Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
A rtÉPÜJSÁG 1981. február 1?. Érdemes veszekedni? Felfokozott élettempójú világban élünk. A esemény- őzön, az információáradat, a zajártalom és egyéb civilizációs ártalmak igénybe veszik az ember idegrendszerét s ennek „lecsapódása” nem ritkán a házastársak egymás iránti türelmetlenségében, meg nem értésében, túlméretezett vitáiban jelentkezik. Vagyis: otthon vezetik le ingerlékenységüket. Úgy vélik, ha fékezni kell indulataikat a munkahelyen, a közlekedésben és az otthonon kívül mindenütt, akkor a családi életben végre „kiadhatják a mérgüket”. Ekkor kerül sor a sokszor nem is indokolt nézeteltérésekre, fokozatosan erősebb hangvételű vitákra. Ha a veszekedések „természetrajzát” tanulmányozzuk, bizonyos alapvető különbségeket tapasztalhatunk. így például az olyan összeszólal- kozás, amelynek során a házastársak valamilyen kompromisszum formájában közös nevezőre hozzák ellentétes kívánságaikat, tulajdonképpen konstruktív jellegű és nem fenyegeti érzelmi eltávolodás a házastársi viszonyt. Ha kulturált formában történik a vita levezetése és nem sértegetik egymást — eleven kapcsolatot jelent. Hiszen a szájhagyomány szerint is: ahol szerelem van, ott veszekedés is van. Az ingerlékenységből fakadó, kákán is csomót kereső vitaalap fárasztó, idegtépő és sokszor elfajul. A házastársak hamar eltanulják egymás elriasztó és helytelen magatartásformáit (kiabálást, sértegetést, megalázást, ajtócsapkodást, lekicsinylést stb.) és egyre elviselhetetlenebbé válik már a helyzet. Oda a család nyugalma. A rossz hangulat mind szélesebb körben gyűrűzik. Ezeket az idegtépő vitákat nem követi a „közös nevezőre hozás” feszültséget feloldó hangulata, hanem az éles párbeszédek során elhangzott (meg sem gondolt) sértő kifejezések mind erősebb gyökeret vernek a házasfelek szívében s ez elnyomja a szeretetet, a szerelem, az egymáshoz tartozás egyre' gyöngülő érzéseit. Hamarosan elérik azt az állapotot, hogy már félnek egymástól, mielőtt kinyitnák a szájukat. Sőt, annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy már a normális hangnemben tett megjegyzésekre is ingerülten vagy kiabálva felelnek egymásnak. Ez az állapot a mélyponthoz vezet. Ezt nemcsak a házasfelek sínylik meg, hanem a családban élő gyermekek is, mert vitákkal teli légkör nem alkalmas gyermeknevelésre. Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek elveszti biztonságérzetét. Nem beszélve arról, hogy az egymást megalázó szülők a gyermek lelkében összetörik a legtisztább eszményképet, az anyát és az apát ösztönösen követni akaró (ideális) életmintát. A házastársi kapcsolat évtizedei alatt mindig adódhatnak vitákra okot adó dolgok, de hogy ezek a viták ne fajuljanak el, az mind a két há- zástárson múlik. És ha már kialakult a helytelen gyakorlat, sohasem késő változtatni rajta. Csak akaraterő kell hozzá.,. És egymás iránti emberség ... Amit a szaunáról tudni kell Napjainkban világszerte tért hódít a szauna. Elterjedésében a sport játszotta az egyik főszerepet, a másik fő tényező a gyógyító szerepében van. Mit is „tud” a szauna, milyen jelentősége van a szaunázásnak ? A szauna aktivizálja a szervezet természetes ellenállóképességét, biztosítja a jobb vérellátást, fokozza az anyagcserét. Ezekre a folyamatokra épít a gyógyszauna. Jó eredménnyel alkalmazható mozgásszervi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, felső légúti betegségek és vérkeringési zavarok esetén is. Bár a finnek vallják, hogy aki a szaunában el tud menni az mehet szaunázni, mégis bizonyos esetekben fenntartással kell élni, óvatosságra kell inteni. Kétség esetén mindig kérjük ki az orvos véleményét. A szaunát minden egészséges nő, férfi és gyermek felkeresheti. Aki nem érzi magát egészségesnek, beszéljen előtte kezelőorvosával. Ez javasolható a 60. év felett minden esetre. Csak a rendszeres szaunázástól várhatunk eredményt. Kezdetben hetente egy szaunázást javasolunk, később már hetente kétszer ajánlható. A rendszeresen szaunázó gyorsan rájön, hogy a nap melyik szakasza tesz jót neki, vagyis mikor menjen szaunázni. Ne menjünk tele gyomorral szaunázni, de üressel sem. Étkezés után várjunk egy-két órát. Szaunázás előtt keressük fel a toalettet. Ne menjünk szaunázni, ha előtte való éjszaka nem aludtunk. Nehéz testi munka, alkohol, illetve erős kávé fogyasztása után sem ajánlatos a szaunázás. Nem szabad szaunázni lázas betegség, vérzés, aktív tuberkulózis, daganatos betegség és visszérgyulladás esetén, továbbá magas vérnyomás betegségben, pajzsmirigy- túlműködésben szenvedőknek: nem szabad alkalmazni a terhesség harmadik hónapjától sem. A szauna használatának menetrendjéről is kell szólni. Bevezetésül egész testünket leszappanozzuk, tisztasági zuhanyt veszünk és szárazra törölközünk. Hideg lábak esetén vegyünk meleg lábfürdőt, s úgy keressük fel a szaunakamrát. Ott először az alsó padra ülünk és attól függően, hogy érezzük magunkat, a felső padra helyezkedünk. Keveset beszéljünk, lélegzetet szájon át vegyünk, kilégzés orron keresztül történjen. Az izzadás általában öt-nyolc perc múlva indul meg, melynék tetőfokán maga a szaunázó az ott tárolt vízből két-három decilitert a szaunakályha izzásig felmelegedett köveire önt. A hirtelen elpárolgás folytán a levegő vízgőztartalma nő. A szaunakamra elhagyása után hideg zuhanyt veszünk, vagy pedig a hideg mártózómedencét használjuk. Az utóbbinál, főleg a teljes el- merülésnél, legyünk óvatosak, mert a hirtelen lehűléssel járó szív- és keringési megterhelésre nem mindenki reagál optimálisan. Ilyen esetben a külső medencében lévő hűvös vízben való úszás az ésszerű. Az egész szauná- zási folyamat megismétlése csak gyakorolt szaunázóknak javasolt. A szaunázás után fél óra pihenésre van szükség, meg kell várni a test lassú lehűlését. Az izzadás következményeként létrejött folyadékveszteség pótlására ásványvizet vagy más hűsítőt igyunk. A rendszeres és ésszerű szaunázás pozitív kihatással van a szervezetre: felüdülést jelent, a teljesítőképességet növeli. DR. KELLER JÓZSEF Farsang idején Farsangolnak a Fóti Gyermekváros 1. számú óvodájában A bútoripar tervei A bútoripar 1981—85 közötti termelésének növekedési ütemét alapvetően meghatározza a belföldi kereslet és az export növelése. A belföldi kereslet kielégítése érdekében a korábban lecsökkent készleteket mintegy hatszázmillió forintnyi termékkel tervezik feltölteni. Ez azt jelenti, hogy a bútoripar jelenlegi szintje képes eleget tenni a vásárlói igény következő években jelentkező mintegy ötszázalékos növekedésének. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat elemekből összeállítható bútorai t * Készül a Kanizsa Bútorgyár ülőgarnitúrája A dió és társai A háziasszonyok ősszel és télen az étrend változatossátételére szívesen használnak fel héjas termésű gyümölcsöket (diót, mandulát, mogyorót, gesztenyét). Ismerjük meg közelebbről a héjas termésű gyümölcsöket! Dió. Köztudott, hogy a diónak magas a kalóriaértéke (10 dkg dióbél 654 kalória). A dió tartalmaz fehérjét, zsírt, szénhidrátot. Bi- és B2-vitamint, nikotinsavat, C-vitamint, kalciumot, vasat, foszfort — tehát a táplálkozási értéke magas. Héj szerint osztályozva: van papírhéjú és kemény héjú, vagy kődió. A dióbelet általában tésztafélékben töltelékként fogyasztjuk, de kitűnő nyersen is, adjunk a gyermekeknek gyakran. A zöld dióból készíthetünk befőttet, cukrozott gyümölcsöt, és felhasználhatjuk diólikőr ízesítéséhez. A diófa értékes növény. Nemcsak a termése és a fája hasznos, hanem levele, valamint termésének külső, húsos burka is. A leveléből készült teát magas vérnyomás, gyomor-, bélhurut, bélférgek ellen isszák. Ajánlják továbbá vértisztítónak. Forrázatát külső kezelésekre használják (fagyások, bőrkiütések, kelések borogatására; ülőfürdőként aranyeres bántalmak; torok- gyulladás esetén gargarizáló háziszerként). Egyes bőrkiütések ellen diólevélből készült fürdőket is javasolnak. A diótermés megszárított külső, húsos burokjából készült főzetet izzadás, étvágytalanság, gyomor- és bélhurut ellen használják. Jó tudni azt is, hogy az öreg dió héját le tudjuk húzni, ha forró vízzel leöntjük és addig hagyjuk benne, amíg a víz kihűl. Mandula. Kalóriaértéke a dióhoz hasonlóan magas, 10 dkg mandula 627 kalória. Fehérjében gazdagabb, mint a dió. Kémiai összetétele a dióhoz hasonló, de más biológiai arányban tartalmazza az ásványi és egyéb anyagokat. A mandula jellegzetes kellemes illatát az amigdalin nevű vegyület adja. Az édes mandulafélékben ebből kevés van, de a keserűmandula-fajtákban nagyobb mennyiségben található, amely elfogyasztva mérgezést okozhat. A mandula a sütemények kedvelt ízesítője, de nagyon jó nyersen is. Gyomorsavmegkötő-képessége miatt gyógyhatású. Kitűnő a zöldmandulából készült cukrozott gyümölcs. Mandulabél az alapanyaga a közkedvelt marcipánnak. Á mandulát üvegben, hűvös, sötét,, száraz helyen ajánlatos tárolni, mert ha szakszerűtlenül tároljuk, megavasodik, és a molyok is megtámadhatják. A mandula héját könnyen lehúzhatjuk, ha forró vízbe dobjuk, pár pillanat múlva leöntjük róla a vizet, és a mandulát lehűtjük. Mogyoró. A héjas termésűek között legnagyobb a kalóriatartalma, 10 dkg mogyoró 691 kalória. Kémiai összetétele hasonló a dióéhoz, de viszonylag nagyobb mennyiségű vasat tartalmaz. A mogyoró nyersen kedvenc csemege, de sütemények töltésére is kitűnően használható. A mogyoró héját törlőruhával könnyen ledörzsölhetjük, ha a magyarót tepsibe szórva rövid időre forró sütőbe tesszük. A mogyorócserje fáját szerszámnyélnek használják. A mogyorócserje leveleiből készült tea ízesítő, vizelethajtó, bélhurutot megszüntető hatású. Külső kezelésként toroköblítésre; aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőnek; bőrkiütésekre borogatásnak javasolják. A mogyorócserje vesszőinek kérgét — összehúzó hatása miatt — bélhurut elleni teának isszák. FASI KATALIN FÁSI KATALIN A farsang nemcsak a fiataloknak ad alkalmat a mókázás- ra, sok helyütt elő veszik a maszkokat „Az űj farsang beköszöntött, Vígan lakjuk a Vízöntőt, Dalra, tanéra, maskarára , Legyél készen hamar jában,” Tálán idegenül hangzik e régi rigmus a d! scózenéhez szokott füleknek, és ügy tűnik, szám- űzték a farsangot, mely Vízöntő havát sok évszázadon át vidámmá tette. Az ókori népek tavaszünnepének hagyományai az is tovább éiíek. A téltemető-tavaszkezdő ünnepet Európa-szerte megynnepelA farsanghoz kapcsolódó farsang idejen sokan tar— toltak lakodalmat. Főleg a korban levő lányoknak kel* lett sietniük, mert gyakran kurta volt a farsang. Ez okon Írhatta Csokonai /Dorottya, vagy is a dámák • diadalma a Farsangon” cl- ! mű furcsa vitézi versezetét. A Dorottyában már csak az urak farsangoltak, illetve ebből is csak a bálozás szokását tartották meg. A fold népe viszont igazán ünnepelt, igaz csak a végén, „három napot” — a farsang farkát. Ilyenkor az asszonyok sem dolgoztak, elég volt nekik a vendégeskedés, hisz még a szomszéd faluból is jöttek „lógósok", azaz hálóvendégek. És persze sütni, főzni kellett: ágyat vetni a bornak. No meg ki kellett sütni az elmaradhatatlan farsangi fánkot is.
