Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
1981. március 13. *tPÜJSÄG3 Három ház Tamásiban A művelődési központ, könyv tár és úttörőház Tavaly január elején változás történt három tamási közművelődési intézmény életében. Közös gazdasági igazgatás alá került a művelődési központ, a könyvtár és az úttörőház. Az eredmény: elég egy gépkocsi, egy stencilgép, és még lehetne hosszan sorolni, mi mindenen takaríthatnak meg forintokat, s fordíthatják azt a fiatalok művelésére. A változás a városiasodó nagyközségben nem jelentett megrázkódtatást a három intézménynél, hiszen a „házak” már szinte fennállásuk óta együttműködnek. Ami egyébként természetes is, hiszen közel ugyanazok látogatják mindegyiket. A gazdasági irányítás egyesítése mellett, sőt már korábban is, megkezdődött a témaegyeztetés és a profiltisztítás. Kezdetben voltak hasonló témakörű szakkörök az iskolákban, a művelődési központban, az úttörőházban is. Most egyik-másik megszűnt, s egy-egy van mindegyikből, mégpedig ott, ahol arra legjobbak a feltételek. A tervek Tamásiban távolra mutatnak. Azon gondolkoznak, hogy ha majd városi rangot kap a település, a tanács átszervezése során kialakítanak egy olyan osztályt, amely a bölcsődék, óvodák, iskolák s a három említett közművelődési intézmény munkáját irányítja, koordinálja. Ez egyébként nem új dolog. De a rövidebb távú tervekben is gondolnak» arra, hogy a közművelődést/ még jobban összefogják. Az úttörőház, a könyvtár és a művelődési központ nemcsak gazdaságilag, hanem minden szempontból közös irányítás mellett dolgozik majd. A három ház mindegyikében arról beszéltek, hogy most is jó köztük a szinkron. Segítik, kiegészítik egymást, együtt dolgoznak az iskolákkal, és sikerült szoros kontaktust kialakítani a járás más művelődési, oktatási intézményeivel is. A másfél éves múltra visz- szatekintő úttörőház az iskolával van legszorosabb kapcsolatban. A pedagógusok gyakran jönnek, segítik a közkedvelt játszóházi programokat, s a pedagógus KISZ- szervezet hivatalosan is pat- rónusa az intézménynek. De az óvónőktől is gyakran kap az úttörőház segítséget és a sor ezzel még korántsem zárult le, mert jönnek a Pávagyárból, a Simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalattól, ' a Simontornyai Bőrgyárból, a OTP-ből és máshonnan segítő szándékkal. Emellett a tamásiak, magánemberként is felkeresik őket vállalva, hogy különféle témákban előadásokat tartanak, bemutatókat rendeznek az úttörőknek. A könyvtár pedig a gyerekeknek író—olvasó találkozókat szervez, és segíti az úttörőház negyedévenként megjelenő újságjának, a Szószólónak szerkesztését. A fejlődésben a legnagyobb lehetőségeket az úttörőház és a művelődési központ közötti központi együttműködés javítása rejti magában. Ugyanis az utóbbit a fiatalok közül a KISZ-korosztályba tartozók • látogatják. S ma még az a helyzet, hogy az úttörőház gazdag programkínálata után, az onnan kikerülők — akik az általános iskolát befejezték — nem találják meg nyomban a korábbiakat pótló lehetőségeket. Ez azonban nem bírálat, hisz az eddigi munkáért is mindenképpen elismerés jár a tamási három háznak. Inkább az ott dolgozók tenni- akarása, többet akarása tükröződik a tervekből. — sz 1 — Beilleszkedni a közösségbe Emlékezetes pillanat iá kommunista életében, amikör először veheti kezébe ia párthoz való tartozását kifejező kis piros tagsági könyvét. Tagjává vált ezzel egy számára új közösségnek, s ez iá tény újfajta kötelezettségeket és jogokat is jelent. A kommunistává válás folyamata nem fejeződik be a pártba való felvétellel, a 'tagkönyv átvételével. A párt új tagjának továbbra is segítséget kell kapnia ahhoz, hogy kommunista kötelezettségeit megfelelő módon teljesíthesse. Rossz úton jár az olyan alapszervezet, amely csak a tagfelvétel megtörténtéig fordít figyelmet leendő tagjára. A szó legjobb értelmében vett nevelés folyamata nem szenvedhet törést ezen a ponton, hanem — más feltételeik mellett — folytatódik. Jogilag — hogy így mondjuk — az új tagkömyv birtokosa a felvétel megtörténtétől kezdve teljes jogú párttag: bizonyos választhatósági korlátozástól eltekintve éppen úgy részt vehet a párt életében és munkájában, mint az, aki már akár 30—35 éve hordozza, zsebében a tagsági könyvet. De tartalmát tekintve más a helyzet. Az új párttagnak még tájékozódnia kell: megismernie a belső rendet, a .szokásokat, a közösség életének írott és Íratlan szabályait. A párt programnyilatkozatával, szervezeti szabályzatával megismerkedett már a felvétel ellőtt, de taggyűlésen, pártcso- portülésen legjobb esetben its csak egyszeregyszer vett részt, ha minit tömegszervezeti aktivistát viagy munkahelyi vezetőt meghívták oda. S most e fórumokon Véleményt kellene mondania olyan dolgokban, amelyekben már állást foglalt a vezetőség, hozzászólt a főnök, vagy a nagy tekintélyű munkatárs. Igaz, egyébként az adott munkahely fórumain demokratikus a légkör, ebből a szempontból kedvező „előis- kolával” rendedikezdk. De akkor is úgy érzi, hogy mint kommunistának, ebben a közösségbein fokozottabb a felelőssége — s joggal 'érzi így. ^ Az alapszervezeti kollektívának megvan a maga szerepe és felelőssége abban, hogy új tagjának megkönnyítse a részvételt a közös ügyek megvitatásában, az állásfog« lalásdk és döntések kialakításában. A bátorítás, az ösztönzés ebben a tekintetben nem nélkülözhető. A közvetlen munkatársak, a volt ajánlók és konzultánsok, a vezetőségi tagok buzdító szava egyaránt sokat nyomhat itt a latban. A légkör, az új párttag észrevételeinek fogadtatása és ke- zölése ugyancsak nem tekinthető mellékesnek. Például valamely napirend kapcsán új tagját is megkiérheti a pártcsoport, hogy együttesen kialiaícított álláspontjukat ő ismertesse a taggyűlésen. Nem a formális jegyek a mértékadóaik ebben a munkában, hanem az, hogy milyen gyorsan és megalapozottan válik természetes jkészség- gé a közös ügyeik megvitatásában és eldöntésében Való érdemi részvétel. Nem kevésbé fontos természetesen a részvétel a közös cselekvésben, a határozatok, döntések valóra váltásában. Ma szinte kivétel nélkül olyanok kerülnek a part soraiba, akik már ezt megelőzően részesei a közéletnek, gyakran valamilyen tisztséget is betöltenek a társadalmi szervezetek egyikében. Ezért az esetek többségében a pártmegbízatás a korábbi társadalmi tevékenység folytatására irányul. Az is megtörténhet, hogy az új párttagot újfajta politikai feladattal látják el, mint ahogy gyakorta (kap megbízást, ösztönzést ilyenkor tudása, politikai ismeretei további bővítésére is. Fontos, hogy mindez a lehetőségekhez mérten igazodjék képességeihez, érdeklődési köréhez. A túlterheléstől indokolt óvakodni: semmilyen tekintetben nem jó, ha az új párttag úgy érzi, tőle többéit vámlak, mint a pártszervezet régi tagjaitól. De ha csekély a teher, az sem jó, hiszen laz új párttag tettrelkész, bizonyítani akar, s csalódást okoz, ha erre nem nyílik módja. A felvételt követő időszakban gyakorlatilag próbába tevődik, megméretik a párt- szervezet döntésének helyessége. Az egyénen, de a kollektíván is múlik, hogy az új párttag zökkenőmentesen illeszkedhessek be a kommunista közösségbe, s hogy ez a közösség erősödjék vele és általa. GYENES LÁSZLÓ Anyja örökében Észrevétlenül jó dolgokat csinálni Valaki munkájának megítélésénél egyetlen vélemény kevés. Kettő vagy több már jelenthet valamit. Ha egy pedagógus munkájáról az iskolaigazgató és a gyerekek is közel azonos véleményen vannak, akkor bátran lehet leírni ezeket a szavakat: elhivatottság, szerénység és felelősségérzet. — Víg kedélyű ember — mondja Farkas István iskola- igazgató. — Az a fajta pedagógus, aki érzéssel tanít. Ha kell szigorú, de rrfindig határozott. Roppant szerény, nem dicsekszik, csak csinálja a dolgát. Két gyermeke van. Ideális családi életet élnek. Nem kirakatember. Dudái Ferencné, a tolnai I-es számú Általános Iskola magyar—orosz szakos tanára furcsállja, hogy írni akarok róla. Tartózkodása nem mondvacsinált, hanem igaz szerénység. Becsöngettek. A mozgékony, kedves arcú tanárnő a mai tanítási nap utolsó óráját tartja saját nyolcadik osztályában. Pergőén és oldottan vezeti a magyarórát. A 8. b osztály nem lapít, nem tré- csel, nem foglalkozik mással. Sok a jelentkező. Az óra hangulata cseppet sem „iskolás”, de nem is „felnőttes”.- Érthető és egyszerű. Ezért élvezik is az órát a gyerekek. Radnóti Miklós életpályájával ismerkednek a nyolcadikosok. A tanárnő a költő munkásságának. ismertetése Dudái Ferencné közben meg-megáll. Mi az az internálás? A zsidóüldözés? A haláltábor? — kérdezi. A válaszok egyértelműek, senki se mond más évszázadokba tartozó fogalmakat. Dudainé élvezettel olvassa a verseket, minden gyermek meglátására kíváncsi, együtt el az osztállyal. Kicsöngettek. Egy nyurga kislány búcsúzásként cukorkával kínálja meg osztályfőnökét. — Igazán élveztem az óráját! — mondom a tanárnőnek, mikor magunkra maradunk az osztályteremben. — Pedig most nagyon pasz- szívak -voltak a gyerekek — mentegetőzik. — Máskor az osztály hetven százaléka dolgozik. Most, hogy maga itt volt, csak néhányan mertek beszélni. Én is feszélyezett voltam. — Miért? —■ Drukkos vagyok. Még sohasem fordult elő az velem, ami most, hogy a tanáriban felejtettem a tankönyvet. Dudainéról elmondhatjuk, hogy ő valóban átvette a stafétabotot — édesanyjától: nyugdíjba vonulásakor követte őt a katedrán. Tíz éve múlt, hogy pedagógus, 1973 óta dolgozik szülőhelyén. — Édesanyjától milyen út- ravalót kapott? — Ő tanított engem is. Tőlem mindig sokkal többet követelt, mint mástól. Édesanyám nagyon jó pedagógus. Szerényen tanított, ám eredményei nem voltak szerények. Példaképemnek tekintem őt. Pályakezdésemkor is tudta, hogy lelkiismeretes és alapos vagyok. Azt tanácsolta, hogy maradjak is ilyen, de a drukkot vessem le. — Mit vall alapelvének? — Vallom, hogy csak nyugodt körülmények között lehet tanítani. A gyerekekben tisztelni kell az embert, úgy is kell foglalkozni velük. — Elégedett ? — Nem vágyom sehova. Észrevétlenül szeretnék jó dolgokat csinálni. Nagyon szeretem a gyerekeket. Osztályommal majdnem baráti a kapcsolatom. A gyerekek őszinték és nyíltak irántam. — szűcs — Magyar szabadalom: a polisztirolhab-beton Üj magyar szabadalom, a polisztirolhab-beton hasznosítására kötött szerződést hat építőipari vállalattal a Licencia találmányokat értékesítő vállalat. Az újfajta köny- nyűbeton alkalmazása az épületek energiaveszteségeit * csökkenti, kedvező műszaki tulajdonságai révén tetők, födémek, falak és a különféle előregyártott elemek, válaszfalak tökéletes hőszigetelését oldja meg. A találmány nagy előnye, hogy alkalmazása semmiféle' beruházást nem igényel, mivel a polisztirolhab-beton az építőipari vállalatok hagyományos berendezéseivel is előállitható, illetve szállítható. Ráadásul a friss beton szállításához mixerkocsira sincs szükség, mert az anyag a szállítás közben nem „esik”, nem rázkódik szét. Az új terméket már kipróbálták: a fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat a nemrég felépült Zalai úti óvoda mintegy 2000 négyzetméternyi tetőszerkezetének hőszigetelését polisztirolhabbal végezte el. A szakértők arra számítanak, hogy hamarosan több építőipari vállalat érdeklődik az új anyag iránt, s a polisztirolhab a magánépítkezőkhöz is eljut. A Licencia vállalat nemrégiben kísérleti szerződést kötött egy kuvaiti házgyárral, amelynek értelmében olyan szendvicspaneleket készítenek, amelyben polisztirolhabot használnak hőszigetelő rétegként. Ha a házgyári kísérletek jó eredménnyel zárulnak és megoldódik a polisztirolhab csoportzsalus öntése, akkor Kuvait is vevő lesz az új anyagra. Építőelemek - francia technológiával A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában 322 millió forintos beruházással csarnokot és festőüzemet építettek. Az üzemben a Franciaországból vásárolt FILLOD könnyű- szerkezetes építési eljárás elemei készülnek majd. Az új technológiával gazdaságosan és gyorsan építhetők kommunális, szociális, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények. A gyár teljes kapacitása 85 ezer négyzetméternyi alapterülethez szükséges épületelem. A képen: a festőüzemben.
