Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

1981. február 13. Képújság 5 Precíz megfogalmazás szerint: bizonyos eszkö- erők megnyilvánulásával magyarázó tévhit, illetve az ezen alapuló cse- ^******"**" zöknek, cselekményeknek és körüményeknek ti- lekmény vagy közösségi szokás. Összeállításunkban nem véletlenül ép- tokzatos hatást tulajdonító, és bizonyos jelenségeket természetfeletti pen ma szólunk a babonáról: ugyanis péntek van és tizenharmadika... Akinek von egy kis esze... ...az nem hisz a baboná­ban — tartja egyik bölcs közmondásunk, a „ba'bona- ság bolondság”. Egy másik — „Bába hozta babona, bolond, aki megtartja” — pedig azt jelenti, hogy a babonaság os­tobaság, ami végeredmény­ként nem túl nagy különb­ség... Mégis kiváncsiak voltunk arra, hogy miért tartja a tévhit a pénteket és a 13-at szerencsétlennek külön­külön is, de főképpen együtt. Úgy látszik, másokat is ér­dekeltek ehhez hasonló kér­dések, mert Ráth-Végh Ist­ván : Két évezred babonái című könyvéből egyetlen példányt sem találtunk a me­gyei könyvtárban... Nos, végül sikerült rábuk­kannunk az említett babo­nák eredetére. Ráth-Végh István szerint a napok meg­különböztetése abból a szem­pontból, hogy melyik sze­rencsés és melyik szerencsét­len, pogány eredetű. Bizo­nyos napokat — többnyire vesztett csata vagy más csa­pás emlékezetére — törvény­nyel minősítettek szerencsét­lennek. A pogány szokások egy része átszivárgott a ke­resztény világba, csupán más köntöst kapott. A baljós na­pok pogány emlékétől nem tudtak szabadulni, s úgy ke­rülték meg a dolgot, hogy Krisztus halála napját tet­ték meg szerencsétlennek. A 13-as számhoz fűződő hiedelem oka pedig a követ­kező: Az utolsó vacsorán Jé­zussal együtt 13-an ültek az asztalnál, s köztük volt az áruló Júdás, aki a vacsora végén elsőként távozott. Ké­sőbb felébredt a lelkiismere­te és bűnbánatában felakasz­totta magát. Ebből pedig „világosan következik”, hogy a 13 szerencsétlen szám... (De hadd idézzünk az em­lített könyv előszavából: „A tudatlanság és babona iker­testvérek. Mindkettő ott te­nyészik a legsűrűbben, ahová a természettudományos gon­dolkodás fénye még egyálta­lán nem, vagy csak gyengén hatolt be. A tudatlan ember nem érti a körülötte lezajló természeti és társadalmi fo­lyamatokat, kabalisztikus vi­lágot teremt magának..., amelynek elvetélt, korcs szü­löttei a babonák.” Vigyázat asszonyok! Jól tudjuk, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a vi­lág minden részében élnek babonás emberek. Néhány érdékesőbb babonát sorolunk fel közülük, persze, nem az­zal a szándékkal, hogy sza­bályainak betartására felhív­juk az olvasók figyelmét. (Kivéve, a fejbekötés előtt álló menyasszonyokét!) Te­hát Angliában az a szokás, hogy a vőlegény az esküvőt megelőző 24 órán belül nem láthatja szíve választottját, mert ha ezt a „szabályt” megszeg,i asszonya hamar megöregszik, s igen rút Vén­asszony válik belőle. Kollégám ugyanezen olda­lon írta meg a fekete macs­kával kapcsolatos bizarr angliai látomását. Megjegy­zem, hogy az én tudomásom szerint az angoloknál a fe­kete macska igen nagy" sze­rencsét jelent, a halványabb színűek és szőrűek noha ki­sebbet, de szerencsét „hoz­nak”. Érdekes az a megfigyelés, hogy a falhoz támasztott lét­ra alá nem szabad állni, mert az szerencsétlenséget jelent. (Nem tudom, ki hogy van vele, de azt igen, hogy ne­kem e témában, csak szeren­csém lehet, ugyanis nem szoktam falnak támasztott létra alá állni, mert ugyan mit is keresnék ott?) Szin­tén az asszonyok figyelmébe ajánljuk azt a babonaságot, ami sok takarítással járhat. Néhány országban az a szo­kás járja, ha a só kiborul az asztalra, a bal váll felett hátra kell dobni, utánanézni pedig tilos. (Legfeljebb a há­ziasszony néz utána a só- dobálónak). A véletlen kiküszöbölése A biztos lottó-ötös titka Minden bizonnyal heves visszautasítással illetik a péntek és a szerencsétlenség összefüggésének híveit azok, akiknek a lottó csaknem 24 esztendős fennállása óta öt találatot sikerült elérniük. Sokan játszunk hétről-hétre több vagy kevesebb, lottó- szelvénnyel, s néha az is elő­fordul, hogy két szelvényün­kön énünk el négy találatot, de ez két darab kettes ese­tén csupán szerény nyere­ményt jelent. Ezért aztán akadnak, akik úgynevezett teljes variáció­val próbálkoznak, amelyben például 6 szerencseszám ese­tén a 6 számot úgy kell ötös számcsoportokba rendezni, hogy egy-egy ötös csoporton belül minden szám minden másik számmal egyszer fel­tétlenül összetalálkozzon. (Ez esetben, ha a 6 számban benne van a kisorsolt 5, ak­kor biztos az ötös találat.) Az oldalt készítették: V. Horváth Mária, Czakó Sándor, Vitaszek Zoltán. Angliai A fekete macska, ha át­fut előttünk az utcán, az rosszat jelent. A jövendő kel­lemetlenségek elől kitérendő, sokan inkább vállalnak azon­nalinkat és akár az úttesten át, átmennek a túlsó oldalra, hogy ne keresztezzék a macs­kacsapást. (Pontosabban, hogy elhárítsák azt,) Ilyet autóval megtenni igencsak veszélyes manőver, mert a másik oldalon szembejövő forgalom van. Mi hát a teen­dő? Behajózzuk a járgányun­kat és átkelünk Angliába, ahol „balra hajts!” szabály uralkodik és így nyugodtan furikázhatunk a másik oldalon szigetországban, amíg egy otta zi útvonalunkat (és egyéb szá Babonásnak nem kell külön gosan látszik: ha fekete macska az angliai utazást jelenthet. Akkor hát sicc, vagy cicc? is. Mindaddig maradhatunk a ni fekete macska nem kereszte- mításainkat.) magyarázni, mert előttük vilá- fut át előttünk az úton, akkor Aki eddig követni tudta a gondolatmenetet, annak el­áruljuk, hogy 6 szám teljes variációjához 6 szelvény, 10 száméhoz már 252 lottószel­vény szükséges. Ám a lottógömbben ennél is jóval több, 90 szám van, s hogy teljesen kiküszöböl­jük a véletlent, 43 millió 949 ezer 268 darab lottószel­vényt kell kitölteni. íme, Kovács Mária szekszárdi ta­nítónő számítása alapján — melyet kérésünkre végzett el •— feltárult a biztos lottó­ötös titka. Most már csak arra van szükség, hogy öt forinttal megszorozzuk e ha­talmas szelvénymennyiséget — ennyibe kerül darabja —, s kiderül: „mindössze” 219 millió 746 ezer 340 forint be­fektetésével bárki biztosan ötös találatot érhet el vala­melyik szelvényén. Állítólag nem babona a bioritmus, amelynek létezését még nem bizonyították be maradéktalanul és tudomá­nyosan, bár már több helyen alkalmazzák. Lényege az, hogy az emberi szervezet mű­ködésére — születésétől kezd­ve — három különböző rit­mus hat, s ezek periodikusan változnak: a fizikai ciklus 23 napos, az érzelmi 28, az értel­mi pedig 33 napig tart. Na már most! A fizikai ciklus első szakaszában na­gyobb a teherbírás, csökken a fáradékonyság; az érzelmi ciklus pozitív felében a jó kedélyállapot a jellemző; az értelmi ciklus első felében megnő a logikai érzék, gyor­sabb a felfogás, míg a máso­dik fele negatívnak minősül. E ciklusok időtartama is­meretében megállapíthatjuk az úgynevezett kritikus na­pokat is. Ezekre akkor kerül sor, amikor két vagy három ciklus utolsó napja egybe­esik, s ilyenkor — állítólag — megnő a balesetveszély is. Tehát a számítás: össze­adjuk a születésünk óta el­telt napok számát a folyó hó elsejéig, majd a kapott szá­mot elosztjuk a már említett 23-mal, 28-cal, és 33-mal. Az osztások maradékai jelzik azt, hogy a megfelelő ciklus­ból a hónapban még hány nap van hátra. A naptárban ezután egyszerű számolással előre bejelölhetjük a kriti­kus napokat. A bioritmus figyelembe­vétele — állítólag — elősegít­heti a balesetek számának csökkentését. Megyénk Vo­lán vállalatánál megtudtuk, hogy itt még nem kísérletez­nek e módszerrel, de például Szegeden igen. Patkoló és lópatkó — Van a patkóval egy-két babona, az biztos — mondja Mészáros János decsi ko­vácsmester. — „Patkót lá­tok, szerencsét találok!” — mondogattuk gyerekkorunk­ban, mikor találtunk az ut­cán vagy valahol egy lópat­kót. Még a hókusz-pókusz- hoz tartozott az is, hogy ar­ra háromszor rá kellett köp­ni — már annak, aki sze­rencsét akart — és a háta mögé dobni. A tetthelyről pedig úgy kellett távozni, hogy nem volt szabad hátra­nézni. Ennek ókor-ókor volt akadálya is, mert fülöncsíp- ték az embert. A balul si­került dobásnak nemegyszer ablaktörés lett a vége. — Szokás volt — még ma is sok helyen látható —, hogy a küszöbre patkót szö­geitek. Méghozzá a. hétsze­ges volt az igazi. Az se volt mindegy, hogy hogyan szö- gelték föl. Ügy kellett a kü­szöbre verni, hogy a négy szöglyuk legyen kifelé, a há­rom meg belül. Nálunk is volt valamikor patkó a kü­szöbön, de amikor alakítot­tuk a házat, levettük, aztán már nem vertem vissza. — Kinek hozott szerencsét, kinek se a patkó, nem tu­dom. Nekem az biztos, mert sok szép pénzt kerestem a lópatkolással. HA2ASSÄCKÖTES / E NAPON A megyét járva több anya­könyvvezetőnél érdeklődtünk: kötnek-e ma — pénteken és tizenharmadikán — házassá­got az emberek? Nos, a vá­lasz mindenütt „nem” volt, egyetlen kivétellel. Ugyanis Bonyhádon ma esküszik Han- tosi Ernő József és válasz­tottja. — Ezek szerint nem babo­nás? — kérdeztük a fiatal férfitól, aki egyébként tar­goncavezető. — Egyáltalán nem — mondta. — Sem én, sem a menyasszonyom. Peches se vagyok, de különösebben sze­rencsés se, mert a lottón ket­tesnél többet nem sikerült el­érnem. * Pakson, a Hunyadi utca fi­gyelemre méltó számú házá­ban, a 13/a-ban lakik Feil Já­nos és felesége, akik 1980. jú­nius 13-án, pénteken, a leg­utóbbi „babonás napon” kö­töttek házasságot. A fiatal- asszonyt találtuk otthon. — Jól sikerült nap volt az is, meg a következő kettő is — mesélte —, mert 3 napos lakodalmat tartottunk. Ez ál­lítólag szerencsés szám, de ha hozzáteszem, hogy 130-an vol­tunk együtt, akkor bizony ab­ban benne van a 13-as. — Hol dolgozik? — A férjem üzemmérnök, én bölcsődei gondozónő va­gyok. Egy-egy gondozónőre 12—13 gyerek jut... — Mi a véleménye a babo­náról? — Mindenkinek vannak szerencsés és peches napjai, de ez nem naptártól, nem a babonától függ. közünk, s máris igaza lesz a babonának. — Kiket oktat itt, Gyön- kön? — A végzős gimnazistákat. De még egy kiegészítés az előző gondolathoz: A KRESZ nem szól arról sem, ha a fe­kete cica nem szalad át előt­tünk az úttesten, hanem az útpadkán állva integet, hogy vegyük fel. Ilyenkor termé­szetesen egyénenként válto­zó módon dönthet a gépkocsi- vezető, s vagy szerencséje lesz, vagy nem. Pannóniánál is, amelyhez tartozunk. A vendégek álta­lában nem babonásak, de azért akadt olyan is, aki nem fogadta el a 418-as szobát. Tudniillik a számjegyek ösz- szege éppen 13 ... Sió motel: — Aki most akar beköltözni nálunk a 13-asba, annak nincs szerencséje. Ugyanis nem fűthető. HOGYAN VEZESSÜNK? 16, 11. 12, 14 Bállá Sándornak, a szek­szárdi Autóközlekedési Tan­intézet oktatójának Gyönkön tettük fel a kérdést? — Hogyan vezessünk, ha fekete macska szalad át előt­tünk az úttesten? — Ha túlzottan vigyázunk a macskára — hangzott a vá­lasz —, akkor az könnyen bajt hozhat ránk. Tehát nem szabad félrerántani a kor­mányt' se balra, se jobbra. Mármint a gépkocsiét, mert akkor az esetleg szembejövő autónak vagy egy fának üt­Szekszárdon négy szálloda, motel és hotel várja látoga­tóit. Sorra felhívtuk ezeket és megkérdeztük: babonásak-e a vendégek, s egyáltalán, van­nak-e 13-as szobák? Garay-szálló: — Van 13-as számú szobánk, de sem a szo­bával kapcsolatosan, sem a benne lakó vendégekkel nem volt semmi baj, probléma. Turistaszálló: szobánk van ... — Csak 11 Gemenc-szálló: — A 12-es után a 14-es szoba követke­zik nálunk. íratlan törvény ez sok szállodavállalatnál, így a ... szerencsét találok? — kér­deztük Szirák Andrástól, Decs és Sárpilis mintegy 1700 háza füstelvezető beren­dezéseinek szakavatott isme­rőjétől. — Mindenki saját maga csinálja a szerencséjét — vá­laszolta a kéményseprő mes­ter, aki 12 éves korában — most 45 éve — kezdte el mes­terségét. — Sokszor észrevette, hogy a szembejövők megfogják a gombjukat? — Persze, de inkább csak bolondoznak, ha nincsenek egyedül. Nem veszik komo­lyan a dolgot. A babonaság legfeljebb az öregekben él még. Mészáros mester munkában

Next

/
Thumbnails
Contents