifugális erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett elvek alapján Segner később vízikerekének gyakorlati alkalmazását keresve, egészen gépszerű megoldásokhoz érkezett el, s ezek egyik jellemző példája a malommeghajtásra alkalmas Segner- kerék. Itt a forgó részek levegőellenállásának csökkentésére egy köpenyszerű burkot alkalmaz. Segner vízikerekét először Nörtenben, egy Göttingenhez közel fekvő falucskában alkalmazták 1753-ban, egy olajütő malom meghajtására. PAP JÁNOS A KGST-országok'ban gyár- tásszakosítás és termelési kooperáció alapján csupán a gépiparban több mint tíz- ezerféle terméket készítenek. A termelési együttműködés hasznát jelzik a korábbinál hosszabb terméksorozatok, s a kutatások és a gyártmányfejlesztés összehangolásával elért műszaki fejlesztési eredmények is. A tagországok sokoldalú gyártásszaiko'síitási és kooperációs megállapodásainak száma már eléri a 120-at, a kétoldalú egyezményeké pedig a 600-at. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek előkészítésekor és egyeztetésekor gondosan számításba vették ezeket a szakosítási és kooperációs megállapodásokat. Egyebek között a múlt év utolsó hónapjaiban írtak alá újabb szakosítási megállapodásokat a számítástechnikai eszközök gyártásáról a most indult ötéves tervidőszakra. Az optimális terméksorozatok nöye- lésében azonban még sok lehetőséget kínál a szakosítás valamennyi tagállamiban, s még' a rendkívül nagy belső piaccal rendelkező Szovjetunióban is, ahol a gépipari termékeknek mindössze 19 százalékánál nagyobb a sorozat évi ezer darabnál, s a gyártmányok 42 százaléka egyedi termék. Kooperáció A magyar—finn szelep- gyártási kooperáció iaz idén lépett hatályba. Tízéves szerződés alapján az Ipari Szerelvények Gyára a finn Neles Oy cégnek az Intercoo- peratin RT. közreműködésével évente több mint egymillió dollár értékű csőzáró szerelvényt, úgynevezett pillangószelepet szállít. A vegyi és energetikai iparágak- ban ezekkel a korszerű termékekkel váltják fel ugyanis az 'elavult tolózárakat. A gyártás is megkezdődik ebben az évben és várhatóan a termelés az év végéig eléri az előirányzott szintet. A partnerek újia'bb megállapodással bővítették az együttműködést. E szerint a finn cégnél készített gömbcsapokhoz szállít majd fontos alkatrészt, úgynevezett csiigahajitóművet az Ipari Szerelvények Gyára. Bulgária Ritka pénzlelet A bolgár állam ősi fővárosának— Pliszkának — ásatásainál a régészek érdekes leletre bukkantak: egy rézpénzre, amelyet I. Nikephoros bizánci császár uralkodása idején verettek. Ez eddig az egyetlen bizánci pénzérme, amelyet bolgár földön találtak. A régészek feltételezése szerint a pénzérme I. Nikephoros császár balkáni hadjárata idején 809—811 került Pliszkába. A hadjárat során a bizánci seregek egy rövid időre elfoglalták Pliszkát, de nemsokára a bolgár csapatok visszahódították a várost. A hadjárat kudarccal végződött — a bolgárok szétverték a betolakodókat, s a Virbisi hegyszorosnál vívott harcban elesett maga a császár is. Utat fektet Sáros, nehéz terepen vitathatatlanul legkönyebben mozognak a lánctalpas járművek. Jellemzőjük, hogy a jármű súlyát hordó futókerekek lánctalpakon szaladnak, tehát mintegy utat fektetnek maguk előtt; az ilyen járművek terepjáró képessége tehát kiváló. Kitűnően beváltak a mezőgazdaságban a lánctalpas traktorok, de alkalmazzák vontatókhoz, földgépekhez és természetesen a hadseregek páncélos járműveikhez. ' A lánc nagy felfekvő felületén alacsony fajlagos talajnyomás érhető el. A lánctalp a lánctagokból és az őket összekapcsoló lánccsapszegek- ből áll. A lánctagok kemény, egyszersmind szívós anyagból készülnek, sima, jbordá- zott vagy gumibetétes kivitelben. A futómű további része a láncfeszítő és láncvezető kerék. A láncot a láncmeghajtó kerék hozza mozgásba. A futógörgőkön keresztül a jármű egyenletesen terheli a lánctalpat, amely a terhelést a talajon még egyenletesebben osztja el. A nagyszámú, súlyos és ötvözött anyagú almaga előtt katrészből készülő futómű előállítási ára két-háromszo- rosa a kerekes futóműveknek, élettartama viszont lényegesen rövidebb. Az építőipari gépek lánctalpai sima járófelülettel készülnek, ami nem teszi tönkre az utak burkolatát, ezért közutakon is használhatók. Á széles, nagy felületű láncokon a talajra nehezedő fajlagos gépsúly any- nyira kicsiny, hogy a talajt még csak nem is tömöríti. Az általában használt lánctalpas munkagépek súlya 20—25 tonna, sebességük tö- mörgumis kerekeken óránként 50—80 kilométer. Kanyarodásukhoz rendkívül nagy teljesítmény szükséges, a vezető általában botkormánnyal irányítja a járművet. A jobb és a bal oldali fordulási iránynak megfelelő két kézikar a vezető előtt van elhelyezve. Forduláskor a motort működtetni kell, sőt a nehéz, 35—50 tonnás járművek fordulásához a motor maximális teljesítménye szükséges. A kanyarodás elve, hogy a külső oldali lánokere- ket a motor hajtja, a belső oldalt fékezi. Életkor és életmód Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyítja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejteni, mi okozza az öregedést, de a ma ismert több ezer tudományos feltételezésből még egyik sem vitathatatlan. A legelfogadottabb vélemény, hogy az öregedést a sejtekben végbemenő molekuláris változás, valamint az életfolyamatok idegi és belső elvá- lasztású mirigyektől függő szabályozása befolyásolja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába beletörődni neon akaró ember mindig foglalkozott az életkor meghosszabbításával, a test megfiatalításával, de nem találta meg az örök életet nyújtó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológusok, akik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egészséges, munkaképes életet éljen, azt vallják, hogy az aktív életkor — melyben az egyén megőrzi szellemi és testi képességeit — meghosszabbításának egyetlen járható útja: megelőzni és elkerülni minden káros hatást, amely sietteti a szervezet elöregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógykezelése. Az élet során elszenvedett, nem kezelt betegségek siettetik az öregedést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a különböző betegségek iránt. Az élet különböző eseményei nyomot hagynak a szervezetben, siettetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előrehaladtával csökken az idegrendszer ellenálló képessége, az ember lelkileg is sérülékenyebbé válik, amihez még hozzájárulhat az öregedéstől való félelem. A legidősebb lappföldi aranyásó; hosszú élete nagy részét fizikai munkával, tiszta, nyugodt környezetben töltötte. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a megelőző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öregedni, de a biológiai „elkopás” ütemét befolyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken végzett vizsgálatok igazolják, hogy hosszú életükhöz az öröklés mellett hozzájárult a tiszta levegőjű környezet, a nyugodt, kilengésektől mentes életmód, a mértékletes táplálkozás — és a fizikai munkával töltött évek. Üj típusú (ETC—252) lánctalpas szovjet árkoló exkaváto amely a plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet nyer
